3. § (1) A települési környezet védelme kiterjed a mindenkori hatályos Kisvárda Város Belterületi Szabályozási Tervében szereplő összes terület-felhasználási kategóriába tartozó területre.

(2) A város köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől és magatartástól tartózkodni.

(3) Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, szövetkezeti használó, haszonélvező) illetve megbízott – a továbbiakban: tulajdonos – másnak a használatában, bérletében lévő helyiségek, területek tisztán tartásáról ( a bérlő, a használó) köteles gondoskodni

(4) Az ingatlannal kapcsolatos közterület tisztán tartásáról a jelen rendeletben meghatározott keretek között a háztulajdonos, használó vagy az általa megbízott személy (házfelügyelő) köteles gondoskodni.

(5) Háztartási és egyéb szemét tárolása, feldolgozása, illetve megsemmisítése céljából az Önkormányzati Képviselő-testület köteles a szemétfajtától függően szükség szerint egymástól elkülönített, megfelelő hulladéklerakó telep létesítéséről gondoskodni.

(6) Hulladéklerakó telepet a közegészségügyi követelményeknek, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megfelelően a Belterületi Szabályozási Terv figyelembevételével a terület-felhasználási engedélyezési eljárás szabályai szerint kell kijelölni, létesíteni, üzemeltetni, fenntartani.

(7) A hulladéklerakó telep fenntartása a Képviselő-testület feladata. A fenntartással kapcsolatos (szemétkezelés, ellenőrzés, díjbeszedés) feladatok ellátására a Képviselő-testület a köztisztasági szolgáltatást végzővel vagy más arra jogosult vállalkozóval köt szerződést.

(8) A közterületek rendszeres tisztán tartásáról és az ott keletkező települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete, az általa megbízott köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosultak útján gondoskodik. A feladat végrehajtását a Képviselő-testület szerződéses vállalkozásba kiadhatja.

(9) E rendelet előírásainak megfelelően a tisztán tartási munkákban kötelesek részt venni mindazon vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények, magánvállalkozók amelyeknek üzemvitelével kapcsolatban a közterületen szennyeződés keletkezik.

4. § (1) A közforgalom célját szolgáló területek beszennyezése tilos! A város közigazgatási területein szemetelni (papír, gyümölcshéj, napraforgóhéj) vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet (építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb.) lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat beszennyezni és rongálni tilos. Tilos továbbá a szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadékoknak a közterületre való kiöntése vagy kivezetése.

(2) Szemetet és hulladékot csak az erre a célra felállított szemétgyűjtő tartályba lehet bedobni.

(3) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a fuvarozó ennek a kötelességének nem tesz eleget, úgy ezt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, illetőleg akinek az érdekében a fuvarozás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szilárd burkolatú utak és közterületek esetében okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület kezelője (fenntartója) köteles – a hozzá beérkező jelzés után – haladéktalanul gondoskodni, és a felderítés után a költséget áthárítani az elkövetőre.

(4) Aki a közterületen – engedély nélkül – hulladékot rak le vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha a kötelezett ennek meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – a közterület-kezelési feladatot ellátó szervezet gondoskodik.

(5) Lakóháznak a közterületre nyíló ablakában, erkélyén, kerítésén köztisztaságot veszélyeztető módon porolást végezni vagy portörlő ruhát kirázni tilos. Ugyancsak tilos bármilyen tárgynak vagy hulladéknak az ablakból való kidobása is.

(6) Állati hullákat vagy olyan szerves vagy szervetlen anyagokat amelyek undort keltenek, a környék levegőét szennyezhetik, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyeztethetik mind közterületen, mind magánterületen lerakni tilos.

(7) A közterületen megtalált állati tetem elszállításáról, amennyiben a tulajdonos ismeretlen, a gyepmester útján a Városüzemeltető Intézmény gondoskodik.

(8) A város belterületén évente két alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni.

(9) A lakásokban használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyat, bútort és egyéb feleslegessé vált ingóságot – a lomtalanítási akció meghirdetését megelőzően legfeljebb 24 órával – lehet a közterületen elhelyezni.

