Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében,

a 4/A. § (1) bekezdés tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, és 18. § (1) bekezdésében,

a 4/A. § (2) bekezdés tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (5) bekezdésében,

az 5. § tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában,

a 33. § (1) bekezdés tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében,

a 33. § (2) bekezdés tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében,

a 15. alcím tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.^[1]

1.

Tárgyi hatály

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Kisvárda Város Önkormányzatának minden tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá, tagsági jogot megtestesítő értékpapírra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésre (továbbiakban portfólió vagyon).

(2) A rendelet 13. és 14. alcímeinek tárgyi hatálya kiterjed:

a) az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának rendezésére;

b) a közterület használati díjak, a haszonbérleti díjak, a parkolási díjak és egyéb térítési díjak rendezésére;

c) a lakásépítéssel, vagy vásárlással összefüggésben nyújtott kölcsönök, munkáltatói és szociális kölcsönök, valamint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások rendezésére; valamint

d) egyéb jogcímen felmerült kintlévőségek rendezésére.

(3) A rendelet 13. és 14. alcímeinek tárgyi hatálya nem terjed ki az adók, valamint az adók módjára behajtandó kintlévőségek rendezésére.

2. § A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai szempontjából nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére;

b) a piacokról és vásárokról szóló helyi rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartására, kezelésére, továbbá az ott lévő árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra;

c) a közterületek hasznosítására;

d) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre;

e) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére;

f) ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik;

g) kisebbségi önkormányzat(ok) vagyonjuttatására;

h) az önkormányzat költségvetési intézményeinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésére;

i) ^[2]

2.

Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét e rendelet, valamint egyéb jogszabályok állapítják meg.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg határozatot hoz a forgalomképes vagyontárgyak tárgyévi hasznosításáról, melyben értékesítési irányelveket határoz meg. Megjelöli azon ingatlan és egyéb vagyon- elemeket, amelyek értékesítése az adott évben indokolt.

4. §^[3] (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyonelemek körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyonelemek a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján forgalomképtelennek minősülnek. A forgalomképtelenség szabályait és kivételeit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

4/A. §^[4] (1) E rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyonnak minősített vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

5. §^[5] (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek azok a vagyonelemek, amelyeket jogszabály ekként határoz meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett vagyonelemekre vonatkozó szabályokat az erről rendelkező jogszabályok határozzák meg.

(3) E rendelet alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül(nek):

a) a köztemető;

b) az önkormányzat tulajdonában álló sportpályák és a sportcélú létesítmények;

c) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok használatában lévő önkormányzati vagyon;

d) az önkormányzat tulajdonában álló műemlékek és a művészeti alkotások;

e) az önkormányzat tulajdonában álló védett természeti területek;

f) az önkormányzat tulajdonában álló műemlékileg védett, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű ingatlanok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül vagyonelemekre vonatkozó szabályokat a rendelet 7. alcíme határozza meg.

(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amelyről jogszabály másként nem rendelkezik, és amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) A forgalomképes ingatlanvagyon körét a 4. melléklet tartalmazza.^[6]

3.

Vagyonnyilvántartás és leltár

7. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A közüzemek, a gazdasági társaságok és az intézmények használatában lévő vagyon leltározása, nyilvántartása a vagyon használójának a kötelessége, az egyéb vagyon leltározása, nyilvántartása a Polgármesteri Hivatal feladata.

4.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

8. § (1) Az egyes tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy is elláthat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2)^[7] Önkormányzati tulajdonú ingatlant és ingó vagyontárgyat ingyenesen, a nemzeti vagyonról szóló törvénynek megfelelően lehet használatba adni. Az ingyenes használatba adásról egy évet meg nem haladó használatba adás esetén a polgármester, egy évet meghaladó használatba adás esetén a képviselő-testület rendelkezik.

(3)  Az intézmények a rájuk bízott önkormányzati vagyonnal a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok és e rendeletbe foglalt előírások alapján gazdálkodnak. Az egyéb gazdálkodó szervek a Ptk. szabályai szerint gazdálkodhatnak, de a tevékenységüket meghatározó döntéseknél kötelesek a tulajdonos döntését kikérni. Beruházási, beszerzési és felújítási feladataik megvalósítására a hatályos közbeszerzési törvényben és az e rendeletben foglaltak kötelező betartása mellett kerülhet sor.

