Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 17.) önkormányzati rendelete
A közterület használatáról
Hatályos: 2025. 08. 19Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 17.) önkormányzati rendelete
A közterület használatáról
[1] Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területén belül, a közterületek rendezettségének növelése érdekében fontosnak tartja olyan szabályok megalkotását, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatát.
[2] Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletben szabályozza a közterületek használatának feltételeit, rendjét, a használattal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, a jogszerűtlen közterület-használat jogkövetkezményeit.
[3] Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-Testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja azon helyi rendelkezések megállapítása, melyek meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatának rendjét és feltételeit, megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.
2. A rendelet hatálya
2. § Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területén található, az önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki.
3. § (1) Mátészalka Város Önkormányzat közigazgatási területe e rendelet alkalmazásában két övezetre tagolódik.
(2) Az I. övezet:
a) a Kossuth Lajos utca teljes egészében, Kossuth tér,
b) Szalkai László tér,
c) a Bajcsy-Zsilinszky utca- Kossuth Lajos utca-Hősök tere közötti szakasza,
d) Hősök tere, Kálvin tér,
e) Kölcsey utca,
f) Szalkay László utca, a Seregély utca, Kölcsey utca - Szalkai László utca közötti szakasza,
g) a Zöldfa utca Szalkay László út és a Hősök tere közötti szakasza,
h) Eötvös utca, Kazinczy köz, Kazinczy utca,
i) Jármi út,
j) Alkotmány út
k) Meggyesi út,
l) Ipari út,
valamint ezen utcák, utak és terek által körülhatárolt tömbbelső, illetve az ezen utcák által érintett ingatlanok.
(3) A II. övezetbe tartozik minden Mátészalka Város Önkormányzata közigazgatási területén található utca, út és tér, mely nem tartozik a (2) bekezdésben felsoroltakhoz.
4. § A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) Mátészalkai Városgazda Nonprofit Kft. részére piacszervezés céljára átadott terület használatára,
b) Mátészalka Város Önkormányzata és szervei, azok intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett rendezvény ideje alatt a rendezvény helyszínén és annak keretében történő közterület használatra.
3. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
a) kisméretű egyedi reklámeszköz: megállító-tábla, a reklám és reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII.31.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott eszköz;
b) közérdek: terület- és településrendezés, kötelező állami, illetve önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport tevékenység, kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, energiatermelés, vízgazdálkodás;
c) közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja szerinti terület;
d) műtárgy: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 94. pontja szerinti tárgy;
e) önkormányzati rendezvény: Mátészalka Város Önkormányzat által vagy közreműködésével szervezett esemény;
f) rendeltetésszerű közterület-használat: az adott közterület jellegének megfelelő használat;
g) utcabútor: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 132. pontja szerinti bútor,
h) vendéglátóipari terasz: vendéglátóipari egységek közterületen elhelyezett olyan részei, illetve bútorai, melyek a közterülettől elválnak, mobilisek az anyaguk jellegétől függetlenül.
4. A közterület használatára vonatkozó általános szabályok
6. § (1) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően, állaguk sérelme nélkül, bárki, szabadon és térítésmentesen használhatja.
(2) A közterületek rendeltetésétől eltérő vagy kizárólagos használatához engedély (a továbbiakban: közterület-használati engedély) szükséges.
(3) Az alapvető rendeltetéstől eltérő közterület-használat történhet - e rendelet keretei között megállapított - díjfizetési kötelezettség ellenében, valamint térítésmentesen.
(4) A közterület-használati engedély megszerzése nem mentesíti az engedélyest a kérelem szerinti létesítéshez vagy tevékenységhez kapcsolódó egyéb engedélyek, hozzájárulások, illetve eljárások alól.
(5) A közterület-használó köteles:
a) az igénybe vett közterületet és közvetlen környezetét tisztán tartani, gondozni,
b) a közterületet kizárólag az engedélyben megadott célra és módon használni,
c) a közterület-használat befejezését követően a közterület eredeti állapotát minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani és
d) a közterület használatáért - az e rendeletben előírtak szerint - díjat fizetni.
(6) Az engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni, ha az adatait, illetve a közterület-használatot érintően változás következik be.
(7) A közterület-használat kizárólag jogerős közterület-használati engedély birtokában, valamint amennyiben előírásra került a közterülethasználati díj fizetési kötelezettsége, annak teljesítését követően kezdheti meg.
7. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató üzlet, épület létesítése, fennmaradása, működése, árubemutató kihelyezése, mozgó árusítóhely létesítése, fennmaradása esetén,
b) műtárgy, kerékpártároló, pad elhelyezése, utcabútor, vendéglátóipari terasz létesítése, fenntartása esetén,
c) kulturális-, szórakoztató-, sportrendezvények, kiállítás, mutatványos tevékenység, egészségmegőrző-, és családi rendezvények szervezése és megtartása esetén;
d) az építési munkával kapcsolatos állvány, ideiglenes építmény, a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök, építőanyag, építési hulladék, valamint hulladék gyűjtésére szolgáló nyitott konténer 10 napot meghaladó közterületen történő elhelyezése esetén, vagy
e) reklámfelület, kisméretű egyedi reklámeszköz elhelyezése (megállító-tábla) esetén.
8. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni, de a közterület használatát - annak jellegére tekintettel - előzetesen be kell jelenteni az építési munkával kapcsolatos állvány, ideiglenes építmény, a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök, építőanyag és építési hulladék, valamint a hulladék gyűjtésére szolgáló nyitott konténer 10 napig történő elhelyezését.
9. § Nem adható közterület-használati engedély:
a) ha a tervezett igénybevétel a városkép torzulásával, a közterület állagának jelentős romlásával, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom jelentős zavarásával, biztonságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és a veszélyhelyzet az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá a lakók nyugalmát zavaró jelentős hangzavarral járó tevékenység esetén,
b) a városrendezési, városfejlesztési és korszerűsítési tervek, programok végrehajtását veszélyeztető igénybevétel esetén,
c) a közterület használatával, igénybevételével kapcsolatos díjhátralék rendezetlensége esetén,
d) sátor, ponyvagarázs vagy egyéb tárolásra alkalmas felépítmény telepítése esetén,
e) kempingezés céljára,
f) ha a kérelmező által meghatározott időpontra és helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet, és az a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, vagy
g) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület.
5. Közterület-használati engedély iránti kérelem
10. § (1) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A közterület-használati engedély kiadása iránti kérelmet és mellékleteit a Mátészalkai Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani a tervezett igénybevétel előtt 15 nappal, rendezvények megtartása előtt 30 nappal.
(3) A kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
11. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) természetes személy esetén a használatot kérő nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, állandó lakóhelyének címét, elektronikus levélcímét, bankszámlaszámát,
b) jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén annak nevét, székhelyét, képviselője nevét, adószámát, cégjegyzékszámát, bankszámlaszámát,
c) a közterület-használatért felelős nevét, elérhetőségeit,
d) a közterület-használat pontos célját és időtartamát,
e) a közterület-használat helyét, módjának részletes leírását, területi nagyságát, a tevékenység során használt eszközök leírását, valamint
f) a díjfizetési kötelezettség alóli felmentés iránti kérelem esetén annak indoklását.
(2) A kérelemhez csatolni szükséges:
a) meghatalmazást, vagy képviseletre jogosító okiratot, amennyiben a kérelmező nem személyesen jár el,
b) a közterület-használatot bemutató helyszínrajzot 1 példányban,
c) az igénybe kívánni vett terület méreteit a telekhatártól és a közút szélétől és
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, amennyiben azt közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza.
6. A közterület-használati engedély
12. § (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét Mátészalka Város Önkormányzata Képviselőt-testülete a polgármesterre ruházza át.
(2) A közterülethasználati kérelem elbírálása során figyelembe kell venni:
a) az önkormányzat hatályos helyi építési szabályzatát, szabályozási tervét, és
b) a városképi, műemlékvédelmi, közlekedési, közegészségügyi, kereskedelmi szempontokat.
(3) A közterület-használati engedélyt annak, vagy annak a nevében kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.
13. § (1) A közterület- használat ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.
(2) A közterület-használat legfeljebb 1 év időtartam lehet, amely lejártát követően a használat ismételten kérelmezhető.
(3) A határozott időtartamú közterület-használatot napban, hónapban vagy évben kell meghatározni.
14. § (1) A zöldség - és gyümölcs utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idényjelleggel, meghatározott időre lehet kiadni.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre közterület-használati engedély - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - csak az építési munka végzésének tartamára adható. A közterület-használati engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.
(3) Közterület-használati engedély alapján a közterületet kizárólag az engedélyes, valamint a tevékenységben közreműködő személyek használhatják, amennyiben díjfizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
(4) Az engedély másra át nem ruházható, harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.
(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások beszerzését.
15. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét, azonosításához szükséges adatokat, lakcímét, jogi személy esetén a jogi személy nevét, székhelyét, cégjegyzék számát, székhelyének címét és képviselője nevét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot,
d) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetében az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,
e) az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles az engedélyező hatóság közreműködésével helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság jogosult az engedélyes terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni,
f) közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását. Építési tevékenység során az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokban, valamint az építési tevékenység során, az arra vonatkozó jogszabályokban előírt módon történhet, valamint
g) közterülethasználati díj fizetési kötelezettség esetén a fizetendő díj összegét, a fizetésének módját, határidejét, egyéb esetben a díjmentesség tényét, valamint a díjfizetés elmaradása esetén fennálló jogkövetkezményeket.
(2) A közterület-használati engedélyt a díjbefizetést igazoló dokumentummal együtt a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
(3) Az építési munkálatok végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben szükség szerint elő kell írni
a) a közterület felől kerítés létesítését, vagy
b) ha a járda teljes szélességében elfoglalásra kerül és a gyalogos közlekedés a másik oldali járdára nem terelhető át, az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni.
7. A közterület-használati engedély megszűnése
16. § (1) Az engedély megszűnik:
a) a meghatározott idő elteltével,
b) a megállapított feltétel bekövetkeztével,
c) visszavonással,
d) a jogosult halálával, cselekvőképessége elvesztésével, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével,
e) a közterületen folytatott tevékenységre szóló jogosultság megszűnésével,
f) a közterület használatára jogosult részéről történő, határidő lejárta előtti megszüntetésre irányuló szándékának bejelentésével azon időponttól, amikor a közterületet az eredeti állapot helyreállításával visszaadja, vagy
g) ha a területre üzemzavar elhárítás miatt, vagy egyéb fontos közérdekből szükség van.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.
8. A közterület-használati engedély megszüntetése
17. § (1) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát írásban, kérelem benyújtásával az engedélyező hatóságnak bejelenteni.
(2) A közterület-használatot - a naptári napokban megállapított engedély kivételével - csak hónap végére lehet megszüntetni.
9. A közterület-használati engedély visszavonása
18. § (1) A közterület-használati engedély közérdekből, városfejlesztési és városrendezési célból bármikor visszavonható.
(2) Vissza kell vonni, ha
a) a közterületet a közterület használati-engedélyben meghatározottaktól eltérően, más célra vagy más módon használják,
b) a közterületet rongálják,
c) a közterület rendeltetésszerű állapotban tartására, tisztán tartására vonatkozó kötelezettséget nem tartják be,
d) a díjfizetési kötelezettségnek írásbeli felszólítás ellenére, az abban foglalt határidőben nem tesznek eleget,
e) a közterület-használat a helyi városképi követelményeknek nem felel meg,
f) az engedélyes a közterület használatát másnak átengedi, vagy
g) a közterület-használat a környéken élők jogos érdekeit aránytalanul vagy tartósan sérti.
(3) A közterület-használati engedély időtartamától függően - az adott ügy körülményeit figyelembe véve - az engedély visszavonható az önkormányzat részéről, ha a közterületet eredeti céljára kívánja hasznosítani vagy városi közösségi létesítményt kíván elhelyezni. Ebben az esetben időarányosan vissza kell téríteni a közterülethasználati díjat.
(4) Ha a közterület-használati engedély a (2) bekezdésben foglalt okból kerül visszavonásra a már megfizetett díj vonatkozásában a (3) bekezdés visszatérítésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
10. A közterülethasználati díj
19. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért a 1. melléklet szerinti díjat köteles megfizetni, kivéve, ha e rendelet másképp nem rendelkezik. A díjat a használó, a közterület-használati engedélyben rögzített időtartamra és módon a közterület tényleges használatára, vagy a közterületen elhelyezett létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használat időtartama alatt a mindenkor hatályos díjakat kell megfizetni.
(3) A díj a közterület-használat típusától, idejétől függően napi vagy havi bontásban, négyzetméterre vagy darabszámra vetítve számítandó ki. Minden megkezdett négyzetmétert 1 m²-nek, minden megkezdett napot egy teljes napnak, minden megkezdett hónapot egy teljes hónapnak kell számítani.
(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni, beleértve a hozzá tartozó, alapterületen túlnyúló szerkezetet is.
(5) A reklám esetében a felület nagyságát, kisméretű hirdető berendezések esetén azok darabszámát kell figyelembe venni.
20. § (1) A közterületet-használó a díjat a közterület-használati engedélyben foglalt időszakra vonatkozóan arra tekintet nélkül köteles megfizetni, hogy a közterületet ténylegesen használta-e.
(2) A díjat a közterület-használati engedély kézhezvételét követő 7 napon belül egy összegben kell megfizetni az engedélyező határozatban foglaltak szerint.
