Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 10. 01Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.10.01.
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Általános indokolás
A lakások és egyéb helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos alapvető és elsődleges szabályokról a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezik. Ebben meghatározásra kerülnek azok a rendelkezések, felhatalmazások is, melyek mentén az adott önkormányzatok egyedi szabályokat állapíthatnak meg, természetesen nem ellentétesen az Ltv. kógens szabályaival.
Vásárosnamény Város Önkormányzata eddig is rendelkezett e tárgykörben rendelettel, de ezt felváltaná most egy megújult, az Ltv. rendelkezéseivel teljes összhangban lévő és a mindennapi gyakorlathoz is jobban igazodó szabályozás.A bérleti díjak, valamint azok megállapításának, befizetésének szabályait rögzíti.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az alapvető hatásköri szabályokat és Önkormányzati feladatokat határozza meg. Az átruházott hatáskörökről az Önkormányzat SzMSz-e rendelkezik.
A 2. §-hoz
Az Önkormányzat fenntartói feladatairól és azok végrehajtásáról rendelkezik.
A 3. §-hoz
Egy személy, a vele élőkkel egyetemben csak egy lakásra jogosultak bérleti szerződést kötni. A bérleti szerződés fennállása alatt pedig köteles(ek) életvitelszerűen is az adott lakásban lakni.
A 4. §-hoz
A bérleti szerződések lehetséges időtartamáról rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Az Ltv. felhatalmazza a Bérbeadót, hogy ellenőrizhesse a bérlő lakáshasználatát. A Tervezet szerint ezt negyedévente, de ha szükségesnek tűnik, akkor bármikor lehet ellenőrzést lefolytatni.
A 6. §-hoz
Bérlőtársi szerződés megkötésének lehetőségét vázolja.
A 7. §-hoz
Az esetlegesen megüresedő társbérletet a lakásban maradó társbérlő abban az esetben veheti át, amennyiben vállalja a teljes lakás után megállapítandó díj megfizetését.
A 8. §-hoz
A jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésére vonatkozóan mielőbb intézkedéseket kell tenni. Azonban addig is fizetni kell a lakáshasználati díjat, sőt 2 hónap elteltével az eredeti összeg kétszeresét.
A volt bérlő részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési halasztást is kérhet. Ezt a polgármester bírálja el, melynek szabályai szintén itt kerülnek rögzítésre.
A 9. §-hoz
Albérletbe nem adhatja az adott lakást a bérlő.
A 10. §-hoz
A kiadott lakás átadás-átvételével kapcsolatos szabályokat rögzíti.
A 11. §-hoz
Lehetőség van arra, hogy előzetes megállapodást követően a bérlő felújítási munkálatokat végezzen, vagy végeztessen az adott lakáson, melynek költségeit legfeljebb 50%-os mértékig beszámíttathatja a bérleti díjába. Ha hatáskörrel rendelkező polgármester úgy ítéli meg, hogy ez az Önkormányzat érdekeivel ellentétes, úgy az erre vonatkozó előzetes hozzájárulást megtagadhatja.
E § rögzíti ezen felújítások és annak elszámolása szabályait is.
A 12. §-hoz
A bérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban esetleg visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.
A 13. §-hoz
Az esetleges fizetési könnyítés lehetőségét biztosítja.
A 14. §-hoz
A lakásbérlet megszűnésekor szükséges bérlői és bérbeadói feladatokat taglalja.
A 15. §-hoz
Lakásbérlet esetén (kivéve a szociális alapon történő bérlést) a bérlő háromhavi lakbér mértékével megegyező óvadékot köteles befizetni. Ezen óvadék esetleges Bérbeadói felhasználását is rögzíti.
A 16. §-hoz
A bérbeadások lehetséges jogcímeit rögzíti.
A 17. §-hoz
A bérbeadások lehetséges jogcímeit rögzíti.
A 18. §-hoz
A piaci alapon kiadott lakások tekintetében a polgármester dönt. Ehhez az kell, hogy legyen üres, kiadható lakás, bérletre vonatkozó kérelem, valamint az hogy a kérelmező vállalja a rendeletben meghatározottak szerinti bérleti díj megfizetését.
A 19. §-hoz
Szolgálati jelleggel (költségelven) annak a személynek adható ki lakás aki az Önkormányzatnál, annak bármely intézményénél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. Mindemellett szolgálati lakás biztosítható azon orvosnak is, aki Vásárosnaményban bármilyen orvosi tevékenységet végez.
A 20. §-hoz
Lakások szolgálati jelleggel történő kiadásának szabályait tartalmazza.
A 21. §-hoz
Rögzíti, hogy a költségelvű és a piaci alapon kiadandó lakások esetében mi jelenthet előnyt az adott kérelmező esetében.
A 22. §-hoz
A szociális alapon történő bérbeadás alanyi körét határozza meg ez a §. A jogosultsági kritériumokon jelentősen enyhítenénk, hisz ma már egy minimálbért kereső jövedelme is többszörösen meghaladja a jelenlegi minimum feltételt.
Rögzítésre kerülne továbbá az is, hogy milyen esetekben nem lehet szociális alapon lakást kiadni egy adott személynek.
A 23. §-hoz
Szociális bérlakás kiadásra pályázati eljárást lefolytatását követően kerülhet sor. A határozott idejű (szociális bérlakás esetén ez 3 év általában) szerződést lejártát követően egy esetben kérelemre újabb 3 évre meghosszabbítható a lakásbérleti szerződés.
A 24. §-hoz
A szociális bérlakásokra kiírandó pályázatok szabályait rögzíti.
A 25. §-hoz
Itt kerül meghatározásra, hogy mekkora lakásba hány személy költözhet.
A 26. §-hoz
A szociális bérlakás bérlőjének kiválasztásának szempontjait a 6. melléklet tartalmazza. A bérlőnek kijelölt személy a döntést követően, de még a szerződés kötés előtt köteles szóban vagy írásban nyilatkozni a lakás elfogadásáról.
A 27. §-hoz
Szociális bérlakásra vonatkozóan legfeljebb 3 évre köthető szerződés és csak olyan lakásra amelynek nagysága a kérelmező e rendeletben meghatározott jogos lakásigényét nem haladja meg.
A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek be nem tartása esetén lehetősége van a Bérbeadónak a bérleti szerződés felmondására.
A 28. §-hoz
A Ltv. meghatározza, hogy önkormányzati bérlakásba bérlő a házastársát, a gyermekét, a befogadott gyermekének a gyermekét és a szülőjét fogadhatja be. Ezen felül a jelenleg hatályos rendelet és a tervezet szerint is befogadhatja az élettársát és annak együttköltöző gyermekét is. Ők azonban az Ltv alapján befogadható közeli hozzátartozóktól eltérően, nem jogosultak a lakásbérleti jogviszony folytatására.
A 3 évre szóló lakásbérleti jogviszony pályáztatás nélkül újabb 3 évre akkor hosszabbítható meg, ha a bérlőnek a bérbeadó felé tartozása nincs és továbbra is megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
A 29. §-hoz
Adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaz.
A 30. §-hoz
Az esetleges lakáscsere-szerződéshez a hozzájárulást a polgármester adhatja meg.
A 31. §-hoz
Főszabály szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kiadását pályázati eljárás kell hogy megelőzze, az e §-ban foglalt kivételektől eltekintve.
A 32. §-hoz
Alapesetben a nem lakás céljára szolgáló helyiség 5 évre kerül bérbeadásra. Ez, legfeljebb újabb 5 évre meghosszabbítható.
A 33. §-hoz
A pályázat kiírásáról rendelkezik.
A 34. §-hoz
A pályázat benyújtásának formai követelményeit tartalmazza.
A 35. §-hoz
Bánatpénz befizetéséhez kötött eddig is a pályázat és a továbbiakban is így lenne. Egy havi bérleti díjnak megfelelő összeget szükséges ezen jogcímen befizetni. A bánatpénz a vesztes pályázónak visszajár, míg a nyertes pályázó esetében ez beszámít az óvadék összegébe.
A 36. §-hoz
A benyújtott pályázati ajánlatokkal kapcsolatos eljárási rendelkezéseket tartalmazza.
A 37. §-hoz
A bérleti szerződést a polgármester azzal a pályázóval köti meg aki a kiírt feltételeknek megfelelt, és összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.
Amennyiben nem került sor pályázati kiírásra, úgy a Képviselő-testület dönt a bérlő személyéről.
A bérleti díjról és annak megállapításáról tartalmaz rendelkezéseket.
A 38. §-hoz
A helyiség használatával kapcsolatos előírások tekintetében ezen rendelet egyéb szakaszaiban megfogalmazottak az irányadóak.
A 39. §-hoz
A bérleti szerződésben rögzíteni szükséges azt, hogy a bérlő milyen célra használhatja a helyiséget.
A 40. §-hoz
Egy esetleges jogcím nélküli lakás használat esetén a helyiség kiürítése iránt intézkedni szükséges.
A 41. §-hoz
Lehetőség van a helyiségek bérleti jogának átruházására, de csak és kizárólag az Önkormányzat előzetes hozzájárulása esetén.
A 42. §-hoz
A helyiségekre vonatkozóan bérlőtársi szerződés köthető az Önkormányzat előzetes engedélyével, de más személyt a bérlő nem fogadhat be.
A 43. §-hoz
Az óvadékkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
A 44. §-hoz
Az esetleges elővásárlásra jogosultnak történő értékesítés esetét kivéve, lakások és helyiségek eladására csak pályázat útján kerülhet sor.
A 45. §-hoz
Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség pályázat útján történő értékesítése esetén is el kell érnie a vételárnak az előzetesen ingatlanforgalmi szakértő által megállapított piaci értéket.
A 46. §-hoz
Az elővásárlási joggal érintett lakás eladásának szabályait rögzíti.
A 47. §-hoz
Az elővásárlási joggal érintett helyiség eladásának szabályait rögzíti.
A 48. §-hoz
Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség pályázat útján történő értékesítése esetén is el kell érnie a vételárnak az előzetesen ingatlanforgalmi szakértő által megállapított piaci értéket.
A 49. §-hoz
Ez a szakasz a hatályon kívül helyezendő jogszabályt jelöli.
Az 50. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.