Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, bélyegzői, jelképei

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:        Szabolcsveresmart Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése:        Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.

(3) A Képviselő-testület Bizottságának elnevezése: Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.

(4) Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester)

(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.

(6)  Az önkormányzat további szervei:

a) Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (továbbiakban: Jegyző)

b) Az önkormányzat társulásai, melynek megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.

 (7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmart Község Önkormányzata ” feliratot.

(8) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmart Község Polgármestere ” feliratot.

(9) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal” feliratot és sorszámát.

2.§ Az Önkormányzat honlapjának címe: www.szabolcsveresmart.hu.

3.§       (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: Aranyozott, sötétkék, barokk rámába foglalt vágott, csücskös talpú tárcsapajzs. A pajzs alsó felének színei a víz kékje, a településre jellemző stilizált harcsa, melynek színe ezüst, kontúrja sötétkék. Felső felében ezüst mázon balra mutató vágott kar, mely ívelt kardot markol. Hegye a címerpajzs jobb felső sarka felé mutat. A kardot tartó kar színe kék, a kéz természetes, azaz testszínű. A kard színe fekete. A takaróhoz illesztett korona alatt, mely a hajdani birtokosok rangját jelképezi napot jelképező motívum található. A takaró alsó részén összefoglaló szalag található, melyen a község neve (Szabolcsveresmart) látható.

(3) Az önkormányzati jelképek használatát az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

2. Az önkormányzat átruházott hatáskörei

4.§    (1) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket 2. melléklet tartalmazza.

         (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről legalább félévente beszámol.

3. A Képviselő-testület működése

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

 (2)Az alakuló ülés napirendje:

a) választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

b) önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,

c) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása,

d) bizottságok megválasztása,

e) alpolgármester megválasztása, eskütétele

f) alpolgármester tiszteletdíjának és költségátalányának megállapítása,

g) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítása,

(3) Az alpolgármester választását a Képviselő-testület által a képviselők közül megválasztott elnökből és két tagból álló Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás szabályai:

a) az Ügyrendi Bizottság feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása, a szavazólapok jegyzői felügyelet melletti elkészítése,

b) a szavazás során a teremben elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni,

c) az urnát úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani,

d) a titkos szavazás megkezdése előtt az elnök ismerteti a szavazás főbb szabályait,

e) az urna felbontása után az eseti bizottság a szavazatok összeszámlálja, melyről jegyzőkönyvet készít, és aláírásukkal hitelesítenek,

f) a titkos szavazás eredményét az elnök ismerteti a Képviselő-testülettel,

g) a szavazólapokat a önkormányzati hivatal páncélszekrényében kell elhelyezni és 30 nap után a szavazólapokat a jegyző megsemmisíti.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

6.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja.

(3) A lakosságot a Képviselő-testület rendes üléséről az ülés időpontját megelőző legalább 2 nappal tájékoztatja a meghívó önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével

(4) Sürgős döntést igénylő ügyekben rendkívüli ülés tartható. A rendkívüli ülésről a lakosságot a meghívó önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti az ülés napján.

(5) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.

(6) A közmeghallgatást a lakosságnak 5 nappal előtte meg kell hirdetni. A hirdetés módja:

a) a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezése,

b) hangos híradóba történő bemondás.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékelni kell. Az értékelés alapján, ha szükséges intézkedés megtétele, akkor a Képviselő-testület kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, aki az előkészítéssel kapcsolatos intézkedéseket előkészíti. Az előkészítés alapján a Képviselő-testület a szükséges döntést meghozza, és erről az érdekelteket értesíti.

4. Ülések tervezése, előkészítése

7.§ (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester által kiküldött meghívó szerinti időpontokban tartja.

(2) Minden ülésre meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

(3) A tevékenységét érintő adott napirendi ponthoz meg kell hívni:

a) az önkormányzati intézmény vezetőjét,

b) az országgyűlési képviselőt,

c) az egyházak képviselőjét.

5. Az előterjesztések

8.§ (1) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.

(2) Előterjesztésnek minősül a rendeleti- és határozat javaslat, és a beszámoló.

