1. § Az Üdülőterület rendjéről szóló rendelet (a továbbiakban: Ür.) hatálya kiterjed az üdülőterületen

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A Tiszában fürödni csak az e célra kijelölt – az üdülőterülethez tartozó, természetben is csatlakozó – Tiszai fürdőhelyen (a továbbiakban: fürdőhely), nyitvatartási időben (10.00 órától 18.00 óráig) szabad. A kijelölt fürdőhely a nyitvatartási időn kívül csak saját felelősségre használható, míg éjszaka és korlátozott látási viszonyok között pedig tilos ott fürdeni.

(2) A fürdőhely kijelöléséről a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló kormányrendelet (a továbbiakban. Fhkr.) rendelkezései szerint az erre kijelölt államigazgatási szerv hoz határozatot, s arról a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

(3) A fürdőhely határát – az Fhkr. rendelkezései szerint – a parton jelzőtáblákkal, a vízen bójákkal kell megjelölni. A parton a fürdőhely határát – a Tiszától számítva – úgy kell megállapítani, hogy az legfeljebb a parti beépítés, illetve a szórakoztató centrum határáig terjedjen.

4. § (1) Az üzemeltetői feladatok ellátásáról (pld. jelzőeszközökkel, fürdőhelyi rendtartással összefüggő tevékenységről, az egészségügyi létesítmények, illemhelyek, szeméttárolók biztosításáról, vízimentő alkalmazásáról stb.) a fürdőhely üzemeltetője gondoskodik. A fürdőhelyen – vagy annak közvetlen közelében – az elsősegélynyújtás feltételeinek megszervezéséről a fürdőhely üzemeltetője köteles gondoskodni.

(2) A fürdőhelyen az egészségügyi létesítményeket, illemhelyeket, öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat, szemétgyűjtő edényeket (a továbbiakban: szemétgyűjtő) a várható látogatottság figyelembevételével kell biztosítania a fürdőhely üzemeltetőjének a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(3) A (2) bekezdésben írt kötelezettségének a vízhasználattal járó létesítmények tekintetében a fürdőhely üzemeltetője csak úgy tehet eleget, hogy azok az üdülőterület zárt szennyvízcsatorna hálózatába (a továbbiakban: szennyvízcsatorna) bekötöttek lehetnek. Így azok – a terület sajátosságára is tekintettel – a fürdőhelyen kívül, de a fürdőhelyhez közel eső területen is elhelyezkedhetnek.

(4) A megfelelő mennyiségű és minőségű szemétgyűjtőt a fürdőhely üzemeltetője a fürdőhelyen úgy köteles elhelyezni, hogy az a vendégeket és a közlekedést ne zavarja, ne sértsen közegészségügyi normákat, ugyanakkor megközelítésük és környékük tisztása jól biztosítható legyen. Szemétgyűjtőként olyan nagyságú edény használható, amely csak a naponta keletkező szemét gyűjtését szolgálja. A szemétgyűjtőkbe gyűjtőzsákot kell helyezni, s azokat legalább naponta kétszer, s az igénybe vételnek megfelelően – szükség esetén naponta akár többször is – üríteni, illetve cserélni kell.

(5) A fürdőhely területének takarítását az igénybe vételnek megfelelően – a vendégek nyugalmának zavarása nélkül, legalább naponta kétszer szükség esetén akár naponta többször is – el kell végeznie a fürdőhely üzemeltetőjének. A fürdőhely területén összegyűjtött szemét elszállítását naponta biztosítani kell.

(6) A fürdőhelyre tilos bármilyen állatot bevinni. Vízben fürdetni csak ebet lehet, és kizárólag táblával megjelölt, arra kijelölt helyen.

5. § (1) A fürdőhely használata ingyenes.

(2) Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési lehetőségről. A legnagyobb vendégszám figyelembe vétele mellett, nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 méter távolságon belül elhelyezett illemhelyet a külön jogszabály előírásai szerint kell létesíteni.

