Anarcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (III.7.) önkormányzati rendelete

Anarcs Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 04. 06

Anarcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (III.7.) önkormányzati rendelete

Anarcs Község Helyi Építési Szabályzatáról

2019.04.06.

Anarcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró

Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában
Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában
Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában
Területi vízügyi hatóság a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában
Országos vízügyi főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában
Területi vízügyi igazgatási szervnek a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában
Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában
Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában
Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában
Közlekedésért felelős miniszternek a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában
Légiközlekedési hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában
Katonai légügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A 14. b) pontjában
Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában
Kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában
Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában
Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában
Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában
Honvédelemért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában
Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában
Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában
Országos Atomenergia Hivatal a 9. melléklet táblázatának A24. pontjában
Budapesti Főváros Kormányhivatala a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben
valamint a szomszédos települések önkormányzatainak (Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Gyulaháza, Ajak) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,
valamint Anarcs Község Önkormányzat Képviselő Testületének 8/2017. (VI.27.) számú rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Anarcs Község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv) továbbá az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint a T-02/2017. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2 jelű) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervek módosításával van lehetőség.

1.1.2. Közterület kialakítására vonatkozó előírások

2. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.

(2) A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.

(3) Építési telek megközelítésére, és közmű elhelyezésére magánutat lehet kialakítani.

1.1.3. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon ábrázolt és jelen rendelet 5. mellékletének táblázatában számba vett területek. A régészeti területeket - adatszolgáltatás alapján - minden módosítás alkalmával felülvizsgálni, aktualizálni kell.

(2) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(3) A település közigazgatási területén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 3m2/fa méretűnek kell lennie.

(4) Falusias lakóövezetekben az utcaképet alakító épületek ritmusának biztosítása érdekében kialakítható telekterületek legfeljebb 40,0 méter utcafronti szélességűek lehetnek.

1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) A település közigazgatási területén található védett természeti értékeket a szabályozási tervek rögzítik.

(2) Az építmények elhelyezése során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

(3) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan építési tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(4) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

(5) A szabályozási terveken jelölt ökológiai hálózat elemek- folyosó és magterület – jelkulccsal lehatárolt területein épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

1.1.5. Környezetvédelmi előírások

1.1.5.1. Zaj- és rezgés elleni védelem

5. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi célra szolgáló épületet, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad kialakítani, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:

a) csendes zóna: a temetők, a közparkok, a sport és idegenforgalmi terület,

b) átlagos érzékenységű zóna: minden egyéb települési terület,

c) nem érzékeny zóna: az igazgatási területnek az S-1 jelű tervlapon lehatárolt tervezési területe, kivéve az a) pontban felsoroltak.

1.1.5.2. Környezeti károk elleni védelem

6. § (1) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű céljára szolgáló épület védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.

(2) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak felszín feletti, fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(3) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.

(4) Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatására szolgáló épületek helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

(5) Beépítésre szánt területeken, valamint egyéb tereprendezéssel érintett területeken a humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára kell teríteni.

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7. § Mély fekvésű, talajfeltöltést igénylő területeken a rendezett talajszintnek, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

8. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

1.1.8. Közművek előírásai

9. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fokozatokat a 3. melléklet táblázata tartalmazza.

(2) A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig, kivéve egyéb ipari gazdasági építési övezet esetén.

(3) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani.

1.1.9. Építés általános szabályai

10. § (1) Melléképítmény önállóan – kivéve közműbekötések műtárgyai -, főépítmény nélkül nem építhető.

(2) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

(4) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét.

(5) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai folyosó és magterület jelkulccsal lehatárolt területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, építmény (pl. szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló, stb.) nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(6) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.

(7) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek csak zárványtelek (közterületi kapcsolattal nem rendelkező) esetén alakítható ki. Kivéve ahol az építési övezet előírása másként nem rendelkezik.

(8) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet az utcai telekhatárral párhuzamosan vagy az oldalhatárra merőlegesen kell építeni a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

(9) A szabályozási terven jelölt vegyes építési övezeteken belül az előkert mélysége kialakultnak tekintendő. Az ezen kívüli építési övezetekben – kivéve ahol a szabályozási terven külön ábrázolásra került építési vonal - az alábbiak szerint alakul:

a) lakóterületeken 3-5 méter közötti,

b) gazdasági területeken 10 méter,

c) egyéb különleges beépítésre szánt területeken 3-5 méter közötti.

(10) Új utcai kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

(11) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább kétsoros fasor telepítését jelenti.

b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

(12) A szabályozási terveken jelölt védelmi területen belül állandó emberei tartózkodásra alkalmas épületet elhelyezni nem lehet.

(13) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(14) Utcavonalra történő lakóépület építése esetén – kivéve az adott építési övezet előírása másképp nem rendelkezik – az épület padlóvonala a járdaszint között legalább 0,9 m tartandó.

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

11. § Anarcs község a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

1.2.1.1.Lakó területek előírásai

12. §

Falusias lakóterület

(1) A falusias lakóterület jellemzően nagytelkes, legfeljebb 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
a) A falusias lakóterület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) mező- és erdőgazdasági,
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari,
ad) kereskedelmi, szolgáltató,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
af) igazgatási,
ag) kulturális, közösségi, szórakoztató,
ah) sport,
ai) és szállás (max. 8 vendégszobát tartalmazó) rendeltetéseket tartalmazhatják.
b) Melléképítmények közül csak az építési övezet építési helyén belül elhelyezhető:
ba) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
bb) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldséges verem,
bc) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
bd) mezőgazdasági géptároló,
be) háztartással összefüggő egyéb tároló.
c) Melléképítmények közül az építési övezet építési helyén kívül is elhelyezhető:
ca) közmű becsatlakozási műtárgy,
cb) kerti építmény,
cc) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
cd) csapadékvíz gyűjtő.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
(3) Az építési övezetek paramétereit az 4. melléklet tartalmazza.
(4) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken, szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak (oldalkert legkisebb mérete 4,0 m). Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza (oldalkert legkisebb mérete 4,0 m).
(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott építési övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az építési övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az építési övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az építési övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.
(6) Az építési övezetben az utcafronti telekhatártól mért 35,0 méter távolságra állattartás céljára szolgáló épület, állatkifutó nem helyezhető el.
(7) Az Lf-1 jelű építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület max. bruttó 10m2 alapterületig, Lf-2 jelű építési övezetben max. bruttó 50m2 alapterületig helyezhető el. Önálló rendeltetésként állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
(8) Az építési övezet azon építési telkein, amelyek a szabályozási terv szerinti közpark övezetével határosak, az állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, és a 2,5 méter épületmagasságot.
(9) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól legalább 25,0 méter távolságra helyezhető el.
(10) Az építési övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.
(11) Az építési övezet építési telkein belül összesen 2 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.
(12) Az építési övezet építési telkein belül kell a gépjármű elhelyezést biztosítani.
1.2.1.2.Vegyes területek előírásai

13. §

Településközponti terület

(1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
a) A településközponti terület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
ac) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ad) kulturális, közösségi szórakoztató,
ae) igazgatási, iroda,
af) sport,
ag) és a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató rendeltetéseket is tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, és a 2,5 méter épületmagasságot.
(3) Az építési övezetek paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény kialakítható, de ez nem szolgálhat gépjármű tárolására.

1.2.1.3. Gazdasági területek előírásai

14. §

Gazdasági területek

(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
a) Az építési övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b) Az építési övezet építési helyén belül elhelyezhető épületek:
ba) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
bb) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik,
bc) egyéb irodaépület,
bd) sportlétesítmény,
be) oktatási, szociális épületek.
c) Az építési övezetek paramétereit az 4. melléklet tartalmazza.
d) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadon álló épület elhelyezés is lehet, ha a telek legalább 24,0 m széles és a kötelező oldalkerti méret betartható, valamint a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
e) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
f) Ahol az építési övezet vegyes és lakó építési övezetekkel határos, ott a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületet csak az építési övezet határtól mért 30,0 méteres távolságon túl lehet elhelyezni.
(2) Egyéb (ipari) gazdasági terület (Ge)
a) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál.
b) Az építési övezet területén az a) pontban felsorolt építmények helyezhetők el.
c) Az építési övezet területén elhelyezhetők:
ca) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik,
cb) oktatási, szociális épületek (önálló rendeltetési egységként nem helyezhetőek el).
d) Az építési övezetek paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
e) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
f) Az építési övezetben, a megengedett max. építmény magasság értékén túl, a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények, műtárgyak (pl.: siló, kémény, tartály, …stb.) és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett építménymagassága max. 20,0 méter lehet.

1.2.1.4. Különleges területek előírásai

15. §

Különleges (beépítésre szánt) terület

(1) A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozó paramétereket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Különleges idegenforgalmi terület (Ki):
a) Az építési övezetben pihenő, sport, vendéglátó és szolgáltató, valamint szálláshely szolgáltató, bemutató, kertészeti létesítmények helyezhetők el.
b) Terepszint alatti építmények az építési helyen túl, az elő és oldal kertben is elhelyezhetőek.
c) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági célú tevékenység céljára szolgáló épület, kézműves ipari létesítmény, hűtőház, állattartó épület (max. bruttó 100m2 alapterületig) – akár önállóan is -, min. 20,0 méteres védőtávolságon kívül és legalább kettős fasorral elválasztva, a lakó, vendéglátó és szálláshely jellegű épületektől.
d) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
e) Az építési övezetben önállóan is elhelyezhetőek állatkifutók, az utcafronti telekhatártól mért 30,0 méteres távolságtól, illetve lakó, vendéglátó és szálláshely jellegű épületektől szintén legalább 30,0 méterre.
f) Az övezetben nagyüzemi állattartásra alkalmas rendeltetésű épületek nem helyezhetőek el.
g) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 25,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak valamint, a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Különleges sport terület (Ksp):
a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek szabadidős és szabadtéri sport kiszolgálását célzó rendeltetéseket tartalmazhatják.
b) A területen önállóan is elhelyezhetőek rekreációs, pihenő funkcióhoz kapcsolódó építmények, létesítmények is.
c) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
(4) Temető terület (Kt):
a) Az építési övezet területén a rendeltetéshez kapcsolódó és azok üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
b) Ravatalozó, harangtorony építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság, az építési övezetre vonatkozó normatív értéktől eltérően10,0 méter.
c) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló terület közterületen is elhelyezhető.

1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

1.2.2.1. Különleges területek előírásai

16. §

Különleges (beépítésre nem szánt) terület

(1) Homokbánya terület (K-b):
a) Az övezetben csak a bányászati tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló épületek helyezhetőek el.
b) A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.
c) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani.
(2) Szennyvíz elhelyezési terület (K-sz):
a) Az övezet a szomszédos gazdasági terület technológiai szennyvízének elhelyezésére szolgáló terület.
b) Az övezetben csak a működtetéshez szükséges technológiai építmények helyezhetőek el.

1.2.2.2. Közlekedési és közmű területek előírásai

17. §

1. (1) A közlekedési célú terület övezete az országos és helyi közutak, a kerékpárutak – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. (2) Az utak szabályozási vonallal meghatározott útépítési területe mentén létesítményt elhelyezni csak az útépítési terület megtartásával szabad. Ezt a területet, az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területbe eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a szabályozási tervekkel összhangban történhet.
3. (3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
4. (4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
5. (5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
6. (6) Közlekedési területek- melyek egyben közműterületek is - övezetei:
a. a) I. rendű közlekedési célú terület: összekötő út, gyűjtő út
b. b) II. rendű közlekedési célú terület: kiszolgáló út, gyalogút
c. c) dűlő utak.
7. (7) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, fő dűlőutak esetén az út szélétől mért 10 - 10 m-en belül építmény nem helyezhető el.
8. (8) Az országos mellékút és helyi gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni.
9. (9) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.
1.2.2.3.Zöld területek előírásai

