Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 13- 2025. 11. 26 17:302023. december 13. napjától hatályos szöveg.
(egységes szerkezetben)
KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
29/2019. (XII.19.)
önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
1.
Tárgyi hatály
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Kisvárda Város Önkormányzatának minden tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá, tagsági jogot megtestesítő értékpapírra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésre (továbbiakban portfólió vagyon).
a) az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának rendezésére;
b) a közterület használati díjak, a haszonbérleti díjak, a parkolási díjak és egyéb térítési díjak rendezésére;
c) a lakásépítéssel, vagy vásárlással összefüggésben nyújtott kölcsönök, munkáltatói és szociális kölcsönök, valamint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások rendezésére; valamint
d) egyéb jogcímen felmerült kintlévőségek rendezésére.
(3) A rendelet 13. és 14. alcímeinek tárgyi hatálya nem terjed ki az adók, valamint az adók módjára behajtandó kintlévőségek rendezésére.
2. § A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai szempontjából nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére;
b) a közterületek hasznosítására;
c) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre;
d) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére;
e) ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik;
f) nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására;
g) az önkormányzat költségvetési intézményeinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésére.
2.
Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét e rendelet, valamint egyéb jogszabályok állapítják meg.
(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg határozatot hozhat a forgalomképes vagyontárgyak tárgyévi hasznosításáról, melyben értékesítési irányelveket határozhat meg. Megjelölheti azon ingatlan és egyéb vagyon- elemeket, amelyek értékesítése az adott évben indokolt.
4. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyonelemek körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyonelemek a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján forgalomképtelennek minősülnek. A forgalomképtelenség szabályait és kivételeit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
5. § (1) E rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyonnak minősített vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
6. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek azok a vagyonelemek, amelyeket jogszabály ekként határoz meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett vagyonelemekre vonatkozó szabályokat az erről rendelkező jogszabályok határozzák meg.
(3) E rendelet alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül(nek):
a) a köztemető;
b) az önkormányzat tulajdonában álló sportpályák és a sportcélú létesítmények;
c) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok használatában lévő önkormányzati vagyon;
d) az önkormányzat tulajdonában álló műemlékek és a művészeti alkotások;
e) az önkormányzat tulajdonában álló védett természeti területek;
f) az önkormányzat tulajdonában álló műemlékileg védett, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű ingatlanok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül vagyonelemekre vonatkozó szabályokat a rendelet 7. alcíme határozza meg.
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körét, a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
7. § (1) Forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amelyről jogszabály másként nem rendelkezik, és amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) A forgalomképes ingatlanvagyon körét a 4. melléklet tartalmazza.
3.
Vagyonnyilvántartás és leltár
8. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) A közüzemek, a gazdasági társaságok és az intézmények használatában lévő vagyon leltározása, nyilvántartása a vagyon használójának a kötelessége, az egyéb vagyon leltározása, nyilvántartása a Polgármesteri Hivatal feladata.
4.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
9. § (1) Az egyes tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy is elláthat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(2) Önkormányzati tulajdonú ingatlant és ingó vagyontárgyat ingyenesen, a nemzeti vagyonról szóló törvénynek megfelelően lehet használatba adni. Az ingyenes használatba adásról egy évet meg nem haladó használatba adás esetén a polgármester, egy évet meghaladó használatba adás esetén a képviselő-testület rendelkezik.
(3) Az intézmények a rájuk bízott önkormányzati vagyonnal a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok és e rendeletbe foglalt előírások alapján gazdálkodnak. Az egyéb gazdálkodó szervek a Ptk. szabályai szerint gazdálkodhatnak, de a tevékenységüket meghatározó döntéseknél kötelesek a tulajdonos döntését kikérni. Beruházási, beszerzési és felújítási feladataik megvalósítására a hatályos közbeszerzési törvényben és az e rendeletben foglaltak kötelező betartása mellett kerülhet sor.
10. § (1) A vízi közművek üzemeltetéséről, a közművagyon használatáról, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről az önkormányzat a Nyírségvíz Zrt. útján gondoskodik.
(2) A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemektől.
11. § A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére;
b) gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására;
c) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket;
d) megkötni a biztosítási, közüzemi szerződéseket.
12. § Az önkormányzati vagyon feletti e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jogot (pl. szolgalmi jog, tulajdonosi hozzájárulás, tilalom bejegyeztetése, ingatlan-nyilvántartási kötelezettség, telekalakítással járó feladatok stb.) a polgármester jogosult gyakorolni.
13. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
5.
Eljárási szabályok
14. § (1) Önkormányzati vagyont elidegeníteni a Településrendezési Tervek előírásait figyelembe véve a településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egység szakmai véleményének megfelelően, azzal összhangban – e rendeletben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet.
