Pátroha Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat elfogadásáról
Hatályos: 2005. 01. 01- 2012. 09. 30Pátroha Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzat elfogadásáról
2005.01.01.
A Képviselőtestület: Pátroha Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva, az 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogköre alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. Törvény 7. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az építés helyi rendjének biztosítása érdekében ( a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglalóan, az alábbi önkormányzati rendelet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Pátroha település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt ( a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak a környezet általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv), és az 1999. évi LXV. törvényi módosítása, valamint az e törvény által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és 36/2002 (III.7.) módosítása (továbbiakban:OTÉK) előírásai, valamint a MORUS BT által készített 1/2002. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (T-2, és T-2/a) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. §
Építési engedélyezés általános szabályai
Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.)KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) A Területi Tervtanácson bemutatandó véleményezendő tervek körét a 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet rögzíti.
(3) A közterületen hatósági engedéllyel elhelyezhető építmények köre:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) árusító pavilon (mozgó árusítóhely létesítése,
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek),
d) közbiztonsággal kapcsolatos létesítmények (tárgyak)
e) szobor, díszkút elhelyezése,
f) távbeszélő fülke elhelyezése,
g) építési munkákkal kapcsolatos létesítmények ( állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás.
3. §
Építési engedély kérelem mellékletei
(1) Az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát a 46/1997. (XII. 29.)KTM rendelet rögzíti.
4. §
Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai
(1) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 18. §. szerinti előírásokat érvényesíti az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság.
(2) Azokon a településeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés ( és telekkialakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építési ( illetve telekalakítás ) a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb ( élet-, vagyon- vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen ) munkálatok elvégzésére irányul.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei ( például terület-előkészítés, belvízrendezés, közművesítés hiánya miatt ) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. Elvi építési engedély esetén az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 42. §-ában és a 36/2002 (III.7.) Korm. rendelet az OTÉK módosításáról 12. §-ban előírt meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó ( parkoló ) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(6) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásnál állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
5. §
Belterületi Határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő a T-2, és T-4 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
6. §
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási terv kötelező elemeinek jelmagyarázatát a terv tartalmazza.
(2) A kötelező szabályozási elemek:
- tervezett szabályozási vonal, (közterületek és nem közterületek elválasztó vonala)
- szabályozási szélesség,
- építési övezetek határa,
- övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás, építési övezeti előírások, ezen belül:
- beépítési mód,
- telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,
legkisebb mélység,
kialakítható legkisebb telekterület,
legkisebb zöldterület,
legnagyobb beépítettség
- a megengedett építménymagasság,
- építési hely,
- építési határvonal, (táblázatba és HÉSZ-ben)
- építési vonal,
- beültetési kötelezettség
- elővásárlási jog,
- a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások,
- előkert mérete,
- hátsó és oldalkert méretek,
- közművesítési előírások,
- terepszint alatti építmények előírásai,
- környezetvédelmi előírások.
(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:
Az építési övezet és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem haladja meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20%-át.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) A területhasználási egységeken és övezeteken belül telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek. Betartandók a 85/2000 (XI.8) FVM rendelet előírásai.
(2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz, - illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetők.
(4) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(6) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
II. Fejezet
TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
8. § Településszerkezet, terület felhasználás
A település igazgatási területre
(1) beépítésre szánt területre, (beépített, további beépítésre kijelölt területre) amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettség legalább 10%.
(2) beépítésre szánt területre, osztott , amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
(3) A település igazgatási területének beépítésére szánt területei: ( építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint) az alábbi terület-felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási tervek tartalmazzák.)
1./ Lakóterületek:
- falusias lakóterületek (Lf)
2./ Vegyes területek:
-településközpont vegyes területek (Vt)
3./Gazdasági területek:
-ipari gazdasági területek (Gip)
-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
-mezőgazdasági gazdasági terület (Mű)
4./ Különleges területek:
- temető terület (Kü-1)
- sportterület (Kü-2)
(4) A település igazgatási területének beépítésére nem szánt területei:
1./ közlekedési-, közmű elhelyezési, hírközlési területek (Kök)
2./ zöldterületek (Z)
3./ erdőterületek (E)
- védelmi erdő(E)
4./ mezőgazdasági területek (M)
- általános mezőgazdasági területek (Má)
- kertes mezőgazdasági területek (Mk)
5./ vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V)
- közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
- állóvizek medre és parti sávja.