9. § (1) A vízi közművek üzemeltetéséről, a közművagyon használatáról, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről az önkormányzat a Várda-Víz Kft. útján gondoskodik.

(2) A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemektől.

10. § A polgármester jogosult:

a)  a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére;

b) gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására;

c)  megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket;

d)  megkötni a biztosítási, közüzemi szerződéseket.

11. § Az önkormányzati vagyon feletti e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jogot (pl. szolgalmi jog, tulajdonosi hozzájárulás, tilalom bejegyeztetése, ingatlan-nyilvántartási kötelezettség, telekalakítással járó feladatok stb.) a Polgármesteri Hivatal előkészítése alapján a polgármester jogosult gyakorolni.

12. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

5.

Eljárási szabályok

13. § (1)  Önkormányzati vagyont elidegeníteni a Településrendezési Tervek előírásait figyelembe véve a településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egység szakmai véleményének megfelelően, azzal összhangban – e rendeletben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet.

(2) Önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok megosztására, összevonására, telekhatár módosítására, továbbá önkormányzati tulajdonú utak esetében az útkezelői hozzájárulás megadására a Településrendezési Tervek és egyéb szakmai (közlekedési stb.) előírásoknak megfelelően, azzal összhangban, a Polgármesteri Hivatal településrendezési feladatokat ellátó munkaszervezeti egységének szakmai véleményének megfelelően kerülhet sor a Polgármester döntése alapján.

14. § Építési teleknek minősülő ingatlant elidegeníteni minimum 2 éves beépítési kötelezettség előírásával nyilvános versenytárgyalás útján lehet, amely időtartam indokolt esetben a képviselő-testület döntése alapján legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. A szerződésben a beépítési kötelezettség elmulasztásának esetére az eredeti, vagy csökkentett vételáron történő visszavásárlás jogát ki kell kötni (bontó feltétel).

15. §  Önkormányzati tulajdont megterhelni, azon jelzálogjogot létesíteni csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

16. § Az önkormányzat tulajdonában, vagy részarány tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok tekintetében az önkormányzatot megillető elővásárlás jogáról történő lemondásra és a visszavásárlás jogának gyakorlására 5.000.000 Ft szerződéses értékig a polgármester, 5.000.000 Ft-ot meghaladó, de 10.000.000 Ft-ot el nem érő szerződéses értékhatárig a Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) szerint hatáskörrel rendelkező bizottság, 10.000.000 Ft felett a képviselő-testület jogosult.

17. §^[8] Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző rangsorban újabb jelzálogjog bejegyzéséhez kizárólag kedvezményes lakáscélú pénzintézeti hitel felvétele esetén adható hozzájárulás. A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.

6.

Forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezés szabályai

18. §^[9] A forgalomképtelen vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

19. §^[10] E rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyonnak minősített vagyonelemek – ha eredeti funkciójukat elvesztették, a korábbi feladatellátáshoz nincs rájuk szükség, vagy a Belterületi Szabályozási Terv megszűntnek nyilvánítja – a Településrendezési Tervekkel összhangban a Polgármesteri Hivatal település rendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének véleménye alapján a képviselő-testület egyedi döntésének megfelelően átsorolhatók.

7.

Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályai

19/A. §^[11] Jelen alcím hatálya az 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonelemekre terjed ki.

20. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, gazdasági társaságba viteléről, elidegenítéséről és használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről – a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egysége és a vagyon jellegénél fogva érintett munkaszervezeti egysége véleményének figyelembe vételével – a képviselő-testület rendelkezik.

(2) Egyes vagyonelemekkel való rendelkezést más jogszabályok egyéb feltételekhez is köthetik.

21. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a képviselő-testület egyedi döntésével átsorolhatók, ha eredeti funkciójukat elvesztették és a korábbi feladatellátáshoz már nincs rájuk szükség, valamint a Belterületi Szabályozási Terv a funkció szerinti besorolást megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az átsorolást a Településrendezési Tervekkel és az egyéb önkormányzati rendeletekkel összhangban kell végrehajtani.

(3) Az átsorolás előtt a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének és a vagyon jellegénél fogva egyéb érintett munkaszervezeti egységének véleményét ki kell kérni.

22. § A korlátozottan forgalomképes vagyont megterhelni, vagy más módon biztosítékul adni nem lehet.

8.

Forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályai

23. § A forgalomképes ingó vagyon és vagyoni értékű jog szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változásával járó minden más jogügyletről – az SZMSZ előírásainak figyelembe vételével – 5.000.000 Ft egyedi beszerzéskori, vagy nyilvántartás szerinti értékhatárig a polgármester, 5.000.000 Ft felett a képviselő-testület rendelkezik.

24. § A képviselő-testület az 5.000.000 Ft egyedi beszerzési, vagy könyv szerinti értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó, a vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítésével, más módon történő hasznosításával, megterhelésével kapcsolatos tulajdonosi jogosítványait teljes körűen fenntartja. Az 5.000.000 Ft alatti forgalomképes vagyon értékesítésre történő kijelölése, illetve más módon történő hasznosítása a Polgármester jogköre.

25. § Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság, egyesület, bármilyen vagyonnal társaságba, társulásba, egyesületbe, közalapítványba belépés, vagy kilépés, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, hitel felvétele, ill. annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul adása, váltó kibocsátása és elfogadása, kezesség vállalása.

26. § (1)^[12] Az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok – a (2) bekezdésben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivételekkel – az alábbiak szerint gyakorolhatók:

a) Ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban a 25% -ot meghaladja, akkor minden, a tulajdonosi jog gyakorlását érintő, vagyonnal kapcsolatos döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.

b) Ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban 25%, vagy annál kisebb, az önkormányzatot képviselő személy – megbízáson alapuló meghatalmazás alapján – jogosult dönteni az önkormányzat résztulajdonát meg nem haladó összegű elővásárlási jogról, a vezető kinevezéséről, felmentéséről, a társasági szerződés módosításáról, üzletrész feletti rendelkezési jog átruházásáról, árak és díjak megállapításáról – kivéve azokat az ármegállapításokat, amelyeket a jogszabály a képviselő-testület hatáskörébe utal – jelentősebb szerződések aláírásáról, mindazokról az ügyekről, amelyet törvény, a társasági szerződés, vagy az alapító okirat, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Meghatalmazás kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személy részére adható.

(2) A gazdasági társaságokkal kapcsolatban – a tulajdoni részaránytól függetlenül – kizárólag a képviselő-testület hozhat döntést:

a) az alaptőke (törzstőke) felemeléséről, leszállításáról;

b) egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatásáról;

c) a társaság más társasággal való egyesüléséről, beolvadásáról, megszűnéséről, valamint más társasági formává történő átalakulásáról;

d) jelentősebb szerződések jóváhagyásáról;

e) társasági szerződés, alapító okirat módosításáról;

f) mindazokról a kérdésekről, melyekkel a képviselő-testület bizottsága, a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója a képviselő-testülethez fordul.

(3)^[13] A (2) bekezdés d) pontja vonatkozásában jelentősebb szerződésnek minősülnek:

a) ingatlan tulajdonjogának megszerzése, vagy átruházása; ingatlannal kapcsolatos vagyonértékű jog megszerzése, vagy átruházása; ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, vagy tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése,

b) hitel felvétele, vagy folyósítása;

c) 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó üzleti szerződés megkötése.

9.

Az intézményekre bízott vagyon hasznosítása

27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását a (2) és (3) bekezdés kivételével a Polgármesteri Hivatalra bízza. A szerződés megkötésére a jegyző ellenjegyzésével a polgármester jogosult.

(2) Az önkormányzat a közművek használatába adott önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását a kezelő, használó, üzemeltető szervezetére, intézményére bízza.

(3)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használati jogát az az intézmény gyakorolja, amely 1991. január 1-jén, vagy azt követően az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesített.

28.§ (1) A használati jogot gyakorló önkormányzati intézmény a rábízott ingó és ingatlanvagyont – bevételei növelés céljából – bérbeadás útján hasznosíthatja. A bérbeadás az intézmények alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja és a bérleti szerződés legfeljebb 1 évre szólhat. Amennyiben az intézmény 1 évet meghaladóan kívánja a rábízott vagyont bérbeadás útján hasznosítani, ehhez előzetesen a képviselő-testület jóváhagyására van szükség.

(2) A használati jogot gyakorló önkormányzati intézmény a rábízott vagyont vállalkozásba csak a testület előzetes hozzájárulásával viheti, illetve fektetheti be.

29.§ A vállalkozói vagyon körébe bekövetkezett változásról, a vagyon hasznosításáról, vagy a hasznosításból származó eredményből a képviselő-testületet évente, az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatni kell.

30.§ Az intézmények a részükre nyújtott támogatást és saját bevételeiket az alapfeladat sérelme nélkül és a fontossági sorrend betartásával önállóan használhatják az intézmény működtetése érdekében. Alapítványt, más szervezeteket, egyesületeket csak a képviselő-testület jóváhagyásával támogathatnak, illetve hozhatnak létre.

31. § A költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a képviselő-testület jogosult dönteni negyedévente a költségvetési rendelet módosításával. Átruházott hatáskörben az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező Bizottság a testületi ülések közötti időszakban valamennyi intézmény vonatkozásában 1.000.000 Ft összeghatárig jogosult az előirányzat módosítására. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában 1.000.000 Ft-ig az előirányzat átcsoportosításáról a polgármester jogosult dönteni.

32. § A jogutód nélkül megszűnő intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlanoknak a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből való kivonása és forgalomképessé átminősítése.

10.

Az önkormányzati vagyon elidegenítésének és hasznosításának nyilvánossága^[14]

33. §^[15] (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon elidegenítése 10.000.000 Ft egyedi beszerzési vagy nyilvántartási érték felett – törvényben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.

(2)^[16] Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosítása 10.000.000 Ft egyedi beszerzési vagy nyilvántartási érték felett – törvényben, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.

(3) A nyilvános versenytárgyalásnak biztosítania kell az önkormányzati vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb értékesítését és hasznosítását, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázó számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

(4) A versenytárgyalás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal érintett munkaszervezeti egysége látja el.

34. §^[17]

35. § A versenytárgyalás kiírását – a képviselő-testület előzetes döntése alapján – az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező Bizottság véleményezi és hagyja jóvá. A versenytárgyalást az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező Bizottság folytatja le.

36. §^[18]

37. § A nyilvános versenytárgyalási hirdetményt a helyben szokásos módon és a képviselő-testület döntésének megfelelően, esetenként a helyi és országos sajtóban is közzé kell tenni.

11.

A felajánlott vagyon elfogadása

38. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére 1.000.000,- Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

12.

Önkormányzati vagyon értékének meghatározása

39. § Az önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó értéken, vagy értékbecslés esetén becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken (névértéken) tartja nyilván.

40. § (1) Önkormányzatai vagyon körébe tartozó vagyon értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően, az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel –:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés;

b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az a tőkepiacról szóló törvény hatálya alá tartozó Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy a forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam;

c) ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által, a sajtóban közzétett vételi középárfolyam;

d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, a hasznosításnál, valamint a megterhelésnél, az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(3) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a képviselő-testület az (1) és (2) bekezdések alapján megállapított értéktől eltérően, kivételesen fontosnak ítélt folyamatos várospolitikai, vagy alapos gazdasági érdek esetén, egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

13.

Az önkormányzat vagyonát érintő behajthatatlan kintlévőségekkel kapcsolatos eljárás

41. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzben kifejezett fizetési igények, amelyek a költségvetési szervek által már teljesített, a szerződő fél által már elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, visszterhesen átadott pénzeszközökhöz vagy előleg fizetéshez kapcsolódnak.

(2) A követeléseket az intézmények pénzügyi feladatokat ellátó szervének kell az érvényben lévő jogszabályok előírásainak megfelelően úgy nyilvántartani, hogy abból megállapítható legyen a szerződő, helytállni köteles neve, címe, a követelés jogcíme és összege, az esedékesség és befizetés időpontja, a befizetendő és a befizetett összeg és annak időpontja, az intézkedés időpontja és annak eredménye.

(3) A behajtással kapcsolatos intézkedéseket és a behajthatatlan követelések törlésére irányuló előterjesztéseket a költségvetési szervek pénzügyi feladatait ellátó szervezeti egységei kötelesek elvégezni.

42. § Behajthatatlannak minősül az a 90 napon túli követelés:

a) amelyről csődeljárás, felszámolási eljárás során kiderül, hogy megtérülésére nincs esély, mert a felszámoló a követelést egyáltalán nem tudja kielégíteni;

b) melyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben az átvett eszköz értéke nem nyújt fedezetet;

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a megtérülésével kapcsolatban felmerülő költségek nagyságrendje nincs arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, vagy csak többletköltség felmerülését eredményezné;

d) amelyről egyértelműen kiderül, hogy a helytállni köteles személy hagyaték nélkül elhunyt, ezért a behajtásra nincs lehetőség;

e) amely a hatályos jogszabályok szerint elévült;

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

g) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása nem járt eredménnyel.