6. § (1) Az üdülőterület közterületein – e rendeletben meghatározottak kivételével – üdülősátrat állítani, lakókocsit, elhelyezni, valamint táborozni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezni – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – csak a Ker. r. szerint kemping besorolású kereskedelmi szálláshely szolgáltatást nyújtó üzletekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint engedélyezett közművesített táborokban lehet.

(3) Az üdülőterületen lévő telkeken lakókocsit elhelyezni és üdülősátrat felállítani csak a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett szabad.

(4) A Tisza-folyó üdülőterületen elterülő teljes homokpartján lakókocsit nem szabad elhelyezni, üdülősátrat állítani, táborozni pedig - legfeljebb 2 napra – kizárólag a fürdőhely üzemeltetője engedélyével lehet, melynek során meg kell határoznia a használat feltételeit is.

(5) A fürdőhely üzemeltetőjét csakis a kijelölt fürdőhely tekintetében és annak határáig illetik meg az üzemeltető részére megállapított jogok, s terhelik az üzemeltetői kötelezettségek.

7. § (1) A vízi járműveket a fürdőhely vízfelületén vízre bocsátani, azokkal itt kikötni tilos, és azokat a fürdőhely vízfelületén elhelyezni, tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. A fürdőhely homokpartján a vízi járművek közül csak a nem motoros vízi sporteszközöket lehet elhelyezni, tárolni ideiglenes jelleggel a fürdőhely üzemeltetőjének engedélyével, az általa meghatározottak szerint úgy, hogy az a fürdőhely vendégeinek biztonságát, nyugalmát és közlekedését ne zavarja, és annak időtartama lehetőleg csak a fürdőhely napi zárva tartási idején belülre essen.

(2) A fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló pálya nem jelölhető ki. Vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló - sportcélú - pálya kizárólag csak a Tiszai fürdőhelytől a 41. számú főközlekedési úton lévő híd irányába esően jelölhető ki.

(3) Vízisí és hasonló eszközök használata csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett. Azt a vízterületet, amelyen vízisí és hasonló eszközök használata megengedett, illetve tiltott az illetékes hatóság jelöli ki. Ha a vontató-hajó és a vízisíelő nem a vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.

(4) A vízi közlekedéssel és a hajózással kapcsolatos jogszabályok és a jogszabályok alapján kiadott hatósági rendelkezések megtartását a vízi rendészet szervei ellenőrzik.

8. § (1) Az üdülőterületen a közlekedési szabályokat, fogalmakat a KRESZ és a területre vonatkozó forgalomszabályozás szerint kell alkalmazni.

(2) Az üdülőterület árterületén a közlekedés rendjét úgy kell kialakítani, hogy az – szüksége esetén (pld. elemi csapás stb.) – lehetővé tegye a terület minél gyorsabb és biztonságosabb elhagyását.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, valamint a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében az üdülőterület árterületén tartózkodó, üdülőépületet használók járműveiket kötelesek az általuk használt ingatlanon (garázsban stb.) elhelyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a járművet úgy kell elhelyezni, hogy az mások közlekedését ne akadályozza.

(4) Az üdülővendégek nyugalmának és zavartalan közlekedésének biztosítása érdekében az üdülőterület árterületén lévő bekötőút Tisza felé bevezető szakasza elején a "Lakó-pihenő övezet"-et a KRESZ szerinti jelzőtáblával meg kell jelölni, s az így megjelölt helyen a KRESZ erre vonatkozó külön rendelkezései szerint lehet csak közlekedni.

9. § (1) A szórakoztató centrum területére, kempingbe, táborba, gépjárművel csak az Üzemeltető, e rendelet szerint külön engedéllyel (a továbbiakban: belépő kártya) rendelkezők, illetve külön engedély nélkül e rendelet alapján erre feljogosítottak hajthatnak be.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kívül az üdülőterület árterületén belül más területre, létesítményhez járművel be lehet hajtani, illetve azzal ott bent tartózkodni (megállni, várakozni), ha azt a KRESZ, valamint e rendelet nem tiltja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott helyekre külön engedély nélkül csak az áruszállítást, közszolgáltatást (pl. villanyáram, ivóvíz stb.), egyéb munkát végzők, a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt, a figyelmeztető jelzést jogszerűen használó gépjárművek vezetői hajthatnak be, legfeljebb indokolt tevékenységük (pld. áru le- és felpakolása, betegszállítás, javítás-karbantartás stb.) idejéig. A gépjárművel történő áruszállítást, egyéb munkát – kivéve a halasztást nem tűrő munkát (pl. veszély- vagy hibaelhárítás stb.) – úgy kell biztosítani, hogy az naponta 10.00 óráig befejeződjön.

