KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

                                   20/2019. (IX.27.) önkormányzati rendelete

Kisvárda város településképének védelméről szóló 14/2018.(IX.26) önkormányzati rendelet módosításáról

Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint
• az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1.§ Kisvárda Város  Önkormányzati Képviselő-testületének Kisvárda város településképének védelméről szóló 14/2018.(IX.26) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 18..§ (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„18.§ (2) Az egyes épület összeépítések technológiával igazolt esetben – akár eltérő megoldásokkal - lehetségesek.”

2.§ A Rendelet 19.§ (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„19. § (4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében legalább 5 méter széles intenzív fásítás szükséges.”

3.§ A Rendelet 20.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„20.§ (1)Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.

    (2) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színárnyalatokat használó színezés, fémfelület alkalmazható.”

4.§ A Rendelet 21.§ (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„21.§. (4) Az épület építészeti karakterének kialakítása során igazodni szükséges a településképben jellegzetes, értékes építészeti megjelenésekhez, különösen a:

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,

b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(5)A. homlokzat és tető kialakítása során az épített környezet jellegzetes, értékes 

     építészeti arculatához történő illeszkedés megengedő szabályai:

a) a településképi illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,

b)a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,

c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

5.§ A Rendelet 22.§ (1) bekezdés  a)pontja és a (2) bekezdés c)pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„22. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell az összefüggő zöldfelület kialakítását:

a) az épület, nem telepíthető a telek közepére.

(2) c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül legalább15 méteres előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet burkolt vagy fásított közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.”

6.§ A Rendelet 32. Településképi kötelezési eljárás, településképi bírság kiszabásának esetei, és mértéke cím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„32. Településképi kötelezési eljárás,  településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke”

7.§ A Rendelet 42.§ (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„42.§ (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

         (2) A  településkép-védelmi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 - 200.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 - 100.000 forint,

c)   egyéb településképi, műszaki berendezésekre vonatkozókövetelmény be nem tartása esetén 25.000 - 50.000 forint,

d) minden más esetben 10.000 - 20.000 forint”

8.§ A Rendelet  33. A településképi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja cím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„33. A  településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja”

9.§ A Rendelet 43.§ (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„43. § (2)    A   településkép-védelmi bírság befizetésének módja:

          a)a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – és a határozatban is megjelölt – előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

          b)az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.”

10.§  A Rendelet  az elfogadást követő 30. napon lép hatályba és  a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.