43. § (1) A behajthatatlan követelések törlésére adósonként 50.000 Ft-ot meg nem haladó összeghatárig a költségvetési szerv vezetője jogosult.

(2) Az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult arra, hogy adósonként a 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegű követelés törlését elrendelje, amennyiben a behajthatatlanságot az intézmény igazolja.

(3) A 1.000.000 Ft-ot meghaladó behajthatatlan követelések törlésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.

14.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés

44. § Az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére:

a) 1.000.000 Ft perértékig, illetve egyedi értékhatárig a polgármester;

b) 3.000.000 Ft egyedi értékhatárig az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező bizottság;

c) 3.000.000 Ft perérték, illetve értékhatár felett a képviselő-testület jogosult.

15.

Vagyonkezelői jog

45.§ Vagyonkezelői jog létesíthető az 5. mellékletben^[19] felsorolt vagyontárgyakra vonatkozólag.

46.§^[20] (1) A képviselő-testület egyedi határozatával dönthet vagyonkezelői jog létesítéséről, amely határozatban megjelöli – figyelemmel az érintett ingatlan értékére, állagára, a közfeladat jellegére, a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételekre – a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe lehet venni a vagyonkezelésbe vett vagyontárgy értéknövelő felújítását, valamint értéknövelő beruházás vállalását.

47.§^[21] (1) A képviselő-testület egyedi határozatával dönthet vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről, amely határozatban megjelöli az ingyenesség indokait.

(2) Vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére akkor kerülhet sor, ha azt a közfeladat jellege, az érintett ingatlan értéke, állaga indokolja.

48.§^[22] (1) A vagyonkezelő köteles:

a) a rábízott vagyon biztosítására,

b) a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

c) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésére,

d) a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezését haladéktalanul bejelenteni.

(2) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján látja el.

49.§ (1) A vagyonkezelő kötelezettségeinek teljesítését, azok szabályszerűségét a Polgármester – a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának közreműködésével – ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés célja különösen:

a) a nyilvántartások vezetésének, hitelességének, teljességének, helyességének vizsgálata;

b) a vagyongazdálkodási feladatok teljesítése, a vagyongazdálkodás stratégiai, általános vizsgálata;

c) a vagyonkezelési szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.

(3) Az ellenőrzést végző személy köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja;

b) az ellenőrzésről a vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés tervezett időpontját megelőző 3 munkanappal tájékoztatni;

c) az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet készíteni;

d) az elkészített jegyzőkönyvet 3 munkanapon belül az ellenőrzött vagyonkezelő szerv vezetőjének megküldeni.

(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő képviselője jogosult:

a) az ellenőrzésnél jelen lenni, észrevételt tenni;

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni.

49/A. §^[23] A vagyonkezelői jogra vonatkozó egyéb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

16.

Záró rendelkezések

50. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

51. § Hatályát veszti:

a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2004. (IV.8.) önkormányzati rendelet;

b) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2004. (IV. 8.) rendelet módosításáról szóló 24/2004. (VIII.3.) önkormányzati rendelet;

c) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2004. (VIII. 3.) rendelettel módosított 16/2004. (IV.8.) rendelet módosításáról szóló 27/2004. (IX.17.) önkormányzati rendelet;

d) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2004. (IX.17.) rendelettel és a 24/2004. (VIII. 3.) rendelettel módosított 16/2004. /IV.8./ rendelet módosításáról szóló 29/2004. (X.15.) önkormányzati rendelet;

e) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 16/2004. /IV.8./ ÖKT. rendelet módosításáról szóló 10/2005. (V.4.) önkormányzati rendelet;

f) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 16/2004. /IV.8./ rendelet módosításáról szóló 4/2006. (III.1.) önkormányzati rendelet;

g) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 16/2004./IV.8./ rendelet módosításáról szóló 6/2006. (V.12.) önkormányzati rendelet; valamint

h) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 16/2004. /IV.8./ rendelet módosításáról szóló 19/2008. (IX.25.) önkormányzati rendelet.