Önkormányzat vagyonáról

Vagyonrendelet

Hatályos: 2013. 07. 05

Önkormányzat vagyonáról

Vagyonrendelet

Hatályos: 2013. 07. 05

Nyírkarász Község Önkormányzat képviselő-testülete A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, a vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre. (a továbbiakban önkormányzati vagyon).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon.

II. Fejezet

1. Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a forgalomképtelen törzsvagyona.

4. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon közzé önkormányzati vagyont nem rendel.

5. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) kommunális hulladék elhelyezésére szolgáló telep,

b) az önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő művészeti értékkel bíró ingóság

c) temető.

6. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó vagyonelemek:

a) lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek

b) belterületi és külterületi földingatlanok:

ba) építési telkek,

bb) mezőgazdasági művelési földek,

bc) nem lakás célú építésre alkalmas földek,

bd) egyéb földek.

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak.

III. Fejezet

1. A tulajdonosi jogok gyakorlása, az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjog átruházásához (elidegenítéséhez), kölcsönös átruházáshoz (csere), visszterhes megszerzéséhez, ingyenes megszerzéshez, használat, hasznosítási jog átengedéséhez az adott vagyonelem forgalmi értékét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - meg kell határozni. A forgalmi érték megállapítása szempontjából a képviselő-testület hivatala értékbecslése az irányadó, mely értékbecslés alapján megállapított forgalmi érték ÁFA nélküli értéken értendő. Amennyiben a rendelkezési jog jogosultja indokoltnak tartja, a vagyon értékét forgalmi értékbecslővel állapíttatja meg.

(2) Értékesítéskor:

a) az önkormányzat ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,

b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken, (a nettó értéken),

c) társasági részesedés esetén üzleti értékbecslés alapján,

d) a c) pont alá nem tartozó értékpapír vagyonának értékét névértéken

kell megállapítani.

(3) Az önkormányzati vagyon forgalmi értékét megállapító értékbecslés érvényességi ideje 6 hónap, kivéve, ha a szakértői értékbecslés eltérő időtartamot határoz meg.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén, a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adóérték-bizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

2. Követelésről lemondás

8. § (1) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 200.000,-Ft összegű, és az azt meghaladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére, és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelése elengedésére.

(2) A képviselő-testület a polgármestert hatalmazza fel a 200.000,-Ft összeghatárt meg nem haladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére, és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelése elengedésére.

(3) A képviselő - testület és a polgármester – e § (1)-(2) bekezdésében foglalt összeghatárok figyelembevétele alapján - csak a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

a)csődegyezségi megállapodásban,
b)bírói egyezség keretében,
c)a felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d)ha a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e)ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f)kötelezettje nem lelhető fel, és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
g)kivételes önkormányzati érdekből.
3. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

9. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések:

