1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyírcsaholy Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: Nyírcsaholy, Szabadság utca 1.

(2) A képviselő-testület megnevezése: Nyírcsaholy Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Nyírcsaholyi Polgármesteri Hivatal 4356 Nyírcsaholy, Szabadság utca 1. szám (a továbbiakban: hivatal).

2. § (1) A címer többszörösen ívelt, csücskös talpú reneszánsz pajzs, középen vágott, fent hasított. Mezejében kék alapon ezüst-feketével jobbról balra átlós irányban a település három felekezetének temploma jelenik meg (lélekszámuk arányában): a római katolikus, a református és a görög katolikus. A mellette található zöld mezőben látható három szál, kévébe kötött, vágott gabona (arannyal) a termékenységre, illetve a lakosság mezőgazdasági tevékenységére utal. Alul a pajzstalp mezejében, középen pedig a község ősi családjának (először 1439-ben Káthay Jakab /káta nemzetség/, egri püspök pecsétjében, majd 1522-ben Csáholyi Ferencz csanádi püspök címerében, látható) jelképe, a vörös alapon elhelyezkedő hatküllős abroncsos kerék aranyszínnel, mely a hagyományok ápolását szimbolizálja. A pajzs felett jobbra néző csőrsisak helyezkedik el, rajta arany ötágú lombkoronával. A két oldalról leomló sisaktakaró, mely a címert övezi, vörös-arany bélésű. Alul ezüst legendaszalagon antikva betűkkel a Nyírcsaholy felirat olvasható.

(2) A zászló színe narancssárga. Alakja téglalap, közepén a község címere, alatta félkör alakban „Nyírcsaholy” - felirat.

(3) A zászló és a címer használatát külön rendelet szabályozza.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A község

(2) ünnepei:

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyircsaholy.hu.

(4) Az Önkormányzat helyi újságja a „Nyírcsaholyi Kisbíró”, amely időszakosan jelenik meg nyomtatott formában. Az Önkormányzat lapja ingyenes.

4. § Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület, maga, illetve szervei útján látja el. A képviselő-testület szervei:

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat.

(2) Az önkormányzat a feladatai ellátása érdekében együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel.

(3) Az önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület -az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel-hatásköreit szerveire átruházhatja.

(2) Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges.

(3) A hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a gyakorló szervet beszámoltathatja, továbbá a hatáskört visszavonhatja. A társulások átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a polgármester a társulási tanácsban végzett munkájáról szóló beszámoló keretében évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására önkormányzati képviselő, polgármester, jegyző tehet javaslatot.

(6) A képviselő-testület által a bizottságokra, polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló-, rendes-, rendkívüli ülést, valamint – évente legalább egy alkalommal – közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A (3) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül a két hónapot meghaladó egybefüggő távollét.

8. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja, azonban indokolt esetben a polgármester dönthet arról, hogy az ülésre székhelytől eltérő helyen kerüljön sor, azzal, hogy a nyilvánosság biztosításáról gondoskodni szükséges.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját a helyben szokásos módon ki kell függeszteni.

(3) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt lehet.

(4) A képviselő-testületi ülés a meghívóban szereplő és az ülésen esetlegesen napirendre tűzött valamennyi napirendi pont megtárgyalásáig tart.

9. § (1) A képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait az éves munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

10. § (1) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívót a polgármester írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésre meghívót kell küldeni:

(4) A képviselő-testületi ülésre meg lehet hívni azon személyeket, akiknek a véleményalkotása, szakértelme, javaslata a polgármester szerint az érintett napirend tárgyalásánál jelentőséggel bír.

11. § Az alakuló ülés szabályaira az Mötv-ben foglaltak az irányadók.

12. § (1) A képviselő-testület az üléseit a jogszabályokban foglalt kötelezettségek végrehajtásának, valamint a munkaterv figyelembevételével, soros ülésként tartja.

