Pátroha Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 5.§ (2) b)-c) pontjában, 6.§ (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143.§ (4) bekezdés i) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §.

E rendelet hatálya kiterjed:

(1) az önkormányzatra, annak intézményeire;

(2) mindazokra a dolgokra, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanokra és ingó dolgokra, vagyonértékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

2. §.

Az önkormányzati vagyon

(1) Pátroha község önkormányzatának vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll a rendelet 1. és 2. melléklete szerint.

(2) Az 1. melléklet szerinti törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen, ezen belül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, továbbá korlátozottan forgalomképes vagyonból áll, mely tárgyak körét a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

(3) Forgalomképtelenek az önkormányzat tulajdonába kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények az önkormányzat tulajdonában lévő közutak és műtárgyaik, köztéri szobrok, terek, parkok, patakok és vízelvezetők, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített vagyonelemek.

(4) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények, középületek, közművek, művészeti alkotások, a műemlék épületek és muzeális emlékek.

 (5) Üzleti vagyon a 2. melléklet szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.

3. §.

Vagyonnyilvántartás és leltár

(1) Az önkormányzat vagyonáról mindenkor a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő

nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadás) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

4. §

A tulajdonosi jogok gyakorlása

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával az önkormányzati vagyonkezelőket csak törvényi előírások alapján bízhat meg.

(2) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Ettől eltérni csak a képviselő-testület külön nyilatkozatával lehet.

(7) Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg a vagyontárgyakat üzemeltető, vagy használó intézmények közhasznú társaság útján gondoskodik.

5. §.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

(1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni értékhatártól függően a Képviselő-testület, a polgármester, vagy az illetékes bizottság jogosult.

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló versenytárgyalás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal feladata. A versenytárgyalás eseti szabályait képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A szerződés megkötésére a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést és hasznosítást.

6. §.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

(1) Az ingatlan vagy ingó vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték, (melynek alapja a számla szerinti bekerülési érték) az irányadó. Amennyiben a nyilvántartási érték a helyben szokásos forgalmi értéktől jelentősen eltér, az érték megállapítására hivatalos értékbecslőt kell igénybe venni, vagy a jegyző által kiállított adó-és értékbizonyítványt kell figyelembe venni.  Az értékbecslés 12 hónapnál régebbi nem lehet.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén, a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén a 6. §. (1) pontban szabályozottaknak megfelelően.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 12 hónapnál nem régebbi.

(5) Ha vagyontárgy bérlet útján kerül hasznosításra, úgy az egy évi bérleti díjat kell figyelembe venni az érték meghatározásakor.

7. §.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyféljogot a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról – a jegyzővel egyeztetve – a polgármester gondoskodik.

8. §.

(1) Nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt- amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges- a polgármester ingyenesen átruházhatja.

(2) Az önkormányzat képviseletében eljáró polgármester csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

9. §.

A felajánlott vagyon elfogadása

(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt az önkormányzat elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a polgármester jóváhagyása szükséges.

10. §.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

• az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
• ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
• gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
• hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
• kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
• kezesség vállalása,
• egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
• gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
• társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása.

11. §.

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és intézményei hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) 1.000.000.-Ft feletti ingó vagyontárgy vásárlása,

b) 100.000.-Ft feletti értékű vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése 100.000.-Ft értékhatár felett.

 (3) A polgármester jogosult:

a) 1.000.000.-Ft vagy az alatti értékű vagyontárgy vásárlásának engedélyezése,

b) 100.000.-Ft vagy az alatti értékű vagyontárgyak értékesítése, a vagyon használatának (bérlet), hasznosítási jogának átengedése, a vagyon cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlésének engedélyezése 100.000.-Ft vagy az alatti értékhatár alatt,

d) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,

e) megköti az önkormányzati ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződéseket a hatályos szabályozás alapján,

f) megköti a biztosítási szerződéseket.

12.§

A vagyontárgyak vagy annak részei alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződéssel, bérbeadás útján is hasznosíthatók. A bérbe adás az intézmény, vagy önkormányzat feladatainak ellátását nem korlátozhatja, és nem veszélyeztetheti a vagyon állagát. A bérbeadásra a 6.§ (5) bekezdése szerinti érték figyelembe vételével a 11.§ - ban meghatározottak jogosultak.

13.§

Ezen rendelet a 2018. október 9. napján  lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 10/1999.  (II.23.) számú önkormányzati rendelete.

k.m.ft.

   Tóth Sándor sk.                                                               Dr. Császár Andrea sk.

       polgármester                                                                               jegyző