Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendeletet Kisvárda Város közigazgatási területén 14. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, az e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.

(2) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a 12.§-ban foglalt szabályok megsértését.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti és amelyet Kisvárda  Város Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben közösségi együttélés alapvető    szabályait sértő magatartásnak minősít (a továbbiakban: közösségellenes magatartás).

2. köztisztasággal összefüggő tevékenység: közterületek, közforgalom számára megnyitott terület tisztán tartása

3. plakát: választási, vagy reklám célú falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma, függetlenül annak hordozó anyagától.

4. utcabútor: olyan a közterületen elhelyezett létesítmény, amelyet a közterület használók azonos feltételekkel használhatnak, valamint amely a közterület díszítésére, a városkép javítására, információ szolgáltatására, valamint a közlekedés segítésére szolgál (padok, asztalok, hulladékgyűjtők, kerékpártároló, virágtartók, térelválasztók, információs táblák).

5. zöldterület: állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést, vagy a díszítő funkciót szolgálja. Továbbá az a növényzet nélküli földes, murvás stb. közterület, ami a fenti funkciónak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.

6. közszolgáltató: Kisvárda Város Önkormányzata által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére feljogosított szolgáltató szervezet

3. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos pénzbírság kiszabásának eljárási szabályai

3.§ (1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete Kisvárda Város Jegyzőjére (továbbiakban: Jegyző) ruházza át.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, vagy a magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható, kivéve a 12.§-ban foglalt szabályok megsértését.

(3) Az e rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben, a hatóság 50.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) A kiszabott közigazgatási bírság összege különös méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, vagy a közösségellenes magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

(5) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(6) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

(7) A közigazgatási bírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, a magatartás elkövetőjének szociális körülményeit. A Jegyző a közigazgatási bírság kiszabásakor köteles tisztázni ezeket a körülményeket.

(8) A 3. § (5) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekintetni, ha a szabályszegő

a) igazolja, hogy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80 %-át, és

b) az elkövető az elkövetést megelőző egy évben nem volt közösségellenes magatartás miatt marasztalva.

(9)^[1] Gépjárművel elkövetett közösségi együttélés szabályait sértő magatartás esetén, ha az elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté, a helyszíni bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított tulajdonossal, amennyiben a tulajdonos és üzembentartó személye különböző az üzembentartóval szemben kell kiszabni. A bírságot tartalmazó csekkszelvényt a tulajdonos vagy az üzembentartó címére kell megküldeni.

(10) Ha a gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a jogsértést nem ismeri el, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.

(11) A gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól:

a) ha megnevezi a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás elkövetőjét;

b) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatósági eljárást;

c) ha a gépjárművét más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatba vevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy-azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent nevezett adatokat tartalmazzák.

(12) A bírságot

a) a (11) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a megnevezett személlyel szemben,

b) a (11) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hatósági eljárás elkövetőjével szemben, valamint

c) a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a használóval szemben

kell kiszabni.

(13) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során, az itt meghatározott kivételekkel a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

4. A közterületek használatával kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

4. §  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a közterületre, vagy annak létesítményeire kifüggesztett, aktualitásukat vesztett hirdetmények eltávolításáról nem gondoskodik,

b) a közparkokat, köztárgyak környezetében lévő díszburkolatokat, zöld területeket, sétányokat, játszótereket, valamint azok építményeit és berendezéseit görkorcsolyával, gördeszkával, kerékpárral, motorkerékpárral és gépjárművekkel rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal használ.

c) a közterületet használati engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározottól eltérően használ

d) járművel a zöldterületen közlekedik, vagy parkol,

e) lábas vagy aprójószágot a zöldterületen áthajt, vagy legeltet,

f) a közterületet engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

g)üzemképtelen vagy hatósági engedély nélküli gépjárművet 30 napot meghaladóan közterületen tárol,

h) 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművet, pótkocsit, félpótkocsit, vontatót, nyerges vontatót, lassú járművet és mezőgazdasági vontatót, illetve ezek munka eszközét         közterületen tárolja.

Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik.

5. A köztisztasággal kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) ingatlantulajdonosként (használójaként, bérlőjeként) vagy kereskedelmi , vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (járda hiányában 1 méter széles területsáv) folyamatos takarításáról, a járda melletti  (zöld)sáv úttestig terjedő területének tisztán tartásáról nem gondoskodik

b) ingatlantulajdonosként (használójaként, bérlőjeként) vagy kereskedelmi , vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (járda hiányában 1 méter széles területsáv) hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről legkésőbb 8.00 óráig nem gondoskodik.

c) ingatlantulajdonosként vagy kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe, illetve a hulladékot nem a közszolgáltatónak adja át.

d) a közszolgáltató elkülönített hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközéből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során kihelyezett hulladékban guberál

e) a járdán lévő szemetet az úttestre sepri,

f) a tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlana előtt lévő nyitott csapadékvíz csatorna és a kapubejáró átereszeinek tisztán tartásáról nem gondoskodik.

6. A helyi környezetvédelemmel kapcsolatos  közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon az emberi egészséget bármely módon veszélyetető gyomnövények irtásáról a hatóság felszólítása ellenére nem gondoskodik,

b) a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon egészségügyi szempontból káros kártevők (rovarok és rágcsálók) irtásáról a hatóság felszólítása ellenére nem gondoskodik,

7. A város jelképeinek használatával kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

7.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az önkormányzat jelképeit (címer, zászló, pecsét) jogosulatlanul, vagy az engedélytől eltérő módon használ.

8. Kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

8.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) közterületen engedély nélkül árul,

b) közterületen engedély nélkül végez reklám és hirdetési tevékenységet,

c) az általa üzemeltetett üzletben a bejelentett nyitvatartási időtől eltérően folytatja a tevékenységet,

d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz.

9. Plakátozással kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

9.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki, illetve akinek az érdekében:

a) helyi védelem alatt álló városképi jelentőségű középületeken, létesítményeken, vagy

b) állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül, valamint közterületeken elhelyezett szobrokon, emlékműveken, emléktáblákon,       műemléki értéknek minősülő létesítményeken, valamit növényzeten, vagy

c) az önkormányzat tulajdonában álló intézmények épületein, vagy azon belül, valamint  az önkormányzat tulajdonában álló létesítményeken, vagy

d) a közterületen létesített közműtárgyakon, utcabútorokon - kivéve az erre a célra létesített hirdetőoszlopokon, hirdetőtáblákon – plakátot helyez vagy helyeztet el.

10. Temető használatával kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

10.§ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a temetőben nyitvatartási idő után tartózkodik.

11. Állattartással kapcsolatos közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások 

11.§^[2] A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen bármilyen állatot, etet, itat.”

12. Szeszes ital árusításának, vagy közterületen fogyasztásával kapcsolatos szabályok

12. §. (1) Tilos közterületen szeszesitalt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények helyszínére.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról, és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. §. (2) bekezdése tartalmazza.

Záró rendelkezések

13.§ E rendelet 2016. május 15. napján lép hatályba.