(10) Gépjármű üzemeltetése során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette.

(11) A veszélyes hulladékokra a 2000. évi XLIII. törvény és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak, ahol a hatáskört az FETIKÖFE látja el.

(12) A háztartásban keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 2000. évi XLIII. tv. 20. § (3) bekezdésének megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.

(13) A város területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható az elszállításig.

(14) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi szolgáltatás teljesítésére – a közszolgáltatási szerződésben meghatározott ideig és feltételekkel – a LOM – SPEED Kft. Kisvárda, Dobó I. út 2 sz. - jogosult.

(15) A települési szilárd hulladék gyűjtését, szállítását, tárolását és kezelésére vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételét valamint a települési szilárd hulladékkezelésre, közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértékét és a díjalkalmazás feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

5. § (1) A város belterületi útjainak, utcáinak, tereinek tisztán tartását a Városüzemeltető Intézmény végzi.

(2) Ezen túlmenően a közterület szükségszerű locsolását, a hótól való megtisztítását, síkosság mentesítését - szükség szerint - vállalkozó bevonásával a Városüzemeltető Intézmény látja el.

(3) A közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről és karbantartásáról a Városüzemeltető Intézmény gondoskodik.

(4) A közterületre vagy annak létesítményeire kifüggesztett, aktualitásukat vesztett hirdetmények eltávolításáról a hirdetés kihelyezője köteles gondoskodni.

6. § (1) A tulajdonos (használó, kezelő) a kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, busz- és vasútállomást stb. a szükségesnek megfelelően köteles megtisztítani.

(2) Kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. megtisztítani ezek száraz portalanítását végezni reggel 8 óráig szabad. Nem vonatkozik ez a korlátozás arra az esetre, ha azt a takarítással üzemszerűen foglalkoztató végzi.

(3) A tulajdonos (használó) a közvilágítási berendezéseket, valamint az úttartozékokat és a forgalomtechnikai berendezéseket szükség szerint, de legalább félévenként köteles megtisztítani.

(4)¹ Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azoknak az árusító helyek közvetlen környékére (vendéglátó üzletek előtti kerthelyiség) , amelyek közterületen történő árusításra rendelkeznek engedéllyel, valamint az üzlettel rendelkező vállalkozók mozgóárus pultjának környékére.

(5) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról és azok üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról.

(6) A szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, műhelyek, üzemek, raktárak valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt (gyalogutat) – illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – az üzemeltető köteles naponta feltakarítani.

(7) Az utcai árusnak a részére kijelölt helyet vagy annak közvetlen környékét állandóan tisztán kell tartani. Az árusításból keletkezett hulladékot megfelelő gyűjtőedényekben össze kell gyűjteni és annak elszállításáról saját költségén kell gondoskodni. Ez a kötelezettség az alkalmi utcai árusításra (sorsjegy, stb.) is kiterjed.

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú parkok, sétányok, az azokon lévő utak, járdák tisztán tartása a Városüzemeltető Intézmény feladata.

(2) A Városüzemeltető Intézmény köteles gondoskodni a parkokat átszelő gyalogutaknak, járdáknak, lépcsőknek a hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezés érdekében a szükséges szóróanyag szükség szerinti elhintéséről.

(3) A piac és vásárterek tisztán tartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

8. § (1) Az építést végző az építkezési területet és annak közvetlen környékét tartozik rendben, tisztán tartani.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni – az építési, bontási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni - , hogy szállópor és egyéb szennyeződés ne képződjön.

(3) Építés, bontás, tatarozás helyét szükség esetén a környező területtől kerítéssel kell elzárni.

(4) Közterületen építési és egyéb anyagot csak közterület-használati engedély alapján az engedélyben megjelölt időben és helyen szabad tárolni.

(5) Az építést végző az általa használt közterületet a napi munkavégzést követően a szükséges mértékben azonnal, majd az építési munkálatok befejezését követő 24 órán belül teljes mértékben megtisztítani köteles.

(6) A felhasználásra nem kerülő anyagokat a kivitelező a munkálatok elvégzése közben is köteles folyamatosan elszállítani, a munkálatok befejezése után pedig köteles az építési területről levonulni, építési anyagot, valamint törmeléket 3 napon belül elszállítani. A munkálatok közben keletkezett kárt annak okozója köteles helyreállítani illetve megtéríteni.

9. § (1) Oltott meszet csak zárt edényben lehet szállítani.

(2) Anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék, a szállítás során a szállítmányból semmi ne hulljon le, por vagy bűz ne keletkezzen vagy csepegés ne következzék be. Könnyen kihulló anyag, homok, kavics, salak stb. csak olyan járművön szállítható, hogy annak lehullását a járművezető megakadályozhassa.

(3) Ha bármely szállítmány fel- és lerakásánál vagy szállításánál köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- és lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani.

(4) A környezetre, egészségre ártalmas anyagok, valamint folyékony hulladékok elhelyezésére, illetve megsemmisítésére a külön szabályok és a közegészségügyi szabályok betartásával a kizárólagosan e célra létesített lerakóhelyen van lehetőség, ilyen anyagok lerakása a szeméttelepen tilos.

10. § (1) A közút tisztán tartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az őt síkossága elleni védekezésről a közút kezelője gondoskodik.

(2) Engedély alapján, parkolás céljára elfoglalt közterületet a használó állandóan köteles tisztán tartani.

(3) A piacok területén keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területtel összefüggő járdák folyamatos tisztán tartásáról az üzemeltető gondoskodik.

(4) Helyi és helyközi tömegközlekedés céljára szolgáló járművek üzembentartója köteles gondoskodni a belterületi közterületen lévő végállomásának illetve pályaudvarának, váróhelyiségeinek, várakozóhelyeinek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyeinek, valamint külterületen lévő váróhelyiségeinek, várakozóhelyeinek és megállóhelyeinek a rendszeres tisztán tartásáról, továbbá köteles az ott keletkezett hulladék saját tartályában való összegyűjtéséről és eltávolításáról gondoskodni.

(5) Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől – több vágány esetén a külső vágánytengelytől – számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig – annak hiányában négy-négy méter távolságig – a vasút üzemeltetőjének feladata [30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 24. §].

(6) Vasutat keresztező közforgalmú vasúti aluljáró tisztítása- ha azon az utazóközönség közlekedik – a vasút üzemeltetőjének feladata.

11. § (1) Az ingatlantulajdonos (használó) köteles gondoskodni:

12. § (1) A járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb út esetén, annak két szélén, a kifolyók szabadon hagyásával, ennél keskenyebb úttest esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára megfelelő terület maradjon szabadon.

(2) A gyalogos és járműforgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

13. § (1) A város közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról – iszaptalanításáról - az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés határozza meg.

(4) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

14. § (1) Szennyvizet csak erre a célra kialakult szennyvízcsatornába, illetőleg ennek hiányában engedélyezett vízzáró, zárt szennyvíztárolóba szabad vezetni.

(2) Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet sem előtisztítás után, sem tisztítottan nem lehet engedni. Csapadékvizet, talajvizet a szennyvízcsatornába belevezetni tilos.

(3) Tilos a szennyvizet és egyéb szennyező anyagot (trágyalé; iszap, vegyszermaradvány, hulladék) nyílt vízfolyásba; használaton kívüli kútba, nyílt és zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, természetes vízfolyásba bevezetni, továbbá útra vagy zöldfelületre kiönteni.

(4) A szennyvíztároló folyamatos ürítéséről az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(5) A szennyvízcsatornába a csatornarendszerre, tisztítási technológiára veszélyes anyagot (savat, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, növényvédőszert, nehézfémeket stb.) beengedni tilos.

15. § (1) A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(2) Az ingatlanok előtt lévő nyitott csapadékvíz csatornák és a kapubejárók átereszeinek tisztán tartása az ingatlantulajdonos feladata.

(3) A 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül az ingatlan tulajdonosa - a jegyző engedélye alapján – köteles megszüntetni.

16. § (1) A termálvizet és csurgalékvizet az engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.

(2) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.

(3) Gépjárművet mosni tilos:

17. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.