(3) A közterület-használó éves használat esetén részletfizetési kérelmet terjeszthet elő. Részletfizetés esetén a további időszakokra vonatkozó díjat legalább negyedéves részletekben előre, a tárgynegyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetni. Abban az esetben, ha a részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a fennálló díja egy összegben válik esedékessé.
(4) Ha az engedélyes a közterület-használattal önhibáján kívül fennálló, egyéb okból nem él, és azt haladéktalanul, írásban bejelenti a Polgármesteri Hivatalhoz, valamint a rajta kívül álló okot hitelt érdemlően bizonyítja, úgy a befizetett díjnak az igénybe nem vett időszakra járó időarányos részét kérelmére vissza kell téríteni.
(5) Amennyiben az engedélyes az engedélyezett közterület-használatot saját érdekkörében fennálló ok miatt nem veszi igénybe, az ezen időszakra befizetett közterülethasználati díj visszatérítésére nem jogosult.
(6) A közterület-használatért fizetendő díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(7) Az engedélyező hatóság a meg nem fizetett közterülethasználati díj behajtásáról, amennyiben a kötelezett fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére, határidőben nem tesz eleget, végrehajtás útján gondoskodik.
11. Mentesség a közterület-használati díjfizetés alól
21. § (1) A polgármester a közterülethasználati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat, ha az engedélyezhető közterület-használat:
a) karitatív célt szolgál,
b) közhasznú célt szolgál, vagy
c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti. vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges.
(2) A közterülethasználati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha az engedélyben foglaltaktól eltérően használja a területet, illetve az előző közterület-használatból díjfizetési hátraléka van.
12. Jogellenes közterület használat
22. § (1) Jogellenes közterület-használat:
a) a közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat,
b) a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő használat,
c) a nem engedélyezhető célra történő igénybevétel, vagy
d) ha a közterület-használó a 8. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező felhívására köteles a használatot haladéktalanul, de legfeljebb a felhívásban szereplő határidőben megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(3) Ha a használó az (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a használó költségére az engedélyező gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről.
(4) A közterület-használat jogszerűségét, a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását a közterület-felügyelet, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői ellenőrizhetik, és az engedély nélküli, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő közterület-használat esetén, illetve abban az esetben ha a közterület helyreállítása nem történik meg az engedélyben foglaltak szerint, jelentést tehetnek az engedélyező hatóság felé.
23. § (1) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttatja, ha az élet-és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata indokolja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(2) A közterület jogellenes használóját, ha jelen van közvetlenül, egyébként írásban - az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben – határidő tűzésével fel kell szólítani a közterületen hagyott, vagy közterületen engedély és jogosultság nélkül tárolt dolog haladéktalan eltávolítására, a közterület szabálytalan igénybevételének megszüntetésére. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy e határidő elmulasztása esetén az otthagyott dolgot a közterületről – ha ismert – a jogellenes használó költségére a közterület tulajdonosa is jogosult eltávolítani.
(3) Az, aki felszólítás ellenére a közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, vagy az engedélyben előírtaknak megfelelően a közterületet nem állítja helyre közigazgatási bírsággal sújtható.
13. A vendéglátóipari teraszok szabályozása
24. § (1) Vendéglátóipari terasz esetén közterület-használati engedély kizárólag úgy adható ki, hogy a terasz nem zavarhatja a gyalogos közlekedést.
(2) Amennyiben a vendéglátóipari terasz működése sérti a köznyugalmat, illetve működéséhez tartós, rendszeres zavaró hatás kapcsolódik, úgy a közterület-használati engedély azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül visszavonásra kerül.
14. Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet 2025. augusztus 18-án lép hatályba.
26. §1
1. melléklet a 11/2025. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
Közterület-használat jogcíme |
Díja (nettó) |
|
|
I. övezet |
II. övezet |
|
|
árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató üzlet, épület |
2970.- Ft/ m2 / hó |
1980.-Ft/ m2 / hó |
|
műtárgy, kerékpártároló, pad elhelyezése, utcabútor, vendéglátóipari |
2970.-Ft / m2 / hó |
1980.-Ft / m2 / hó |
|
kulturális-, szórakoztató-, sportrendezvények, kiállítás, mutatványos |
105.-Ft / m2 / nap |
70.-Ft/ m2 / nap |
|
az építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenes építmény, a |
165.-Ft/ m2 / nap |
110.-Ft / m2 / nap |
|
reklámfelület elhelyezése |
10 m2-ig: 165.- Ft/ m2 / nap |
10 m2-ig: 110.-Ft / m2/ nap |
|
kisméretű egyedi reklámeszköz (megállító-tábla) elhelyezése |
4500.-Ft/ darab/ hó |
3000.-Ft / darab / hó |
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.