Mezőladány Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

12/2012.(XII.3.)

önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL

/egységes szerkezetben/

Mezőladány Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

12/2012.(XII.3.)

önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól¹

Mezőladány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25.§ (3) bekezdésének b) pontjában, 26.§-ában., 32.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Eljárási rendelkezések

1. Általános szabályok

1.§

(1) A rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a 2-5. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

2. Az eljárás megindítása

2.§

(1) Az eljárás megindítása – az e rendelet 9. §-ában meghatározott kivétellel - kérelemre történhet. A kérelmet a Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg egyes szociális alapszolgáltatások esetében az intézményvezetőnél kell előterjeszteni. A kérelmet Kormányrendeletben, továbbá e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

 (2) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal, illetőleg az intézményvezetővel a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról a rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(3) A  Hivatal:

a) beérkezett kérelmet a körülmények alapos kivizsgálása után döntésre elõkészíti, a   támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri és az ellátások módosítására, megszüntetésére javaslatot tesz.,

b)   a rendszeres pénzellátások esetén a jogosultságot a Hivatal köteles évente felülvizsgálni, kivéve ha a jogszabály a felülvizsgálatot eltérően szabályozza,

c)   a Hivatal a feladatkörébe tartozó ellátásokhoz kapcsolódó gazdálkodási feladatokat köteles ellátni. Az ellátások fedezetét az önkormányzat a költségvetésében biztosítja.

3.§

A szociális rászorultság és a szociális támogatások megállapításánál figyelembe kell venni kérelmező által igénybevett szociális ellátások mindegyikét.

3.Az ellátások megállapítása

4. §

 (1) A szociális ellátások megállapításáról – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület, illetőleg a jegyző határozattal dönt.

(2) A Képviselő-testület az  1. mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos hatáskörébe tartozó döntéseit a   polgármesterre ruházza át. A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről szintén határozatot hoz.

(3) A polgármester az önkormányzat ezen rendelete és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. 

(4) A  polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

(5) Egyes e rendeletben meghatározott szociális alapszolgáltatások esetében a szociális intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

4.A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

5. §

A pénzbeli ellátások kifizetése a – 4. § szerint hozott – határozat alapján a  Hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata, aki további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

II. Fejezet

 Pénzbeli ellátások

5. Rendszeres szociális segély

6.§

Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. szerinti eseteken kívül az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, amennyiben

1. legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről az Nemzeti  Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottsága által kiadott, az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol, vagy

   b) veszélyeztetett terhes és ezt szakorvos által igazolja.

6. A rendszeres szociális segélyre jogosultak - kivéve az egészségkárosodott személyeket - együttműködési szabályaira vonatkozó rendelkezések, az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei és a beilleszkedést segítõ programok típusai

7.§

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat  által kijelölt szervvel  együttműködni  köteles.

     Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv a: Kistérségi  Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata (Kisvárda, Szent L.u.54).

(2) A jegyző  a kérelmezőt tájékoztatja a kérelem benyújtásakor

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint,

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről /az együttműködés vállalásáról a kérelmezőt nyilatkoztatja/

 (3) A  rendszeres szociális segély megállapításáról szóló  határozatot a jegyző megküldi a  Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálatának.

  (4) A segélyezett személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Kistérségi  Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálatánál megjelenni:

a) megjelenésekor nyilvántartásba veteti magát, mely nyilvántartás a személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is kell, hogy tartalmazza,

b) ha a segélyezett nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének, a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata 15 napon belül írásban felszólítja a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésére,

c) ha a segélyezett  együttműködési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül ismételten nem tesz eleget a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata minden hó 25 napjáig írásban tájékoztatja a hivatalt,

d) a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata a nyilvántartásba vételkor tájékoztatja a segélyezettet az együttműködési kötelezettség feltételeként előírt beilleszkedési program elkészítésének menetéről, annak típusairól és az együttműködés eljárási szabályairól,

 e) a Kistérségi  Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a segélyezett  személy bevonásával, kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel  írásban megállapodást köt.

Folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezett személlyel és háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót vezet.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálattal.

2. a segélyezett és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése érdekében egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel

c) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély, stb.)

d) csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás.

 e) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személyek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés

f) a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére

g) képzéssel, átképzéssel, továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás, a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére

h) információs szolgáltatás és ügyintézés segítése pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, a helyben igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a nem helyben igényelhető ellátások igénybevételének módjáról.

i)  jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi tanácsadások megszervezése

j) szinten tartás- karbantartás- társadalmi integráció erősítése érdekében: egészségügyi- szociális- mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés, tanácsadás. 

(6)  A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell :

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét)

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.    

(7) Amennyiben a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat  nem teljesíti, a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata

köteles írásban tájékoztatni a hivatalt.  

8. A Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata :

a)  köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről. Több beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

 b) A tárgyévet követő év január 30. napjáig  írásos értékelést készít, mely megküldésével    tájékoztatja a hivatalt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.,

 (9)  Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki:

a) a megadott határidőn belül nem jelenik meg a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálatánál, ott a  nyilvántartásba vételét elmulasztja,

b) a beilleszkedést segítő programról nem köt írásos megállapodást a Kistérségi   Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálatával,

c)  nem teljesíti a programban foglaltakat,

d)  a háromhavonta esedékes megjelenési kötelezettségét nem teljesíti.

 (10) A megadott határidők elmulasztása esetén a segélyezett az elmulasztott határidőtől         számított 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő a Kistérségi Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálatához.

 (11) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának      időtartama alatt együttműködési kötelezettségét elsõ alkalommal  megszegi, akkor a jegyző írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

8.§

7. Aktív korúak ellátására és normatív lakásfenntartási támogatására jogosult személyeknek a lakókörnyezetük rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok

(1)Az aktív korúak ellátását és a normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy köteles lakókörnyezetét rendben tartani az alábbiak szerint:

1. az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

2. a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, a gyom és parlagfű mentesítésére.

3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata,

4. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 

5. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) a vizes helyiség  rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

ec) a lakáshoz tartozó illemhely (külső, vagy belső) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

      f)  az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való   mentesítése,

      g)  a téli időszakban a hó eltakarítása és gondoskodás a síkosság mentességről.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.   

(3) A jogosultság feltételeként a 8. §-ban foglalt szabályok betartását az önkormányzat a  Hivatal dolgozóinak bevonásával bejelentés alapján, vagy szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A dolgozókat az ellenőrzés idejére fényképezőgéppel kell ellátni.

8. Önkormányzati segély

9.§

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt kell nyújtani.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell minden olyan okiratot, amely igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását.

(3) A hivatalból indított eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelemre indult eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10.§

(1) Az önkormányzati segély meghatározott időszakra havi rendszerességgel – az Szt. 45. §-ában foglaltakra figyelemmel – annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló, vagy egyedül élő esetében a 200 %-át.

(2) Az önkormányzati segély az erre irányuló kérelem esetében indokolt esetben kettőtől négy hónap időtartamra állapítható meg.

(3) A meghatározott időtartamra, havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegében lehet megállapítani.

11.§

(1) Az önkormányzati segély eseti jelleggel – az Szt. 45. §-ában foglaltakra figyelemmel – annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló, vagy egyedül élő esetében a 200 %-át.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetekben, úgy mint:

1. családi állapotban bekövetkezett változás (válás, özveggyé válás)
2. többes (iker) szülés
3. hírtelen haláleset,
4.  kórházi ápolás,
5. egy hónapon túli fekvőbetegség, kórházi gyógykezelés,
6. a havi gyógyszerköltség meghaladja a nyugdíjminimum 50 %-át és a kérelmező közgyógyellátásra nem jogosult,
7. a kérelmező szabálysértés, vagy bűncselekmény sértettje,
8. fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása,
9. lakást ért elemi csapás,
10. őstermelő megélhetését biztosító – biztosítás nélküli – terményt ért elemi csapás,
11. súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,
12. a gyermek betegsége miatt a társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,
13. iskoláztatással összefüggő megnövekedett kiadások

a döntést hozó az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól – jövedelemre tekintet nélkül – eltérhet, de ezt a határozatban külön indokolni kell.

(3) 

1. Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegében lehet megállapítani.

2. Különös méltánylást érdemlő esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig terjedhet az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély összege.

(4) A temetési költségek megfizetéséhez eseti jelleggel önkormányzati segélyt kell megállapítani annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, továbbá akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 350%-át.

(5) A temetési költségek megfizetéséhez nyújtott önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a, de a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál kevesebb nem lehet, viszont elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(6) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit illetően a temetkezési vállalkozók árjegyzékét kell figyelembe venni.

(7) A temetési költségek megfizetéséhez nyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a halotti anyagkönyvi kivonatot, továbbá a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

 (8) Az e § (7) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

(9) A megállapított pénzbeli, eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyt a döntést követő tíz napon belül a jogosult részére folyósítani kell.

11/A. §

(1) A megállapított önkormányzati segély folyósítása

1. pénzbeli kifizetéssel
2. természetbeni ellátás nyújtásával

történhet.

(2) Természetben kell az önkormányzati segélyt megállapítani akkor, ha a kérelmező szociális helyzete a segély megállapítását indokolttá teszi, és fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezményezett a segélyt nem rendeltetésszerűen használja fel.

9. A 65. életévüket betöltött személyek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjának eseti támogatása

11/B. §

(1) A polgármester a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) megfizetéséhez jövedelmi, vagyoni helyzetétől függetlenül eseti támogatást nyújthat a 65. életévét betöltött egyedül élő személynek, vagy annak a 65. életévét betöltött személynek, aki kizárólag házastársával, élettársával, szülőjével, szintén 65 év feletti testvérével, kiskorú gyermekével, nyugdíjszerű ellátásban részesülő gyermekével, ápolási díjban részesülő gyermekével, továbbá fogyatékkal élő egyenesági hozzátartozójával él közös háztartásban.

(2) A közszolgáltatási díj eseti támogatása megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező, vagy a vele együtt élő, az e § (1) bekezdésében felsorolt személy a közszolgáltatási díj megfizetésére kötelezett, továbbá a lakást kizárólag a felsorolt személyek használják.

(3) A támogatás mértéke jogosultanként éves szinten legfeljebb a mindenkori hulladékgazdálkodási díjról szóló jogszabályban meghatározott, a 120 literes űrtartalmú gyűjtőedény használata során fizetendő közszolgáltatási díj 100%-a. A támogatás eseti jelleggel, a támogatási felső határ figyelembe vételével, évente többször is megállapítható.

(4) A jogosult a közszolgáltatási díj megfizetését utólag igazolni köteles, ellenkező esetben a megállapított támogatást köteles az önkormányzatnak visszafizetni.

(5) A közszolgáltatási díj eseti támogatása iránti kérelemhez mellékelni kell a közszolgáltatási díj megfizetésének kötelezettségére vonatkozó, a szolgáltató által kiállított, tárgyéven belüli számla, vagy a díj megfizetését igazoló csekk, vagy átutalási megbízás eredeti példányát. A kérelemnek a kérelmező adatain kívül a kérelmezővel közös háztartásban lakók adatait is tartalmaznia kell. Amennyiben fogyatékkal élő egyenesági hozzátartozó él a háztartásban csatolni kell a háziorvos, vagy a szakorvos igazolását, nyugdíjszerű ellátásban részesülő hozzátartozó esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott éves nyugdíjigazolást.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

10. Általános szabályok

12. §

(1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

13. §

Az Önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

aa) lakásfenntartási támogatás,

ab) önkormányzati segély,

ac) temetési segély;

b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

aa) közgyógyellátás,

 ab)élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

11.Közgyógyellátás

14.§

(1) Közgyógyellátásra jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú szociális rászorult személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybevett gyógyszerek támogatásához.

 (2) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló, vagy egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri, vagy meghaladja, továbbá vagyona nincs.

15. §

(1) A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az Szt.-ben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. 

(2) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelmet a kormányrendelet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, és egyéb dokumentumokat.