(2) A közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni, vagy azokból vizet elvezetni tilos.

(3) Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén, a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédőszerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.

18. § (1) Települési folyékony hulladékot csak végső ártalmatlanítás céljából lehet külön engedély alapján elhelyezni, engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen.

(2) Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális

20. § (1) Az égetést olyan 18 éven felüli személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni. Az égetés környezetében csak az égetést végzők tartózkodhatnak.

(2) Az égetés helyszínén felszerelt kerti locsolótömlőt vagy legalább 50 l vizet edényben vagy 1 db 34A oltásra alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül lapátot, ásót, villát vagy egyéb kézi szerszámot kell az égetés helyszínén készenlétben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható.

21. § (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt a Jegyző adja ki.

(2) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni növény-egészségügyi szakhatóság állásfoglalását.

(4) Tarlóégetés szélcsendes időben az alábbiak betartásával végezhető:

23. § A háztartási-fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

(1) A 500 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelő berendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj, a háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék égethető csak el.

(3) Az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéseinek forrásaival kapcsolatban környezetvédelmi hatósági jogkörben a jegyző jár el.

24. § Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok

(1) Bűzös anyagot - kivétel a (2) bekezdés - csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.E járművek külső részének kifogástalanul tisztának kell lennie.

(2) Trágyát szállítani és tárolni a belterületen - a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében - csak lefedett állapotban szabad.

(3) Könnyen kiporzó és lesodródó, valamint egészségre ártalmas anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell a munkálatok jellegétől függően legalább naponta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínéről, vagy zárt konténerben kell tárolni. (5)A szállópor terhelés mérsékléséről - az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítésével - az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának illetve kezelőjének kell gondoskodni.

25. § (1) A város közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek:

26. § Tilos a közhasználatú zöldterületen:

27. § (1) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

(2) Tilos az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterületek ( a 26. §-ban megjelölt valamennyi terület) , valamint azok elemeinek, tartozékainak, felszerelési, berendezési tárgyainak, a növényzetnek (fák, cserjék, pázsitok, virágos felületek) a rongálása, pusztítása, károsítása - különösen gépjárművel -, továbbá olyan szakszerűtlen kezelése, amely állagsérelmet, értékcsökkenést okoz.

(3) A zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni, beépíteni, megszüntetni csak a jóváhagyott Belterületi Szabályozási Terv alapján szabad.

(4) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékainak engedélyezett építése (pl. térvilágítás, öntözőhálózat stb.).

(5) Védőterületet az előzőekben megjelöltektől eltérő célra használni tilos.

28. § (1) Közhasználatú zöldterületet létesíteni csak az első fokú építésügyi hatóság engedélye alapján, a Képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

(2) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról a Városüzemeltető Intézmény gondoskodik.

(3) A közhasználatú zöldterületekről és fenntartásukkal kapcsolatos tevékenységről a zöldterület tulajdonosa és kezelője nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Közhasználatú zöldterületek fenntartásának minősül azok karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:

29. § (1) A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek (tulajdonosok, bérlők, használók) kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig a rendelet 26. §-ában meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomirtás, parlagfű mentesítés, tisztán tartás stb.) elvégezni vagy saját költségén elvégeztetni.

(2) A lakások és a társasházak tulajdonosai (használói, bérlői, haszonélvezői) kötelesek az épületek illetve a telek határvonalától, ha a járda nem közvetlenül az épület mellett fut, akkor a járdáig a 26. §-ban meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomirtás, parlagfű mentesítés, tisztán tartás stb.) elvégezni vagy saját költségén elvégeztetni. Járda hiányában az épület falsíkja és az úttest szegélyköve vagy az úttest vonala a mérvadó.

(3) A közutak tartozékát képező fák, cserjék és bokrok közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a Városüzemeltető Intézmény látja el.

30. § (1) Aki közterületen lévő élőfát, cserjét ki akar vágni, előzetesen köteles engedélyt kérni.

(2) Fakivágás iránti kérelmet:

31. § A Jegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, illetve a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti.

32. § (1) Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások, rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak (medencék, ívó kutak, padok; hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések stb.) rongálása.