(2) A meghívót és a napirendi pontok írásos előterjesztéseit, továbbá az azok megvitatásához szükséges mellékleteit az ülés tervezett időpontja előtt legkésőbb 4 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A meghívó megküldése postai úton, kézbesítő útján (hivatalsegéd), vagy elektronikus levélben történik.

(3) A lakosság tájékoztatása érdekében, a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 4 nappal a Hivatalban lévő hirdetőtáblán és az önkormányzat honlapján közzéteszi.

13. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerinti rendes ülésein tárgyalja meg az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről szóló tájékoztatót.

(2) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein a „Bejelentések” címszó alatt, olyan napirendi pontot tárgyal, melynek során megtehető minden képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés illetve közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, tovább olyan tájékoztató, amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. Bejelentések napirend alatt előterjesztést tárgyalni, rendeletet alkotni, határozatot hozni nem lehet.

14. § (1) Sürgős, halaszthatatlan ügyekben, vagy határidős döntések meghozatala érdekében rendkívüli ülés hívható össze.

(2) Rendkívüli ülés esetén az előterjesztést és a meghívót 24 órával az ülést megelőzően szükséges kiküldeni azzal, hogy rendkívüli esetben az előterjesztés ismertetése az ülésen kiosztással is történhet.

(3) Vis maior esetében a polgármester a képviselő-testület ülését – telefonon, lehetőség szerint – 1 órával az ülés előtt összehívhatja. Ez esetben az előterjesztés szóban is ismertethető azzal, hogy az ülést követően a döntést haladéktalanul írásba kell foglalni.

15. § (1) A képviselő-testület minden évben, legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást olyan helyszínen és időben kell megtartani, hogy az a lakosság és valamennyi érdekelt legszélesebb köre számára elérhető legyen.

(3) A közmeghallgatás pontos időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.

(4) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 4 nappal a helyben szokásos módon kihirdeti.

(5) A közmeghallgatás alkalmával a jelenlévők közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(6) A közmeghallgatáson egy alkalommal, legfeljebb 5 percben lehetséges felszólalni. Amennyiben a szóban feltett kérdésre nem lehet közvetlenül a közmeghallgatáson válaszolni, úgy azt 15 napon belül írásban kell teljesíteni.

16. § (1) A képsielő-testületi ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A polgármester napirendi javaslatra az előterjesztéseket,önálló indítványokat és az interpellációkat köteles felvenni.

(2) A nem szabályszerűen benyújtott indítványokat a polgármester visszautasítja.

(3) A napirendet a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. A képviselő-testületi ülésen a polgármester a napirendről történő szavazás elrendeléséig a meghívóban szereplő napirendi pontokon túl további napirendi pont felvételét javasolhatja, ha azt határidő, vagy egyéb más ok indokolja.

(4) A napirendi javaslat sorrendje a következő:

(5) Az interpelláció ismertetése után a bejelentések napirendi pont előtt a polgármester az elmúlt időszak lejárt határidejű határozatairól, fontosabb eseményeiről tájékoztatást ad, mely tájékoztatásról a képviselő-testület külön határozati forma nélkül szavaz.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan rövid határozati javaslatot megfogalmazó, rendeletalkotási alapot bemutató, megalapozó, értékelő, elemző anyag, amelyről a képviselő-testület érdemi döntést hoz.

(2) Az előterjesztés két részre tagolható.

(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet, tárgyat, előzmények ismertetését, a döntést megalapozó jogszabályokat, esetleges korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, az előkészítésben részt vevők véleményét mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek lehetővé teszik a döntést.

(4) Az előterjesztés második része tartalmazza az egyértelműen és világosan megfogalmazott határozat- vagy rendelet-tervezetet a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtás határidejét.

(5) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, illetve, akit jogszabály erre felhatalmaz.

(6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést elsősorban előzetesen írásban,illetve kivételesen a helyszínen lehet benyújtani, valamint az ülésen szóban előadni.