III.fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
9. §
Épületek. építmények elhelyezésének általános szabályai.
(1) Az egyes terület felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a
terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben lévő galériaszint kiegészíthet.
(4) Alagsori helyiség, helyiségcsoport, pinceszinti helyiség, helyiségcsoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények – az elő -, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek” építési helyein” helyezhetők el. A terepszint alatti építmények pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5) Építmények közötti legkisebb távolság:
2. A Szabályozott beépítési módon belül az alábbi épület elhelyezés lehetséges:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
- ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítési módon belül az épület elhelyezés 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.
- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is megengedhető. (min. 3 m oldalkert)
b.) Melléképületek esetében:
- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.
3. A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
4. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK- kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
EK=…= K kötelező előkerti méret, illetve a kialakult előkerti méret alkalmazandó.
b.) Oldalkertek:
Az oldalkertek mérete OTÉK 35. § (1), (2), (3) és (4) szerint kerüljön meghatározásra.
c.) Hátsókertek:
A hátsókertek OTÉK 35. §. (4) szerint, és a HÉSZ telekzónák építési határvonalai szerint történik ( hátsó építési határvonaltól hátsó telekhatárig)
5. ) Kialakult helyzet speciális előírásai:
a.) Az építésügyi hatósági munkában kialakult építési övezet esetében a paraméterek meghatározásában az Érv. 18. §. (2) bekezdés szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni.
b.) Kialakult legnagyobb beépítettség:
Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb , mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult érték tovább nem növelhető.
d.) Kialakult épületmagasság:
A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.
c.) Kialakult telekterület:
d.) Amennyiben a kialakult telekterület kisebb , mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető ( amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.) A telek területe tovább nem csökkenthető. Temető és sportterületek telekmérete kialakult tovább nem csökkenthető.
10. §
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
(1) A terv lakóterületei sajátos használatuk szerint falusias (Lf) lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. §. szerinti épületek és építmények helyezhetők el.
(3) A falusias lakóterületen még kivételesen sem helyezhetők el at OTÉK 14. §. (2) bekezdés 8. pontjában meghatározott építmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. szerintiekből csak az a.), b.), c.) d.) e.), f.), g.), h.), i.), j.) , k.), m.) és n.) pontokkal jelöltek helyezhetők el.
(4) A lakóterület építési telkein az elő-és oldalkertekben pavilonok és önálló építményként 2 négyzetméter felületet meghaladó reklámtábla építése nem engedélyezhető, és nem engedélyezhető 2 négyzetméter felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés.
(5) A lakóterületek beépítésének feltételei, új lakóterületeknél:
- legalább részleges közművesítés ( közműves villamos energia, közműves ívóvíz, korszerű közműpótlóval szennyvízelhelyezés, nyílt árkos csapadékvíz elhelyezés, oltóvíz ellátottság biztosítottsága.)
(6) A lakóterületeken terepszint alatti építmények – az elő-, és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek „ építési helyein „ helyezhetők el. Az épületek alatt alagsor, pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíz nyomás elleni szigetelés szükséges.
(7) A lakóterületeken fő- és melléképületek helyezhetők el ( a fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.sz. mellékletben található meg.)
(8) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvízek és csapadékvizek elvezetéséről ill. ártalommentes elhelyezéséről.
(9) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket.
(10) Az (Lf) övezetű lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően az 1.sz. táblázat szerint meghatározott.
(11) Falusias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
(12) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
- Lakó és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
- Gazdasági és kert zóna
4. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.
5. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
6. Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
7. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
(13) Átmenő, két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakóteleknél 80 méter telekmélység felett megengedett mindkét utcafrontra lakóépület építése. A (Lf) övezet lakóterület átmenő telkeinél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységgel kell figyelembe venni.
