Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2021. (VII. 14.) önkormányzati rendelete

A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályairól

Hatályos: 2021. 07. 15- 2023. 11. 01

Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2021. (VII. 14.) önkormányzati rendelete

A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályairól

2021.07.15.

Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében;

a 3. § és a 11. §-23. §-ai tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés c) pontjában,
az 5. § (2) bekezdés a) és b pontjai tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 39. § (5) bekezdésében,
a 9. § és 10. § tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (8) bekezdésében,
a 16. § és a 17. § tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 44. § (1) bekezdésében,
a 26. § és 27. § tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 29. § tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. A közszolgáltatással ellátott terület határai, a közszolgáltatás tartalma

1. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) a közszolgáltatónak Kisvárda Város Önkormányzat közigazgatási területén belül kell ellátnia.

2. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében köteles:

a) a települési hulladék begyűjtéséről és a hulladékgazdálkodási létesítménybe történő beszállításáról,

b) évente egy alkalommal a lomtalanításról gondoskodni.

(2) A közszolgáltató a szabványos gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot családi házas övezetekben heti egy alkalommal, társasházas övezetekben heti két alkalommal köteles elszállítani, és annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.

2. Az ingatlanhasználó jogai, kötelezettségei

3. § Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége, hogy:

a) a települési hulladékot szelektíven szétválogassa,

b) a rendelkezésre bocsátott 1 db 240 literes hulladékgyűjtő edényzetben, illetve a kialakított hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett edényzetekben a külön gyűjtendő hulladékot elhelyezze,

c) a maradék szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja az arra rendszeresített gyűjtőedényzetben,

d) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

e) az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne termeljen.

4. § (1) Az az ingatlanhasználó, akinek települési szilárd hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett fogyasztói és települési hulladékától elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni.

(2) Az ingatlanon a gazdasági tevékenység során keletkező települési hulladékra vonatkozóan ezen kötelezettség a gazdálkodó szervezetet terheli.

5. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadhatja.

(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartójának nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat, valamint a változás időpontját.

(6) Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szabványos hulladékgyűjtő és tárolóedények beszerzéséről gondoskodni.

(2) Az ingatlanhasználó családi lakóházas övezetben vegyes hulladék gyűjtéséhez 1 darab szabványos gyűjtőedényzetet köteles használni az alábbiak közül:

a) 60 liter űrtartalmú vagy

b) 80 liter űrtartalmú vagy

c) 120 liter űrtartalmú

(3) Az ingatlanhasználók tömblakások esetében 1100 literes szabványos gyűjtőedényt kötelesek használni. A jelenleg használt szabványos edények (4-6 m3-es) továbbra is használatban maradnak.

(4) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani. A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló 60, 80, 120 literes gyűjtőedényt az ingatlanhasználó köteles megvásárolni. Ettől eltérő űrtartalmú gyűjtőedény a Közszolgáltatótól bérelhető.

(5) A csökkentett díj számlázásához szükséges új gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonosok kötelesek beszerezni.

A gyűjtőedényzet kereskedelmi egységeken kívül történő megvásárlása az alábbiak szerint történik:
Kisvárda Hulladékkezelő Telepen az ingatlan tulajdonosa közvetlenül megvásárolhatja a használt vagy új hulladékgyűjtő edényzetet. A vásárlás során lehetőség van a régi edényzet beszámítására.

7. § Az ingatlanhasználó köteles – az 1100 literes és a 4-6 m3-es szabványos gyűjtőedények kivételével – gondoskodni a szabványos gyűjtőedények tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztán tartásáról.

8. § Amennyiben a szabványos gyűjtőedényzet megrongálódása a közszolgáltatónak nem róható fel, úgy a szabványos gyűjtőedényzet javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlanhasználót terheli.

3. A közszolgáltatás szüneteltetése

9. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartás a szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szüneteltetés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti a nyilvántartásában.

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás 3 m3-t vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kW órát nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat ai ingatlanhasználó köteles megfizetni.

10. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben, valamint a 9. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 9. §. (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

4. A közszolgáltató kötelezettségei

11. § A helyi közszolgáltatás lényeges feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles. Ha a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás lényeges feltételeiben előre nem látható rendkívüli okból következik be változás, a szolgáltató értesítési kötelezettségének egyéb alkalmas módon is eleget tehet.

12. § A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő tevékenységét mindenkor a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglalt műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeknek megfelelően köteles ellátni.

13. § (1) A közszolgáltató köteles a szabványos gyűjtőedényzet kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A közszolgáltató az általa az edényzetben okozott károkat térítésmentesen köteles javítani, amennyiben a meghibásodás a közszolgáltató szabályellenes munkavégzésének jogkövetkezménye. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára másik szabványos gyűjtőedényzetet kell biztosítania.

14. § A közszolgáltató köteles az 1100 literes és a 4-6 m3-es szabványos gyűjtőedények fertőtlenítését évente 1 alkalommal elvégezni.

15. § A szolgáltató az ingatlanhasználókat a kötelező hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről, annak lehetséges módozatairól és feltételeiről a sajtó, hirdetmény, vagy egyedi értesítés útján köteles értesíteni.

5. A lomtalanítással kapcsolatos kötelezettségek

16. § (1) A Közszolgáltató a lomhulladék gyűjtését és elszállítását évente egy alkalommal, házhoz menő lomtalanítás keretében biztosítja.

(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos lomhulladékot szállítja el.

(3) A lomtalanítás keretében nem adható át:

a) építési és bontási hulladék,

b) veszélyes hulladék,

c) Vegyes hulladék,

d) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladék,

e) zöld hulladék,

f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék, g) veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések.

17. § (1) A lomtalanítás igénybevételére a közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetésre kötelezett természetes személy ingatlanhasználó, a társasház és a lakásszövetkezet jogosult.

(2) A lomtalanítást az ingatlanhasználó a közszolgáltató által meghirdetettek szerint, előzetes időpontfoglalással, annak közszolgáltatói visszaigazolását követően veheti igénybe.

(3) Közös gyűjtőedényt használó társasház és lakásszövetkezet a lomtalanítás időpontját közös képviselője útján egyezteti a közszolgáltatóval.

(4) A lomtalanítás keretében ingatlanonként – a (3) bekezdés szerinti igénybevétel esetén lakásonként – legfeljebb 2 m3 lomhulladék adható át a közszolgáltató részére.

(5) A lomhulladékot az ingatlanhasználó az ingatlan telekhatárán belül gyűjti és a lomtalanítás időpontjában a közszolgáltató részére átadja, az elvégzett szolgáltatás tényét a közszolgáltató részére aláírásával igazolja.

(6) Amennyiben a házhoz menő lomtalanítást megrendelő ingatlanhasználó a lomtalanítás időpontjában átadási kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, úgy köteles a képviseletéről gondoskodni. Ennek hiányában az átadni kívánt lomhulladék elszállítására, illetőleg a rendelkezésre állás megismétlésére a Közszolgáltató nem kötelezhető.

6. A hulladék gyűjtése, átvétele és elszállítása

18. § (1) Az ingatlanhasználók számára a szabványos és rendszeresített hulladékgyűjtő és tárolóedények, valamint a konténer (továbbiakban együtt: szabványos gyűjtőedény) használata kötelező.

(2) A települési papír, műanyag-, fémhulladék elkülönített gyűjtéséhez a Közszolgáltató 1 db 240 literes hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó birtokába. A gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.

(3) A 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy jogosult. A jogosultságot az önkormányzat átruházott hatáskörében a jegyző által kiadott igazolással kell igazolni. Az igazolás kérelemre, a kérelmező írásbeli nyilatkozata és a hivatali lakcímnyilvántartás adatai alapján kerül kiállításra.

19. § (1) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített szabványos gyűjtő edények típusát minimális térfogatát és ürítésre való átadásának helyét a közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg, a keletkezett hulladék mennyiség és a gyűjtési ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(2) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra lakásonként legkevesebb 4 liter fő/nap hulladék mennyiséget kell figyelembe venni.