(7) Halaszthatatlan vagy egyéb indokolt esetben, a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, de ebben az esetben az előterjesztés, határozati javaslat terjedelméhez igazodó, meghatározott időt kell biztosítani a képviselőknek és a jegyzőnek annak megismerésére.

(8) Az előterjesztések az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottságok véleményével tűzhetők napirendre.

(9) Bizottsági vélemény nélkül is megtárgyalásra bocsátható az előterjesztés, ha az érintett bizottság az idő rövidsége miatt véleményezésre nem volt összehívható, valamint bármely esetben, ha a bizottság az előterjesztés véleményezésére nem tartott igényt, vagy ha a bizottság ülése határozatképtelen volt.

(10) Nem terjeszthető a képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként rendeleti és határozati javaslatok vehetők fel.

(2) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőző 5 nappal korábban. Az önálló képviselői indítvány előterjesztésnek minősül.

19. § (1) A képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános, azonban az Mötv-ben meghatározott esetekben zárt ülést tart vagy tarthat.

(2) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

20. § (1) Zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(2) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják –e a napirendet.

21. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha 4 fő képviselő jelen van. Határozatképesség szempontjából a polgármester önkormányzati képviselőnek minősül.

(2) Ha a (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor a polgármester megállapítja az ülés határozatképtelenségét. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalása okán újra össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az így megtartott testületi ülésen a határozatképtelenség okát tisztázni szükséges.

22. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi ülésen, amennyiben azon részt venni nem tud, távolmaradását előzetesen bejelenti a polgármesternek.

(2) Ha a helyi önkormányzati képviselő, valamint a bizottság tagja, a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről igazolatlanul távol marad, az adott havi, tárgyhavi tiszteletdíj nem illeti meg. A képviselő-testület, bizottság üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek, bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Különös méltánylást érdemlő helyzetben az ülés napján is bejelentheti távolmaradását.

(3) Igazolatlan távolmaradásnak minősül, amennyiben a képviselő nem jelenti be távolmaradását a polgármesternek.

(4) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülésről időközben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik.

(5) A távolmaradás tényét és annak igazoltságát a bizottsági ülés esetén a bizottság elnöke, a képviselő-testületi ülés esetében a polgármester a jelenléti íven rögzíti. A távolmaradás, eltávozás ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el. Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testület ülésvezetését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

24. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(2) Ha a (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor a polgármester megállapítja az ülés határozatképtelenségét. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

25. § A polgármester az ülést az alábbiak szerint vezeti:

26. § Az ülésvezető jogkörei:

27. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Az ülésen nem meghívottként megjelentek számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Egy napirendi pont esetében egy személy egy alkalommal maximum 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(6) A rendfenntartás keretében hozott intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

28. § Valamely napirend tárgyalása során egy alkalommal az ülésvezető tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.

29. § Az ülésvezető, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

30. § A napirendi pont tárgyalási rendje:

31. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől szóban, a téma megjelölésével bármelyik képviselő kérhet szót az ülés megkezdéséig. Napirend előtt felszólalni a község életét, a képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő. A polgármester a felszólalásra lehetőséget ad, maximum 2 percben.

(2) A napirend előtti felszólalás kapcsán vitának, határozathozatalnak helye nincs.

32. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet (ügyrendi kérdés: a vita bezárása, napirendről levétel, tárgyalás elnapolása).

33. § Az ülésvezető kérheti, hogy az előterjesztés elkészítéséért felelős személy röviden ismertesse az előterjesztés tartalmi lényegét, szükségességének okát.

34. § A képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokhoz – ajánlást adhat a képviselő-testületnek, véleményezheti azt.

35. § (1) A települési képviselők a képviselő-testületi üléseken kérdéseket tehetnek fel.

(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű, az előterjesztéshez kapcsolódó felvetés, vagy tudakozódás.

(3) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén, vagy 15 napon belül írásban kötelező választ adni a kérdező számára.