(3) Az előterjesztés két részből áll:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, a lehetséges döntési alternatívákat,

b) az előterjesztés második része a határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével.

(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a Képviselő-testület tagja,

e) a Képviselő-testület bizottsága,

f) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(5) A Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával, véleményével nyújthatók be a költségvetés elfogadásáról és ennek beszámolóiról szóló előterjesztések.

(6) Kizárólag írásban nyújthatók be:

a) az önkormányzati rendeletalkotással,

b) az összeférhetetlenség kivizsgálásával,

c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával,

d) a hitelfelvétellel,

e) az intézményalapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel,

f) a helyi népszavazás kiírásával

kapcsolatos előterjesztések.

(7) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban be kell nyújtani a döntés tervezetét.

6.  A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

9.§    (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.

(3) A Képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) Az ülésre szóló meghívót a Képviselő- testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell a megküldeni.

(5) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület ülése 24 órával az ülés előtt telefonon is összehívható.

10.§ (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) Az (1) bekezdés szerint összehívott ülés napirendjei közé új napirendek is felvehetők.

11.§  Az ülés vezető jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) szünetet rendelhet el,

e) lezárja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét,

g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

h) intézkedéseket hoz az ülés rendjének biztosítására,

i) bezárja az ülést.

12.§  (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről,

b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

d) egyebek.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől polgármesteri vagy képviselői javaslatra eltérhet. A javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítése az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatos bizottság vélemény ismertetése,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) döntés a módosító javaslatokról,

f) döntés az eredeti előterjesztésben foglalt javaslatról,

(4) A döntés meghozatala után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

13.§   (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(2)A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem a napirendhez kapcsolódik.

(3) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja.

(4) A döntés meghozatala után az ülésvezető köteles szót adni a jegyzőnek jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

14.§ A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi.

c) rendreutasítja az ülésen részt vevő hallgatóság tagját, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi.

7. Döntéshozatali eljárás

15.§  (1) Nyílt szavazásnál a képviselők kézfelemeléssel szavaznak: „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazattal.

(2) Titkos szavazásra a 5.§ (4)-(6) bekezdése az irányadó.

(3) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szavazati arány szükséges.

(4) A módosító indítványt az előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(5) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:

a) a titkos szavazás,

b) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás,

c) az önkormányzati vagyon elidegenítésnek

 elrendeléséhez.

(6) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újra szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(7) Ha a Képviselő-testület a (6) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(8) Az a képviselő, aki a döntéshozatalban érintett, a szavazás előtt köteles szóban bejelenteni a Képviselő-testületnek. Az érintett képviselő dönthet úgy, hogy nem vesz részt a szavazásban, ekkor a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni. 

16.§  (1) A szavazás megkezdése előtt névszerinti szavazásra tehet javaslatot:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület tagja.

(2) A névszerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, határozattal dönt.

(3) Névszerinti szavazás tartható:

a) a hitel felvételéről,

b) önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

c) az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések adományozásáról.

(4) A névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A szavazás megkezdése előtt a polgármester bejelenti, hogy elsőként vagy utolsóként kíván szavazni.

(5) A névszerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és jegyző ír alá, és azt Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

17.§  (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület tagja,

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) a kisebbségi önkormányzat elnöke,

g) az egyházak és civil szervezetek vezetője.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét valamint a tervezettel kapcsolatos követendő iránymutatást.

(3) A rendelet-tervezeteket a jegyző készíti. Az előkészítés során:

a) a közreműködők között elosztja a munkát,

b) gondoskodik a bizottsági és arra jogosult szervek véleményeztetésről és az észrevételek feldolgozásáról,

c) elkészíti az előzetes hatásvizsgálatot,

d) megszervezi az adminisztrációs munkát,

e) részt vesz a tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.

(4) Az önkormányzati rendeletet valamint a  normatív határozatait az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(5) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „Kihirdetve Kelt.:………… jegyző aláírás”

18.§ A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, kihirdetésének idejét, címét,

b) a rendelet módosításait,

c) a rendelet hatályon kívül helyezését.

