Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1949. évi XX. tv. 44/A. §. /2/ bekezdésében, valamint az 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

E rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok (személyek) részére első lakásuk megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújtson.

/1/ E rendelet alapján méltányolható lakásigénye kielégítése céljából helyben történő lakás építéséhez, vagy vásárlásához pénzügyi támogatásban részesülnek azok az első lakáshoz jutó nagykorú magyar állampolgárok, akik

a.) házastársak, illetve

b.) 25. életévüket betöltötték és egyedülállóak, illetve

c.) önkormányzati bérlakásuk újrahasznosítására az önkormányzatnak visszaadják, feltéve mindhárom esetben, hogy a kérelem benyújtásakor Kisvárda város közigazgatási területén legalább 3 éve állandó lakcímmel és tényleges állandó lakóhellyel, vagy 3 éves kisvárdai munkaviszonnyal rendelkeznek, házastársak esetén legalább az egyikük.

/2/ Házastársak kizárólag együtt részesíthetők helyi támogatásban, és csak akkor, ha a támogatással érintett ingatlanon mindketten, egymás között egyenlő arányú tulajdoni illetőséget szereznek.

/1/ Helyi támogatás nyújtható a Kisvárda város közigazgatási területén lévő

a.) magántulajdonú lakóház építéséhez, vagy értékesítés céljára épített társasházi lakóingatlan vásárlására,

/2/ A 3. § /1/ bekezdésének a./ pontja alapján a lakóház építéséhez nyújtott támogatás csak akkor folyósítható, ha az épülő lakás már szerkezetkész állapotban van.

b.) magántulajdonban álló új, vagy használt lakás vásárlására legfeljebb 300.000,- Ft, amelyet 1 évi halasztás után 10 év alatt kell visszafizetni.

/1/ Nem adható támogatás annak, akinek, vagy a vele együtt lakó, ill. vele együtt költöző személyek valamelyikének

a.) önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga az 1993. évi LXXVIII.tv. 24. § /1/ bek. a-d. pontján alapuló felmondás miatt megszűnt;

b.) a lakásra tulajdonjoga önkormányzati lakásra vonatkozó vételi, elővásárlási jog gyakorlásával, vagy a bentlakó bérlőt megillető jog, ill. kedvezmény alapján keletkezik;

c.) lakhatása az ország területén bármilyen módon - tulajdonjoga, holtig tartó haszonélvezeti joga, állandó használati joga révén - megoldott volt;

/2/ Az 5. § c.) pontja szempontjából nem számít lakástulajdonnak az öröklés folytán haszonélvezettel terhelten szerzett 1/2, vagy ennél kisebb tulajdoni hányad.

/4/ Nem adható támogatás

a.) ha kérelem benyújtásakor lakásépítés esetén a támogatást kérő lakás-használatbavételi engedéllyel rendelkezik,

b.) a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette,

e.) a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve az egy főre eső havi nettó átlagos jövedelme családok esetén a mindenkori minimálbér másfélszeresét, egyedülálló személyek esetén pedig a kétszeresét meghaladja.

/5/ Az 5. § /4/ bekezdésének d.) pontja szempontjából nem biztosított a támogatás visszafizetése amennyiben a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve az egy főre eső havi nettó átlagos jövedelme családok esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló személyek esetén pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.

A támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

/1/ A kölcsöntörlesztés megkezdését követő egy év elteltével kérelemre engedélyezhető a törlesztés felfüggesztése, ill. mérséklése amennyiben a hitel felvételétől a kérelmező körülményeiben önhibáján kívül lényeges és méltányolható változás következett be. Így különösen, ha munkanélkülivé vált, vagy ha az egyik házastárs meghalt.

/2/ A kérelemhez csatolni kell a körülményekben bekövetkezett változásról szóló igazolást.

/3/ A törlesztés felfüggesztése legfeljebb 2 évre csak akkor engedélyezhető, ha a támogatást igénybe vevő egy főre eső havi nettó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

/1/ Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített a polgármester jóváhagyásával elbocsátható a szerződésből.

/2/ Ezen hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésből kilépni kívánó fél a hátralévő tartozás arányos részét megfizette, vagy a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőségét teljesen elveszítette és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított.

