Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete
Mezőladány Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 01Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete
Mezőladány Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mezőladány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
AZ ÖNKORMÁNYZAT ADATAI
1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ-ben) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: MEZŐLADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
(3) Az Önkormányzat székhelye: 4641. MEZŐLADÁNY, Dózsa út 29.
(4) Működési területe: Mezőladány község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat hivatalának
a) megnevezése: Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal
b) székhelye: 4641. Mezőladány, Dózsa út 29.
c) kirendeltsége: 4635. Újkenéz, Petőfi út 56.
(6) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Mezőladány Községi önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(7) A Képviselő-testületnek 7 tagja van:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) 5 fő képviselő.
2. § A Képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott – szervei:
a) a polgármester,
b) az Ügyrendi Bizottság,
c) a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság,
d) a jegyző,
e) a Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal.
3. § Az önkormányzat jelképeit, valamint használatuk rendjét az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett a Mötv.-ben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.
(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.
(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósíthatósága tárgyában – a Képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.
(4) Az önkormányzat és költségvetési szervei által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A Képviselő-testület ülésterve
5. § (1) A Képviselő-testület éves üléstervet készít.
(2) Az üléstervet minden év január 31.-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) települési képviselők
b) a bizottságok
c) az alpolgármester
d) a jegyző
e) Nemzetiségi Önkormányzat testülete
f) Az önkormányzati közös fenntartású intézmény vezetője
(4) Az ülésterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőinek nevét
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.
2. A Képviselő-testület ülései
6. § (1) A Képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát, és gyakorolja jogkörét.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével az öt munkanapot meghaladó távollét.
(4) A testületi ülés lehet:
a) Alakuló
b) Rendes
c) Rendkívüli
d) ünnepi
3. A Képviselő-testület megalakulása
7. § (1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – a Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében – a Mötv.-ben kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelettervezetek kivételével – az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.
(2) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.
(4) Az alpolgármester megválasztásánál a titkos szavazást az alakuló ülésen megválasztott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
4. Rendes ülés
8. § (1) A képviselő-testület saját ülésterve alapján évenként legalább 6 ülést tart a Községháza nagytermében, valamint esetenként a témáktól függően kihelyezett ülést tart más helyiségben.
(2) Rendes ülést az ülésterv szerinti hónapokban - július és augusztus hónapok kivételével - kell összehívni.
5. Rendkívüli ülés
9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősségi ok okát azonban mindenféleképpen közölni kell.
6. Ünnepi testületi ülés
10. § (1) A képviselő-testület a helyi kitüntetések átadásakor ünnepi ülést tart.
(2) Az ünnepi ülésre az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
7. A testületi ülés összehívása
11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) A meghívó minden esetben tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előterjesztőit.
(3) A Képviselő-testület üléseit úgy kell összehívni, hogy a képviselők az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal megkapják, kivétel a sürgősségi indítvány. Azokat a napirendi pontokat, melyeknek anyagát szabályszerűen nem kapta meg a testület, nem lehet tárgyalni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott elektronikus elérhetőségről történő letöltés útján, vagy elektronikus adathordozón) vagy nyomtatott formában történik.
(5) A Képviselő-testület ülésének meghívóját és azzal együtt az előterjesztéseket
a) a képviselő, meghívott elektronikus kézbesítési címére, vagy
b) a képviselő, meghívott által megjelölt postai címre kell kézbesíteni.
(6) A Képviselő-testület üléseiről /helye, időpontja, napirendi javaslat/ az állampolgárokat értesíteni kell a helyben szokásos módon: hirdetőtábla útján. Az érdeklődők a napirendek anyagát a Hivatalban, illetve Mezőladány Község honapján tekinthetik meg.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a Mötv-ben meghatározott személyeken túl – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,
b) azt, aki jogszabály rendelkezése alapján a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
c) akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
d) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.
(2) A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(3) A tanácskozási joggal meghívottak a Képviselő-testület ülésén -a döntéshozatalban való részvétel kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.
(4)1 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Képviselő-testület bármely ülésén részt vehet.