a)az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b)ingatlan cseréje,
c)ingyenes vagyonátruházás,
d)a képviselő-testület hivatala által készített forgalmi értékbecslés alapján - 1.000.000-Ft összegű és a fölötti, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása,
e)önkormányzatnak a gazdasági és közhasznú társaságokban lévő részvényeinek és üzletrészeinek értékesítésre történő kijelölése, valamint részvény, illetve üzletrész szerzése e társaságokban,
f)értékhatárra tekintet nélkül a hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
g)kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
h)kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,
i)örökléssel történő tulajdonszerzés, kivéve, ha az ingó és ingatlan örökség jogosultja feladatkörével összefüggésben az önkormányzat intézménye,
j)a vagyonkezelő által
ja) gazdasági és közhasznú társaságban részvény, üzletrész, részesedés bármilyen jogcímen történő megszerzésének, értékesítésének engedélyezése,
jb) vagyonkezelő, gazdasági és közhasznú társaság alapításának engedélyezése,
jc) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, valamint társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatásának engedélyezése,
jd) az alapfeladatok sérelme nélkül a használatában lévő pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás gazdasági társaságba történő bevitele,
k)a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon e rendeletben foglaltaknak megfelelő hasznosítása,
l) vagyonkezelő, gazdasági társaság és társadalmi szervezet alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről, alapítványhoz való csatlakozásról,
m) vagyontárgy biztosítékul nyújtásáról hitelfelvételhez és kötvény kibocsátáshoz,
n) harmadik személy javára történő kötelezettségről, vagyoni értékű jogról való lemondásról, értékhatártól függetlenül
ny) az önkormányzat gazdasági társaságban fennálló üzletrészének értékesítéséről, az üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadásáról, pénzbeli betétjének és apportjának emeléséről és csökkentéséről.
o)előzetes hozzájárulás a vagyonkezelők általi adásvétel jogcímén történő ingatlanszerzéshez,
p) 200.000 Ft értékhatár feletti vagyon értékesítése, használatának, hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, visszterhes megszerzése, kivéve a q)-r) pontban foglaltakat,
q) a közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű ingatlan vásárlása, használatának, hasznosítási jogának megszerzése,
r)ingatlan tulajdonjogának átruházása, elidegenítése, használatának, valamint a hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése valamint elidegenítés esetén pályázat kiírása, pályázat ütemezésének megállapítása, a pályázat elbírálása,
s)a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedése,
t)az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint követelés elengedése, részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése,
(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű ingatlan vásárlása, használatának, hasznosítási jogának megszerzése,
b) a képviselő-testület hivatala által készített forgalmi értékbecslés alapján - 1.000.000- Ft értékhatár alatti, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása,
c) a vagyonkezelők által végzett vagyonkezelés eseti ellenőrzése,
d) előzetesen jóváhagyja - a vagyonkezelő vezetője által megkötendő - azon bérbeadásokat, amelyek esetén a bérlet időtartama hosszabb 12 hónapnál, vagy az egy évben esedékes bérleti díj nettó összege eléri, vagy meghaladja az 500.000 Ft-ot.
e) amennyiben a pályázat elbírálására licittárgyalással kerül sor, a pályázati határidő leteltét követő első bizottsági ülésen a beérkezett ajánlatoknak a megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a pályázati kiírásnak megfelelnek-e.
f)a hatáskörrel rendelkező szerv döntése szerint vagyon hasznosítási jogügyletek megkötésére,
g) megkötni a képviselő-testületi által elfogadott bérleti és egyéb használati szerződéseket,
h) lekötni az átmenetileg szabad pénzeszközöket egy évnél rövidebb lejáratú időtartamra,
i) 200.000 Ft összegű és az alatti értékű vagyon értékesítése, használatának, hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, visszterhes megszerzése, kivéve e rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontban foglaltakat,
j) jóváhagyni a vagyonkezelő vezetőjének kérelmére a számviteli szabályok szerint számított kis értékű egyedi értéket meghaladó vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingó tárgyi eszközök selejtezését, valamint a „0”-ra leírt szükségtelenné vált, vagy lebontásra ítélt épületek, építmények selejtezését, bontását,
k) az e rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint követelés elengedése, részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése,
l) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos alábbi tulajdonosi jognyilatkozatokat:
la) elővásárlási jog gyakorlása,
lb) telekmegosztás,
lc) telekösszevonás,
ld) telekhatár-rendezés,
le) építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás,
lf) építési engedélyezési eljárás,
lg) az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése és a
lh) további megterheléshez történő hozzájárulás megadása
megtenni.
m) az önkormányzati vagyont érintő bírósági és hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, továbbá az ügyfél jogának gyakorlására,
n) gondoskodni az önkormányzat jogi képviseletének ellátásáról.
4. Az önkormányzati vagyon átruházásának szabályai

10. § (1) A nettó 5 millió forint értékű és azt meghaladó vagyont – ha a törvény kivételt nem tesz csak - versenyeztetés – nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat - útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet átruházni.

(2) A nettó 5 millió forintos forgalmi értékhatárt nem meghaladó vagyont – versenyeztetés – nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat – útján, vagy a bérlő közvetlen kijelölésével lehet átruházni.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályai

11. § (1) A nettó 5 millió forint értékű és azt meghaladó vagyont – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés – nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat - útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A nettó 5 millió forintos forgalmi értékhatárt nem meghaladó vagyont – versenyeztetés – nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat – útján, vagy a bérlő közvetlen kijelölésével lehet hasznosítani.

6. Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása

12. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérleti vagy haszonkölcsön szerződés útján, vagy saját művelésben hasznosítja.