(2) Önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok megosztására, összevonására, telekhatár módosítására, továbbá önkormányzati tulajdonú utak esetében az útkezelői hozzájárulás megadására a Településrendezési Tervek és egyéb szakmai (közlekedési stb.) előírásoknak megfelelően, azzal összhangban, a Polgármesteri Hivatal településrendezési feladatokat ellátó munkaszervezeti egységének szakmai véleményének megfelelően kerülhet sor a Polgármester döntése alapján.
15. § Építési teleknek minősülő ingatlant elidegeníteni minimum 2 éves beépítési kötelezettség előírásával nyilvános versenytárgyalás útján lehet, amely időtartam indokolt esetben a képviselő-testület döntése alapján legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. A szerződésben a beépítési kötelezettség elmulasztásának esetére az eredeti, vagy csökkentett vételáron történő visszavásárlás jogát ki kell kötni (bontó feltétel).
16. § Önkormányzati tulajdont megterhelni, azon jelzálogjogot létesíteni csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehet.
17. §1 Az önkormányzat tulajdonában vagy részarány tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok tekintetében az önkormányzatot megillető elővásárlási jogáról történő lemondás és visszavásárlás jogának gyakorlása nettó 15 millió forint szerződéses értékhatárig a polgármester, nettó 15 millió forint szerződéses értékhatárt meghaladó értékhatártól a képviselő-testület hatásköre.
18. § Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző rangsorban újabb jelzálogjog bejegyzéséhez kizárólag kedvezményes lakáscélú pénzintézeti hitel felvétele esetén adható hozzájárulás. A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.
6.
Forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezés szabályai
19. § A forgalomképtelen vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
20. § E rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyonnak minősített vagyonelemek – ha eredeti funkciójukat elvesztették, a korábbi feladatellátáshoz nincs rájuk szükség, vagy a Belterületi Szabályozási Terv megszűntnek nyilvánítja – a Településrendezési Tervekkel összhangban a Polgármesteri Hivatal település rendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének véleménye alapján a képviselő-testület egyedi döntésének megfelelően átsorolhatók.
7.
Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályai
21. § Jelen alcím hatálya az 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonelemekre terjed ki.
22. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, gazdasági társaságba viteléről, elidegenítéséről és használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről – a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egysége és a vagyon jellegénél fogva érintett munkaszervezeti egysége véleményének figyelembe vételével – a képviselő-testület rendelkezik.
(2) Egyes vagyonelemekkel való rendelkezést más jogszabályok egyéb feltételekhez is köthetik.
23. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a képviselő-testület egyedi döntésével átsorolhatók, ha eredeti funkciójukat elvesztették és a korábbi feladatellátáshoz már nincs rájuk szükség, valamint a Belterületi Szabályozási Terv a funkció szerinti besorolást megszűntnek nyilvánítja.
(2) Az átsorolást a Településrendezési Tervekkel és az egyéb önkormányzati rendeletekkel összhangban kell végrehajtani.
(3) Az átsorolás előtt a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének és a vagyon jellegénél fogva egyéb érintett munkaszervezeti egységének véleményét ki kell kérni.
24. § A korlátozottan forgalomképes vagyont megterhelni, vagy más módon biztosítékul adni nem lehet.
8.
Forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályai
25. §2 A forgalomképes ingóvagyon és vagyon értékű jog szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változásával járó minden más jogügyletről nettó 15 millió forint egyedi beszerzéskori vagy nyilvántartás szerinti értékhatárig a polgármester, ezt meghaladóan a képviselő-testület rendelkezik.
26. §3 A nettó 15 millió forint egyedi beszerzési értékhatárt meg nem haladó ingatlanok értékesítése, szerzése, vagy egyéb módon történő hasznosítása (használatba adás, bérlet, stb.) a polgármester, ezt meghaladóan a képviselő-testület jogköre.
27. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott korlátozásoktól eltérően, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig rendelkezhet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházás közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti, és kizárólag közfeladat ellátásának elősegítése érdekében történhet.
(3)4 Az (1) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházás 15 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig a polgármester, ezt meghaladóan 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig a képviselő-testület hatásköre.
28. § Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság, egyesület, bármilyen vagyonnal társaságba, társulásba, egyesületbe, közalapítványba belépés, vagy kilépés, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, hitel felvétele, ill. annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul adása, váltó kibocsátása és elfogadása, kezesség vállalása.