8. Az ülések nyilvánossága
13. § (1) A testületi ülések – az Mötv.-ben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a képviselőtestület maga határoz, úgy ezen esetekben mindig esetileg dönt.
(2) Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláin történő megjelentetésével, tájékoztatni kell.
9. Az ülések rendje és a rend fenntartása érdekében hozható intézkedések
14. § (1) A képviselő-testület tanácskozó helyiségének erre kijelölt része a képviselők számára fenntartott hely, ahol kizárólag a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak foglalhatnak helyet.
(2) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy
aa) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,
ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,
d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
(3) A Képviselő-testület bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki
a) az adott ülésen több mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) a Képviselő-testület ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér,
d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(4) A rendbírság összege alkalmanként 5.000.-Ft. A rendbírságot az érintett képviselő az ülést követő 15 napon belül köteles befizetni az Önkormányzat fizetési számlájára.
(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
10. A Képviselő-testület ülésének vezetése
15. § (1) Az ülést levezető polgármester - akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a 6. § (2) bekezdésben foglalt személy - feladata és jogosítványai:
1. megnyitja és berekeszti az ülést,
2. megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
3. javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,
4. napirend előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melyről a Képviselő-testület nem alakszerű határozattal dönt,
5. negyedévenként írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
6. előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
7. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
8. kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
9. hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a Képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,
10. hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
11. figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
12. ügyel a módosító indítványok, és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét.
13. Napirendi pontonként szavazásra bocsátja - először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztések sorrendjére – az eredeti határozati javaslatot,
14. Kihirdeti a határozatokat,
15. Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
16. Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,
17. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(2) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(5) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a egyszerű többséggel dönt.
11. Az előterjesztés
16. § (1) A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:
a) önkormányzati rendelet-tervezet,
b) beszámoló, jelentés, javaslat,
c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,
d) tájékoztató,
e) interpelláció,
f) kérdés,
g) egyéb közlemények, információk bejelentések.
(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a bizottság,
c) a települési képviselő,
d) a jegyző, aljegyző
(3) Testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
d) az alternatívák indokait,
e) a rendelet-tervezetet, vagy a határozati javaslatot,
f) és szükség szerint felelős és a határidő megjelölését
(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
12. A sürgősségi indítvány
17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában szerepel és az előterjesztésben utalás történik a sürgősségre, vagy az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselőtestület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőzően egy nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, a települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak sürgősség tényének rövid megindokolására.
c) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzi napirendre, és hányadik napirendként.
13. A vitavezetés szabályai
18. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként - ha érintett – a bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.
(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.
19. § (1) A vita során rendkívül indokolt esetben a polgármester megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.
(2) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző – alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, erről a Képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.
(4) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb öt percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.
(5) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.
14. Ügyrendi javaslat
20. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.
15. Kérdés, interpelláció.
21. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
(3) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a bizottság elnökét.
22. § (1) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület soron következő ülés elé terjeszteni.
(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(5) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.
16. A döntéshozatal szabályai
23. § (1) Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) Minősített többség szükséges az önkormányzati törvényben és a 29. §-ban meghatározott kérdések szabályozásához.
17. A szavazás módja
24. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.
18. A nyílt szavazás
25. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételtetni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
26. § (1) Az Mötv.-ben foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
19. A titkos szavazás
27. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére rendelhető el. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint a Szavazatszámláló Bizottság működik közre.
(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét
c) a szavazás során felmerült körülményeket
d) a szavazás eredményét.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
20. Szavazás több változat esetén
28. § (1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
21. Határozathozatal minősített többséggel
29. § Az Mötv.-ben meghatározottakon kívül minősített többség, tehát a megválasztott települési képviselők többségének, 4 fő szavazata szükséges:
a) a község általános rendezési tervének elfogadásához,
b) helyi népszavazás kiírásához,
c) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához,
d) a polgármesterrel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához,
e) hitelfelvételhez és kötvény kibocsátáshoz,
f) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez
g) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
h) helyi kitüntetések adományozásához.
i) az e rendeletben meghatározott más esetben.
22. Az önkormányzati rendelet, határozatok kihirdetése, közzététele
30. § (1) A rendeletet a Községháza (4641 Mezőladány, Dózsa út 29.) hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző hirdeti ki. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint:
(2) A rendelet közzétételének formái:
a) a Nemzeti Jogszabálytár publikus felülete,
b) a község különböző pontjain elhelyezett hirdetőtáblák,
c) a Képviselő-testületi tagok,
d) a közintézményekben egy-egy példányt el kell helyezni.
e) a község honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) Az önkormányzati határozatokat az érintetteknek kézbesíteni kell. Ezen túlmenően az önkormányzati határozatok az ülések jegyzőkönyveiben megtekinthetőek az Mötv.-ben foglaltak szerint.
23. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell
a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
b) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.
(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv.-ben meghatározottakon kívül 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő is aláírja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI
24. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
32. § (1) A Képviselő-testület tagjai Mezőladány község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A képviselő – más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett – köteles:
a) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételében akadályoztatva van,
b) a tudomásár jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
c) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
25. A Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésének rendje a képviselők munkájának segítésében
33. § (1) A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a Közös Önkormányzati Hivatal helyiségeiben vehetik igénybe a megválasztott képviselők.
(2) A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.
(3) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézőjétől lehet kérni.
(4) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Közös Önkormányzati Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.
(5) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőnél a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét, melynek folyamatáról, eredményéről a kezdeményező képviselőt a jegyző útján a tárgykör szerint érintett ügyintéző tájékoztatja.
A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI
26. A bizottság jogállása
34. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és az SZMSZ keretei között maguk határozzák meg.
27. Állandó bizottság
35. § (1) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottságok elnevezése és létszáma:
a) Ügyrendi Bizottság, létszáma 3 fő képviselő-testületi tag,
b) Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, létszáma 3 fő képviselő-testületi tag.
(3) A képviselő-testület az 1. mellékletben határozza meg az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét.
28. Az állandó bizottságok ülései
36. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke - a tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a korelnöke -gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, vagy nyomtatott formában történik.
(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalt ügyben érintett ügyintézőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.
(4) A bizottság üléséről -a napirend közlésével -minden képviselőt értesíteni kell a helyben szokásos módon.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül az öt munkanapot meghaladó távollét.
37. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat -meghívó szerinti -írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.
38. § A bizottság elnöke a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:
a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.
39. § (1) A Mötv-ben a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,
b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.
(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
(3) A bizottság jegyzőkönyvét a törvényességi ellenőrzés érdekében az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.
(4) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.
29. Ideiglenes bizottság
40. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben általában meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) esetenként jelentkező mérlegelést, és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
b) egyes Képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
c) társulási megállapodások előkészítése,
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
30. A polgármester
41. § (1) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett
a) ellátja a Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Képviselő-testületnek,
b) ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
(2) A polgármester – a Mötv. szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.
(3) A polgármester feladata különösen:
a) a község fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) a községgazdálkodás,
e) demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a Képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
g) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok megszervezése,
j) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
42. § (1) Mezőladány község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester felett a munkáltatói jogok gyakorlása vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXIX. törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
31. Az alpolgármester
43. § (1) A képviselő-testület a tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
32. A jegyző és az aljegyző
44. § (1) A jegyző - a jogszabályban meghatározott feladatai mellett -:
a) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
b) biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,
c) az önkormányzat, ezen belül a Képviselő-testület feladat-és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
d) a Közös Önkormányzati Hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületeknek.
(2) A jegyző köteles jelezni, ha az önkormányzat szerveinek döntése, vagy működése jogszabálysértő.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a Közös Önkormányzati Hivatal Mezőladányi székhelyén Barta Gábor igazgatási és adóügyi ügyintéző látja el.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével az öt munkanapot meghaladó távollét.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
45. § (1) Mezőladány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Újkenéz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete igazgatási feladataik ellátására a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fent Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. Újkenéz községben a hivatal kirendeltsége működik.
(2) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testületek elé.
(3) A Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal egységes hivatal működik, a feladatokat köztisztviselői státuszban álló ügyintézők látják el.
