Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv 23. §-25. §.-ai alapján a helyi Önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

Az Országgyűlés a 2023. évi LV. tv-el rendelkezett Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről.

A törvény szabályozza – többek között – a központi költségvetés és a helyi Önkormányzatok kapcsolatrendszerét. Megállapítja a központi hozzájárulások és támogatások fajlagos összegeit. A költségvetési törvény 2023. július 13.-án kihirdetésre került és az alapvető – illetve a kihirdetést követően módosított - rendelkezések 2024. január 1.-én léptek hatályba. Az Államháztartási törvény értelmében a költségvetési rendeletet a hatályba lépést követő 45. napig (2024. február 15-ig) kell a Képviselő-testület elé benyújtani.

A 2024. évi költségvetés összeállítására az alábbiak figyelembevételével került sor.

Jelenleg több olyan törvény, kormányrendelet van hatályban, mely önkormányzatunk ez évi költségvetését jelentősen befolyásolja, szerkezetét meghatározza. Ezek a jogszabályok: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény/ (a továbbiakban: Áht.) továbbá Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet.. A költségvetés készítésekor alapvetően ezeket a jogszabályokat kellett végrehajtani.

Az Áht-ben foglaltak szerint a jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester 2024. február 15-ig terjeszti be a Képviselő-testületnek.

Az Áht meghatározza a költségvetés szerkezetét, amelynek értelmében az Önkormányzat, az Önkormányzati Hivatal és valamennyi intézmény rendelkezik önálló költségvetéssel. Az Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatal /esetünkben a Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal/ gondoskodik. Ugyancsak a Hivatal gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzatok korábbiakban felsorolt feladatainak ellátásáról.

2013 óta már nemcsak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek rendelkeznek számlaszámmal és adószámmal, hanem az önállóan működő költségvetési szervek is, maga az Önkormányzat is és a nemzetiségi önkormányzatok is. Mind az önállóan működő, mind pedig az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek valamint az önkormányzatnak is elemi költségvetést kell készíteni a költségvetési rendelet jóváhagyását követően, melyet a polgármester hagy jóvá.

Az utalvány ellenjegyzésére 2012. évtől nincs szükség, ezáltal minden felelősség az utalványozóra hárul. Nagyobb hangsúlyt kap a kötelezettségvállalás, kötelezettséget vállalni csak a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére lehet, és utalványozni is csak érvényesen azt az összeget lehet, melyre a kötelezettségvállalás megtörtént. Természetesen szükség van emellett a teljesítés igazolásra is. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem épül be az Önkormányzat költségvetésébe. Ugyanez vonatkozik a jogi személyiségű társulásokra is.

2013. január 1-jétől működési hiányt nem tervezhet az önkormányzat.

Az Mötv. e rendelkezésével az volt a jogalkotó szándéka, hogy az önkormányzati, működési célú eladósodásnak gátat szabjon, az államadósság és az önkormányzati adósság elleni küzdelem jegyében.

Ezt támasztja alá az is, hogy Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §.-a értelmében működési célra – a jogszabályban meghatározott ügyletek kivételével - kizárólag a naptári éven belül lejáró futamidejű (likvid) hitel vehető fel. Az éven belül lejáró hitelt azonban a költségvetésbe nem kell betervezni.

A költségvetésben külön kell feltüntetni a kötelező feladatokat, a nem kötelező, önként vállalt feladatokat és az állami (államigazgatási) feladatokat, természetesen mindezeket intézményenként is be kell mutatni mind bevételi, mind pedig kiadási előirányzatonként.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései szerint 2013. január 1-jétől a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit kizárólag a számlavezető pénzintézetnél kötheti le.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírja, hogy az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet a törvényben meghatározott kivétellel érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Ezen kivételek közzé tartozik a saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése.

Az Önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében szerepeltetett adósság keletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési célról és az ügylet várható értékéről a kormányt előzetesen tájékoztatja, a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. A hozzájárulás megkéréshez a törvényben előírt feltételeket kell teljesíteni.

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.

A költségvetési rendeletek tartalmára és formájára vonatkozóan is az Áht. és a végrehajtására vonatkozó 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet tartalmaz előírásokat.

A költségvetési rendelet a fentiek figyelembevételével készült el és tartalmazza az önkormányzat és a költségvetési szervei 2024. évi működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet.