Az Országgyűlés által többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §. alapján, valamint az egyes adótörvények módosításáról elfogadott 2007. évi CXXVI. törvény alapján a Képviselőtestület az alábbi rendeletet alkotja:

1.§  ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK^[1]

Jelen rendelet alkalmazásában:

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

1/A. §^[2]

AZ ADÓ BEVEZETÉSE

/1/ Kisvárda Város Önkormányzata illetékességi területén határozatlan időre bevezeti a helyi iparűzési adót.

/2/ Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

/3/ A helyi iparűzési adó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

2. §.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA

/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység ).

/2/ Az adó alanya a vállalkozó.

/3/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

3. §.

AZ ÁLLANDÓ ÉS IDEIGLENES JELLEGGEL VÉGZETT

IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG

/1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

/2/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely -az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

4.§

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

/1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

/2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

5. §.

AZ ADÓ ALAPJA

/1/ Az adó alapját a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 39. §, 39/A. § és 39/B. § alapján kell meghatározni.

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény VII. fejezet helyi iparűzési adó alapjának megosztására vonatkozó melléklete szerint.

6. §.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke

     egységesen az adóalap                                                                                        2 %-a.

/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

     a) 3. § /2/ bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után

     naptári naponként                                                                                                1.000 Ft

     b) 3. § /2/ bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után

     naptári naponként                                                                                                3.000 Ft

/3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - az /4/ bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes /székhely, illetve telephely(ek) szerinti/ önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

7. §.

AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA

/1/ A vállalkozó - a /4/ bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

/2/ Az adóelőleg összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy,  ha az önkormányzat az adót első alkalommal,  vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

/3/ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

/4/ Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

/5/ Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

/6/ az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

8. §.

AZ ADÓ BEVALLÁSA

/1/ A vállalkozónak a helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

/2/ A vállalkozó (adózó) adókötelezettségét, adójának évi összegét önadózással állapítja meg.

/3/ Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap és az adó összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

/4/ Az adózónak az önkormányzati adóhatósághoz adóbevallást kell benyújtani abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt vagy nem keletkezett.

/5/ Az adóbevallás különös szabályai alapján, az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 33. §. (3)-(4),(6) bekezdései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani 30 napon belül.

9. §.

AZ ADÓ MEGFIZETÉSE

/1/ A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

/2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell befizetni.

/3/ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza 100 forintra kerekítve.

/4/ A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget az adóévi várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie az adóév december 20. napjáig, amennyiben a vállalkozó a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett.

/5/ Az adót és az adóelőleget a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 forintra kerekítve kell megfizetni, illetve visszaigényelni.

/6/ Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

/7/ Adóhiány megállapítása adóbírságot, a bevallási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése mulasztási bírság megállapítását eredményezi.

/8/ Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adót, bírságot, pótlékot az adózónak külön számlákra kell megfizetni.

/9/ A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó befizetési kötelezettségei:

a) A vállalkozó az iparűzési adóelőlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.

b) A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie, amennyiben a vállalkozó a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett.

c) A vállalkozónak a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

10. §.

A BEJELENTÉS SZABÁLYAI

/1/ Az önadózás útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál.

/2/ Az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bejelentési lapon az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 16. §-ának megfelelő adattartalommal kell bejelenteni az iparűzési tevékenység megkezdését.

/3/ Az adózónak a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz tevékenysége kezdését, ha más adókötelezettség nem terheli.

/4/ Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni az adóhatóság nyomtatványán.

/5/ Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást (megszüntetés, telephely áthelyezés, adatváltozás stb.)15 napon belül az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 23. §-ának megfelelően az előírt nyomtatványon kell bejelentenie az adóhatóságnak.

10/A.§  ADÓMENTESSÉG^[3]

(1) Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó vagy vállalkozás, akinek, vagy amelynek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági  rendelet  (HL  L  352,  2013.  12.24.  1.o)  (a  továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(3)  A  kedvezményezett  az  adómentesség  következtében  megszerzett  előnyt  –  az 1407/2013/EU  bizottsági  rendelet  1.  cikke  (2)  bekezdésének  kivételével  –  nem  használhatja  az 1407/2013/EU  bizottsági  rendelet  1.  cikkének  (1)  bekezdésében  meghatározott  kivételek  szerinti célokra, továbbá  –  az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően  –  közúti kereskedelmi  árufuvarozás  ellenszolgáltatás  fejében  történő  végzése  céljából  teherszállító  jármű vásárlására.

(4)  A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére  a  támogatás  odaítélésének évében  és  az  azt  megelőző  két  pénzügyi  évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatás tartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 1. mellékletét képezi.

 (5) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az  1407/2013/EU  bizottsági  rendelet  alapján  odaítélt  csekély  összegű  támogatások  bruttó támogatás tartalma  tagállamonként  nem  haladhatja  meg  a  200.000  eurónak,  közúti  kereskedelmi árufuvarozást  ellenszolgáltatás  fejében  végző  vállalkozások  esetében  a  100.000  eurónak  megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is.  Az  átváltásnál  az  európai  uniós  versenyjogi  értelemben  vett  állami  támogatásokkal  kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással  a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az  1407/2013/EU  bizottsági  rendelet  szerinti  csekély  összegű  támogatás  más  csekély  összegű támogatásokról  szóló  rendeleteknek  megfelelően  nyújtott  csekély  összegű  támogatással  az 1407/2013/EU  bizottsági  rendelet  3.  cikkének  (2)  bekezdésében  meghatározott  felső  határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában  nyújtott  állami  támogatással,  ha  a támogatások  halmozása  túllépi  bármely  csoportmentességi  rendeletben  vagy  a  Bizottság  által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.  Az igazolás jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

(9)  A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

11. §.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

/1/ E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 30/2005./XII.27./ ÖKT, 34/2004./2005.I.5./ (kihirdetés dátuma) ÖKT. és 25/2003./XII.15./ ÖKT. rendeletekkel módosított 25/2002./XII.12./ ÖKT. rendelet

/3/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.