Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Kisvárda Város közigazgatási területén:

a) az ingatlan-nyilvántartás helyszínrajzi számmutatójában közterületként (pld. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi és külterületi földrészletekre, továbbá

b) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró) közhasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterületre) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Kisvárdai Szolgáltató Szervezet, valamint az Idegenforgalmi és Szabadidő Centrum KHT és további önkormányzati intézmények által hasznosított azon közterületekre (piac, vásár, fizetőparkoló, fürdő, lovaspálya), amelyeket a Képviselő-testület az intézmény alapító okiratában, az intézmény feladatellátásához biztosított, vagy külön testületi döntéssel, valamely időtartamra az intézmény hasznosításába adott.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló, és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

2. Egyéb árucikk: játék, bazár, kegytárgy, virág, illetve egyéb idénycikk.

3. Árusító és egyéb építmény: szabadon álló, vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.

4. Idény jellegű árusítás, saját üzlet előtti árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, - maximum 1 évi időtartamra - eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.

5. Alkalmi és mozgó árusítás és vásár: az idény jellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal 1-30 napot meg nem haladó, mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.

6. Mozgóbolt: önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

7. Mozgó árusítás: a kereskedő, vagy annak megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra szánt áruját, amely nem minősül mozgóboltnak (pld. fagylaltos kocsi, utánfutó, kosár stb.).

8. Hirdető berendezésnek minősül: a közterületbe 10 cm-en túl benyúló, az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, kerítésén, vagy támfalán elhelyezett üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) üzleti ernyőszerkezet, fényreklám, feliratok, zászlórúd, cégérek.

9. Önálló hirdető berendezésnek minősül: az a reklámhordozó, mely közterületen, illetve közhasználatú területen áll, (hirdető oszlop, kirakatszekrény, zászlórúd, átfeszített felirat stb.),

10. Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.

11. Az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle.

12. Az út területe: az út határa közötti terület.

13. Közút kezelője: ahol a törvény Önkormányzatot említi a Polgármester, ahol a törvény a jegyzőt említi ott a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint illetékes Osztály.

14. Üzemképtelen gépjármű:

a) A hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkező gépjármű, amely egyébként a közúti forgalomba csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

b) Baleset folytán megsérült, vagy elhagyott gépjármű.

c) Műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert roncs, vagy sérült.

3. § (1) A város területe a rendelet alkalmazása tekintetében a városközpontra és a városközponton kívüli területre oszlik.

(2) Városközpont területébe tartozik a Mártírok útja, Somogyi, Várday, Krucsay, Csillag, Deák Ferenc, utcák, Flórián tér, és az általuk határolt terület.

(3) A városközponton kívüli területnek minősül, a (2) bekezdésben meghatározott területen kívül eső terület.

2. A közterület-használat engedélyezése

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához és a közúton végzett munkálatokhoz közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges.

(2) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági hatásköröket Kisvárda város Polgármestere (a továbbiakban: engedélyező) gyakorolja.

5. § (1) Közterület-használati engedély szükséges:

a) A közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég és címtábla elhelyezésére.

b) Árusító szerkezet és egyéb építmény (pl: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére, valamint közterületen történő bárminemű árusításhoz, árubemutatáshoz, és közterületen történő időszakos folyamatos árusításhoz (pld. mozgóbolt).

c) Taxi, tehertaxi, a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozó helyiség, sátorgarázs, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére.

d) Egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára.

e) A köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezésére.

f) Szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak, /pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák/ elhelyezésére.

g) Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére.

h) Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére.

i) Alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre.

j) Film- és televízió-felvételre, ha az a nyolc órát meghaladja.

k) Vendéglátó ipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, áru kirakodásra.

l) Kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, cirkuszi sátor elhelyezésére.

m) Közhasználatra még át nem adott közterületek /pl: meg nem nyitott utca/ ideiglenes hasznosítására.

n) Kerékpármegőrzésre és kerékpártároló kihelyezésére.

o) Lakodalmi és egyéb célú sátor, közterületen történő elhelyezésére.

p) Zöldfelület bármilyen célú igénybevételére.

q) Vízóraakna, szennyvíztisztító műtárgy elhelyezésére (amennyiben más műszaki megoldás nem lehetséges).

r) Pénzszállító autók járdára történő felállásához.

s) Tűz és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (pld: tűzijáték).

t) A 3,5 tonna össztömeg alatti üzemképtelen gépjárművek (hatósági jelzés nélküli, vagy érvénytelen engedélyű) 30 napot meghaladó tárolására.

u) Az önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb célra.

