Nyírcsaholy Község Önkormányzatának 2026. évi költségvetési politikáját a stabil, kiegyensúlyozott és felelős gazdálkodás elve határozza meg. A költségvetés tervezése során elsődleges szempont volt a kötelező önkormányzati feladatok biztonságos és folyamatos ellátásának biztosítása, az intézmények működőképességének fenntartása, valamint a település pénzügyi egyensúlyának megőrzése.

A költségvetési rendelet előkészítése az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével történt.

A 2026. évben az Önkormányzat jelentős bevételnövekedéssel vagy bevételkieséssel nem számol, a tervezés a reálisan várható állami támogatásokra és saját bevételekre épül. A működési kiadások tervezése takarékos, költséghatékony gazdálkodás mellett történt, kiemelt figyelemmel az energia- és üzemeltetési költségek alakulására.

Az Önkormányzat 2026-ban beruházás megvalósítását tervezi, amely a település fejlődését és az ellátás színvonalának javítását szolgálja. A fejlesztések finanszírozása elsősorban pályázati forrásból és rendelkezésre álló saját forrásból történik. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügylet megkötését, hitel felvételét 2026. évben nem tervezi.

A költségvetési politika fontos eleme az intézményrendszer hatékony működtetése. 2026-ban az óvodai feladatellátás területén intézményi átszervezésre kerül sor, amelynek célja a jogszabályi megfelelés biztosítása, a működés racionalizálása és a gazdálkodás átláthatóságának erősítése. Az átszervezés nem veszélyezteti a köznevelési feladatok színvonalas ellátását.

Összességében a 2026. évi költségvetési politika a pénzügyi stabilitás fenntartását, a működési biztonság garantálását, valamint a település fejlesztési lehetőségeinek megőrzését szolgálja.

Nyírcsaholy Község Önkormányzatának 2026. évi költségvetés-politikai célja a település pénzügyi stabilitásának megőrzése, a kötelező önkormányzati feladatok zavartalan ellátása, valamint a megkezdett és tervezett fejlesztések biztonságos megvalósítása.

A költségvetési politika elsődleges céljai:

A költségvetés tervezése során az Önkormányzat a hatályos államháztartási és önkormányzati jogszabályi keretek között járt el, különös tekintettel az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire.

A költségvetés kereteit alapvetően az állami támogatások rendszere, a saját bevételek alakulása, valamint az önkormányzat kötelező feladatellátási kötelezettségei határozzák meg. Jelentős bevételi többlettel vagy kieséssel az Önkormányzat nem számol, így a gazdálkodás tervezése a reális, biztonságosan teljesíthető bevételi előirányzatokra épül.

Az Önkormányzat 2026. évben hitelfelvételt nem tervez, adósságot keletkeztető ügyletet nem kíván kötni, ezáltal a költségvetés kereteit a rendelkezésre álló források határozzák meg. A beruházások finanszírozása elsősorban pályázati és saját forrásból történik.

Az óvodai intézményi átszervezés a költségvetési keretekhez igazodó, hatékonyabb feladatellátást szolgáló szervezeti racionalizálás, amely hosszabb távon hozzájárul a fenntartható működés biztosításához.

A költségvetés-politika összességében a felelős, átlátható és kiszámítható gazdálkodás megvalósítását szolgálja.

A 2026. évi költségvetés tervezése során az Önkormányzat figyelembe vette Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban meghatározott, a helyi önkormányzatokat megillető támogatási jogcímeket és finanszírozási szabályokat.

Az önkormányzat bevételei között meghatározó szerepet töltenek be a feladatfinanszírozási rendszer keretében biztosított állami támogatások, különösen:

Az állami támogatások igénybevételének feltételeit a központi költségvetési törvény, valamint az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet határozzák meg.

Az Önkormányzat a támogatásokat a jogszabályban rögzített mutatószámok és adatszolgáltatások alapján tervezi és veszi igénybe. A tervezés során a feladatmutatók reális számbavétele és a jogszabályi megfelelés biztosítása elsődleges szempont volt.

Nyírcsaholy Község Önkormányzatának 2026. évi költségvetése a bevételek és kiadások egyensúlyára törekvő, felelős gazdálkodást tükröz.

A bevételi előirányzatok főbb csoportjai:

A kiadási előirányzatok tartalmazzák:

A 2026. évi költségvetésben a működési kiadások tervezése a kötelező feladatellátás biztonságát helyezi előtérbe. A felhalmozási előirányzatok között szerepel a tervezett beruházás, amely a település fejlődését szolgálja.

Az óvodai intézményi átszervezés a kiadási és bevételi előirányzatok szerkezetében is megjelenik, azonban a köznevelési feladatellátás folyamatossága biztosított.