29. § (1) Az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok – a (2) bekezdésben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivételekkel – az alábbiak szerint gyakorolhatók:
a) Ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban a 25% -ot meghaladja, akkor minden, a tulajdonosi jog gyakorlását érintő, vagyonnal kapcsolatos döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.
b) Ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban 25%, vagy annál kisebb, az önkormányzatot képviselő személy – megbízáson alapuló meghatalmazás alapján – jogosult dönteni az önkormányzat résztulajdonát meg nem haladó összegű elővásárlási jogról, a vezető kinevezéséről, felmentéséről, a társasági szerződés módosításáról, üzletrész feletti rendelkezési jog átruházásáról, árak és díjak megállapításáról – kivéve azokat az ármegállapításokat, amelyeket a jogszabály a képviselő-testület hatáskörébe utal – jelentősebb szerződések aláírásáról, mindazokról az ügyekről, amelyet törvény, a társasági szerződés, vagy az alapító okirat, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Meghatalmazás kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személy részére adható.
(2) A gazdasági társaságokkal kapcsolatban – a tulajdoni részaránytól függetlenül – kizárólag a képviselő-testület hozhat döntést:
a) az alaptőke (törzstőke) felemeléséről, leszállításáról;
b) egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatásáról;
c) a társaság más társasággal való egyesüléséről, beolvadásáról, megszűnéséről, valamint más társasági formává történő átalakulásáról;
d) jelentősebb szerződések jóváhagyásáról;
e) társasági szerződés, alapító okirat módosításáról;
f) mindazokról a kérdésekről, melyekkel a képviselő-testület bizottsága, a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója a képviselő-testülethez fordul.
(3) A (2) bekezdés d) pontja vonatkozásában jelentősebb szerződésnek minősülnek:
a) ingatlan tulajdonjogának megszerzése, vagy átruházása; ingatlannal kapcsolatos vagyonértékű jog megszerzése, vagy átruházása; ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, vagy tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése,
b) hitel felvétele, vagy folyósítása;
c) [5] Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától. nettó 15 millió forint értékhatárt meghaladó üzleti szerződés megkötése.
9.
Az intézményekre, gazdasági társaságokra bízott vagyon hasznosítása
30. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az intézmények, gazdasági társaságok használatába adott vagyon 1 évet meg nem haladó, tulajdonjog változással nem járó hasznosítása (bérbeadás, használatba adás, stb.) az intézmény vezetőjének hatásköre, az 1 évet meghaladó hasznosítás a képviselő-testület hatásköre. A hasznosítás nem veszélyeztetheti a használati jogot gyakorló intézmény, vagy gazdasági társaság alapfeladatának ellátását.
(2) Az önkormányzat a közművek használatába adott önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását a kezelő, használó, üzemeltető szervezetére, intézményére bízza.
31. § Az intézményekre, gazdasági társaságokra bízott vagyonban bekövetkezett változásról, a vagyon hasznosításáról, vagy a hasznosításból származó bevételekről a képviselő-testületet évente, az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatni kell.
32. § Az intézmények a részükre nyújtott támogatást és saját bevételeiket az alapfeladat sérelme nélkül és a fontossági sorrend betartásával önállóan használhatják az intézmény működtetése érdekében. Alapítványt, más szervezeteket, egyesületeket csak a képviselő-testület jóváhagyásával támogathatnak, illetve hozhatnak létre.
33. § A jogutód nélkül megszűnő intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlanoknak a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből való kivonása és forgalomképessé átminősítése.
10.
34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon elidegenítése a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár felett – törvényben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosítása a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár felett – törvényben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.
(3) A nyilvános versenytárgyalásnak biztosítania kell az önkormányzati vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb értékesítését és hasznosítását, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázó számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
35. § (1) A versenytárgyalás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal érintett munkaszervezeti egysége, és a Szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hatáskörrel rendelkező bizottság látja el.
(2) A versenytárgyalást a képviselő-testület írja ki. A versenytárgyalást az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező bizottság folytatja le. A versenytárgyalás eredményét a képviselő-testület állapítja meg.
36. § A nyilvános versenytárgyalási hirdetményt a helyben szokásos módon és a képviselő-testület döntésének megfelelően, esetenként a helyi és országos sajtóban is közzé kell tenni.
11.
A felajánlott vagyon elfogadása
37. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére 1.000.000,- Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
12.
Önkormányzati vagyon értékének meghatározása
38. § Az önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó értéken, vagy értékbecslés esetén becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken (névértéken) tartja nyilván.
39. § (1) Önkormányzatai vagyon körébe tartozó vagyon értékesítésére és megterhelésére, valamint vagyon szerzésére irányuló döntést megelőzően, az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel –:
a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés;
b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az a tőkepiacról szóló törvény hatálya alá tartozó Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy a forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam;
c) ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által, a sajtóban közzétett vételi középárfolyam;
d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, a hasznosításnál, valamint a megterhelésnél, az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(3) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a képviselő-testület az (1) és (2) bekezdések alapján megállapított értéktől eltérően, kivételesen fontosnak ítélt folyamatos várospolitikai, vagy alapos gazdasági érdek esetén, egyedi mérlegelés alapján eltérhet.