(2) Nem kell közterület-használati engedély:

a) A közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához.

b) Az út tartozékok és közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló berendezések elhelyezéséhez.

c) A közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművekre, amennyiben felül-építményi műtárgy nem kerül elhelyezésre,

d) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám) cég és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

(3) Nem adható közterület-használati engedély:

a) Közterületen zajos, bűzös tevékenység gyakorlására, szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a vendéglátó - ipari egységek közterületből ideiglenesen kialakított kerthelyiségeire.

b) Közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre és anyagok elhelyezésére.

c) Városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére.

d) A város területén árusító és egyéb építmény elhelyezésére kivéve, ha a Településrendezési Terv az elhelyezésre lehetőséget ad.

e) Büfé kocsi, mozgóbüfé, járműből történő árusítás céljára (kivéve rendezvények, vásárok, ünnepi alkalmak).

f) Az Önkormányzat tulajdonában, vagy szolgalmi jogával terhelt ingatlanokon lévő épületek alatti előtetők, épületárkádok, járda és közlekedőfelületeinek, továbbá alul- és felüljárók területeinek beépítéssel történő igénybevételére.

g) Göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz, vagy rakodáshoz kapcsolódik.

h) Erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére, árusítására, közszemlére való kihelyezésére.

i) Hidrogénnel töltött légballonok elhelyezésére.

j) Üzemanyag és egyéb veszélyes vegyi, gyúlékony, vagy robbanékony anyag közterületen történő tárolására, árusítására,

k) A 89/1988. (XII. 20) MT. rendelet 7. §-ában foglaltak kivételével üzemen kívüli haszonjárművek /tehergépkocsik és szerelvényeik, erő- és földmunkagépek stb./ közterületen továbbá kiépített parkírozókban történő elhelyezésére.

l) Olyan üzletek közterületen való kitelepült árusítására, melyek az épületeken belül nem a földszinten helyezkednek el, vagy a közterületet határoló utcafronti résszel nem rendelkeznek.

m) A 3,5 tonna össztömeget meghaladó teher-, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassú jármű, jármű szerelvény, nehéz pótkocsi, lakókocsi, munkagép közterületen történő tárolására. Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik. Kivételt képez a tömegközlekedés céljára szolgáló autóbusz kiépített autóbusz végállomáson, vagy buszfordulóban történő tárolása közterület – használati engedély alapján.

n) A Felső-Szabolcsi-Kórház előtt található közterületre.

o) A Szent László utca, Mártírok és Csillag utcák közötti szakaszára alkalmi és üzlet előtti árusításra, kivéve vendéglátó előkert létesítését, kereskedelmi célú árubemutató hely létesítését, külön rendezvények esetében (pl. utcabál, koncert, főtér parti, önkormányzat és intézményei, valamint civil szféra által bonyolított rendezvények) alkalmával történő alkalmi árusítást, mobil reklámtábla elhelyezését.

p) A Szent László utca, Mártírok és Csillag utcák közötti szakaszára, valamint a Somogyi Rezső utcára, politikai pártok részére, kivéve kampány időszakában, térítési díj ellenében.

6. § Nem jogosult a közterület használatára az, aki a közterület-használati díjat a 35. § (1) bekezdés szerinti időpontban nem fizette be.

2. Közterület-használati engedély iránti kérelem

7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel együtt, a közterület igénybevétele előtt legalább 8 nappal előre be kell nyújtani.

(2) Ha a közterület-használata építési /létesítési/ engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építési engedély iránti kérelemhez az építtetőnek kell csatolni.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

8. § A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, személyi adatait, állandó lakó- /telep/ helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározást,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély/ ismertetését,

e) más jogszabályban meghatározottakat.

9. § A 8. §-ban meghatározottakat túlmenően az engedélyező előírhatja az alábbiak becsatolását:

a) Út, járda, térburkolat, zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó megrendelő egy példányát, vagy a kérelmező azon nyilatkozatát és igazolását, hogy a helyreállítást önerőből és kellő szakértelemmel el tudja végezni.

b) Amennyiben a közterület-használat a forgalmat befolyásolja, M=1:1000, vagy M= 1:500 forgalomelterelési tervet 2 példányban.

c) idényjellegű és alkalmi árusítás esetén a mobil árusítópult megjelenését ábrázoló tervet, vagy fényképet 2 példányban.

d) Vásár, mutatványos tevékenység, egyéb kulturális, sport célú rendezvény esetében a terület takarítására, elektromos ellátására, valamint szennyvíz elhelyezésére vonatkozó megrendelés, szerződés másolatát, vagy a rendező szerv nyilatkozatát, hogy ezek elhelyezéséről, vagy biztosításáról milyen módon gondoskodik.

e) Mutatványos tevékenység esetén az üzemeltetendő berendezések időszakos műszaki felülvizsgálatról készült utolsó érvényes szakvélemény bemutatását.

f) Járda, közút, térburkolat, parkfenntartásba bevont zöldfelület, közpark használata esetén - amennyiben a közterületen felépítmény kerül elhelyezésre, vagy építőanyag tárolás történik - kaució fizetését. A kaució mértékét a közterület helyreállíthatóságának függvényében kell meghatározni, melynek mértéke a becsült helyreállíthatósági költség.

10. § (1) Amennyiben a kérelem nem az Önkormányzat tulajdonában lévő, de közhasználatra átadott terület használatára irányul, úgy csatolni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát a terület használatára vonatkozóan.

(2) A közút és járda területét érintő közterület-használat engedélyezéséhez szükséges, az útkezelő szervének a hozzájárulása

11. § (1) Szent László utca, Mártírok és Csillag utcák közötti szakaszon, a rendezvényekhez kapcsolódó alkalmi és üzlet előtti árusítás, árubemutatás, vendéglátó előkert létesítése iránti kérelem esetén, a kérelemnek tartalmaznia kell, a kihelyezendő eszközök pontos megnevezését, a illetve látványtervet, fényképet kell mellékelni.

(2) A Szent László utca, Mártírok és Csillag utca közötti területre vonatkozó – az (1) bekezdésben felsorolt – kérelmeket a közterület használat engedélyezése előtt a Városüzemeltetési, Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezi.

3. A közterület-használati engedély

12. § A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági, vagy szakhatósági engedélyek beszerzését, ezen engedélyek beszerzése kérelmező feladata. A közterület-használati díj befizetését igazoló bizonylat nem helyettesíti a közterület- használati engedélyt.

13. § Az engedélyezés során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közbiztonsági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket.

(2) A közterület-használat - 7. § (3) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) Ha a közterület használata során stabil eszköz, vagy berendezés kerül elhelyezésre, úgy vizsgálni kell a tűzoltási felvonulási útvonalak biztosítását és a tűzoltási célokat szolgáló tűzcsapok, valamint a közművek elzáró szerelvényeinek megközelíthetőségét.

(4) Gyalogos-járdák igénybevétele esetén engedély csak a járda szélességének 1/3-ára adható, kivéve a 15. §. (2) bekezdésében foglaltakat.

14. § Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep-) helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,

e) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

f) az engedély nélküli közterület-használat jogkövetkezményeit.

15. § (1) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(2) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:

a) Szükség szerint elő kell írni, a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.

b) Elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(3) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen, vagy körzetben kézből, vagy járműből történhet- e.

16. § Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

b) élelmiszerárusítás esetében a Városi Tisztiorvossal is.

4. Közterület-használati engedély az építési engedélyezési eljáráshoz kötött építményekhez

17. § (1) A városközpontban kereskedelmi és egyéb építmény elhelyezéséhez közterületet csak a Településrendezési Terv által meghatározott területen lehet igénybe venni.

(2) Kártérítési jog kizárásával kell a közterület-használati engedélyt megadni határozott időre (max.: 5 év) azzal a kikötéssel, hogy közérdekből az engedély bármikor 30 napos határidővel visszavonható.

(3) A közterület-használati engedély időtartamának lejárta előtt legalább 90 nappal az engedélyes kérheti újabb határozott időtartamú engedély kiadását.