(2) A haszonbérleti díj mértéke a búza felvásárlási árától függően évente változik. A fizetendő díj éves mértéke aranykoronánként 40 kg étkezési búzának, a tárgyév júliusában augusztus hónapra kötött szerződések tőzsdei átlagára.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legfeljebb 5 évig adhatók haszonbérbe.

(4) A haszonbérlő a haszonbért évenként utólag, szeptember 30. napjáig köteles egy összegben a haszonbérbeadó javára megfizetni. A haszonbér az önkormányzat költségvetését illeti.

13. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt földet köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési, talajerő-visszapótlási és kártevő-mentesítési kötelezettségének eleget tenni.

(2) Amennyiben a haszonbérlő e kötelezettségeit a felszólítástól számított 30 napon belül nem teljesíti, vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(4) A haszonbérlő a haszonbérelt földön csak ideiglenes jellegű, betonalap és aljzat nélküli, 30 m2 alapterületet meg nem haladó gazdasági épületet létesíthet, az építési hatóság előzetes engedélyével, kártalanítási kötelezettség nélkül.

(5) A haszonbérlő az ideiglenes épületet a haszonbérlet megszűnésekor saját költségén köteles eltávolítani.

14. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A haszonbérleti szerződés egy-egy példányát a vagyonnyilvántartónak el kell juttatni.

7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni, használati jogát átengedni, gazdasági társaságba vinni csak a jelen rendelet előírásai szerint lehet.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátáshoz feleslegesség válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A képviselő-testület és hivatala elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása kizárólag határozott idejű bérbeadás útján és az épület funkciójával összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható. E helyiségek használatára forgalomképes jog nem szerezhető és az ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

IV. Fejezet

1. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése, gyakorlásának szabályai

16. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő részére a képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben köteles biztosítani.

(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti azon kötelezettségét, hogy a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni.

(4) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(5) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetni,

c) a vagyonhoz fűződő közterheket viselni,

d) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni,

f) a polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedéséhez, részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezéséhez, és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelése elengedéséhez a képviselő-testület jóváhagyását kérni.

g) azon bérbeadásokat, amelyek esetén a bérlet időtartama hosszabb 12 hónapnál, vagy az egy évben esedékes bérleti díj nettó összege eléri, vagy meghaladja az 500.000 Ft-ot, előzetes jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszteni.

(6) A vagyonkezelőtől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

17. § (1) A vagyonkezelő a használatában lévő üzleti vagyonba tartozó és korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat és egyéb javakat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül, jelen rendelettel meghatározott eljárási rend szerint - határozott idejű bérbeadás útján - és amennyiben az alaptevékenység jellege lehetővé teszi - az üzleti vagyonát vállalkozási tevékenység folytatására e rendeletben foglalt szerint hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel a vagyonkezelő költségvetését illeti meg.

(2) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

(3) A vagyonkezelő a használatában lévő épületeket - az országgyűlési és az önkormányzati választások, kisebbségi önkormányzati választások, népszavazás, népi kezdeményezés céljára kötelesek a választások lebonyolításához szükséges mértékben - térítés nélkül – a Helyi Választási Iroda rendelkezésére bocsátani.

(4) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység színvonalának javítására az önkormányzat költségvetési rendeletében foglaltak szerint.

(5) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő költségek megtérüljenek.

(6) A vagyonkezelő az éves költségvetését meghaladó kötelezettséget csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

2. A vagyonkezelői jog ellenértéke, ingyenes átengedése és azok részletszabályai

18. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület a 5 millió Ft értéket meghaladó vagyonkezelési jog átengedéséről a Nyírkarász Község Önkormányzata hivatalos honlapján, valamint egy megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a Nyírkarász Önkormányzata hivatalos honlapján hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

19. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális, gyermekvédelmi ellátás,
d) egészségügyi ellátás
e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása
f) sportcélú feladatok ellátása
3. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

20. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

V. Fejezet

1. Eljárási szabályok

21. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

1. A vagyonkezelés ellenőrzése

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló törvény figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) képviselő-testület által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

VI. Fejezet

1. Záró rendelkezések

23. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Nyírkarász Község Polgármesteri Hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel.