Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37.§ (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37.§/A.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

6. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§-ában kapott felhatalmazás alapján,

7. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

8. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

9. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az ellátások formái

1.§ (1) Szabolcsveresmart Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

1. pénzbeli szociális ellátásként önkormányzati segélyt,
   
2. természetbeni szociális ellátásként:

ba) méltányossági közgyógyellátást,

bb) étkeztetést,

bc) házi segítségnyújtást,

bd) családsegítést biztosít.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati segély természetben is nyújtható.

(3) A szociális ellátás iránti kérelmeket a Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatalba (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani:

1. a Hivatal által biztosított formanyomtatványon, vagy
2. ügyfél írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján.

2. Jogosulatlanul igénybevett ellátások megtérítése

2.§ Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból:

1. elengedheti a rendelet 8.§ (2) bekezdésében szabályozott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévőnek,
   
2. csökkentheti a 8.§ (3) bekezdésében szabályozott időszakosan, vagy tartósan fennálló létfenntartási problémával küzdőnek,
   
3. részletekben fizettetheti meg azzal, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150%-át.

3. Pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályai

^[1]3.§ A Képviselő-testület

1. a 8.§, 10.§, 11.§-ban meghatározott önkormányzati segély megállapítását a polgármesterre
2. a 15.§-ban meghatározott köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést a polgármesterre,
3. a 16. §-ban meghatározott közgyógyellátás megállapítását a polgármesterre

ruházza át.

4.§ (1) A megállapított pénzbeli ellátásokat a Hivatal folyósítja.

(2) A támogatások kifizetése az ügyfél nyilatkozata alapján:

1. lakossági folyószámlára utalással vagy
2. házipénztárból készpénz kifizetéssel

történik.

4. Rendszeres szociális segélyre jogosultság feltételei

5.§ (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki:

1. legalább 25 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
2. gyermeket vár, a terhesség hivatalos igazolásától a terhesség fennállásának időtartamára, a szülés időpontjáig
3. a családban három, vagy annál több kiskorú gyermeket nevel,
4. testi-, érzékszervi-, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermeket nevel,
5. krónikus-, pszichés-, szenvedélybeteg.

(2)Az (1) bekezdésben leírt feltételek igazolására:

1. az a) ponthoz a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,
2. a b) ponthoz a szülész-nőgyógyász szakorvosi véleményt vagy terhes gondozási kiskönyvet,
3. a c) ponthoz születési anyakönyvi kivonat, vagy családipótlék igazolása a MÁK-tól,
4. a d) és e) ponthoz szakorvosi igazolást

kell becsatolni.

(3) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele:

1. a (2) bekezdés c) pontjában előírt esetben, ha nincs a településen olyan rokon, vagy családtag, aki a szülő segítségére lenne a gyermek ellátásában,
   
2. a (2) bekezdés d) pontjában előírt esetben, ha a kérelmező nem részesül ápolási díjban.

5. A rendszeres szociális segélyezettek együttműködési szabályai

6.§ (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában –az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv Szabolcsveresmart Önkormányzat által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Gyermekjóléti Szolgálattal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Gyermekjóléti Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében az általuk megadott időpontban köteles megjelenni.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a) a Gyermekjóléti  Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Gyermekjóléti Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek.

7. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed

a) a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: képzettség erősítése, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, képzésbe eljuttatás, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi, szociális, mentális állapotot javító, szociális esetkezelés,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult, foglalkoztatást helyettesítő támogatást illetve rendszeres szociális segélyt kérelmező, vagy foglakoztatást helyettesítő támogatásra és rendszeres szociális segélyre jogosult személy, valamint a normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve a normatív lakásfenntartási támogatás jogosultja a támogatás megállapításának, illetve folyósításának egyéb feltételeként a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására a következőkben előírtakat köteles teljesíteni:

a) az általa lakott ház, lakás állagának, rendeltetésszerű használatának és higiénikus állapotának biztosítása,

b) az udvarán WC létesítése, amennyiben a házban nincs WC,

c) az udvarának rendbe tartása, annak kaszálása, szükség szerinti gyomtalanítása, a gyom és a fűfélék magassága nem haladhatja meg a 20 centimétert