/1/ A polgármester indokolt esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a támogatást kérő a biztosított kölcsön összegét a rendeletben szabályozott feltételeknek megfelelő - az önkormányzat közigazgatási területén fekvő másik, azonos, vagy magasabb értékű - lakás vásárlásához, ill. építéséhez használhassa fel.

/2/ A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a kölcsönszerződés biztosítására szolgáló mellékkötelezettség vonatkozásában az önkormányzat hátrányosabb helyzetbe kerülne.

/3/ A 9. § /1/ bekezdésében indokolt esetnek tekintendő különösen, ha gyermek, vagy újabb gyermek születik, vagy orvosilag is igazolt egészségügyi okból szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje.

/1/ A fennálló tartozás visszafizetése, annak mindenkori törvényes kamataival egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített

a.) 2 havi törlesztő részlettel már adós, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít és ezen tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi,

b.) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával, vagy más módon befolyásolja,

c.) a támogatás összegét a szerződésben rögzített céltól eltérően használta fel,

d.) a támogatással érintett lakásra vonatkozóan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetéséről a támogatás felvételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik,

e.) a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg, vagy attól engedély nélkül eltér.

/1/ A lakásépítési és vásárlási támogatásra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Építési és Beruházási Osztályához kell benyújtani az erre rendszeresített igénylőlapon az alábbi mellékletekkel:

a.) jogerős építési engedély, vagy adásvételi szerződés,

b.) jövedelem igazolás,

c.) a kérelmező nyilatkozata az e rendeletben foglalt feltételek elfogadásáról,

d.) munkáltatói igazolás amennyiben a támogatást 3 éves kisvárdai munkaviszonyra tekintettel kéri.

/2/ A benyújtott kérelmeket az Önkormányzat Képviselőtestületének Ügyrendi Bizottsága bírálja el.

/3/ Azon igénylőket, akik részére az Ügyrendi Bizottság pénzügyi támogatást biztosított, a Polgármesteri Hivatal Építési és Beruházási Osztály értesíti a támogatás mértékéről azzal, hogy a támogatást kizárólag a megjelölt célra használhatja fel és a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződést a Polgármesteri Hivatal Építési és Beruházási Osztályán megkötni. Amennyiben a megadott határidőig a szerződést nem köti meg, a támogatást elveszti.

/4/ A Polgármesteri Hivatal Építési és Beruházási Osztálya hajtja végre a szerződés-módosítást, valamint gondoskodik a szerződés biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról.

A Polgármesteri Hivatal a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek során a Pénzügyi Osztály kéthavonta listát ad azon ügyfelekről, akik részletfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, valamint havonta tájékoztatja az Ügyrendi Bizottságot a lakástámogatás céljára elkülönített előirányzat egyenlegéről.

E rendelet alkalmazásában:

A lakásfenntartási támogatást, a vakok személyi járadékát, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és a házastársi pótlékot kivéve minden személyi jövedelemadó alá eső rendszeres és nem rendszeres pénzbeli juttatás.

2./ A jövedelemszámítás módja fiatal házasok esetén:

Gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok esetén, ha az egy főre eső jövedelem meghaladná a mindenkori minimálbér másfélszeresét, akkor az egy főre eső jövedelmet úgy kell számítani, mintha már egy gyermek megszületett volna.

3./ Együttköltöző:

a támogatást kérő és közeli hozzátartozója :

b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér, akik a támogatással érintett lakásba költöznek.

mindaz a személy, aki együtt költöző és legalább egy éve a támogatást kérővel azonos címen lakik.

5./ A 3. § /2/ bek. szempontjából szerkezetkész állapotban lévőnek kell tekinteni azt a lakást, amelynek falai és közfalai állnak, a nyílászárók beépítésre kerültek, tetőszerkezete elkészült, valamint a víz, villany, szennyvíz vezetékek beépítésre kerültek. Az erről szóló igazolást a Polgármesteri Hivatal Építési és Beruházási Osztálya adja ki.

6.) Fiatal házasok, akik 35. életévüket külön-külön nem töltötték be és a házasságot a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kötötték.

/1/ E rendelet 2007. július 01. napján lép hatályba.

/2/ Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az első lakáshoz jutás helyi támogatásáról szóló 9/1999. (V. 19.) ÖKT. számú rendelet.