(4) A Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal önkormányzati hatósági eljárásaiban az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra – a szükséges feltételek hiányában - nem jogosult.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
33. Lakossági fórumok
46. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) községi gyűlés.
34. Közmeghallgatás
47. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közölni kell, valamint a www.mezőladány.hu honlapon meg kell jelentetni.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság vizsgálja.
(4) A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
35. Községi gyűlés
48. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, továbbá a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, továbbá közvetlen meghívó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal,
b) a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a hivatal dolgozóit,
c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
49. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása -különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése -érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Mezőladány községben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.
50. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül -a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt -ingyenes helyiséghasználatot. A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és vagyontárgyak körét és leírását az együttműködési megállapodás tartalmazza.
(2) Mezőladány Község Önkormányzata biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, aljegyzője és ügyintézői gondoskodnak.
51. § (1) Mezőladány Község Önkormányzata hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.
(3) A települési önkormányzat véleménynyilvánítási jogot biztosít a települési nemzetiségi önkormányzat számára a képviselő-testület előterjesztéseinek, ülésterveinek, gazdasági programjának, költségvetésének, önkormányzati rendeleteinek összeállításához és megalkotásához.
(4) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének részletes szabályait külön együttműködési megállapodás tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
52. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.
53. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Mezőladány Község Önkormányzati Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2018 (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. Az Ügyrendi Bizottság:
1.1. Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) benyújtja az üléstervben meghatározott, a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,
d) állást foglal a feladatkörébe tartozó előterjesztésekkel kapcsolatosan,
e) közreműködik az önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
f) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
g) Vizsgálja a Képviselő-testület tagjai megbízatásának törvényességét, összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit.
h) Ellátja a Képviselő-testület működésénél a titkos szavazás lebonyolítását.
i) Kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen.
1.2. Az Ügyrendi Bizottság által/ a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
1.2.1. Az Ügyrendi Bizottság benyújtja:
a)2 a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal, valamint egyéb, az önkormányzatok törvényes működése tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv által jelzett, a Képviselő-testület és bizottságai jogszabálysértő döntésére vonatkozó felhívását, észrevételét tartalmazó előterjesztéseket,
b) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, az összeférhetetlenségről szóló Képviselő-testületi döntés-tervezetét tartalmazó előterjesztéseket,
c) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, a méltatlanságról szóló Képviselő-testületi döntés-tervezetét tartalmazó előterjesztéseket,
1.2.2. Az Ügyrendi Bizottság véleményt nyilvánít, illetve állást foglal:
a) érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás tárgyú előterjesztésekkel kapcsolatosan,
b) a rendőrkapitány Képviselő-testület elé kerülő beszámolója tárgyú előterjesztésekkel kapcsolatosan,
c) a Jegyző Közös Önkormányzati Hivatal működéséről szóló, a Képviselő-testület elé kerülő beszámolója tárgyú előterjesztésekkel kapcsolatosan,
d) egyéb személyi kérdéseket érintő Képviselő-testületi előterjesztésekkel kapcsolatosan,
e) az önkormányzat nemzetközi külkapcsolatait, testvérközségi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekben való részvételét érintő Képviselő-testületi előterjesztésekkel kapcsolatosan,
2. A Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság
2.1. A Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság alapvető feladatai:
a) Nyilvántartja, kezeli és ellenőrzi a Képviselő-testületi tagok és a hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Mötv.-ben és e rendeletben foglalt szabályok alapján.
b) Kivizsgálja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentéseket.
2.2. A Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság által/ a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
2.3. A Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság vagyonnyilatkozatok kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatai
a) Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat tételére.
b) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.
c) Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.
d) Gondoskodik a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok hozzáférhetővé tételéről.
e) Gondoskodik a vagyonnyilatkozat kezelésére, adatvédelmére vonatkozó technikai szabályok betartásáról.
f) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére.
g) Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
2.4. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
a) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői- és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatalban – egy előre meghatározott és közölt időpontban – a Bizottság elnöke veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
b) A Képviselő-testületi tag a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a Bizottság elnökének.
c) A Képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatának átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
2.5. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
a) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
b) A vagyonnyilatkozatokról, és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
c) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön gyűjtőszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
2.6. Felelősségi szabályok
a) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.
b) A Képviselő-testületi tagfelelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
c) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.
