Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57. § (3) és  62. § (6) bekezdése 6. pontjában bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintéz­ményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár Bereg-Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter,
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (a település teljes lakossága, a településen működő érdekképviseleti-és, civil szervezetek, a településen bejelentett székhelyű és településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § Kisvárda Város (továbbiakban: Város) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b)településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)településképi követelmények meghatározásával;

d)településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

2. A helyi védelem célja

2.§ (1) A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.   A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása

4.§ (1)    E rendelet területi hatálya a Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

      (2)    E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

      (3)    A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza,ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett területeket 14. § (2) szerint e terven kell beazonosítani.

5. Értelmező rendelkezések

5.§ E rendelet alkalmazásában:

(1) Ajánló tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz.

(2) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.

(3) Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

(4) Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.

(5) Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;

(6) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

(7) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot,melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

(8) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.

(9)Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.

(10) Helyi védett érték:  Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.

(11) Információs vagy más célú berendezés: ajánló tábla, egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű (más néven lábonálló) információs tábla, reklámpylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, BlackLight, CityBoard, CityLight, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.

(12) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

(13) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

(14) Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.

(15) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

(16) Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

(17) Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

II. fejezet

A HELYI VÉDELEM

6. A helyi védelem feladata

6.§ (1)             A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

      (2)             A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a          károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

7.§ (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület  rendelettel dönt.

       (2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.

       (3)Értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.

       (4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.

            a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

     a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását

     b)a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)

                c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)

                d) a kezdeményezés indoklását(különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá

                 kapcsolható eseményt, történetet)

b) településszerkezet, településkép, utcakép, karakter védelemre javasolt együttes esetén:

     a) az együttes megnevezését,

     b)körül határolását,

     c)a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

    d) a kezdeményezés indoklását.

8. A védett érték nyilvántartása

8.§ (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

      (2) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:

a) teljes, vagy

b) részleges, ezen belül:

ba) homlokzat részleges védelme;

bb) utcai homlokzat védelme;

bc) utcai és udvari homlokzat védelme;

bd) épülettagoltság védelme;

be) épületszerkezetek védelme;

    (3) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,

b) a helyi védelem fokozatát,

c) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

d)fotódokumentációt,

e)a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi, táji),

f) a helyrajzi számot.

    (4) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

1. )a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b)helyszínrajzot,

c)a védett érték rendeltetését és használatának módját.

    (5) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

9. A védett érték megjelölése

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.

       (2) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

       (3) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.

10.Testületi döntéssel összefüggő feladatok

10.§ (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.

        (2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.

        (3) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.

       (4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

      a)az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.

      b)nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.

      c)a használó értesítése a tulajdonos útján történik.

      d)amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

      (5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.

      (6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.

11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után végezhető.

        A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásának feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

       (2) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

       (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

       (4) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

         (2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

        (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendetetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

12. A helyi egyedi védelem meghatározása

13. § Az egyedi védelem alá vont épületek, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 3. sz. melléklete tartalmazza.

III. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

       (2) Településkép szempontjából meghatározó karakterű területek

   a)polgárvárosias karakterű városközponti településrész,

   b)helyi jelentőségű védett érték területe,

   c)régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

   d)NATURA 2000 terület országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, védett láp, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

  e) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,

  f)helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

  g)a műemlék területe, a műemléki környezet területe

      (3) a) A településkép szempontjából meghatározó, épített környezeti, természeti és  régészeti védelemmel érintett 14. § (2) d) – (g) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

    b) Területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

14. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

15. § (1) Az anyaghasználatra és színezésre vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.

        (2) Az utcaképben közterület felől közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

        (3) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek,- különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld- nem alkalmazhatók.

       (4) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.

      (5) Homlokzatokon és tető héjaljzatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.

16. § (1) Az épületek színezésénél a városképpel való összhang és az építészeti      egység érdekében a homlokzat teljes falfelületén a fehér, és a pasztell-és             földszínek árnyalatainak alkalmazása megengedett, rikító színek nem   alkalmazhatóak.

        (2) A lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzati ornamentikai díszítésénél erős telítettségű sötétebb színek is alkalmazhatóak, de rikító színek nem.

        (3) Az iparosított technológiával épült lakóépületek homlokzati         színezésénél épületenként megtervezett színdinamikai terv nélkül meghatározott színek nem alkalmazhatók.

        (4) Homlokzat anyaghasználatát  átalakítani (megjelenést megváltoztatni), erkélyt, teraszt,  loggiát lehatárolni az épülethez ill. a közvetlen környezethez nem igazodó módon nem megengedett.

a) Utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést utcaképben közterület felől közvetlenül megjelenő homlokzati felületeken  az épület egészére vonatkozó ahhoz illeszkedő színvilágú színezési terv alapján lehet, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem.

b)   Utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak a homlokzat egészével összhangban lehetséges, egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászáró osztása, színe, anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, nyílásméretektől, osztásrendtől, azok színétől, anyaghasználatától.

c)  Új homlokzatképző elem megalkotása során a már meglévőkhöz illeszkedő tömegformálású, anyaghasználatú építészeti megoldásokon túl más megoldásokat nem lehet alkalmazni.

15. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények

17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.

(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.

(3) A közterületi alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.

16. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő

állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai

18. §   (1)    Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.

           (2)^[1]  Az egyes épület összeépítések technológiával igazolt esetben – akár eltérő megoldásokkal - lehetségesek.

19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyereg tetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4)^[2] A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében legalább 5 méter széles intenzív fásítás szükséges.

20. §^[3] (1)Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.

    (2) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színárnyalatokat használó színezés, fémfelület alkalmazható.”

17. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(2)Rönkfából gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.

(3)Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(4)^[4] Az épület építészeti karakterének kialakítása során igazodni szükséges a településképben jellegzetes, értékes építészeti megjelenésekhez, különösen a:

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,

b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

  (5)^[5] A homlokzat és tető kialakítása során az épített környezet jellegzetes, értékes 

     építészeti arculatához történő illeszkedés megengedő szabályai:

a) a településképi illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,

b)a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,

c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

 (6)Az épület homlokzati síkjára rögzített, kiálló, kitekerhető árnyékoló szerkezet a homlokzat tagolásának, építészeti viszonyrendszere egysége kialakításának figyelembevételével lehet elhelyezni. Az árnyékoló szerkezetek nem egészíthetők ki, építhetők össze szélfogóval, oldalfallal

                Dobogót kialakítani csak indokolt esetben (különösen szintkülönbség áthidalása,  növényzet feletti áthidalás esetén) lehet.

22. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

a)^[6] az épület, nem telepíthető a telek közepére.

b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fás szárú növények telepítésével.

(2) A zöldfelület kialakítása során

a) nem ültethető: allergén, nem őshonos növényzet, különösen gyalogakác, zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

c)^[7] amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül legalább15 méteres előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet burkolt vagy fásított közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.

23.§ (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton közvetlenül nem, takarás nélkül még az oldalkerti homlokzaton sem helyezhető el.

(3) Épületeken utcaképben közvetlenül megjelenő antenna, hírközlési berendezés takarás nélkül nem helyezhető el.

(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy

   a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.

          b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást  biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.

          c) A rámpa, elő lépcső lefedésére nem alkalmazható olyan anyag, mely nem igazodik az épületen alkalmazott homlokzatképző anyagokhoz, színekhez.

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

18. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó

kiegészítő településképi követelmények

24.§ (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

        (2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

19. A helyi védelemben részesülő értékre vonatkozó

építészeti követelmények

25. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 3. és 4. számú melléklete tartalmazza.

         (2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet érintett mellékletéből törölni kell.

         (3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítés és a külső térhasználat kialakítása (udvar) esetén is.

21. A helyi egyedi védett épület építészeti követelményei

26. §. (1)A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2)          Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők.

(3)          A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszineket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem   alkalmazhatók rikító színek és  túlzott kontrasztok.

(4)          A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.

(6)A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 31§.(1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.

22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

         (2) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony) akkor nem helyezhetők el amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 50 méter távolságnak kell lennie.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(6)Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó            területeken:

      a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

      b)reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.

         c)kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

IV. fejezet

REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

23. Reklám közzétételére és reklámhordozók elhelyezésének területi szabályai

28. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó

       a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges, egyéb területen nem megengedett,

        b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó elhelyezése

a)beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,

     b)beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

   (3) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben, míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1.§ 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.

24. Reklám közzétételére és reklámhordozók elhelyezésének szabályai településkép szempontból meghatározó és általános besorolású területeken

29. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem  helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

          (3)Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.

   (4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(5)Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(6)Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon, CityLight, CityBoard elhelyezésére nincs korlát.

25. Meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő előírások

30. § (1) Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászon borítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni

(2)Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. A cég és címtábla nem készülhet egyedi címfestett táblából.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához  illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.

(5) Üzletfelirat hossza legfeljebb 4,0 m, magassága 1,0m, vastagsága 15 cm lehet.

      Anyagában a fa, vagy a  fém és az  üveg , opál üveg többségét biztosítani kell. Megvilágítása belső vagy egyedi fali karos külső világítással történhet. A reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást  népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 45 cm - nél.

26. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

31. § (1)

a) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

b) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.

c) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről, eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.

    (2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.

    (3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.

27. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.

(2) Amennyiben a cég-és címtábla és cégfelirat, a cégér világító típusú, úgy nem vibrálhat, nem villoghat, nem lehet káprázást okozó és nem lehet futófény.

          (3) A polgárvárosias karakterű városközponti településrészen, és a védett épületek esetében a reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

          (4) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

 (5)Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

V. fejezet

RENDELKEZÉS TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖKRŐL

28.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

33.§ (1) A településképi követelményekről a települési főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít. A kérelem formanyomtatványát a 2. számú függelék tartalmazza.