18. §

Közparkok, közkertek

(1) Közpark (Zkp)
a) Az övezetben elhelyezhetőek max. 3%-os beépítettséggel, a 3,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, és a 5,0 m-es megengedett legnagyobb épületmagasságot meg nem haladóan:
aa) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermek játszószerek, stb.),
ab) a terület fenntartásához szükséges épület,
ac) nyilvános wc,
ad) szabadtéri színpad.
b) Az övezetben épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.
c) A telek legalább 60 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
d) A területet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
e) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

1.2.2.4. Erdőterületek előírásai

19. § (1) Gazdasági erdőterület (Eg)

a) Az övezetben, a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5% - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdőművelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.

b) Az övezetben a maximális épületmagasság: 5,0 m, ez alól kivételt képeznek az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. erdei kilátó, magasles), amelyek technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságúak lehetnek.

c) Az övezetben épületeket szabadon álló épület elhelyezéssel, legalább 10,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert figyelembe vételével.

(2) Védelmi erdőterület (Ev)

a) Az övezet területén épületeket – erdei kilátó, magasles kivételével - elhelyezni nem lehet.

1.2.2.5. Mezőgazdasági területek előírásai

20. § (1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mk)

a) Az övezetben a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.

b) Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

ba) a 720 m2 –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) A 720-1500 m2 között területnagyságú és legalább 12 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.

bc) Az 1500 m2-t meghaladó területű és legalább 12 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.

bd) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.

c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot, és a beépített terület a 400 m2-t.

d) Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, az övezetben kialakult építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteres távolságra, 10 m-es előkerttel.

e) Újonnan legfeljebb 5,5 m épületmagasságú gazdasági épület helyezhető el.

f) Az övezetben lakóépület és birtokközpont nem alakítható ki.

(2) Mezőgazdasági általános zóna (Má)

a) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Az övezetbe, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható. Nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.

b) Az övezetben saját mezőgazdasági termék feldolgozó, tároló, árusító rendeltetésű épületet, építményt elhelyezni lehet.

c) Épületeket elhelyezni a legalább 5.000 m2 nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 8,5 m épületmagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.

d) Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m2 építhető be. Gazdasági épület hiányában lakóépület nem létesíthető.

e) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott telekrészen belül kell elhelyezni.

(3) Birtokközpont kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként.

b) A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

c) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.

d) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági rendeltetés nélkül lakóépület önmagában nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek bruttó alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek bruttó összes alapterületét, sem pedig a lakásonkénti bruttó200 m2-t.

e) Birtokközpont területén szabadon álló épület elhelyezés megengedett, legalább 10,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert figyelembe vételével. A megengedett építménymagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.

1.2.2.6. Természet közeli területek

21. § (1) Természet közeli területek (Tk)

a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

1.2.2.7. Vízgazdálkodási területek

22. § (1) Vízgazdálkodási terület (V)

a) Az övezet területébe a folyó- és állóvizek, vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védműveinek területei tartoznak.

b) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, külterületen csak gyepként alakítható ki.

c) Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez, illetve ezek fenntartásához, működtetéséhez, továbbá a kiszolgáló személyzet elhelyezésére szolgáló szükséges építmények helyezhetők el.

Záró rendelkezés

23. § (1) Ez a rendelet a 2019. április hó 6. napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Ezen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 10/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez

S-1 jelű (T-02/2017 munkaszámú) külterületi szabályozási terve

2. melléklet a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez

S-2 jelű (T-02/2017 munkaszámú) belterületi szabályozási terve

3. melléklet a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez

A

B

C

1.