d) a kertjének gondozása, beültetése és művelése, vagy ennek hiányában annak kaszálása, szükség szerinti gyomtalanítása, a gyom és a fűfélék magassága nem haladhatja meg a 20 centimétert

e) az ingatlan előtti járdaszakasz tisztítása, hó eltakarítása, síkosság esetén annak szükség szerinti megfelelő szóróanyaggal való felszórása,

f) az ingatlannal határos kerítésen kívüli terület kaszálása, tisztán tartására,

g) az ingatlan előtt lévő csapadék vízelvezető árok és az átereszek tisztán tartása.

(5) A (4) bekezdésben szabályozottak ellenőrzésére a jegyző által kijelölt személyek jogosultak, folyamatosan, illetve szükség szerint- bejelentésre, hivatalos tudomásszerzés alapján. A kérelmező illetve jogosult személy a jegyző által kijelölt személyekkel a (4) bekezdésben meghatározottak ellenőrzésében köteles aktívan részt venni, abban együttműködni, az ellenőrzés elvégzését nem akadályozni. Az ellenőrzésben résztvevő személyek az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készítenek, melyet az ellenőrzött és az ellenőrzést végző személyeknek is alá kell írni. Amennyiben az ellenőrzés során, megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével a jegyző - az elvégzendő tevékenységek, illetve a határnap konkrét megjelölésével – felszólítja.

6. Önkormányzati segély

8.§ (1) A Képviselőtestület önkormányzati segélyt nyújt:

1. pénzbeli,
2. természetbeni vagy
3. kamatmentes kölcsön- temettetéshez

formájában.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha:

1. a kérelmező, illetve a közös háztartásában élő közeli hozzátartozók valamelyikének esetében hírtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,
2. a kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók estében a családfenntartó, közeli hozzátartozó halála,
3. a kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók valamelyikének esetében a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélküliség, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,
4. lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár: tűz, szél hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, vagy meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás,
5. a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
6. bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
7. egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása,
8.  ha a kérelmező súlyos betegségből: daganatos megbetegedés, csonkolás, szív- és érrendszeri betegség adódóan 2 hónapot meghaladó orvosi kezelésre szorul,
9. ha a gyermeket gondozó családban a gyermek beteg és a szülő ezen okból egy hónapot meghaladó táppénzes állományba kerül,

(3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondnak minősül:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett kórházi, szanatóriumi kezelés, gyógyítás

c) gyógyászati segédeszközök, gyógyszer beszerzése,

d) ha a kérelmező vagy családtagja részére megigényelt ellátás kifizetése késik és ellátatlan marad.

9.§ (1) Önkormányzati segélyben azt a kérelmezőt lehet részesíteni:

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, 
2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

(2) A 8.§ (2) bekezdés b), d), f) és h) pontjaiban szabályozott önkormányzati segélyben az részesíthető:

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, 
2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át nem haladja meg.

10.§ (1) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez önkormányzati segélyben az részesíthető:

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, 

egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapításához a helyben szokásos legkisebb összegű temetési költség 150 000 forint.

(3) A (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély igényléséhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell a Hivatalba benyújtani.

(5)   Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.

11.§ (1) Az eseti önkormányzati segély összege:

1. 2 000 forintnál kevesebb és 20 000 forintnál több nem lehet.

maximum 100 000 forintban állapítható meg a 8.§ (2) bekezdés b), d), f) és h) pontjaiban szabályozott esetekben.

(2) A meghatározott havi rendszerességgel adott önkormányzati segély havi összege nem lehet kevesebb 2 000 forintnál és nem lehet magasabb 10 000 forintnál.

(3) A  meghatározott havi rendszerességgel adott önkormányzati segély időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

12.§ (1) A kamatmentes kölcsön formájában adott segély legfeljebb 100 000 forint lehet és legfeljebb 12 hónapra adható.

(2) A kamatmentes kölcsön kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell beadni a Hivatalba.

