A többször módosított a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §. a) pontja alapján, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

AZ ADÓ BEVEZETÉSE

1. Pátroha Községi Önkormányzat illetékességi területén határozatlan időre bevezeti a helyi iparűzési adót.
2. Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által határolt – bel- és külterületet magába foglaló – térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
3. A helyi iparűzési adó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat a jegyző látja el.

2. §

1. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység)
2. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
3. Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység a

1. Piacozó és vásározó kiskereskedelem,
2. Építőipari tevékenység folytatása, illetőleg természeti erőforrás feltárása vagy kutatása, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
3. Bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

4. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg.
5. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

3. §

AZ ADÓ ALANYA

1. Az adó alanya a vállalkozó.

Adóalany:

1. magánszemély,
2. a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.

2. Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása irányadó.

4. §

AZ ADÓ ALAPJA

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével.

2. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak kell megosztania a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. számú melléklete helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelkezései szerint.
3. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy naptári napnak számít.
4. Az (1)-(3) bekezdésektől eltérően

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg,

5. Az adó alapját az alábbiak szerint  is megállapíthatja.

a) pont szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka,  b) pont szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

6. A fentebb nem szabályozott esetekben a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 39/B.§ vonatkozó rendelkezései irányadóak.

5. §

AZ ADÓ MÉRTÉKE

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1,8 %-a.
2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó-átalány naptári naponként

1. piacozó és vásározó kiskereskedelem esetén 1.000 Ft.
2. egyéb ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén 3.000 Ft.

6. §

ADÓBEVALLÁS

1. A vállalkozónak az iparűzési adóról az adóévet követő május 31-ig kell bevallást tenni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
2. A vállalkozó (adózó) adókötelezettségét adójának évi összegét önadózással állapítja meg.
3. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, az adó alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
4. Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt.
5. Az adózónak 15 napon belül bevallást kell tenni az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 32. § (2) bekezdése szerint.

7. §

AZ ADÓ MEGFIZETÉSE

1. A vállalkozó adóelőleget két részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizeti meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az iparűzési adót a tevékenység megkezdésének napján kell befizetni.
2. Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
3. A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
4. Az adót és az adóelőleget a kerekítés általános szabályai szerint 100 forintra kerekítve kell megfizetni.
5. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
6. Adóhiány megállapítása adóbírságot, a bevallási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése mulasztási bírság megállapítását eredményezi.
7. Az adóhatóság által nyilvántartott adót, bírságot, pótlékot az adózónak külön számlára kell megfizetni.

8. §

A BEJELENTÉS SZABÁLYAI

1. Az önadózás útján megállapított adó esetében az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az adóhatóságnál.
2. Az adóhatóság által rendszeresített bejelentési lapon az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésében foglalt megfelelő adattartalommal kell bejelenteni az iparűzési tevékenységet.
3. Az adózónak a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz tevékenysége megkezdését, ha más adókötelezettség nem terheli.
4. Az adózónak az adókötelezettséget érintő változásokról (megszüntetés, telephely áthelyezés stb.) a változást követő 15 napon belül tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

9. §.

ADÓMENTESSÉG

1. Mentesül a helyi iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a vállalkozási szintű adóalapja az évi (nettó) 600.000,- Ft-ot nem haladja meg. Úgyszintén mentesül az iparűzési adó megfizetése alól az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a vállalkozási szintű adóalapja az évi nettó 600.000 Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben az adóalap meghaladja ezt az összeghatárt, a teljes adóalap adóköteles. A mentesség a benyújtott bevallás alapján a bevallott adóévre és a következő év adóelőlegére vonatkozik.

10. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelkezései irányadóak.
2. A rendelet 2004. január 01. napjával lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi a 13/1997. (XII. 22.) Kt., a módosításáról rendelkező 15/1998. (XII. 15.) Kt., a 17/1999. (XII. 10.) Kt., illetve a 8/2002. (XII. 13.) Kt. rendelet.

kmft.

         Tóth Sándor sk.                                                  Dr. Ágoston Andrea sk.

         Polgármester                                                                         jegyző