Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2017 (III.30.) önkormányzati rendelete

Nyírkarász Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról

Nyírkarász Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 42. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, továbbá a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partnerek véleményének kikérésével Nyírkarász Község Helyi Építési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

Lehetséges ütemek:

- Szabolcs utca É-i oldala,

- Megszűnt vasút töltésétől Ny-ra lévő terület,

- Jókai utca ÉK-i oldala,

- Levelesi utca É-i oldala,

- Madai utca D-i oldala,

- Hajnal utca Ny-i oldala.

A belterületbe vonás ütemeinek sorrendjét Nyírkarász Község Önkormányzata döntése határozza meg.

(3) A belterületbe vonásig a területek beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a szabályozási tervekben és HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen új épület, pavilon létesíthető.

b.) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen köztárgyak (művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó) a következők szerint helyezhetők el:

- a járda legkisebb hasznos szélességét (1,50 m) nem csökkenti,

- rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,

- a járművezető kilátását nem gátolja, a közút forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

- a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza,

A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogosátkelőhelyektől a forgalmi haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogosátkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részen 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

(5) Közművesítés:

a.) A közművesítettség lehetséges fokozatait az OTÉK 5. §. (2) rögzíti, és értelmezi.

b.) Közművesítettségi fokozatok:

- teljes közművesítettség,

- részleges közművesítettség,

- hiányos közművesítettség,

- közművesítetlen terület.

c.) Nyírkarász beépítésre szánt területein teljes közművesítettség szükséges.

d.) Vízellátásnál elfogadható a bevizsgált ivóvízminőségnek elfogadott fúrott kút.

(6) A telekalakítás szabályai:

a.) Az Étv 23. §., 24. § ., valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.

b.) Elővásárlási jog: az Étv 25. §. (2) bekezdés szerint önkormányzati rendelet készül a Nyírkarász Településszerkezeti Tervében rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében.

c.) Kisajátítás: Étv 26. §-nak megfelelően történik.

d.) Kialakítható legkisebb telekterületméretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSz és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.

e.) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület és telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandók. A kialakult telek – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható, és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult – az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke az övezeti szabályok szerint biztosítandó, azonban ha a kialakult beépítettség mértéke ennél nagyobb, a beépítettség megtartható, de nem növelhető.

f.) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási Terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek kialakíthatók a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet szerint.

- tervezett szabályozási vonal,(közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala)

- szabályozási szélesség,

- építési övezetek határa, övezetek határa, területi egység határa,

- övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,

- építési övezeti előírások, ezen belül:

- beépítési mód,

- telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,

legkisebb mélység,

kialakítható legkisebb telekterület méret,

legkisebb zöldfelület,

legnagyobb beépítettség,

legnagyobb építménymagasság,

- a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások,

- elő-, hátsó-, és oldalkertek méretei, építési hely,

- kötelező építési vonal,

- közművesítési előírások,

- terepszint alatti építmények előírásai,

- környezetvédelmi előírások.

(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:

Az építési övezet és nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladja meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20 %-át.

b) A meglevő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

c) Telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal).

(4) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata.

Kialakult építménymagasság, és kialakult telekterület méretre vonatkozik.

Beépítésre szánt területekre,

Beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak:

(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

1. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:

1. Lakóterületek:

- falusias lakóterületek (Lf)

2. Vegyes területek:

településközpont vegyes területek (Vt)

3. Gazdasági területek:

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

- ipari gazdasági területek (Gip)

4. Különleges területek:

- sportterület (Kü-1)

- temető területek (Kü-2)

- kegyeleti parkok (Kü-3)

1. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

1. közlekedési-, közmű elhelyezési területek (K/2, K/3, K/4, K/5, KM/1, KM/2)

2. zöldterületek:

- közparkok (Z)

3. erdőterületek: (E)

- védelmi erdő, (Ev)

- gazdasági erdő, (Eg)

4. mezőgazdasági területek

- kertes mezőgazdasági területek, (Mk)

- általános mezőgazdasági területek. (Má)

5. vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

Oldalhatáron álló beépítési mód:

a.) Főépületek esetében:

- Ha a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítésmódnál az épület-elhelyezés a telekhatártól számított 1,0 méter széles csurgó-távolságra is lehetséges.

- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is megengedhető.

b.) Melléképületek esetében:

- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

2. A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

3. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

a.) Előkertek:

Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK= 5 m kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is ÉV= 5 (m-ben)

EK =K, ÉV= K kötelező előkerti méret, a kialakult előkerti méret és építési vonal alkalmazandó az illeszkedés törvénye szerint.

b.) Oldalkertek:

- Az oldalkertek legkisebb szélessége:

Szabadon álló beépítési módnál a maximális építménymagasság fele.

Ikresen csatlakozó beépítési módnál a maximális építménymagasság fele.

Oldalhatáron álló beépítési módnál a maximális építménymagasság mértéke.

c.) Hátsókertek:

- A hátsókertek a HÉSZ telekzónák építési határvonalai szerint történik (hátsó építési határvonaltól a hátsó telekhatárig).

- A hátsókert nem lehet kisebb:

- sem az építmény hátsókertre néző tényleges építmény magasságának mértékénél,

- sem 6 m-nél.

4. Kialakult helyzet speciális előírásai:

a.) Kialakult legnagyobb beépítettség:

Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.

b.) Kialakult építménymagasság:

A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.

c.) Kialakult telekterület:

Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telek területe tovább nem csökkenthető.

Nyírkarász lakóterületeinek építési övezeteit az OTÉK 8. §.(2/a.) szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni, a beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatorna megépítéséig részleges közművesítettség megengedhető.

(4) Lakóterületeken belül, a minimális telekterület esetében (400 m2 és 500 m2) csak egy lakóépület építhető.

(5) Nyírkarász lakóterületei sajátos építési használatuk szerint:

- falusias lakóterületek (Lf).

A falusias lakóterületen telkenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen az alábbi melléképületek építhetők:

a. Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,

b. A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

6. pince, pince felépítménye,

7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

- közmű becsatlakozási műtárgy,

- közműpótló műtárgy,

- hulladéktartály – tároló,

- kirakatszekrény,

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.

(3) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(4) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20 m széles, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min. 18 m szélességű telken az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 m távolságra is elhelyezhető az épület.

(5) Az előkertek, építési vonalak szabályozása, szabályozási terv és HÉSZ 6. §.(5) 3.a pont szerint.

(6) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (5) bekezdés 3.b. pont szerinti eltérésekkel.

(7) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a HÉSZ 6. §. (5) 3.c. pontja szerint.

(8) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

1. TÁBLÁZAT:

(9) Átmenő /két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű/ utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél, 80 m telekmélység felett, megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.

(10) Az Lf-1 , Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 jelű építési övezetek lakóterületei funkciónális zónákra tagolódnak.

Előkert zóna:

- Az utcai telekhatártól az építési határvonalig, illetve oldalkertig terjedő zóna.

Lakó és gazdasági udvar zónája:

- Az utcai építési határvonaltól a hátsó építési határvonalig terjedő zóna.

Lakóudvar:

- Az utcai telekhatártól 35 m-ig terjedő zóna. Lakófunkció

Gazdasági udvar:

- Az utcai telekhatártól 35 m-től 60 m-ig terjedő zóna.

Gazdasági funkció

Hátsókert:

- Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem beépíthető.

- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.

- Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

- 35 m – 60 m hosszú teleknél a min. 6 m hátsókert biztosítandó.

- A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett az építési helyen, szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

- egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

- sportépítmény,

- üzemanyagtöltő (50 m sugarú védelmi övezet kijelölése kötelező).

A településközpont vegyes területen elhelyezhető melléképületek:

a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló, egyéb tároló, hűtőtároló.

b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények,

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

6. pince, pince felépítménye,

7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

A településközpont vegyes területen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

- közmű becsatlakozási műtárgy,

- közműpótló műtárgy,

- hulladéktartály – tároló,

- kirakatszekrény,

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadonálló antennaoszlop és legfeljebb 6 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.