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Közművesítettség fokozata

2.

falusias

Lf

teljes

3.

település központi

Vt

teljes

4.

egyéb ipari

Ge

teljes

5.

kereskedelmi, szolgáltató

Gksz

teljes

6.

különleges idegenforgalmi

Ki

teljes

7.

különleges sport

Ksp

részleges

8.

különleges temető

Kt

részleges

4. melléklet a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez

A

B

C

D

E

F

G

H

1.

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Beépítési mód

Az építési telek

Megengedett max. épület-magasság

2.

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

Legnagyobb beépítettség (%)

3.

falusias

Lf-1

oldalhatáron álló

580

12

40

30

6,0

3.

falusias

Lf-2

oldalhatáron álló

800

14

40

20

5,0

4.

település- központi

Vt

oldalhatáron álló

400

-

10

50

7,5

5.

Vt*

kialakult

kialakult

-

kialakult

kialakult

kialakult

6.

Egyéb
ipari

Ge-1

szabadon álló

2000

-

20

50

7,5

7.

Ge-2

szabadon álló

5000

-

20

50

10,0

8.

kereske-delmi, szolgáltató

Gksz

oldalhatáron álló

2000

-

20

45

9,0

9.

különleges
idegenforgalmi

Ki

oldalhatáron álló

1000

-

40

20

6,0

10.

különleges
sport

Ksp

szabadon álló

1000

-

40

20

7,5

11.

különleges
temető

Kt

szabadon álló

1000

-

40

10

7,5

5. melléklet a 2/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelethez

Régészeti területek

lelőhelyszám

név

leírás

HRSZ

50227

Ajak 12.

Czóbel-birtok, Ajak 12. számú lelőhely

A XIX. század utolsó harmadában egy honfoglaláskori temető leletei kerültek felszínre.

093/4, 099/4, 099/3, 099/2, 098, 044/2, 043, 168/1, 168/2, 167/1, 167/2, 166/1, 166/2, 165, 164/8, 045

51469

1.

Csobod

Szabolcsbáka és Anarcs közt az elpusztult Csobod község maradványait taláták meg talajforgatáskor

0135/3, 0135/4, 0145, 0147/3, 0150/1, 0150/2, 0150/3, 0149/1, 0151, 0152, 0153, 0155, 0163/3, 0163/4, 0149/2, 0162, 0159, 0163/7, 0163/8, 0163/9, 0163/10, 0160/1, 0160/2, 0160/3, 0160/4, 0160/5, 0156, 0154/2, 0154/5, 0154/6, 0154/7, 0154/8, 0154/9

35579

2.

Kossuth Lajos u.

gótikus középkori templom

279, 277/4, 253/3, 277/6, 278, 280

59253

3.

Rozsföld-dűlő (6.lh.)

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

0110/30, 0110/31, 0110/32, 0110/33, 0110/34, 0110/35, 0110/36, 0110/37

59254

4.

Rózsás-dűlő (7.lh.)

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

068/2, 068/3, 068/4, 068/5, 067, 066/11, 066/16, 066/18

59255

5.

Báró-tói-dűlő (8.lh.)

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

049/14, 049/15, 049/16, 049/17, 049/18, 65/1, 057

59036

6.

Kossuth L. u. - Református templom környéke

optikai kábel fektetés során a középkori település maradványait lehetett megfigyelni

203, 253/3, 199/3, 199/4, 199/5, 202, 204, 205, 206, 207, 208

74351

7.

Szőlődombtól délre I.

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

06/9, 06/10

74353

8.

Hosszú-Csabod

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

017/3, 017/4, 017/1, 017/2, 05, 06/6, 06/24, 06/7, 06/12

74359

9.

Hosszú-Csabod ÉNy

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

017/9, 017/13, 017/12, 017/11, 017/10, 017/14, 05

66194

10.

Báró-Tói-dűlő

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

044/2

89515

11.

Kincses- dűlő É- i része

terepbejárás során sikerült térképezni a felszíni kerámiatöredékek szóródása alapján

094/3