(14) Sarokteleknél a szabadon álló épület elhelyezés megengedhető.
(15) Állattartásra szolgáló épületek, és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Az állattartó épületek építménymagassága max. 4.5 m.
(16) A Műemléki környezet területen a védelem az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településkarakter védelmére terjed ki.
(17) A lakótelkek funkcionális terület-felhasználását a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar- gazdasági udvar- házi kert elrendezés szerint kell kialakítani. A gazdasági udvart a lakóudvartól és a kerttől vizuálisan le kell választani, (tömör kerítés, növényzettel befuttatott kerítés). Ezt olyan esetben még szigorubban kell tartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek – (gazdasági udvar ) látványa zavaró, településkép rontó lehet.
(18) Utcai garázs pinceszint nem létesíthető (karakterszabályozás)
(19) A lakóépületek és melléképületek között a beépítési oldalon 6,0 m távolságot kell tartani,vagy azokat közvetlenül hozzáépíteni. Ez utóbbi esetben a lakóháztól számított 6,0 m-en belül állattartási célokat szolgáló melléképület nem lehet.A helyben szokásos melléképületek a következők: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények ( tüzelőanyag-, mezőgazdasági tárolás) állattartás építményei, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet, pavilon.
11. §
Vegyes területekre vonatkozó általános előírások
(1) a terv területén kijelölt vegyes területek sajátos használat szerint településközponti vegyes (Vt) területek.
(2) A településközpont vegyes területeken elhelyezhető az OTÉK 16. §. (2) bekezdés szerinti épületek és építmények, kivételesen elhelyezhetők az OTÉK 16. §. (3) bekezdés szerinti építmények. Az OTÉK 1.sz. melléklet 54. szerintiekből az a.), b.), c.) d.), e.), f.), g.), h.), i.), m.) és n.) pontokkal jelölt melléképítmények helyezhetők el.
(3) A településközpont vegyes területeken nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 7. pontjában szereplő üzemanyagtöltő állomás, parkolóház.
(4) A településközpont vegyes terület építési telkein az elő- és oldalkertekben pavilonok és önálló építményként 2 m2 felületet meghaladó reklámtábla építése nem engedélyezhető, és nem engedélyezhető 2m2 felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés.
(5) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes beépítéssel. (T-2 és T-3 tervnek megfelelően)
(6) A településközpont vegyes területeken terepszint alatti építmények – az elő -, oldal és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek „építési helyein” helyezhetők el. Az épületek alatt pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(7) A településközpont vegyes területeken fő- és melléképületek helyezhetők el ( a fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.sz. mellékletben található meg).
(8) Valamennyi településközpont vegyes területen a kötelező szennyvizeket közcsatornával kell elvezetni.
(9) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket.
12. §
Az ipari gazdasági területek
(1) Pátroha ipari gazdasági területei nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (Gip)
(2) Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(3) Pátroha ipari gazdasági területei az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 2. pont szerinti „ egyéb ipari területek”.
(4) Az ipari gazdasági területen belül a szomszédos terület-felhasználási egységekkel határos területsávban környezetvédelmi szempontok figyelembevételével háromszintes zöldterületet kell kialakítani.
(5) Az ipari gazdasági terület kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a beépítés módját, a megengedett maximális beépítettséget, az építhető építménymagasság mértékét, zöldterületek legkisebb mértékét az 1-es táblázat szerint kell meghatározni.
(6) Közművesítettségi fok teljes közművesítettség, a szennyvízcsatornázásig részleges közművesítettség megengedhető.
(7) Az ipari – gazdasági területek terepszint alatti építmények – az elő,- oldal és hátsó kertbe elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek „ építési helyein” helyezhetők el. Az épületek alatt pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén a talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
13. §
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
(1) A T-4 jelü szabályozási tervbe jelölt (Gksz) jelü területek sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetők at OTÉ 19. §. (2) bekezdés szerinti létesítmények, kivételesen elhelyezhetők az OTÉK 19. §. bekezdés szerinti létesítmények.
(3) Azokban a vegyes használatú majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás fenntartható.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a közművesítettség mértéke teljes köművesítettség, a szennyvízcsatornázásig legalább részleges közművesítettség.
(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a legkisebb telekméreteket a legnagyobb beépítettséget, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítési módot a zöldterületek legkisebb mértékét az 1-es táblázat szerint kell meghatározni.
14. §
Különleges területek
(1) Pátroha területén a különleges területek az OTÉK 24. §. (3) bekezdés szerinti temetők területe (Kü-1) és a sportlétesítmény (Kü-2). Pátroha temetői a köztemető, benne a ravatalozóval, és a régi temetők.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét az 1-es táblázat szerint kell meghatározni.
(3) A ravatalozó épület a köztemetőben helyezkedik el. A temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el a temetők területén.
(4) A sportterületen öltöző, klubépület helyezhető el, vagy bővíthető, korszerűsíthető.
(5) Közművesítettségi fok: teljes közművesítettség.
(6) A különleges területeken terepszint alatti építmények a következőképpen építhetők:
a) A temetőben a temetkezési rendelet szabályozza,
b) A sportterületen a magas talajvíz miatt terepszint alatti építmények nem építhetők.
15. §
A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
A beépítésre szánt területek sajátos építési használatának megfelelő övezeti előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.
I. TÁBLÁZAT
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSA
16. §
Közlekedési területek és közmű területek
(1) A közlekedési és közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek ( parkolók)- a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével- a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és a környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek Pátrohán
Jelzésük: K-0, K-1,K-2,K-3,K-4, KM-1,KM-2 övezet.
(2) Közlekedési területek és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási tervek ábrázolják.
(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait ( eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(5) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:
- közlekedési építmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- gazdasági tevékenységű célu épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
(6) Szabályozási szélességek:
A közuthálózat területbiztosítást igénylő elemei a következők:
8. – országos főut, 4-es főközlekedési út (K-0) övezet 40m szabályozási szélesség
9. – országos mellékutak: (K-1) övezet
- Dombrád – Nyírtass (3828-as) átkelési szakasza Széchenyi utca, Kossuth utca min.18,0 m szabályozási szélesség
- Pátroha – Gégény (39135-ös) átkelési szakasza 18,0 m szabályozási szélesség
- 38321 vasútállomásra vezető út
Az országos mellékutak belterületi szabályozási szélességei csökkentettek a kialakult adottságok miatt, a 18,0 m szélességet méretezett út keresztszelvények igazolják.
c.) helyi gyűjtőutak (K-2) övezet
- Petőfi utca,
-Hajnal utca,
A gyűjtőutak 18,0 m szélességgel alakítandók ki.
17. § Zöldterületek
(1.)
A zöldterületek állandó növényzettel fedett közterületek (közparkok)
(2.) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
A zöldterületnek kerekesszékkel és gyerekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3.) A zöldterületen elhelyezhető:
a.,pihenést és a testedzést szolgáló építmény ( sétaút, tornapálya, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.),
b., vendéglátó épület,
c., a terület fenntartásához szükséges épület.
(4) A református templomtól D-re levő díszpark, melyben csak növényzet , emlékmű, szobor, szökőkút, utcabútor helyezhető el.
(5.) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(6.) A zöldterületeket a szabályozási terv tünteti fel és határolja el.
(7.) Beépítési mód szabadon álló max. építménymagasság + 50m.
18. § Erdőterületek
(1.) Az erdőterületek rendeltetésük szerint:
a., védelmi erdők (Ev)
b., gazdasági erdők (EG)
(2.) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
(3.) A gazdasági erdőkben 10 hektárt meghaladó területnagyságú telken 0,5% beépítettséggel, az erdők rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4.) Pátroha külterületén az akácosok, fenyők, tölgyek – szil, juhar, köris jelenleg a leggyakoribb, így az erdők telepítésénél is e társulásokat kell alkalmazni.