19.§ (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni, az alábbiak szerint

„Szabolcsveresmart Község Képviselőtestületének

…./….(…...)

h a t á r o z a t a

………… -ról”

(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

8. A jegyzőkönyv

1. 20.§  (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül, melyből egy példányt az önkormányzati hivatal jegyzői irodájában kell elhelyezni, Kormányhivatalnak jogszabály által meghatározott úton kell megküldeni.
   

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) a jelenléti ív,

b) a meghívó,

c) az írásos előterjesztések,

d) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv,

e) a név szerinti szavazásról készített jegyzőkönyv.

21.§ A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját külön szabályzat tartalmazza.

9. A Képviselő-testület bizottságai

22.§ (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre az Ügyrendi Bizottságot. Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll.

(2) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal összefüggő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátása

b) a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos Magyarország helyi önkormányzatairól szólótörvényben meghatározott feladatok ellátása

c) véleményezi a költségvetési tárgyú előterjesztéseket.

(4) Az Ügyrendi Bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, a zárt ülés tartására és jegyzőkönyvének elkészítésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

10. A képviselők jogai és kötelezettségei

23.§  (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő előzetesen köteles bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén nem tud részt venni.

(3) A képviselő a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.

(4) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

11. A polgármester

24.§

^[1]„24.§ (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.”

(2) A polgármester minden hét első napján 8 órától -12 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármester feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

c) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

d) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

(4) A polgármester szabadságának kiadása tárgyában a polgármester és a Képviselő-testület jóhiszeműen együttműködve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét figyelembe véve jár el.

(5) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester

a) pályázati

b) szociális

ügyben döntést hozhat.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan

a) pályázati

b) szociális

c) forrásigénylési

ügyben döntést hozhat

(7) A polgármester 2 millió forint értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. Alpolgármester

25 § (1) A Képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

13. A jegyző

26.§ (1) A jegyző feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:

a) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) szervezi a jogi felvilágosító munkát.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart: szerdán 8 órától - 12 óráig, 13 órától – 15.30 óráig,

14. A Önkormányzati Hivatal

27.§     (1) Az önkormányzati hivatal szervezeti felépítését az 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati hivatal igény szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentéseket készíteni a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságnak.

(3) Az önkormányzati hivatal hétfőn, kedden 8 órától - 12 óráig, szerdán 8 órától – 12 óráig 13 órától – 16 óráig, csütörtökön 8 órától - 12 óráig tart ügyfélfogadást. Pénteken nincs ügyfélfogadás

28.§ (1)Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez térítésmentesen biztosítja:

a) az Önkormányzati Hivatal tanácskozótermét az ülések és rendezvények tartására,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását.

(2) A jegyző gondoskodik az Önkormányzati Hivatal útján a nemzetiségi önkormányzat:

a) testületi üléseinek előkészítéséről,

b) a meghívóinak, előterjesztéseinek elkészítéséről és kiküldéséről,

c) a jegyzőkönyveinek elkészítéséről és Kormányhivatalhoz megküldéséről. 

15.Helyi népszavazás

29. §.(1) A helyi népszavazást a polgármesternél 200 fő választópolgár kezdeményezhet.

(2) A helyi népszavazás kiírását előíró Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3) A helyi népszavazásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni.

16. Az Önkormányzat gazdálkodása, vagyona

30.§  (1) A Képviselőtestület a költségvetését két fordulóban fogadja el.

(2) Az első fordulóban, a koncepcióban:

a) számba kell venni a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,

b) át kell tekinteni az önkormányzat kötelező és szabadon vállalt feladatait,

c) fel kell mérni és elemezni a bevételi forrásokat azok bővítésének lehetőségeit,

d) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,

e) egyeztetni kell az igényeket a célkitűzésekkel,

f) meg kell határozni a szükségletek kielégítési sorrendjét,

g) vizsgálni kell a várható döntések hatásait.

(3) Második fordulóban az Önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a Képviselő-testület.

31.§ Az önkormányzat vagyonát és vagyongazdálkodás szabályait az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

17. Záró rendelkezések

32.§ (1) Ez a rendelet 2014. november 11-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(V.01.) önkormányzati rendelete.

.§ ^[2](3) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos törzskönyvi adatait e rendelet 1. függeléke tartalmazza.