(4) A szórakoztató centrum területére - a (3) bekezdésben foglaltakon túl, üzletenként egy gépjárművel – csak az ott üzlettel rendelkezők hajthatnak be. Az említettek a gépjárműveiket úgy kötelesek elhelyezni a területen, hogy az a gyalogosok közlekedését ne zavarja. Részükre az üdülőterület üzemeltetője köteles évente behajtásra jogosító – a jogosított személy azonosítására alkalmas – belépő kártyát biztosítani. A jogosult részére üzletenként csak egy belépő kártya biztosítható. Amennyiben az üdülőterület üzemeltetője ezen gépjárművek elhelyezésére szolgáló megfelelő külön területet jelöl ki és biztosít, úgy azokat a velük rendelkezők itt kötelesek elhelyezni.

(5) A KRESZ rendelkezései szerint táblával, vagy egyéb módon meghatározott megállási, várakozási tilalmak ellenőrzésére a közterület-felügyelő is jogosult. Tevékenysége során a közterület-felügyelőnek a közterületeken ellenőrizni kell a belépő kártyákra (engedélyekre) vonatkozó e rendeletben meghatározott szabályok betartását is. A szabályokat megsértőkkel szemben a közterület-felügyelő a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

10. § (1) Az Önkormányzat az üdülőterület tehermentesítése, elérhetősége és a forgalom szabályozása céljából, az üdülőterület árterületi részén kiépített, parkolóhelyet alakított ki és tart fenn, mely - döntése szerint - esetenként fizető-parkolóhelyként üzemeltethető.

(2) A Képviselő-testületnek a fizető-parkolóhely használatbavételét megelőzően gondoskodnia kell a KRESZ szerinti tájékoztatást adó táblák, illetve külön szöveges tájékoztató táblák kihelyezéséről, melyeken fel kell tüntetnie:

(3) A fizető-parkolóhelyet az Önkormányzat, vagy az általa megbízott személy, vagy szervezet (a továbbiakban: Üzemeltető) üzemelteti.

(4) A parkoló esetenkénti fizetős-parkolóhelyként történő üzemeltetéséről az Önkormányzat dönt. Az így meghatározott időpontokon kívül a parkoló díjmentesen vehető igénybe.

(5) Az Üzemeltető által megbízott személyen túl a közterület-felügyelő is jogosult a parkolási szabályok betartását ellenőrizni, s szabálytalanság észlelése esetén azt jelezni az Üzemeltető felé, illetve jogszabályok szerint eljárást kezdeményezni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

11. § (1) Ha a jármű közterületen szabálytalanul került elhelyezésre a közterület-felügyelő a jármű üzemeltetőjével szemben

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott joghátrányok közül egyidejűleg csak egy fajta alkalmazható. Az alkalmazott joghátrány formáját - a helyzet súlyához igazodóan - a közúti forgalom zavartalan biztosítása és biztonságossága érdekében kell a közterület-felügyelőnek megválasztania.

(3) Ha a jármű közterületen szabálytalanul került elhelyezésre, de balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat sem akadályozza, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) A helyszíni bírságot döntően akkor indokolt alkalmazni, ha a szabályt sértő gépjármű üzemeltetője az intézkedés helyszínén tartózkodik és elfogadja a helyszíni bírságolás tényét, a bírság összegét, valamint hajlandó az általa előidézett jogszerűtlen állapot haladéktalan megszüntetésére. A KRESZ -ben foglalt feltételek teljesülése esetén ha a jármű balesetveszélyt jelent, illetve a forgalmat akadályozza, a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében – a KRESZ rendelkezései alapján, a rendőrség értesítése mellett – a közterület-felügyelő a kényszer-elszállításról intézkedik.