(3) Előkertek, oldalkertek és hátsókertek szabályozása, szabályozási terv szerint, valamint a HÉSZ 6. §.(5) 3 pont a.) b.) c.) szerint.

(4) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

2.sz. TÁBLÁZAT

a. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,

b. ipari gazdasági területek.

A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásai érvényesek.

(3) Nyírkarász Község ipari gazdasági területein, jelentős mértékű zavaró hatású terület nem alakítható ki. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A gazdasági területeken belül, az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozása szabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása HÉSZ 6. §.(5) 3. pont szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték.

(4) ^[6] A Gksz-2 építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, de annak magassága 30 métert nem haladhatja meg, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

1. Nyírkarász ipari gazdasági területei nem jelentősen zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

a.) Ipari területbe a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető terület sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető el mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartó épületek is. Nagylétszámú állattartó épületet falusias lakóterület és a településközpont vegyes terület övezeteitől min. 500 m távolságra lehet létesíteni.

b.) Nagylétszámú állattartó építményt a saját telkén, a szomszédos telkek felőli oldalakon min. 20 m szélességben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni. Az övezetben a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő. Csak honos és őshonos növények telepíthetők. Az építési övezet területén, ha nem gazdasági rendeltetésű övezettel szomszédos, az előkert mélysége 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete 10 m. Az előírás szempontjából szomszédosnak tekintendők azok a telkek is, amelyeket II. rendű közterület választ el egymástól.

(2) Az ipari területeken az OTÉK 20. §. (4) bekezdés szerinti építmények, nagylétszámú haszonállattartó telep, állattenyésztés céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

4. sz. TÁBLÁZAT

a. sportterület (Kü-1)

b. temető területek (Kü-2)

c. kegyeleti parkok (Kü-3)

(3) A különleges területek célja és használatuk fajtája:

a. Sportlétesítmény (övezeti jel Kü-1) Nyírkarász Község sporttelepe, amely a Község rangjának, elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. A sportlétesítmény fejlesztésére, kialakítására, sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő, amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést, vízelvezetést.

b. Működő temető (övezeti jel Kü-2) Nyírkarász Község köztemetője. A temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a Község temetkezési területének biztosítása, a jelenlegi terület bővítésével. A temető bővítési területén legalább 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani, a 36/2002 (III.07.) Korm. rendelet szerint.

c. Kegyeleti park, lezárt temetők (övezeti jel Kü-3) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendők.

5.sz. TÁBLÁZAT

(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység, csak a tervvel összhangban történhet.

(4.) A közlekedési területbe a kővetkező közutak tartoznak:

K-2. Országos mellékutak:

4105. sz. Anarcs – Nyírbátor összekötő út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. A Felszabadulás úttól a Kossuth utca D-i végéig az egykori vasút töltésére új nyomvonalra kerül.

4106 sz. Gyulaháza – Nyírmada út külterületen halad 30 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

K-3. Települési gyűjtő utak:

A T-2, Szabályozási Terv szerint alakítandók ki.

K-4. Útkategóriák alapján a T-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakó utak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m, 10,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

K-5. Gyalogút, minimális szabályozási szélessége 3 m.

KM-1. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.

KM-2. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.

(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel, rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négyegységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal, a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban min. 5 %, de legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet, kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

- Nyírkarászi Földvár emlékpark

- Felszabadulás utcától Ny-ra lévő park,

(5) Tervezett közparkok:

- Jókai utcától K-re kialakítandó közpark (18-as tömb)

- Hajnal utcától Ny-ra kialakítandó közpark (35-ös tömb)

a. védelmi /védett és védő/ erdők: (Ev) övezeti jellel

b. gazdasági erdők: (Eg) övezeti jellel

(3) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet

(4) A 100000 m²-t (10 hektár) meghaladó területnagyságú telken

- gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

a. kertes (Mk) és

b. általános (Má) terület lehet.