18. § (1) A városközponton kívüli területeken építési engedélyezési eljáráshoz kötött árusító és egyéb építmény elhelyezésére csak a Településrendezési Tervben előírtak figyelembevételével adható közterület-használati engedély.

5. Közterületek használatának szabályai

19. § (1) A város közterületein engedélyezhető mobil, mozgatható árusítóhelyek is csak a forgalmazott áru jellegéhez illő, dekoratív megjelenésű árusítóhelyek lehetnek. Köztéri bútorokhoz, fákhoz mobil árusítóhely nem rögzíthető, azt úgy kell elhelyezni, hogy az utca, bútor használatát ne akadályozza.

(2) A közterület-használati engedély jogosultja köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

(4) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket /vállalkozói igazolvány, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat, ipari igazolvány stb./ a helyszínen tartani és azokat a tulajdonos, a közterület felügyelők, vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

20. § A közterület-használati engedély másra, csak az engedélyező hozzájárulásával ruházható át.

6. Reklám és hirdetési tevékenység

21. § (1) Közterületre reklámtábla és hirdető berendezés, csak jogerős építési engedély és amennyiben szükséges egyéb szakhatósági engedélyek, valamint közterület-használati engedély alapján, a meghatározott közterület-használati díj megfizetése után helyezhető ki függetlenül attól, hogy a reklámtábla, vagy a hirdető berendezés fixen telepített, vagy mozgatható (mobil) rendszerű.

(2) Építési engedélyt csak az 2 m2 felületnagyságot meghaladó reklámtáblára kell beszerezni.

22. § (1) Mozgatható (mobil) reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen olyan módon, hogy az a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja.

(2) Közút és járda felülete reklám céljára nem használható.

7. A közterület-használati engedély érvénye, megszünése, megvonása

23. § (1) A közterület-használati engedély:

a) meghatározott idő elteltéig, vagy

b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

c) visszavonásig, legfeljebb azonban 5 évig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvénye megszűnik.

24. § A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal, építési engedélyhez kötött építménynél 90 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.

25. § (1) A közterület-használata határozatlan időtartamra nem engedélyezhető.

(2) A közterület-használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.

26. § (1) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor visszavonható. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani. Amennyiben az engedélyes e lehetőséggel nem él, úgy részére a közterület-használati díjat időarányosan vissza kell fizetni.

(2) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, módon és feltételekkel használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten nem tesz eleget.

(3) Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

27. § Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedélyező felé bejelenteni.

28. § Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési /létesítési/ engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedélyező határozatban feltételként rögzítették.

29. § Ha a közterület-használati engedélyben meghatározott időtartam alatt az engedélyes saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a közterület-használati díjat nem követelheti vissza.

8. Engedély nélküli közterület-használat jogkövetkezményei

30. § (1) Aki közterület-használati engedély nélkül használja a közterületet, de a használat egyébként engedélyezhető, utólag köteles közterület-használati engedélyt kérni. Az utólag engedélyezett közterület-használati díja 1 és 6 hónap közötti engedély nélkül közterület- használat esetén az alapdíj kétszerese, 6 hónapon túli használat esetén az alapdíj háromszorosa. (2) Amennyiben a közterület-használati engedély utólag meg lett adva, úgy egyéb eljárás az elkövető ellen nem folytatható.

(3) Ha a közterületre nem adható közterület-használati engedély, úgy az engedély nélküli közterületet használó ellen (felszólítás után) helyszíni bírság szabható ki, mely többször ismételhető.

31. § Aki közterület helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt engedély nélkül használta és abban kárt okozott, köteles azt helyreállítani. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a helyreállítást Polgármesteri Hivatal az elkövető költségére elvégeztetheti.

32. § A közterület felügyelő kezdeményezheti a közterület-használati engedély visszavonását, amennyiben az engedélyes a közterületet nem az engedélyben meghatározott módon, vagy célra használja.

9. A közterület-használati díj

33. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért, az 1. melléklet szerinti közterület-használati díjat köteles fizetni, a mellékletben nem szereplő és meg nem jelölt közterület-használatáért a díjat arányosítással, vagy hasonlítás alapján kell megállapítani.

(2) Az igénybe vett közterület - használatáért fizetendő díj egységes.

(3) A licitálás alapján elnyert közterület-használatért a tárgyaláson megállapított közterület-használati díjat kell fizetni.

34. § A díjfizetési kötelezettség megállapításának módja:

a) Létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál, a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.

b) Reklámtábla elhelyezés esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó.

c) Minden megkezdett hónap, nap és m2 egésznek számít.

35. § (1) A közterület-használati díjat:

a) Az 1 évnél rövidebb időtartamra engedélyezett közterület-használat esetén, a határozat átvételével egyidejűleg,

b) licitálás útján elnyert közterület-használat esetén, a az engedély kiadásáig,

c) éves és több éves használat esetén negyedévente előre, tárgy hó 10 napjáig kell megfizetni készpénzben a Polgármesteri Hivatal pénztárában, vagy átutalási megbízáson.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat, a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterület-használati díjat, az 1. mellékletben meghatározott díjtételek alapján, az SZMSZ által kijelölt munkaszervezeti egység állapítja meg, a Polgármester jóváhagyásával.

(4) A közterület-használati díj fizetése határidejének elmulasztása esetén, a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi kamatot kell felszámítani.

36. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól –kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:

a) ha az engedélyes családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

b) Jótékony és közcélú rendezvény esetében,

c) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésre történő igénybevétel esetén.

37. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése esetén,

b) az országos és helyi közforgalmi vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak, a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése esetén,

c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatok, zászlórudak (kivéve reklámcélt szolgálók) elhelyezésére,

d) a közvetlen életveszély elhárítás céljára szükséges területek után,

e) ha a közterületet kifejezetten sport, kulturális, jótékonysági célú gyűjtésekre, vagy rendezvényekre veszik igénybe,

f) ha a közterületet az Önkormányzat saját beruházásában épülő, városi közérdekeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszik igénybe,

g) műemléki, városképi védettségű épületek felújítása esetén maximum 30 napos időtartamra,

h) a hatósági úton elrendelt helyreállítási, felújítási és korszerűsítési munkák céljára szükséges közterület-használatnál (maximum 30 nap időtartamra).

(2) A mentességet az (1) bekezdésben felsorolt esetek fennállása esetén a Polgármester megbízásából, az SZMSZ által kijelölt munkaszervezeti egység állapítja meg.

(3) Nem adható díjfizetési mentesség abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett esetben a közterület-használat kereskedelmi, vagy üzleti reklámtevékenységgel párosul.

10. Közút nem közlekedési célú igénybevétele

38. § (1) A közút területén, az alatt, vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút, illetve a közterület felbontásához, a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges.

11. § A közterület bontása

39. § A közterület bontás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b) a közterületbontás céljának megnevezését,

c) az érintett közterület burkolatok mennyiségét (m2) és minőségének, út, járda, burkolatfajta megjelölését,

d) a fakivágási engedélyt,

e) a munkálatok által érintett zöldfelület nagyságát és jellegét, ezen túlmenően terület fenntartójának szakvéleményét,

f) a végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát,

g) a beruházó, a kivitelező, továbbá a közterület helyreállítását végző szerv nevét és címét,

h) a kivitelezésért felelős személy nevét és címét.

40. § Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér hozzájárulást, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, az út tulajdonosa az engedélyt szakaszolva adja meg.

41. § Ha a körülmények indokolják, a hozzájárulásban két határidőt kell megállapítani:

a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,

b) a végleges helyreállítás határidejét.

42. § A Polgármesteri Hivatal SZMSZ szerint illetékes osztálya forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.

43. § (1) A közterületet felbontani csak a tulajdonos hozzájárulásának birtokában, és az abban előírtak szerint szabad, kivéve, ha az élet- és vagyonvédelem érdekében azonnal bontani kell.

(2) Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterület burkolatok bontása során, a technológiai előírásokat be kell tartani.

(3) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.

(4) November 15. és március 15. közötti időszakban, a közterületet felbontani csak kivételesen indokolt esetben lehet.

44. § (1) A Polgármesteri Hivatal SZMSZ szerint illetékes osztálya szükség esetén előírhatja forgalomkorlátozási, forgalomterelési terv készítését.

(2) Indokolt esetben a közművezeték építés csak átfúrással (átsajtolással) engedélyezhető.

(3) Az új burkolat elkészültétől számított 5 éven belül közterület-bontási hozzájárulás, csak különösen indokolt esetben adható.

45. § A közterület-bontási engedélyt és a tulajdonosi hozzájárulást a helyszínen kell tartani és az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni. Ellenőrzésre jogosult: a Polgármesteri Hivatal SZMSZ szerint illetékes osztálya és a közterület felügyelők.

12. A közterület helyreállítása

46. § (1) A közterület helyreállítását, csak a hozzájárulásban meghatározott kivitelező végezheti.

(2) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel, vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.

(3) A városközpontban a téli hónapokban végzett közműépítés esetén a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben teljes talajcserét kell alkalmazni. Az így visszatöltött munkaárokba ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.

47. § A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:

a) A helyreállítást a felbontottal legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.

b) Amennyiben az érintett út, vagy járdaszakasz területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott út, vagy járdaszakasz kopórétegét teljes szélességében újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni.

c) Ha a burkolat 70 %-át felbontják, az út illetőleg a járda pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni.

d) Ha a bontott útszakasz kopórétege felületi zárás technológiával készült, a kivitelező minden esetben köteles a burkolat teljes szélességében, a helyreállítást ezzel a technológiával elvégezni.

e) A helyreállított burkolatot, átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni.

48. § Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles, a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni, majd a területet a végleges helyreállítás után a terület fenntartójának átadni.

13. A beruházóra vonatkozó előírások

49. § (1) A beruházó köteles:

a) a kivitelezés megkezdése előtt 3 nappal a Polgármesteri Hivatal SZMSZ szerint illetékes osztályát értesíteni.

b) új burkolat készítése előtt, valamint közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén felhívni az érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül végeztessék el a közműbekötéseket és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről, valamint a megépítéséről.

c) a jelentősebb útépítési, korszerűsítési, magas- és mélyépítési, közműépítési, felújítási munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságok, az érintett közművek kezelői és a kivitelezők bevonásával egyeztető tárgyalást tartani az egyes részmunkák határidőre történő elvégzése, és szakszerű végrehajtása érdekében.

d) a közterület bontással kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulást megkérni.

e) a közterület végleges helyreállítását megrendelni.

f) az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról.

g) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén, az út tulajdonosának előírása alapján a lakosságot sajtó útján tájékoztatni.

h) a közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelőutat kell igénybe venni. Ha a forgalom megkívánja, a terelőút helyreállítását, a közút tulajdonosának előírása alapján elvégezni.

i) a beruházó a vezetékek bemérése érdekében, köteles az illetékes közműkezelő szervnél, a tervezett bontást bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontjaiban foglalt kötelezettségek magánszemélyre nem vonatkoznak.

14. A kivitelezőre vonatkozó előírások

50. § A kivitelező a közterület bontását, csak a Polgármesteri Hivatal SZMSZ szerint illetékes osztályának hozzájárulása után kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.

51. § A kivitelező köteles:

a) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,

b) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,

c) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán tartani,

d) a munka során a növényzet védelméről gondoskodni,

e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan elszállítani az ingatlan bejáratától,

f) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,

g) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe tölteni,

h) a munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,

i) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a teherbírás vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) bemutatni.

15. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt járművek tárolásának szabályai

52. § Közúti közlekedési szolgáltatást egy személygépkocsival, vagy 12 főnél nem nagyobb befogadó képességű autóbusszal végző üzembentartó ezen gépjárműveket engedély nélkül, a közúton kívüli más közterületen a közlekedési szabályok és e rendeletben foglaltak betartásával tárolhatja.

16. Közúton végzett munkák esetén fizetendő díj

53. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési, vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat az igénybevételt megelőzően, a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időben a Polgármesteri Hivatal részére kell befizetni.

54. § Ha a közutat hozzájárulás nélkül, vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint vették nem közlekedés céljából igénybe, a közút kezelőjének kérésére a közlekedési hatóság az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására és pótdíj megfizetésére kötelezheti.

17. Záró rendelkezések

55. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

56. § Hatályát veszti a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 23/2008.(XI.14.) önkormányzati rendelet.

57. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.