13. § (1) Az önkormányzati segély kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell beadni a Hivatalba, melyhez csatolandók:

1. 8.§ (2) bekezdés a) pontja esetén zárójelentés,
2. 8.§ (2) bekezdés b) pontja esetén halotti anyakönyvi kivonat,
3. 8.§ (2) bekezdés c) pontja esetén munkaviszony megszüntetésről szóló igazolás,
4. 8.§ (2) bekezdés d) pontja esetén kárszakértő, biztosító igazolása, vagy kérelmező nyilatkozata,
5. 8.§ (2) bekezdés e) pontja esetén kérelmező nyilatkozata,
6. 8.§ (2) bekezdés f) pontja esetén rendőrségi feljelentés másolata vagy kérelmező nyilatkozata,
7. 8.§ (2) bekezdés g) pontja esetén büntetés végrehajtási intézet elbocsátó igazolása,
8. 8.§ (2) bekezdés h) pontja esetén háziorvos vagy szakorvos igazolása,
9. 8.§ (2) bekezdés i) pontja esetén háziorvosi vagy szakorvosi igazolás,
10. 8.§ (3) bekezdés a) pontja esetén közüzemi szolgáltató igazolása vagy kérelmező nyilatkozata,
11. 8.§ (3) bekezdés b) pontja esetén zárójelentés,
12. 8.§ (3) bekezdés c) pontja esetén kérelmező nevére szóló temetési számla.
13. 8.§ (3) bekezdés d) pontja esetében háziorvosi vagy szakorvosi igazolás.

(2)    Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

14.§ A természetben nyújtott önkormányzati segély:

1. tankönyv és tanszerellátás,
2. tandíj, kollégiumi díj kifizetése,
3. étkezési térítési díj átvállalása,
4. élelmezési utalvány, élelmiszer, ruhanemű vásárlására jogosító utalvány

    formájában állapítható meg.

7. Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

15.§ (1) A köztemetés költségeinek megtérítése kötelezettség alól:

1. 50%-ban mentesíthető az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,
2. 100%-ban mentesíthető az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.
3. Az a. és b. pontban foglaltakon túl a részbeni és egészbeni mentesítés feltétele, hogy az eltemettetésre kötelezett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyonról a kérelmezőnek vagyonnyilatkozatot kell benyújtania.

8. Közgyógyellátás

16.§ (1) Az önkormányzat annak is megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát, akinek a családjában az egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, illetve egyedül élő esetében a saját jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át és vagyona nincs

(2) A szociális rászorultságról a kérelmezőnek írásban kell nyilatkoznia.

9. Étkeztetés

17. § (1) Térítési díjat az étkeztetésért kell fizetni, melynek összegéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(2) Az Szt. 62.§ (1) és (2) bekezdése alapján szociálisan rászorult

a) életkora miatt az a személy, aki a 60. életévét betöltötte,

b)egészségi állapota miatt az a személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról- részben vagy egészben- gondoskodni nem tud,

c)pszichiátriai beteg,

d) hajléktalan és mindezek miatt nem képes gondoskodni önmaga, illetve eltartottja étkeztetéséről tartósan illetve átmeneti jelleggel.

(3) Az étkeztetést-, amely napi egyszeri meleg élelmezést jelent - az önkormányzat az általános iskolában működő konyháján keresztül biztosítja elviteli lehetőséggel, illetve indokolt esetben házhozszállítással.

(4) A szociális rászorultság igazoláshoz csatolni kell:

1. az (3) bekezdés a) pontjához a személyazonosító igazolvány másolatát,
2. az (3) bekezdés b) – d) pontjaihoz a szakorvosi vagy háziorvosi igazolást,
3. az (3) bekezdés e) pontjához kérelmező nyilatkozatát.

10.Személyes gondoskodást nyújtó ellátás

18.§  (1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

a) egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,

b) saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre

c) segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.

(2) Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást az önkormányzat feladat-ellátási szerződés útján biztosítja. A házi segítségnyújtásért az önkormányzat térítési díjat nem állapít meg.

11. Záró rendelkezések

19.§  (1) Ez a rendelet 2014. február 10. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2007.(VII.01.) rendelet és az ezt módosító 6/2009. (IV.15.) rendelet, valamint a 5/2010. (II.20.) rendelet.