       (2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

a)településkép szempontjából meghatározó területen

aa) új épület építése,

ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,

ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,

ad) új cégér elhelyezése

eseteiben.

b) A településkép szempontjából általános besorolású területeken

ba) új lakóépület építése,

bb) meglévő lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület  felől látható módon megváltozik.

         (3)A településképi konzultáció során a települési főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.

        (4)Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

29. Településképi véleményezési eljárás

34.§ (1) Az 4. számú mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.

          (2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén az 4. számú mellékletben lehatárolt területeken kívül eső területeken alábbi esetekben :

          a) Műemléki vagy helyi védett értéket érintő, továbbá műemléki környezetben lévő építmény bővítése, településképet érintő felújítása, átalakítása esetén,

b)Minden közhasználatú építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítása esetében, mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el,

 c)Temető, kórház területén új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítása (fő, ill. azt kiegészítő rendeltetésű épület, árusító pavilonok) esetén.

(3) A polgármester településképi véleményezési eljárását a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 26-26/A. § előírásai szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi véleményét minden esetben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.

   (5) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést kell érvényesíteni.

35.§  (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,

c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:

ca) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

cc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

     (2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes          szempontok:

a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- es információs   

d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,

e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.

    (3) A polgármester településképi véleményét a Kincstári-, Jogi és Adóosztály közreműködésével a települési főépítész készíti elő.

    (4)  A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.

30. Településképi bejelentési eljárás

36.§  (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében

      a) a város közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók,             reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.

      b) a 5. számú mellékletben lehatárolt területeken az építésügyi és építésfelügyeletihatósági eljárásokról is szóló        kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:

      1) teljes homlokzatfelületet érintő színezés,

      2) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel és talpazatának  építése, elhelyezése, meglévő átalakítása,

     3) növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, átalakítása, bővítése, felújítása,

    4) 20m²-nél kisebb alapterületű kereskedelmi vendéglátó rendeltetésű épület építése, max. 20m² -re történő bővítése, átalakítása,

     5) közterületen telefonfülke, újságárusító pavilon létesítése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése esetén.

(2) Amennyiben hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

(3) A polgármester településképi bejelentési igazolását a  Kincstári-, Jogi és Adóosztály közreműködésével a települési főépítész készíti elő.

37.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 7. számú melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

          a) meglévő állapotról fényképfelvételt

          b) műszaki leírást

          c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

          d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,

          e) elrendezési rajzot,

          f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt - színtervet, környezetbe

              illesztett látványtervet.

(2) A dokumentáció tartalmát a települési főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett reklám, reklámelhelyezés, építési tevékenység vagy rendeltetés változtatás megkezdését megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4) A reklám és hirdető berendezések esetében az igazolás időtartama legfeljebb 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

38.§  (1) A 5. sz. melléklet szerinti területet érintő bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez, vagyis:

    a) megfelel-e a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásainak

               aa) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e),

               ab) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).

         (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

 a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

  b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.

  d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da)biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db)a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

        (3)Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)  azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)  a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)  a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.

39.§ (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt.

31. Önkormányzati  támogató és ösztönző rendszer

40. § (1)  A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint a Tkr. szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható:

a) az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló külön    önkormányzati rendelet szabályai szerint;

b)  a helyi adókról szóló jogszabályokkal összhangban, adókedvezmény, vagy adómentesség biztosításával, külön önkormányzati rendeletben.

         (2) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek   bármilyen – elsősorban – építési munkát.

32.^[8] Településképi kötelezési eljárás, településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke

41.§ (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.

  (3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

42.§ (1)^[9] A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

         (2)^[10] A  településkép-védelmi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 - 200.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 - 100.000 forint,

c)   egyéb településképi, műszaki berendezésekre vonatkozókövetelmény be nem tartása esetén 25.000 - 50.000 forint,

d) minden más esetben 10.000 - 20.000 forint

33.¹¹ A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja

43. § (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának  átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság 42. § szerinti összegéről.

           (2) ¹² A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:

          a) a bírságot a bírság összegét megállapító határozat a véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz - átutalási megbízással postai úton befizetni.

           b) az a ) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében - a meg nem fizetett bírság köztartozásának minősül, és adók módjára történik a behajtása.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. Hatálybalépés

44. § (1) A rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.

        (2) A rendelet előírásait hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

35. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45. §. Jelen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Kisvárda Város Képviselő-testületének a:

     a) településképi véleményezési, településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 8/2016. (III.30.) Önkormányzati rendelete,

         b) reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 33/2017. (XII.20.) számú önkormányzati rendelete,

           c) a Kisvárda városszabályozási tervéről és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 27/2011. (XI.30.) sz. ök. rendeletének

           ca) 9. § (2) bekezdése,

           cb) 13. § (1) bekezdés g) pontja,

           cc) 24. § (8) bekezdése,

           cd) 24. § (10) bekezdés b pontja,

           ce) 36. § (2) bekezdése,

           cf) 20. melléklete.