(5) A közterület-felügyelő intézkedései ellen a közterület-felügyeletről szóló törvény rendelkezései szerint van jogorvoslatnak helye, mely az intézkedés végrehajtását nem akadályozza.

12. § (1) E rendelet tekintetében a kényszer-elszállítás során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kerb. r) 2-3. és 5-15. §-ainak rendelkezéseit – kivéve az 5. § (2) bekezdését – értelemszerűen, s ezen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek során a rendőrség, a rendőri szerv helyett az üdülőterület üzemeltetőjét, a rendőr helyett közterület-felügyelőt kell érteni.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a jármű közútról történő eltávolítására, ha arról – külön jogszabály rendelkezése alapján – a közlekedési hatóság, a rendőrség, vagy a tűzoltóság gondoskodik.

(3) A kényszer-elszállításra vonatkozó eljárásra a KRESZ szerinti jelző táblák alatt elhelyezett kiegészítő táblával (ábrával) a figyelmet fel kell hívni. Ezen intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, továbbá az intézkedés megszüntetéséhez szükséges ügyintézésről, az intézkedéssel kapcsolatos költségek megfizetésének lehetőségéről az üdülőterületen – az erre kijelölt helyen – az üdülőterület üzemeltetőjének kell folyamatosan gondoskodnia.

(4) A jármű üzemeltetőjének a 24.00 óra után előterjesztett kérelme esetén 8.00 órától kell az elszállított járművet birtokába adni, amennyiben ennek feltételei egyébként adottak.

(5) E rendelet szempontjából nem alkalmazható a Kerb. r melléklete. A kényszer-elszállításért a jármű üzemeltetőjének az üdülőterület üzemeltetője javára költségtérítést kell fizetni, melynek összege megegyezik az elszállítás és a tárolás során felmerült igazolt költséggel.

(6) A megállapított költségtérítés megfizetését a pénzintézeti befizetést lehetővé tevő munkaidőn belül, az e célt szolgáló – a közterület-felügyelő által átadott, a teljesítendő összeget tartalmazó – készpénz-átutalási utalványon kell teljesíteni. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a befizetésre sor kerülhet – átutalási utalvány egyidejű átadása, csatolása mellett – a (3) bekezdés szerint értendő tájékoztatásra kijelölt helyen is.

13. § (1) Az üdülőterületen a hulladékgazdálkodásra, a közterületek tisztántartására, valamint az állattartásra vonatkozó – külön önkormányzati rendeletekben meghatározott – részletes szabályokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az üdülőterületen tilos járművet mosni, valamint minden olyan jármű karbantartási, vagy egyéb munkát végezni, amely a terület szennyeződését okozhatja.

(3) Az üdülőterületen állattartást folytatni tilos.

(4) A közterületet, vagy magánterületet ért szennyeződések előidézői, valamint mindazok, akiknek tevékenysége következtében, vagy azzal összefüggésben az említett területeken hulladék, szemét keletkezik, kötelesek annak összegyűjtéséről, a beszennyezett területek megtisztításáról haladéktalanul gondoskodni.

(5) Az üdülőterület közterületein a szolgáltató köteles a közegészségügyi feltételeknek megfelelően, kellő számban szemétgyűjtő edényt elhelyezni.

14. § (1) Az üdülőterület árterülete – az üdülési szezon idején – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos, a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe (a továbbiakban: szervezett szemétszállítás) bevont területnek minősül, így a hulladékról szóló törvény és felhatalmazása alapján alkotott egyéb jogszabályok szabályait – e rendeletben meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen és időszakon belül a szervezett szemétszállítás igénybevétele az üdülőépülettel, üzlettel rendelkezők, valamint a területen a környezet (különösen a közterületek) szennyeződését eredményező tevékenységet folyamatosan, vagy huzamos ideig, illetve rendszeresen végzők részére – a meghatározott közszolgáltatási (szemétszállítási) díj megfizetése mellett – csak az üdülési szezonon belül kötelező. A megjelölt időszakon kívül eső időszakban keletkezett szilárd hulladék (a továbbiakban: szemét) elszállításáról – a hulladékról szóló törvény előírásai szerint – az érintetteknek egyénileg kell gondoskodniuk.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak kötelesek az általuk termelt hulladékot a közszolgáltató által biztosított – hulladékfajtánként elkülönített – zsákokban, legkorábban az elszállítás napját megelőző napon az általuk használt ingatlan elé kihelyezni.

(4) A kihelyezett szemetet a Közszolgáltató hetente egy alkalommal elszállítja.

(5) A közszolgáltatási díjat a kötelezettnek – a (6) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak az üdülési szezon idejére kell megfizetni, s a Közszolgáltató is csak ezen időszakon belül köteles biztosítani a szervezett szemészállítást.

(6) Az üdülőterület árterületen kívül eső területén – egész évben – a hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

15. § (1) Valamennyi ingatlantulajdonos – ideértve a beépítetlen ingatlanokat is – köteles az egészség és a környezetvédelmi előírások megtartásával évente megfelelő gyakoriság mellet gondoskodni a gyomtalanításáról, különös tekintettel az egészséget veszélyeztető, allergiát okozó gyomokra.

(2) Az üdülőterületen az üdülőterület üzemeltetője esztétikailag is megfelelő, kellő számú eligazító, útbaigazító tábla kihelyezésével köteles gondoskodni az üdülőterületen lévő közterületek egységes kivitelű megjelöléséről, a vendégek tájékoztatásáról.

(3) Az üdülőépületek egységes kivitelű megjelöléséről az üdülőterület üzemeltetője által adott szempontok alapján az épület tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha a tulajdonos kötelezettségének ismételt felhívásra sem tesz eleget, úgy az üzemeltető a tulajdonos terhére elvégezteti a munkát.

(4) A szórakoztató centrum területén belépőjegy ellenében történő rendezvény szervezésére csak úgy van lehetőség, ha az a kemping, a tábor vendégeinek jogszerű beközlekedését, a fürdőhely nyitva tartása ideje alatt a fürdőhelyre történő bejutást, a fürdőhelyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét nem akadályozza, azt a rendezvény ára nem terheli.

16. § (1) Az üdülővendégek – különösen a szomszédok – nyugalmának biztosítása érdekében tilos az üdülőterületen:

(2) Szabadtéren (pld. szabadtéri színpadon stb.) naponta 10.00 órától 23.00 óráig van lehetőség rendezvény tartására azzal a feltétellel, hogy a folytatott tevékenységből származó zaj nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott legnagyobb zajterhelési határértéket.

(3) Az üdülőterületen lévő vendéglátó üzletek zajkeltő tevékenységére ezen fejezetben meghatározott külön szabályok az irányadóak.

(4) Az üdülőépület tulajdonosa, kezelője az üdülőépületét bármely jogcímen használó személyt, személyeket köteles tájékoztatni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott zajvédelmi szabályokról, valamint az e rendelet szerint megvalósuló szervezett szemétszállítás szabályairól. Ezen kötelezettségének úgy kell eleget tennie, hogy az erről szóló házirendi szabályokat az üdülőépületében folyamatosan, s a vendégek által jól látható helyen kifüggesztve kell tartania.

17. § (1) Az üdülőterületen már működő létesítmények, berendezések (vendéglátó és egyéb üzletek, üdülők stb., a továbbiakban együtt: létesítmények) és turisztikai szolgáltatási tevékenységek csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi, valamint e rendelet előírásai betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők. Esetükben a zaj és a rezgés elleni védelem keretében – e rendelet szabályai, keretei között – utólagos műszaki, szervezési módszerekkel kell elérni a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a terhelt környezet védelmét.

(2) Az üdülőterületen zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. A megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető.

18. § Az üdülőterület védelme érdekében a környezetvédelmi hatóság – az első fokú közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével – elrendelheti az üdülőterületre veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, vagy felfüggesztését, ha a kötelezett határidőre nem tesz eleget az általa a meglevő létesítményre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítésének és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat. Az elrendelt intézkedéseket a kötelezettségszegés teljes megszüntetése előtt feloldhatja, ha a közvetlen súlyos veszély már nem áll fenn.

19. § (1) Az üdülőterületen lévő vendéglátó üzletben a kereskedő által bejelentett zenés, táncos rendezvény folytatására a hét minden napján – a bejelentett nyitvatartási időn belül, legfeljebb azonban a 20. § szerint megállapított idősávban – sor kerülhet, amennyiben teljesülnek a vonatkozó jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek.

(2) A vendéglátó üzletet működtető kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy a zenés szolgáltatás során használt hangsugárzó, vagy egyéb zajkeltő berendezések (a továbbiakban együtt: műszaki berendezések) üzemeltetője az előírt szabályokat, korlátozást (az előírt határértékeket, időkorlátokat stb.) az üzemeltetés megkezdése előtt pontosan megismerje, azokat az üzemeltetés során folyamatosan betartsa.

20. § Az üdülőterületen bármilyen zenés, táncos rendezvény megtartására vasárnaptól-péntekig naponta 18.00 - 23.00 óra, míg hétvégén szombat 18.00 – vasárnap 01.00 óra között kerülhet sor.

21. § (1) Az üdülőterületen növényvédő-szert, műtrágyát, benzint, gázolajat és más a környezetre káros, veszélyes és gyúlékony anyagot – az egyéni felhasználó napi szokásos mennyiségének megfelelő és felhasználású, zárt, szivárgásmentes rendszerű tárolását kivéve – nem lehet tárolni.

(2) Az üdülőterületen meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, illetve vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen anyagot talajba juttatni (elásni), illetve vízbe juttatni, vízfolyásba, vagy szennyvízcsatornába önteni tilos.

(3) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvízcsatornába lehet bevezetni. Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, tárolókba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. A vizek tisztasága és a balesetek elkerülése érdekében tilos a Tiszába, illetve bármely vízfolyásba mindennemű szemetet, szennyező anyagot önteni, szórni vagy dobni.

(4) A szennyvízcsatornát bővíteni és arra rákötni csak a közszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad.

(5) A szórakoztató centrum közterületén - megfelelő számban - az üdülőterület üzemeltetőjének szennyvízcsatornába kötött WC-t kell létesíteni, fenntartani, mely egyidejűleg ellátja a fürdőhelyi illemhely funkcióját is.

22. § (1) Az üdülőterületen képződő önkormányzati bevételeket a Képviselő-testület legkésőbb a bevétel teljesítését követő évben köteles az üdülőterület infrastruktúrája – elődlegesen környezetvédelmi, ill. egyéb infrastrukturális hálózata – fejlesztésére, az üdülőnépesség közösségi (kulturális, művelődési, sport stb.) célú, valamint a nyugodt pihenés feltételeit biztosító igényei kielégítésére felhasználni, visszafordítani.

(2) A Környv. tv. szerint a Környv. r. alapján létrehozott helyi Környezetvédelmi Alap bevételeinek felhasználása során az üdülőterületről befolyó bevételek felhasználása tekintetében – amennyiben az indokolt – szintén az (1) bekezdés szerinti rendező elvet kell követnie évente a Képviselő-testületnek.

23. § Ez a rendelet 2025. május 15-én lép hatályba.

24. § (1) Hatályát veszti Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testületének az üdülőterület rendjéről szóló 12/2000. (V. 26.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az üdülőterület, illetve a fürdőhely üzemeltetői feladatait az Önkormányzat látja el, a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával.

(4) Aki e rendelet 4. § (6) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (2)-(3) bekezdésében, valamint 9. §-ában, 13. §-ában, 16.-17. §-ában, 20.-22. §-ában előírt kötelezettségeket és tilalmakat megszegi, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.