1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § A Képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott – szervei:

• a) a polgármester,
• b) az Ügyrendi Bizottság,
• c) a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság,
• d) a jegyző,
• e) a Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal.

3. § Az önkormányzat jelképeit, valamint használatuk rendjét az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett a Mötv-ben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.

(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósíthatósága tárgyában – a Képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.

(4) Az önkormányzat és költségvetési szervei által ellátandó alaptevékenységek szakfeladat rend szerinti besorolását a 2. függelék tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület éves üléstervet készít.

(2) Az üléstervet minden év január 31.-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

• a) települési képviselők
• b) a bizottságok
• c) az alpolgármester
• d) a jegyző
• e) Nemzetiségi Önkormányzat testülete
• f) Az önkormányzati közös fenntartású intézmény vezetője

(4) Az ülésterv tartalmazza:

• a) a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét
• b) a tervezett napirendi pont előterjesztőinek nevét
• c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.

6. § (1) A Képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát, és gyakorolja jogkörét.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével az öt munkanapot meghaladó távollét.

(4) A testületi ülés lehet:

• a) Alakuló
• b) Rendes
• c) Rendkívüli
• d) ünnepi

7. § (1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – a Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében – a Mötv-ben kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelettervezetek kivételével – az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.

(2) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.

(4) Az alpolgármester megválasztásánál a titkos szavazást az alakuló ülésen megválasztott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

8. § (1) A képviselő-testület saját ülésterve alapján évenként legalább 6 ülést tart a Községháza nagytermében, valamint esetenként a témáktól függően kihelyezett ülést tart más helyiségben.

(2) Rendes ülést az ülésterv szerinti hónapokban - július és augusztus hónapok kivételével - kell összehívni.

9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősségi ok okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését konkrét napirendi javaslattal össze kell hívni, ha azt legalább 2 települési képviselő, vagy a képviselő-testület bizottsága írásban kezdeményezi.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(5) A polgármester az indítvány benyújtásától számított három napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, és tervezett napirendjét.

10. § (1) a képviselő-testület a helyi kitüntetések átadásakor ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a Mötv-ben meghatározott személyeken túl – tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,
• b) azt, aki jogszabály rendelkezése alapján a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
• c) akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
• d) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.

(2) A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak a Képviselő-testület ülésén -a döntéshozatalban való részvétel kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

(4) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Képviselő-testület bármely ülésén részt vehet.

13. § (1) A testületi ülések – az Mötv-ben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a képviselőtestület maga határoz, úgy ezen esetekben mindig esetileg dönt.

(2) Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláin történő megjelentetésével, tájékoztatni kell.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat a www.mezoladany.hu honlapon megadott elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(4) Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a (3) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 12.00 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) A társadalmi egyeztetés keretében a rendelettervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, vagy kiegészítéséről.

14. § (1) A képviselő-testület tanácskozó helyiségének erre kijelölt része a képviselők számára fenntartott hely, ahol kizárólag a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak foglalhatnak helyet.

(2) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester

• a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy
  • aa) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,
  • ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
• b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,
• d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.

(3) A Képviselő-testület bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki

• a) az adott ülésen több mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet,
• b) a Képviselő-testület ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
• c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér,
• d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(4) A rendbírság összege alkalmanként 5.000.-Ft.

15. § (1) Az ülést levezető polgármester - akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a 6. § (2) bekezdésben foglalt személy - feladata és jogosítványai:

• a) megnyitja és berekeszti az ülést,
• b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
• c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,
• d) napirend előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melyről a Képviselő-testület nem alakszerű határozattal dönt,
• e) negyedévenként írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
• f) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
• g) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
• h) kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
• i) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a Képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,
• j) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
• k) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
• l) ügyel a módosító indítványok, és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét.
• m) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja - először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztések sorrendjére – az eredeti határozati javaslatot,
• n) Kihirdeti a határozatokat,
• o) Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
• p) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,
• q) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

16. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

(2) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a egyszerű többséggel dönt.

17. § (1) A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

• a) önkormányzati rendelet-tervezet,
• b) beszámoló, jelentés, javaslat,
• c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,
• d) tájékoztató,
• e) interpelláció,
• f) kérdés,
• g) egyéb közlemények, információk bejelentések.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

• a) a polgármester és az alpolgármester,
• b) a bizottság,
• c) a települési képviselő,
• d) a jegyző, aljegyző

(3) testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) a tárgyat és a tényállást,
• b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
• c) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
• d) az alternatívák indokait,
• e) a rendelet-tervezetet, vagy a határozati javaslatot,
• f) és szükség szerint felelős és a határidő megjelölését

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

18. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

19. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként - ha érintett – a bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.

(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

20. § (1) A vita során rendkívül indokolt esetben a polgármester megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.

(2) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

21. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.

22. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselőtestület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.

(3) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.

23. § (1) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület soron következő ülés elé terjeszteni.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(5) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.

24. § (1) Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2) Minősített többség szükséges az önkormányzati törvényben és a 30. §-ban meghatározott kérdések szabályozásához.

25. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

26. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételtetni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

27. § (1) Az Mötv.-ben foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére rendelhető el. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint a Szavazatszámláló Bizottság működik közre.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, napját
• b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét
• c) a szavazás során felmerült körülményeket
• d) a szavazás eredményét.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

29. § (1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

30. § Az Mötv-ben meghatározottakon kívül minősített többség, tehát a megválasztott települési képviselők többségének, 4 fő szavazata szükséges:

• a) a község általános rendezési tervének elfogadásához,
• b) helyi népszavazás kiírásához,
• c) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához,
• d) a polgármesterrel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához,
• e) hitelfelvételhez és kötvény kibocsátáshoz,
• f) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez
• g) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
• h) helyi kitüntetések adományozásához.
• i) az e rendeletben meghatározott más esetben.

31. § (1) A rendeletet a Községháza (4641 Mezőladány, Dózsa út 29.) hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző hirdeti ki. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint:

(2) A rendelet közzétételének formái:

• a) a Képviselő-testületi tagok,
• b) a község különböző pontjain elhelyezett hirdetőtáblák,
• c) a közintézményekben egy-egy példányt el kell helyezni.
• d) a község honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) az önkormányzati határozatokat az érintetteknek kézbesíteni kell. Ezen túlmenően az önkormányzati határozatok az ülések jegyzőkönyveiben megtekinthetőek az Mötv-ben foglaltak szerint.

32. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell

• a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett

33. § (1) A Képviselő-testület tagjai Mezőladány község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(2) A képviselő – más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett – köteles:

• a) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételében akadályoztatva van,
• b) a tudomásár jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
• c) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,
• d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

34. § (1) A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a Közös Önkormányzati Hivatal helyiségeiben vehetik igénybe a megválasztott képviselők.

(2) A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.

(3) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézőjétől lehet kérni.

(4) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Közös Önkormányzati Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

(5) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőnél a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét, melynek folyamatáról, eredményéről a kezdeményező képviselőt a jegyző útján a tárgykör szerint érintett ügyintéző tájékoztatja.

35. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és az SZMSZ keretei között maguk határozzák meg.

36. § (1) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok elnevezése és létszáma:

• a) Ügyrendi Bizottság, létszáma 3 fő képviselő-testületi tag,
• b) Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, létszáma 3 fő képviselő-testületi tag.

(3) A képviselő-testület az 1. mellékletben határozza meg az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét.

37. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke - a tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a korelnöke -gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, vagy nyomtatott formában történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalt ügyben érintett ügyintézőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság üléséről -a napirend közlésével -minden képviselőt értesíteni kell a helyben szokásos módon.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül az öt munkanapot meghaladó távollét.

38. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat -meghívó szerinti -írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

39. § (1) A bizottság elnöke a Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

• a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
• b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
• c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.

(2)

40. § (1) A Mötv-ben a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,
• b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
• c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét a törvényességi ellenőrzés érdekében az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.

(4) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.

41. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben általában meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

• a) esetenként jelentkező mérlegelést, és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
• b) egyes Képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
• c) társulási megállapodások előkészítése,
• d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

42. § (1) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett

• a) ellátja a Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Képviselő-testületnek,
• b) ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

(2) A polgármester – a Mötv. szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

• a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
• b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
• c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
• d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
• e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.

(3) A polgármester feladata különösen:

• a) a község fejlődésének elősegítése,
• b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
• c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
• d) a községgazdálkodás,
• e) demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
• f) a Képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
• g) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
• h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
• i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok megszervezése,
• j) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

43. § (1) Mezőladány község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogok gyakorlása vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXIX. törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

44. § (1) A képviselő-testület a tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

45. § (1) A jegyző - a jogszabályban meghatározott feladatai mellett -:

• a) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
• b) biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,
• c) az önkormányzat, ezen belül a Képviselő-testület feladat-és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
• d) a Közös Önkormányzati Hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületeknek.

(2) A jegyző köteles jelezni, ha az önkormányzat szerveinek döntése, vagy működése jogszabálysértő.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a Közös Önkormányzati Hivatal Mezőladányi székhelyén Barta Gábor igazgatási és adóügyi ügyintéző látja el.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével az öt munkanapot meghaladó távollét.

46. § (1) Mezőladány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Újkenéz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete igazgatási feladataik ellátására a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fent Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. Újkenéz községben a hivatal kirendeltsége működik.

(2) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testületek elé.

(3) A Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal egységes hivatal működik, a feladatokat köztisztviselői státuszban álló ügyintézők látják el.

(4) A Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal önkormányzati hatósági eljárásaiban az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra – a szükséges feltételek hiányában - nem jogosult.

48. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közölni kell, valamint a www.mezőladány.hu honlapon meg kell jelentetni.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság vizsgálja.

(4) A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

49. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést hívhat össze.

(2) Fontosabb szabályai:

• a) a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, illetőleg közvetlen meghívó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal,
• b) a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a hivatal dolgozóit,
• c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

50. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása -különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése -érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Mezőladány községben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

51. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül -a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt -ingyenes helyiséghasználatot. A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és vagyontárgyak körét és leírását az együttműködési megállapodás tartalmazza.

(2) Mezőladány Község Önkormányzata biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, aljegyzője és ügyintézői gondoskodnak.

52. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(3) A települési önkormányzat véleménynyilvánítási jogot biztosít a települési nemzetiségi önkormányzat számára a képviselő-testület előterjesztéseinek, ülésterveinek, gazdasági programjának, költségvetésének, önkormányzati rendeleteinek összeállításához, illetőleg megalkotásához.

(4) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének részletes szabályait külön együttműködési megállapodás tartalmazza.

53. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Mezőladány Község Önkormányzati Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(IV.2.) számú önkormányzati rendelet.