13.
Az önkormányzat vagyonát érintő behajthatatlan kintlévőségekkel kapcsolatos eljárás
40. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzben kifejezett fizetési igények, amelyek a költségvetési szervek által már teljesített, a szerződő fél által már elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, visszterhesen átadott pénzeszközökhöz vagy előleg fizetéshez kapcsolódnak.
(2) A követeléseket az intézmények pénzügyi feladatokat ellátó szervének kell az érvényben lévő jogszabályok előírásainak megfelelően úgy nyilvántartani, hogy abból megállapítható legyen a szerződő, helytállni köteles neve, címe, a követelés jogcíme és összege, az esedékesség és befizetés időpontja, a befizetendő és a befizetett összeg és annak időpontja, az intézkedés időpontja és annak eredménye.
(3) A behajtással kapcsolatos intézkedéseket és a behajthatatlan követelések törlésére irányuló előterjesztéseket a költségvetési szervek pénzügyi feladatait ellátó szervezeti egységei kötelesek elvégezni.
41. § Behajthatatlannak minősül az a 90 napon túli követelés:
a) amelyről csődeljárás, felszámolási eljárás során kiderül, hogy megtérülésére nincs esély, mert a felszámoló a követelést egyáltalán nem tudja kielégíteni;
b) melyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben az átvett eszköz értéke nem nyújt fedezetet;
c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a megtérülésével kapcsolatban felmerülő költségek nagyságrendje nincs arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, vagy csak többletköltség felmerülését eredményezné;
d) amelyről egyértelműen kiderül, hogy a helytállni köteles személy hagyaték nélkül elhunyt, ezért a behajtásra nincs lehetőség;
e) amely a hatályos jogszabályok szerint elévült;
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;
g) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása nem járt eredménnyel.
42. § (1) A behajthatatlan követelések törlésére adósonként 100.000 Ft-ot meg nem haladó összeghatárig a polgármester jogosult.
(2) Az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult arra, hogy adósonként a 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegű követelés törlését elrendelje, amennyiben a behajthatatlanságot az intézmény igazolja.
(3) A 1.000.000 Ft-ot meghaladó behajthatatlan követelések törlésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.
14.
Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés
43. §5 Az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére nettó 15 millió forint perértékig a polgármester, ezt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
15.
Vagyonkezelői jog
44. § Vagyonkezelői jog létesíthető az 5. mellékletben felsorolt vagyontárgyakra vonatkozólag.
45. § (1) A képviselő-testület egyedi határozatával dönthet vagyonkezelői jog létesítéséről, amely határozatban megjelöli – figyelemmel az érintett ingatlan értékére, állagára, a közfeladat jellegére, a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételekre – a vagyonkezelői jog ellenértékét.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe lehet venni a vagyonkezelésbe vett vagyontárgy értéknövelő felújítását, valamint értéknövelő beruházás vállalását.
46. § (1) A képviselő-testület egyedi határozatával dönthet vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről, amely határozatban megjelöli az ingyenesség indokait.
(2) Vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére akkor kerülhet sor, ha azt a közfeladat jellege, az érintett ingatlan értéke, állaga indokolja.
47. § (1) A vagyonkezelő köteles:
a) a rábízott vagyon biztosítására,
b) a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésére,
d) a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezését haladéktalanul bejelenteni.
(2) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján látja el.
48. § (1) A vagyonkezelő kötelezettségeinek teljesítését, azok szabályszerűségét a polgármester – a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának közreműködésével – ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés célja különösen:
a) a nyilvántartások vezetésének, hitelességének, teljességének, helyességének vizsgálata;
b) a vagyongazdálkodási feladatok teljesítése, a vagyongazdálkodás stratégiai, általános vizsgálata;
c) a vagyonkezelési szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.
(3) Az ellenőrzést végző személy köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja;
b) az ellenőrzésről a vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés tervezett időpontját megelőző 3 munkanappal tájékoztatni;
c) az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet készíteni;
d) az elkészített jegyzőkönyvet 3 munkanapon belül az ellenőrzött vagyonkezelő szerv vezetőjének megküldeni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő képviselője jogosult:
a) az ellenőrzésnél jelen lenni, észrevételt tenni;
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni.
49. § A vagyonkezelői jogra vonatkozó egyéb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
16.
Záró rendelkezések
50. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
51. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2011.(V.12.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától.
Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától.
Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától.
Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától.
Módosította a 23/2023. (X.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. október 31. napjától.