(3) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

1. általános mezőgazdasági területek:

a. M-l : gyep (rét, legelő) terület

b. M-2: (döntően) szántó művelésű terület

c. M-3 : nádas, mocsár, vízállásos terület

d. MV-1: természetvédelmi hatóság által védendő természeti terület

2. kertes mezőgazdasági területek:

e. Mk: gyümölcsös, szőlő, konyhakert terület

(4) Az M-1 jelű övezetben, csak állattartási célokra épülhet épület, vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül, csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

(5) Az M-2 övezetben beépítési lehetőségek OTÉK 29. §. (3) bekezdés szerint.

- Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3 %-os beépítettség megtartásával építhető, 10.000 m² alatti területen lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület nem építhető.

- Állattartó telepek (új) létesítése, csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

(6) Az M-3-as övezetben (nádas, mocsár, vízállásos terület) építményt elhelyezni nem szabad.

(7) Az Mk övezetben (kertes mezőgazdasági területen) az OTÉK 29. §. (3) bekezdés szerint lehet építeni. Kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.

- Karász - Gyulaházi csatorna FETIVIZIG

- Nagyréti csatorna Felsőszabolcsi VGT

- Nagyréti mellékág csatorna Felsőszabolcsi VGT

- Lóréti szivárgó Felsőszabolcsi VGT

(2) Vízügyi érdekből a vízügyi társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó ‚beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül.

(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és

összetételére valamint a klímára)

- a burkolat felszedésével, zöldfelülettel, való kiváltásával,

- a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem, ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával,

- kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával.

(6) Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárja. A vizek szennyezését, előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.

(7) Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, ahol:

- Az öntözés a talaj termékenységére káros folyamatokat nem idéz elő, illetve ezeknek egyidejűleg elejét veszi, továbbá feltárt, vagy hidrogeológiai vizsgálattal megállapítottan szabad, vagy szabaddá tehető vízkészlet van.

- A vízmennyiség elegendő és minőségileg — a szükséges tárózást is figyelembe véve — megfelelő.

- A terület vízrendezése megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik.

- Az öntözéses termelési technológia feltételei biztosítottak.

Szennyvízöntőzést csak előtisztított, a hatályos jogszabályokban előírt határérték paraméterekkel rendelkező szennyvízzel szabad.

(8) Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzen. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat.

(9) Tógazdaságot elsősorban olyan vízzáró talajon kell létesíteni, amely talajjavítás és vízrendezés után sem alkalmas szántóföldi művelésre, és egyúttal az előírt minőségű víz rendelkezésre áll. A halastavakat a talajvízszint káros megemelkedésének, illetve a szomszédos területeken keletkező károknak a megakadályozására az elvezető hálózatba bekötött szivárgókkal kell körbevenni. A halastavak feltöltésére és táplálására csak olyan vizet szabad felhasználni, amely különösen a lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint a mikrobiológiai szennyezettség szempontjából megfelelő.

a. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges – vegyi anyagok kivételével — a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.

b. A bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bánya területén a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és ha lehetséges — természetszerű állapotot kell kialakítani.

a.) Építésjogi követelmények az Étv. 18. §. és 19. §. szerint.

b.) Tilalmak az Étv. 20. §. 22. szerint kell eljárni a telekalakítási, építési tilalmak területén, változtatási tilalom nem kerül elrendelésre. Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom kerül elrendelésre a szabályozási terveken jelölt belvízveszélyes területeken. (A feltétel: a veszélyeztetett terület belvízrendezése, feltöltése)

c.) Telekalakítás az Étv. 23. §. és 24. §. szerint.

d.) Elővásárlási jog az Étv. 25. §. szerint.

e.) Kisajátítás Étv. 26. §. szerint. A tervezett utak építési területének kisajátítása szükség esetén az Önkormányzat joga.

f.) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés az Étv 27. §. előírásai szerint történik.

g.) Útépítési és közművesítési hozzájárulás Étv. 28. §. szerint.

h) Településrendezési kötelezések Étv. 29. §. szerint.

i.) Kártalanítási szabályok Étv. 30. §. szerint.