Nyírcsaholy Község Önkormányzata a feladatait a hatályos jogszabályok, különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján látja el. A költségvetés tervezése során elsődleges szempont a kötelező önkormányzati feladatok biztonságos finanszírozásának biztosítása volt.

Az Önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik különösen a településüzemeltetés biztosítása, a közvilágítás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztemető fenntartása, a települési környezet tisztaságának biztosítása, valamint a helyi közügyek intézésével kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása.

Az Önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásáról az óvodai nevelés biztosításával, továbbá ellátja a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó települési feladatokat, valamint biztosítja a polgármesteri hivatal működését.

Az Önkormányzat a kötelező feladatok ellátása mellett lehetőségeihez mérten önként vállalt feladatokat is elláthat, különösen a helyi közösségi élet, kulturális programok, civil szervezetek és rendezvények támogatása érdekében. Az önként vállalt feladatok finanszírozása azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatellátás biztonságát.

Az Önkormányzat 2026. évi költségvetése elsősorban a kötelező feladatok ellátására koncentrál, az önként vállalt feladatok finanszírozása a rendelkezésre álló források függvényében történik.

Az Önkormányzat 2026. évi önként vállalt feladatai között kerül feltüntetésre bevételi és kiadási oldalon egyaránt a közfoglalkoztatási programokra nyújtott támogatás, az ahhoz szükséges önerő, illetve a személyi jellegű és dologi kiadások.

Ugyancsak az önként vállalt feladatok között kerül kimutatásra a beruházásokra, felújításokra érkező támogatás, melyek a kiadási oldalon is megjelennek.

Önként vállalt feladat a civil szervezetek, egyházak és a nemzetiségi önkormányzat támogatása kiadási oldalon.

Azon kiadások tekintetében, melyekre állami támogatást nem kap az Önkormányzat, a saját bevételek biztosítanak fedezetet, úgy mint az ingatlanértékesítés, a helyi iparűzési adó bevétel.

A 2026. évi költségvetés tervezése során az Önkormányzat a működési egyensúly megteremtésére törekedett.

A költségvetési hiány finanszírozása elsősorban az előző évi költségvetési maradvány igénybevételével történik.

Az Önkormányzat 2026. évben adósságot keletkeztető ügylet megkötését nem tervezi.

Az Önkormányzat fennálló hitelállománnyal nem rendelkezik.

A tervezés során figyelembevételre került a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezése.

Az Önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.) előírásai alapján bemutatja a saját bevételek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek alakulását.

Saját bevételek különösen:

Az Önkormányzat 2026-ban adósságot keletkeztető ügyletet nem tervez, így a költségvetési évet követő három évre ilyen jogcímen fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A saját bevételek várható összege a következő három évben a jelenlegi bevételi struktúra alapján, jelentős változás nélkül tervezhető.

A költségvetési mérleg bemutatja az önkormányzat és költségvetési szervei bevételeit és kiadásait közgazdasági tagolásban. A mérleg tartalmazza a működési és felhalmozási bevételeket, valamint a működési és felhalmozási kiadásokat, biztosítva a költségvetés egyensúlyának bemutatását. A mérlegben szereplő adatok az önkormányzat teljes költségvetésének pénzügyi szerkezetét és a gazdálkodás főbb irányait tükrözik.

A költségvetési rendelet melléklete tartalmazza a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve. A kimutatás célja annak bemutatása, hogy az önkormányzat által hozott döntések milyen jövőbeni költségvetési kötelezettségeket eredményeznek. A többéves kihatással járó kötelezettségek jellemzően beruházásokhoz, fejlesztésekhez vagy hosszabb távú szerződésekhez kapcsolódhatnak.

A költségvetési rendelet melléklete tartalmazza az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások kimutatását, különös tekintettel az adóelengedésekre, adókedvezményekre és egyéb kedvezményekre. A kimutatás célja annak bemutatása, hogy az önkormányzat milyen módon és milyen mértékben biztosít kedvezményeket az adózók vagy egyéb érintettek számára.

Az előirányzat-felhasználási terv bemutatja a költségvetési bevételek és kiadások várható teljesülésének ütemezését az év folyamán. A terv célja a likviditás folyamatos biztosítása, valamint a gazdálkodás tervezhetőségének és átláthatóságának erősítése.

A költségvetési rendelet melléklete tartalmazza az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában meghatározott középtávú tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb bevételi és kiadási csoportok szerinti bontásban.

A keretszámok a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján készültek, figyelembe véve az önkormányzat feladatellátását, pénzügyi helyzetét, valamint a várható gazdasági környezetet. Az esetleges eltérések indokai a költségvetési környezet változásából, a támogatási rendszer módosulásából, valamint a fejlesztési elképzelések alakulásából adódhatnak.