19. § Mezőgazdasági területek
(1.) A mezőgazdasági területen a növénytermeszteés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás ( a továbbiakban a mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2.) A mezőgazdasági terület:
a.) kertes, (Mk)
b.) általános, (Má)
(3.) Pátroha területén a HNP állapította meg a védendő természeti területet
(4.) Pátroha mezőgazdasági területének övezetei:
- Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
- Általános mezőgazdasági terület (Má)
- Má gyep övezet jellemzően gyep, rét, legelő)
- Má övezet (jellemzően szántó)
20. § Má gyep övezet
Mezőgazdasági terület ( jellemzően gyep, rét, legelő)
(1.)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető. A gyep, rét, legelő művelésű területek a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2.) Az övezetben mezőgazdasággal, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett – nyitott: nyári szállás létesíthető természetes anyagokból, telep nem megengedett.
(3.) Épületeket az OTÉK előírás 29. §. figyelembevételével lehet elhelyezni a legalább 3 ha nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével.
(4.) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges:
- Kis – és középfeszültségű elektromos távvezeték, telefon és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett.
- Országos, megyei, helyi érdekeltségű utak, vasútvonal, kisméretű víz,-szennyvíz- és gázvezeték esetében.
(5.) Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét nem beépíthető.
21. § Má övezet
Mezőgazdasági terület (jellemzően szántó)
(1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azonos- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, és lakóépület, lakás is létesíthető. A szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységekhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2.) Az övezetben lakóépület és a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(3.) Épületeket az OTÉK. előírás 29. §. figyelembevételével lehet elhelyezni a legalább 10,000 m2 ( 1,0 ha) nagyságot elérő területen 10,000 m2 alatti terület nem beépíthető. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Tanya épület (lakóépület) csak 5 ha nagyságot elérő egybefüggő területen létesíthető, melyből a lakóépület 0.3 % lehet.
(4.) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges:
- Kis- és középfeszültségű elektromos távvezeték, telefon és egyéb hírközlő vezeték esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevétele mellett.
- Országos, megyei, helyi érdekeltségű utak, országos érdekeltségű vasút, kisméretű víz-, szennyvíz- és gázvezeték esetében.
22. § Kertgazdálkodásra szolgáló terület
(1.) Az övezetben azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak.
(2.) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), az OTÉK. 29. §. (3.) 1., 2., 3., bekezdés szerint. Lakóépület nem építhető.
(3.) Az épületeket szabadon állóan 5,0 m –es előkerttel kell elhelyezni.
(4.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(5.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
23. § Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
(1) A korlátozás okai: belvízveszély,
védett természeti terület
védett területek puffer zónája
(2) Belvízveszélyes terület: csak vízrendezés, tereprendezés után építhető be.
(3) Védett természeti terület és védett területek puffer zónája: a megfelelő övezeti besorolás szerint, a Hortobágyi Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával.
(4) Védett vizes élőhely, természeti területként nádas. Nem építhető be.
24. § Vízgazdálkodási területek
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a tervezési területen. (V)
a.) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (V)
(2) Az (1) alatti területen Vízkár elhárítási építmények elhelyezhetők.
(3) Vízügyi érdekből a főművi csatornáknál 3-3 méteres, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében. Beépíteni nem lehet , ott csak rét, legelő művelés folytatható.
25. § Közterületek kialakítása, nyílvántartása és használata
(1) A közterületeket a település ingatlan nyílvántartása rögzíti.
(2) A közterületek használatáról külön önkormányzati rendelet készül.
(3) Járdán, gyalogos-kerékpárúton semmiféle köztárgy, berendezés nem helyezhető el.
(4) A járda és a közút közötti területre maximum 0,60 m széles és 2,4 m magas hírdető vagy információs berendezés helyezhető el építési engedély alapján.
(5) A (4) bekezdés szerinti építmények az OTÉK 39. §. (1) bekezdés b.) és c.) pontja illetve a (3) bekezdés közlekedésbiztonságra vonatkozó előírásainak betartása mellett helyezhetők el.