12.Egyéb természetbeni ellátások

16. §

(1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:

            a) élelmiszer kifizetése,

            b) tankönyv kifizetése,

            c) tüzelő kifizetése, biztosítása,

            d) közüzemi díjak átvállalása, kifizetése,

            e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlója a  határozatában dönt.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

13. Általános szabályok

17. §

Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat nyújtja:

1. Az Szt-ben foglalt kötelezettség alapján önállóan nyújtja az étkeztetést.

2. Intézményfenntartó társulások keretében nyújtja:

ba) a családsegítést,

28. a házi segítségnyújtást,

bc) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

bd) a támogató szolgáltatást.

18.§

(1) a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, továbbá a családsegítés szolgáltatásokat a Kisvárdai Kistérségi Szociális Szolgálat (Kisvárda, Szent László út 54.) intézményvezetőjénél, a támogató szolgáltatást a Mándoki Szociális Központ (Mándok, Petőfi út 23.) intézményvezetőjénél kell igényelni. Az étkeztetés ügyében érkezett kérelmek elbírálása, illetőleg az ellátások hivatalból történő megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Nem részesülhet étkeztetésben és házi segítségnyújtásban az a személy, akinek gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, továbbá akire tekintettel hozzátartozója ápolási díjban részesül.

(3) Akinek ellátását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták – kivételes méltányosságból, ideiglenes jelleggel, 30 napra – helyzetének rendezéséig lehet ellátásban részesíteni.

(4) Azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester külön eljárás nélkül nyújthat ellátást a rászorulónak, ha a késedelem annak életét, testi épségét veszélyeztetné.

14. Étkeztetés

19. §

(1) Az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni az Szt.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő személyeknek.

(2) Az önkormányzat étkeztetésben részesíti a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt. A nyugdíjkorhatár alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti nyugdíjkorhatárt kell érteni.

(3) Étkeztetés igénybevételére jogosult rossz egészségi állapotú, illetőleg egészségkárosodott személynek minősül az, aki

a) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b) vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

d) tartósan beteg.

(4) A kérelemhez:

a) a (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott esetben mellékelni kell a Nemzeti  Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának a munkaképesség legalább 50 %-os mértékű csökkenéséről készült szakvéleményét.

b) a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben mellékelni kell a MÁK területileg illetékes megyei igazgatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező az adott ellátásban részesül, vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét, valamint ki kell tölteni az igazoláshivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet.

c) a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben csatolni kell a háziorvos igazolását a tartós betegség fennállásáról, amelyet a háziorvos az (5) bekezdésben foglaltak szerint állít ki.

(5) Az Étkeztetés igénybevételére jogosító fogyatékosság, pszichiátriai betegség, vagy  szenvedély betegség igazolására csatolni kell a háziorvos igazolását, amelyet

a) orvosszakértői szerv szakvéleménye,

b) a megyei gyermek- szakfőorvos igazolása, vagy

c) a fekvőbeteg- szakellátást nyújtó intézmény, vagy területileg illetékes szakrendelői intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állít ki.

(6) Étkeztetés igénybevételére jogosult hajléktalan az, aki az éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(7) A 19.§-ban meghatározott jogosultsági feltételekkel nem rendelkező személyek vendégétkeztetésben részesíthetőek teljes térítési díj fizetése ellenében.

20. §

(1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni a 2. mellékletben foglaltak szerint.

(2) A személyi térítési díjat az étkeztetés esetében a polgármester állapítja meg és arról a fizetésre kötelezettet határozatban értesíti.. A személyi térítési díjakat havonta utólag a tárgyhót követő 15-éig kell megfizetni.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést az óvoda konyhájáról az étel elvitelének lehetőségével biztosítja. 

V. Fejezet

Záró rendelkezések

21.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2011.(II.19.) mezőladányi önkormányzati rendelet és az azt módosító 11/2011.(VIII.27.), 20/2011.(XII.26.), 1/2012.(I.30) mezőladányi önkormányzati rendeletek.

Bartha Attila                                  Vass Attila

                                     polgármester sk.                                körjegyző sk.

¹a 17/2013.(XII.23.) Mezőladányi önkormányzati rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Hatályos: 2014. január 1-től a 11/B. § kivételével.

A Rendelet 11/B. §-a 2013. december 24-től hatályos.