(2) A fák törzsén reklámtáblát, feliratot, plakátot elhelyezni tilos.

(3) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani. A szükségessé vált növénypótlást

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles a) előzetesen az engedélyezővel egyeztetett szükség szerinti kertépítészeti terv alapján a növényzet védelméről favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni (pl. építési területeken stb.),

33. § (1) A közhasználatú zöldterület más célú használata esetén a növényzet előzetes áttelepítésének illetőleg pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés illetőleg a pótlás helyét, valamint a teljesítés határidejét az engedélyező hatóság a használatot engedélyező határozatában (közterület-használati, építési engedélyben), ennek hiányában pedig az első fokú építésügyi hatóság külön határozatban állapítja meg.

(2) A kötelezett terhére a pótlási és áttelepítési munkálatok elvégzése helyett a Jegyző– értékmeghatározással – előírhatja azok ellenértékének a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlára történő befizetését is. A befizetett összeget csak közhasználatú zöldterületek védelmére és gondozására lehet fordítani.

(3) A Polgármester a zöldterületek megóvása érdekében egyes közhasználatú zöldterületek használatát az általa szükségesnek vélt mértékben korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a zöldterület eredeti funkciójától eltérő használatát is (hibaelhárítás, rendezvény, ideiglenes árusítás), ha a zöldterület állagát károsan nem érinti.

(4) Meglévő zöldterületet megszüntetni általában nem lehet. Amennyiben a meglévő zöldterület megszüntetése részben vagy egészben elkerülhetetlen, úgy zöldterületi értékének megfelelő nagyságú belterületi csereingatlan biztosítása kötelező. A csereingatlan csak zöldfelület létesítésére hasznosítható.

34. § (1) Közterületen viharkárok elhárításakor az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők, de a kitermelés tényét utólag a Jegyzőnek be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés kivételével a közterületen élő és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni.

(3) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl. csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell Kisvárda Város Polgármesterét a zöldfelületbontás tényéről és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

(4) Burkolatkészítésnél vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, ha annak töve körül legalább 1,50 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetőség szerint faverem-ráccsal kell ellátni.

35. § (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett, a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.

(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos. Ez alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5) Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.

36. § (1) Beruházások és közterületek fásítása során törekedni kell jó várostűrő fajok és fajták legalább kétszer iskolázott fáinak (kb. 20 cm-es törzskerület) telepítésére, valamint többszintes növényállomány ligetes létrehozására.

(2) A beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelületmértékének meghatározására a mindenkor hatályos építési és településrendezési előírások alapján kell eljárni.

37. § (1) Közterületre gyümölcsfa csak engedéllyel telepíthető. Az engedéllyel rendelkező az engedélyben foglalt kötelezettségének köteles eleget tenni.

(2) Közterületre díszfák, díszcserjék telepítését előzetesen egyeztetni kell a zöldfelület-kezelését ellátóval. (A közművek elhelyezkedésére és a telepíteni kívánt egyedek fajaira vonatkozóan.)

(3) Magánterületek esetén az ingatlan határától (telekhatártól)

38. § (1) A Kisvárda Város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban, bérleményükben) lévő területet kötelesek a parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus), illetve engedélyezett gyomírtószerek (herbicidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomírtása tekintetében a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleményét figyelembe kell venni.

39. § A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok, valamint a hangosító berendezésen keresztül gondoskodik.

40. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a Jegyző gyakorolja a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 25. §. 1) bekezdésében felsorolt ügyekben.(1. sz. melléklet)

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és terhelési határértéket ne haladja meg.

41. § (1) Zajt előidéző üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén az építtető, jelentős építési munka megkezdése előtt a kivitelező köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak megtartásáról gondoskodni.

(2) A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet a 2. számú mellékletben található adatlapon kell benyújtani.

(3) Nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik.

(4) Nem kell kibocsátási határérték megállapítását kérni akkor sem, ha az építési munka természeti csapás elhárítása érdekében vagy más sürgős közérdekű célból (pld. közművezeték meghibásodásának kijavítása) szükséges. Ebben az esetben a zaj- és rezgésterhelési határértékek túlléphetők de törekedni kell arra, hogy az okozott zaj, illetőleg rezgés a lehető legkevésbé zavarja a lakosságot.

42. § (1) Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve a meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, hogy az attól származó zajkibocsátás ne haladja meg a zajterhelési határértéket.

(2)³

(3) Az engedély iránti kérelmet az 2. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. Akusztikai szakértői véleményt kell csatolni, mely igazolja, hogy a hangosító berendezés működtetése során keltett zaj nem lépi túl a környezetben megengedett zajterhelési értéket, sem pedig a környező épületek helyiségeiben megengedett zajterhelési értéket, illetőleg meghatározza, hogy a határértékek teljesítéséhez milyen műszaki vagy egyéb feltételeket kell teljesíteni.

(4) Meglévő hangosító berendezés üzemeltetéséhez az üzemeltető a rendelet hatályba lépését követő 3 hónapon belül a 33. § (3) bekezdésének megfelelően üzemeltetési engedélyt köteles kérni.

(5) Iskolák, óvodák, templomok, temetők környezetében 200 m-en belül nem, illetve csak előzetes egyeztetéssel jóváhagyott engedély alapján üzemeltethető hangosító berendezés.

(6) Lakásokat is magába foglaló épületben működő üzletben 22 órától 08 óráig hangosító berendezés nem üzemeltethető.

(7) A hangosító berendezések működtetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet Kisvárda Város Jegyzője látja el.

43. § (1) A jegyző hivatalból, valamint bejelentés alapján - a vonatkozó szabványok előírásait betartva - ellenőrzi a kibocsátott zaj, illetve az okozott rezgés mértékét. Határérték túllépés esetén határidő megállapításával kötelezi az üzemeltetőt a zajkibocsátás, illetve rezgésterhelés megengedett értékre való csökkentésére.

(2) Az üzemeltető a zaj- és rezgésforrások jellemző műszaki tulajdonságaira, működtetésének időtartamára vonatkozó adatokat köteles az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani, és az ellenőrzés lefolytatását elősegíteni.

(3) A határérték betartására irányuló felszólítást követően a jegyző ellenőrző mérést végeztet. A mérési vizsgálat költségeit a zajt, illetve rezgést keltő tevékenység okozója viseli; ha részéről a határérték-túllépés megállapítható.

(4) A jegyző bírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, ha az általa megállapított határidőt követően a zaj, illetve rezgés továbbra is meghaladja a megengedett határértékeket.

(5) A szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységet a jegyző - a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével - korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti.

44. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben a közönségtől származó zajokra, illetve rezgésekre határértéket nem lehet megállapítani, illetve ezek méréssel nem vizsgálhatók.

(2) A zajjal járó sport- vagy egyéb rendezvények eseten a rendező 15 nappal az esemény előtt a lakosságot sajtó útján tájékoztatni köteles.

45. § (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok illetve használók kötelessége.

(2) Termőföldön történő beruházások tervezése és megvalósítása során az 1994. évi LV. tv. 70. §. előírásainak megfelelően gondoskodni kell a talaj felső humuszos rétegének megmentéséről, a beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit, a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak.

(3) A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények (út, vezetékek) építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről vagy más területen történő felhasználásáról.

(4) Kisvárda város közigazgatási területén hulladékok, szennyvizek, hígtrágyák termőföldön való elhelyezése tilos.

(5) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett országos jelentőségű védett területek kezelésekor a tulajdonosnak az illetékes Hortobágyi Nemzeti Park előírásait kell figyelembe venni.

46. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

47. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles:

(2)⁴

(3)⁵

(4) E rendelet 2004. augusztus 01-én lép hatályba, kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint a jegyző gondoskodik.

(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról szóló 20/1992. (XI.18.) ÖKT. számú rendelete, a közhasználatú zöldterületek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló 11/2003.(VI.27.) ÖKT. számú rendelete valamint a parlagfű irtásáról szóló 7/1997.(III.21.) ÖKT. számú rendelete.

48. §⁶ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikk /3/ bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.”