(6) A közterületeket rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja
(7) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(8) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(9) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
g.)hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
h.) árúsító pavilon (mozgó árusítóhely létesítése),
i.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek),
j.) köztisztasággal kapcsolatos létesítmények (tárgyak),
k.) szobor, díszkút elhelyezése,
l.) távbeszélő fülke elhelyezése
m.) építési munkával kapcsolatos létesítmények 8álványok elhelyezése), építőanyag tárolás.
(10.) A közterüetek eredeti rendeléstől eltérő használatának időtartamát, a közterület használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg e tulajdonosi elvárásokkat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó rendeletben szabályozza.
26. § Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
(1.) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a településszerkezeti tervben feltüntetett ( és a szabályozási terven is jelölt) területeken kell elhelyezni.
(2.) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint ( ideiglenes jelleggel ) kerülhet sor.
27. § Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások
(1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülömbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv)
(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybevehető ( méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használható biztosító tábla jelezzen.
28. § Tűzrendészeti előírások
(1.) A tűzoltó gépjárművek részérea 2/2002 (I. 23.) BM számú rendelet 5. számú melléklet I. fejezet szerint előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges.
(2.) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(3.) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésben meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(4.) A legkedvezőtlenebb helyzeztű tűzcsapról 200 m2 kiáramlási keresztmetszetnél a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200kPa/2bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(5.) Az újonnan kivitelezni tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.
(6.) Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről – amelynek alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(7.) Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót ( medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztárolót a 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 51. §., 52. §., 53. §-ban meghatározottak szerint kell létesíteni.
(8.) Vezetékes vízellátás esetén a védendő építményektől mért 100 m –es távolságon belül kell a földfeletti tűzcsapokat elhelyezni az OTSZ. 49. §. (5) bekezdés figyelembevételével.
V. Fejezet
MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
29. §
A település védelem alatt álló építményei:
(1) Országos védelem alatt álló építmények Pátrohán.
- Református templom, kossuth u. 106 hrsz.
(2) A T-2 szabályozási tervben lehatározásra került a műemléki környezet.
(3) A szabályozási tervben lehatárolásra került a védelem alá helyezendő településszerkezet. Pátroha településközpont területe, a szigetszerüen elhelyezkedő református templom és az egykori ősközség.
(4) A helyi építészeti értékek védelméről Önkormányzati rendelet készül.
VI. Fejezet
KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
30. §
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy :
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b.) megelőzze a környezettszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület – felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során be kell tartani a környezetvédelem előírásait.
(3) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII.Tv. 67. §. (2) bekezdés a.)pontja alapján a Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények körét amely esetekben előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni ( 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 1 számú melléklete)
31. § A föld védelme
(1) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyílvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről a 164/2003 (X.18.) Korm. rendelet rendelkezik.
(2) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások megindulása során szennyezett talajok feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, szennyezett talaj elszállításáról, és ártalmatlanításáról.
(3) A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízbázistartás és klímamódosító hatás érdekében minél kisebb felületű beépítettséget, burkoltságot kell alkalmazni,
(4) Az épületbontások, építkezések során keletkező sittet, építési hulladékot csak telkenbelül szabad átmenetileg tárolni és még a használatba vétel előtt gondoskodni kell az elszállításáról.
32. §
Vízkészletek minőségvédelme
(1) A település területén a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető.
(2) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő-területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
(3) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásait kell betartani a vízkészletek minőségének védelme érdekében.
(4) Védett területen – a település belterülete kivételével – tilos és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.
(5) A felhagyott agyag nyerőhely (agyaggödör) területén a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni – és ha lehetséges – természetszerű állapotot kell kialakítani.
33. §
Levegőtisztaság-védelme
(kiterjed a légkör egészére, annak folyamatairaés összetételére valamint a klímára)
(1) A levegő védelmével kapcsolatos új előírásokat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat.
(3) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szemponjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek ( betartását).
34. §
Az épített környezet védelme
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védő távolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.
(3) A település szennyező forrásainak központi területekről történő kitelepítését biztosítani kell.
(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védősávok, védőerdők kialakítását el kell végezni a lakosság, civil szervezetek vállalkozók bevonásával.
35. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A hulladékgazdálkodásról és ártalmatlanításról helyi önkormányzati rendelet intézkedik.
36. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A zaj – és rezgés elleni védelemre vonatkozó 12/1983. (V.12.) MT. rendelet a zaj és rezgésvédelemről, a 8/2002. (III.22.) KöM – EüM együttes rendelet, rezgésterhelési az MSZ. 13-111-85 az üzemek és építkezések zajkibocsátásának határértékei meghatározásának határértékei meghatározása, az MSZ. 18-150/1-83 Immissziós zajjellemzők vizsgálata vonatkozó előírásait kell érvényesíteni a település teljes igazgatási területén.
(2) A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátását önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A gazdasági területek közvetlen környezetében lévő lakóépületek zaj elleni védelmének esetében is a 12/1983. (V.12.) MT. rendelet 4. §. (1) bekezdésében zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelés határértéket.
(4) A lakó és középületek helyiségeiben megengedett A-hangnyomásszintek értékeit az MSZ. 18151/1:1982 számú szabvány 1. számú táblázata tartalmazza.
(5) A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a zaj és rezgésterhelési határértékeket.
VII. Fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE
37. §
Építésjogi követelmények
(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el, Pátroha területén az Étv. 18. §. előírásai érvényesek építésjogi követelmények vonatkozásában.
38. §
Építési tilalom, korlátozás
(1) Vízügyi érdekből a település területén levő főművi csatornáknál 3-3 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében egyéb csatornáknál 3-3 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni.
(2) A belvízveszélyes területek feltétel teljesítéséhez kötött tilalom alatt vannak, beépítésük csak a belvízrendezés megvalósítása, a belvíz elhárítása esetén lehetséges.
39. §
Telekalakítás szabályai
(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(2) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(3) Pátroha területén új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
40. §
Elővásárlási jog
(1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a 07. hrsz. ingatlan esetében településrendezési célok megvalósítása érdekében (lakóterület kialakítására).
41. §
Kisajátítás
(1) Közút céljára történő, a telekterületnek kevesebb mint 20%-ának lejegyzése érdekében, a szabályozási tervi meghatározások szerint, az Étv. 27. §. szerint kell eljárni.
42. §
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Útépítési és Közművesítési hozzájárulás tekintetében az Étv. 28. §. szerintiek érvényesek.
43. §
Településrendezési kötelezettségek
(1) Beültetési kötelezettséget kell önálló önkormányzati határozattal előírni a következő területekre:
- Bajor hegy gazdasági területei (PROFORG)
terület határán 20,0 m széles védősáv területen belül.
A védősáv beültetése 3 éven belül történjen őshonos fafajokkal, háromszintes növényállománnyal.
44. §
Kártalanítási szabályok
(1) A kártalanításra vonatkozóan az Étv. 30. §. előírásai.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § (1) A rendeletet 2004.december 30. napján kihirdettem, 2005. január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pátroha összevont rendezési terve
(3) A rendeletet a hatálybalépést követően iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 13/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1) Főépületnek minősülnek a szállás,- helybeni fogyasztásra is szolgáló
vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségű és szociális
intézményépületek, továbbá műterem, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.
(1) Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámtároló, kisgéptároló, szín, fészermagtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló építmények, kazánház. Kisipari, vagy barkácsműhely, illetve árúsító üzlet melléképületben nem helyezhető el..
A gépjárműtárolóban legfeljebb öt személygépkocsi helyezhető el, 1 t feletti hasznos teher szállítására szolgáló tehergépjárművek elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az építési vonal értelmezése:
a.) Kötelező építési vo A szabályozási terven kötelezően megadott előkerti mérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építési vonalat jelent.
Jele: EK=…EV=…
b) A szabályozási terveken jelölt telkenként megadott vonal, mely a telken belül az épületek elhelyezkedésének irányát jelöli, az utcai telekhatártól számított építési vonalat a megadott előkerti szabályozás tartalmazza.
Jele: L
c) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatára merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.
2. melléklet a 13/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Településrendezési Terv
3. melléklet a 13/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási terv T-4