Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével, a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet tárgyi hatálya a Kisvárda Város Önkormányzat közigazgatási területén végzett avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tevékenységre (a továbbiakban: égetés) terjed ki.

2. § A rendelet személyi hatály a Kisvárda Város Önkormányzat közigazgatási területén égetést végző és égetést elrendelő személyekre terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Avar és kerti hulladék: az ingatlanokon azok tisztántartása, ápolása, gondozása vagy egyéb kertészeti munkálatok elvégzése során keletkezett fű, falomb, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, szár, levél, és egyéb növényi maradvány.

2. Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása.

3. Működési idő: a 8. § (3) bekezdésében említtet szervezetek hivatali, nyitvatartási ideje.

4. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosításra nincs lehetőség, vagy igény, úgy égetéssel semmisíthető meg.

(2) A nem nyílt téri égetés feltételeire egyéb jogszabályok vonatkoznak.

2. A nyílt téri égetésre vonatkozó szabályok

5. § A nyílt téri égetést a mindenkori hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) rendelkezéseivel összhangban, az egyéb jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet végezni. 

6. § (1) Más személy érdekében végzett égetését előzetesen, írásban meghatározott feltételek alapján lehet végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

(2) A külső szervezet vagy személy által végzett égetés feltételeit, a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

(3) Ha az égetést végző magánszemély az égetést saját tulajdonában lévő ingatlanon folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

7. § A pillangósvirágú magvak hulladékai, a fatisztogatás hulladékai, a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával, az égetés egyéb feltételeinek fennállta esetén – csak a helyszínen égethetők.

8. § (1) Égetése csak március 1. és május 30., valamint szeptember 01. és november 25. közötti időszakban, ünnepnapok kivételével naponta 7-18 óra között – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet – engedélyezett. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott időszakon túl, csak a polgármester írásbeli külön engedélyével végezhető égetés.

(3) Tilos az égetés a hivatalok, iskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, kulturális és egyéb intézmények 100 méteres környezetében, azok működési ideje alatt. A működési időn túl, legfeljebb 20 óráig engedélyezett az égetés.

(4) Tilos az égetés, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el, a tűzgyújtási tilalom hatálya alatt.

9. § (1) Az égetést csak olyan helyen és területen szabad végezni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(2) Az égetést úgy kell végezni, hogy legalább 10 méter távolságra legyen épülettől, éghető anyagoktól.

10. § Égetés csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett végezhető. A tűzrakóhely alapterülete nem haladhatja meg az 1 m². A tűzrakóhely, és környezetének gyommentesítéséről az égetést végző személynek gondoskodnia kell.

11. § Az égetést csak úgy szabad végezni, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

12. § (1) Az égetés ideje alatt a tűzrakóhely folyamatos őrzéséről, és veszély esetén annak azonnali, valamint az égetés befejezésével történő eloltásáról, az égetést végző személy köteles gondoskodni.

(2) Az égetés ideje alatt, az égetést végző személy köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételek, eszközök (pl. oltóvíz, homok, lapát stb.) folyamatos meglétéről.

(3) Az égetést végző személynek az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

13. § (1) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(2) Az égetést elrendelő, vagy az égetést végző személy az (1) bekezdésnek megfelelő, de összességében nagyobb mennyiségű avar és kerti hulladék égetési szándékáról, valamint az égetés várható időpontjáról a szomszédokat tájékoztatni köteles. Az égetés alkalmanként maximum 4 óráig tarthat.

14. § (1) Tilos az égetés a 8. §-ban engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, erős szélben.

(2) Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné a lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megvalósulnak.

15. § Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

16.§ Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

17. § (1) Közterületen – kivéve a park és közterület fenntartási feladatokat ellátó személyeket –, valamint a közutak 20 méteres körzetén belül az égetés tilos.

(2) Égetést csak és kizárólag a magáningatlan területén belül lehet végezni, kivéve az (1) bekezdésben meghatározott esetet.

3. Jogkövetkezmény

18. § Aki az 5. §-ban ütköző módon végez égetési tevékenységet, azt az illetékes hatóság – egyéb feltételek teljesülése esetén – tűzvédelmi bírsággal sújthatja.

4. Záró rendelkezések

19. § E rendelet a kihirdetését követő napján lép hatályba.