(4) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, több alkalommal is hozzászólhatnak.

36. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a meghívott személyek.

(2) A meghívottak közül, azok, akiket csak meghatározott napirendhez hívtak meg, tanácskozási joggal csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyikre meghívták őket. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

37. § Az előadót megilleti a szóbeli kiegészítés, a kérdésre, illetőleg a hozzászólásokra adott válasz, valamint a zárszó joga is.

38. § Vita közben a korábban elhangzott felszólalásával kapcsolatban elhangzott észrevételekre történő viszontválaszra bármelyik képviselő 2 percre kérhet szót.

39. § A döntéshozatal előtt az ülésvezető a vita lényegét összefoglalja.

40. § A napirend megtárgyalása során, a vita lezárása után módosító javaslat tételére van lehetőség.

41. § (1) A képviselő a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz írásban, szervezetet, működést érintően, döntés- előkészítéssel és végrehajtással kapcsolatban interpellációt nyújthat be az ülés napját megelőzően legalább három nappal korábban a polgármesternél. Az interpelláció szóbeli ismertetésének maximális időtartama 3 perc, a válaszadás maximális időtartama 5 perc.

(2) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. A válasz el nem fogadása esetén a polgármester megtárgyalásra adja át az illetékes bizottságnak.

42. § (1) A képviselő-testület tagjai az átruházott hatáskör gyakorlóinak tájékoztatójában foglaltakkal kapcsolatban az előterjesztőnek egy alkalommal, egy percben, kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő megadja a választ.

(2) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítheti. Ezt követően a bizottsági elnökök – egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban – tájékoztatást adhatnak a bizottság állásfoglalásáról.

(3) Az előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólás időtartama mindösszesen 5 perc. A polgármester indokolt esetben további, legfeljebb, egy perces időkeretet biztosíthat.

(4) A polgármester, mint az ülés vezetője, az alpolgármester, jegyző, valamint az előterjesztő, a vita során időbeli és számbeli korlátozás nélkül jogosult kérdést feltenni, hozzászólni, vagy a felmerült kérdésekre válaszolni.

43. § A polgármesternek joga van a bizottsági javaslatok, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.

44. § A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

45. § A módosító, vagy kiegészítő javaslatot annak előterjesztője határozat-, illetve rendeletalkotásra alkalmas módon köteles megfogalmazni.

46. § (1) Miután több hozzászóló már nincs, illetve a képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, a polgármester összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után a polgármester elsőként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott – az előterjesztő által be nem fogadott – módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra egyenként, majd az előterjesztésben szereplő – az előterjesztő saját módosításaival, vagy az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal kiegészített – határozati javaslatról dönt a testület.

(2) A módosításokat, kiegészítéseket – az előterjesztő által befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében kell szavazásra bocsátani.

(3) Az egymást kizáró határozati javaslatok tekintetében, a szavazás során legtöbb támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni. Amennyiben a fentiek szerinti szavazáskor kettő, vagy ennél több javaslat is egyenlő számú támogató szavazatot kap, úgy ezen javaslatok esetében a szavazást meg kell ismételni és ebben az esetben a megismételt szavazás során legtöbb támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni.

(4) A képviselő-testület bármely tagja és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról – amennyiben azzal az előterjesztő is egyetért - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

47. § (1) Amennyiben az adott napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát bezárja.

(2) A vita bezárását az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő is javasolhatja. E kérdésben az ülésvezető, vita esetén egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület határoz.

48. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot írásban vagy szóban indokolni kell.

(2) A sürgősségi indítvány legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

49. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntése jogszabálysértő.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponthoz előterjesztett, a vita lezárását követően elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként, elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztett határozat-tervezetben szereplő javaslatokról dönt a testület. Amennyiben a határozat-tervezet elfogadása minősített többséget igényel, úgy a módosító indítvány elfogadásához is minősített többség szükséges.

50. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

51. § (1) Nyílt szavazás esetén, - bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel - név szerinti szavazás rendelhető el.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC rendben, névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

52. § (1) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást előre elkészített szavazólap és urna felhasználásával kell lebonyolítani, úgy, hogy a szavazólapon az „igen”, „nem”, „tartózkodom” kifejezés szerepel.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

(5) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság folytatja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az alpolgármester választásánál kötelező a titkos szavazás.

53. § A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza meg.

54. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a sürgősségi indítvány elfogadása, közfeladat önkéntes vállalása esetén.

55. § (1) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(2) Ha a képviselő-testület az (1) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, vagy szavazategyenlőség alakul ki, akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntéshozataltól számított 3 napon belül nyújthatja be a testület felé, a képviselő-testület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.

56. § (1) A személyesen érintett képviselő érintettsége jelzése mellett bejelentheti, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ezt külön szavazás nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület.

(2) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, más képviselő is jelezheti a testületnek, hogy a képviselőtársa tekintetében személyes érintettségről van tudomása.

(3) A bejelentést követően a képviselő-testületnek határozatban döntenie kell arról, hogy az érintettet kizárja-e a szavazásból.

(4) A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását- tudomásra jutást követően- a képviselő-testület rendeli el, melyet a Társadalmi Kapcsolatok és Ügyrendi Bizottság folytatja le.

(5) Az eljárás során biztosítani kell az érintett képviselőnek a nyilatkozattétel lehetőségét.

(6) Az eljárás lefolytatásának eredményéről a bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a képviselő kötelezettségét elmulasztotta tárgyhavi tiszteletdíjának 15%-a megvonásra kerül.

(7) A képviselő-testület határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

57. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül, mely nem szó szerinti rögzítéssel történik.

(2) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester, alpolgármester és a jegyző tekinthetnek be.

(4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus formátumban – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – a könyvtárnak is meg kell küldeni.

(5) A nyilvános ülések egy példányát évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal irattárába.

58. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

59. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

60. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendelet 5 napig tekinthető meg a hirdetőtáblán, ezt követően a megtekintést a jegyzőtől kell kérni.

(3) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet. A rendeleteket a honlapon is megjelenteti.

(4) A jegyző folyamatosan felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, a magasabb rendű jogszabályoknak és az Európai Uniós jogforrásoknak való megfeleltetés céljából.

61. § A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos.

62. § A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható. A tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel határozattal dönt.

63. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

64. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok – a feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik az előterjesztéseket, önálló előterjesztést tehetnek.

(3) A bizottságok üléseit a napirendi javaslat meghatározásával az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnök által kijelölt bizottsági tag vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal erre kijelölt dolgozója látja el. Valamennyi bizottsági ülésre meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és az ügy előadóját.

(5) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(6) A bizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván.

65. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hétfőn: 9.00 órától- 11.00 óráig.

(3) Feladatai:

66. § (1) A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester fogadónapot tart minden szerdán 9.00 órától -11.00 óráig.

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint azon hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterre ruházza át.

67. § A jegyző ügyfélfogadást tart minden hétfőn 09.00 órától - 11.00 óráig.

68. § (1) A polgármesteri hivatal alapító okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat, létszámkeretet és rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(2) A polgármesteri hivatal munkarendje:

(3) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

69. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

70. § (1) Nyírcsaholy Község területén Nyírcsaholy Község Roma Önkormányzata működik. A települési roma nemzetiségi önkormányzat részére térítésmentesen 1 db helyiséget, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és ezzel járó költségek viselését biztosítja.

(2) Nyírcsaholy Község Önkormányzata minden nemzetiség számára igény szerint, de legalább havonta 32 órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközzel felszerelt helyiség ingyenes használatát a Hivatal tanácstermében, hivatalos helyiségében.

(3) A működés biztosításának részletes szabályait külön együttműködési megállapodás szabályozza.

72. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.