20. § A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az intenzív beépítésű lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani. A lakóterületek besorolását rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

21. § (1) Az alkalmazott szabványos gyűjtőedények térfogatát a gyűjtés gyakoriságának és a hulladék mennyiségének megfelelően kell meghatározni.

(2) Az intenzív beépítésű lakóövezetben alkalmazott tároló edény egy lakásra eső térfogata 60 liternél kevesebb nem lehet.

(3) A családi házas lakóövezetben alkalmazott tároló edény egy lakásra eső térfogata 120 liternél kevesebb nem lehet.

22. § (1) A közszolgáltató a települési hulladékot az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében, közterületen veszi át.

(2) Azokon a területeken, ahol a szabványos gyűjtőedényeket a közszolgáltatónak való átadás végett közterületre – a forgalom akadályozása, illetve városképi okokból – nem lehet kihelyezni, ott a szabványos gyűjtőedények kiszállításáról az ingatlanhasználó, vagy külön megállapodás alapján, díj ellenében a szolgáltató gondoskodik.

23. § (1) A települési szilárd hulladék szállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladéknak a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, más környezet-terhelést ne idézzen elő.

(2) A hulladékszállítás az erre a célra készült, zárt rendszerű célgéppel végezhető. Az intenzíven beépített lakóövezetben kihelyezett hulladéktároló edények közvetlen környezetében a kiszóródott hulladék összeszedése, a közterület folyamatos tisztán tartása az önkormányzat feladata, kötelessége.

7. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elszállításának megtagadása

24. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha:

a) az nem szabványos gyűjtőedényben kerül átadásra,

b) a szabványos gyűjtőedényben elhelyezett hulladék a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a járműben kárt okozhat, vagy az ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet,

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a szabványos gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, illetve nem minősül települési hulladéknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban haladéktalanul értesíti a hulladékelszállítás megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlanhasználó a megtagadási okokat maga köteles megszüntetni, vagy megszüntetéséről gondoskodni. Ha e kötelességének az ingatlanhasználó a szállítás meghatározott újabb időpontjáig nem tesz eleget, a közszolgáltató az ingatlanhasználó költségére és felelősségére a hulladék elszállításának megtagadására okot adó körülményt megszünteti, vagy mással megszüntetteti. Az ezzel kapcsolatban felmerült tényleges költségeket a szolgáltató – külön tételként feltüntetve – a soron következő számlában érvényesíti.

8. Közterületen keletkező települési hulladék gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása

25. § (1) Azok, akik közterületen közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély alapján olyan árusító, szolgáltató, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, vagy kívánnak folytatni, amely a helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési hulladék keletkezésével jár, kötelesek a közszolgáltatónak azt bejelenteni, és a közszolgáltatóval – a közterület-használati hozzájárulás illetve engedély alapján, a közterületen végzendő tevékenység kezdetének és végének időpontjára, valamint a várható hulladék fajtájára, annak összetételére és mennyiségére figyelemmel – szerződést kötni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi feltételeként kiköthető a közterület-használati hozzájárulás, engedély megadása.

9. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések, a Közszolgáltató nyilvántartása

26. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.”

27. § (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

10. A közszolgáltatás díj megfizetése alóli mentességre vonatkozó kedvezmények

28. § (1) A közszolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége alól mentességet kérhetnek a 70. életévet betöltött egyedül élő ingatlantulajdonosok, illetve házastársak esetén, ha egyikük betöltötte a 70. életévet. A mentesség kizárólag a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mindenkori legkisebb űrtartalmú szabványos gyűjtőedényzet (120 literes) tekintetében, a 70. életév betöltését követő évtől kérhető.

(2) A mentesség iránti kérelmeket a Kisvárdai Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

11. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

29. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához, valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,

d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles:

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodni az adatok biztonságáról,

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

12. Záró rendelkezések

30. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

31. § Hatályát veszti:

a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályairól szóló 4/2014.(III. 14.) önkormányzati rendelet

32. § Ez a rendelet 2021. július 15-én lép hatályba.

1. melléklet