2. melléklet3
1. A 9/2010.(VII.2.) mezőladányi önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdése értelmében:
2. A 12/2000.(IX.5.) mezőladányi önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében:
3. A 12/2000.(IX.5.) mezőladányi önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében:
4. A 12/2000.(IX.5.) mezőladányi önkormányzati rendelet 6. §-a értelmében:
5. A tárgyévi költségvetési rendeletben foglaltak értelmében:
6. A 4/2015.(III.2.) mezőladányi önkormányzati rendelet 1. mellékletében foglaltak értelmében a Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
a) Természetbeni települési támogatás Karácsonyi támogatás címén,
b) Települési támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása címén,
c) Rendkívüli települési támogatás a temetési költségek támogatása címén,
d) Települési támogatás a 60. életévét betöltött személyek hulladékkezelési közszolgáltatási díjának eseti támogatása címén,
e) húsvéti támogatás a 62 éven felüliek részére,
f) Köztemetés.
g) Tanévkezdési települési támogatás.
7. A 2/2013.(II.4.) mezőladányi önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében a Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése , feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
f) az önkormányzat tulajdonában lévő épületek eseti jelleggel, kizárólag határozott időre történő bérbeadására vonatkozó bérleti szerződés megkötése, amennyiben a bérletből származó bevétel a szerződés időtartama alatt a 100 000 Ft-ot nem haladja meg.
8. A 14/2013.(IX.30.) mezőladányi önkormányzati rendelet 6. §-a értelmében:
9. A helyi közutak tekintetében az önkormányzati közútkezelői hozzájárulások kiadásával kapcsolatos alábbi hatáskörök:
a) a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása (elterelése) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt.
b) a megrongálódott közút kijavítása, a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig a forgalomban résztvevők tájékoztatása, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendelése, illetőleg a közút lezárása.
c) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához közútkezelői hozzájárulás kiadása.
d) a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos feladatok.
e) útcsatlakozás létesítésével, felújításával, korszerűsítésével, fenntartásával, áthelyezésével, megszüntetésével kapcsolatos közútkezelői feladatok.
f) a közút műtárgyának minősülő burkolat árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez szükséges közútkezelői feladatok.
g) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határáról számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása.
h) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása.
i) kezelői hozzájárulás kiadás, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
10. A 13/2017.(XII.27.) mezőladányi önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a polgármester - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez továbbá építési engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével:
a) a településkép fokozottabb védelme érdekében a Község közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez,
b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében. Ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.
3. melléklet4
1. Mezőladány Község Önkormányzata:
Sorszám |
Kormányzati funkció |
Kormányzati funkció megnevezése |
|---|---|---|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási |
2. |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
3. |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
4. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
5. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
6. |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz |
7. |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
8. |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
9. |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
10. |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
11. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
12. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
13. |
045120 |
Út, autópálya építése |
14. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
15. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
16. |
049010 |
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
17. |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, |
18. |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
19. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
20. |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
21. |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
22. |
064010 |
Közvilágítás |
23. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
24. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
25. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
26. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
27. |
074011 |
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás |
28. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
29. |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
30. |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
31. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
32. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
33. |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
34. |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
35. |
082094 |
Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
36. |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
37. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
38. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
39. |
102025 |
Időskorúak átmeneti ellátása |
40. |
102026 |
Demens betegek átmeneti ellátása |
41. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
42. |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
43. |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal
Sorszám |
Kormányzati funkció |
Kormányzati funkció megnevezése |
|---|---|---|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási |
2. |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
3. |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
4. |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
5. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
6. |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz |
7. |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
3. Mezőladányi Tiszavirág Óvoda és Konyha
Sorszám |
Kormányzati funkció |
Kormányzati funkció megnevezése |
|---|---|---|
1. |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
2. |
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai |
3. |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
4. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
5. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
6. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
A 12. § (4) bekezdése a Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 1.2.1. pont a) alpontja a Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Mezőladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.