Szabolcsveresmart Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 27- 2021. 06. 03Szabolcsveresmart Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, bélyegzői, jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Szabolcsveresmart Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a) Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a) Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.
(3) A Képviselő-testület Bizottságának elnevezése: Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) a) Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.
(4) Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester)
(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) a) Székhelye: 4496 Szabolcsveresmart, Kossuth út 80.
(6) Az önkormányzat további szervei:
a) Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (továbbiakban: Jegyző)
b) Az önkormányzat társulásai, melynek megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmart Község Önkormányzata” feliratot.
(8) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmart Község Polgármestere” feliratot.
(9) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal” feliratot és sorszámát.
2. § Az Önkormányzat honlapjának címe: www.szabolcsveresmart.hu.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az Önkormányzat címere: Aranyozott, sötétkék, barokk rámába foglalt vágott, csücskös talpú tárcsapajzs. A pajzs alsó felének színei a víz kékje, a településre jellemző stilizált harcsa, melynek színe ezüst, kontúrja sötétkék. Felső felében ezüst mázon balra mutató vágott kar, mely ívelt kardot markol. Hegye a címerpajzs jobb felső sarka felé mutat. A kardot tartó kar színe kék, a kéz természetes, azaz testszínű. A kard színe fekete. A takaróhoz illesztett korona alatt, mely a hajdani birtokosok rangját jelképezi napot jelképező motívum található. A takaró alsó részén összefoglaló szalag található, melyen a község neve (Szabolcsveresmart) látható.
(3) Az önkormányzati jelképek használatát az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
2. Az önkormányzat átruházott hatáskörei
4. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről legalább félévente beszámol.
3. A Képviselő-testület működése
5. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
b) önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,
c) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása,
d) bizottságok megválasztása,
e) alpolgármester megválasztása, eskütétele
f) alpolgármester tiszteletdíjának és költségátalányának megállapítása,
g) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítása,
(3) Az alpolgármester választását a Képviselő-testület által a képviselők közül megválasztott elnökből és két tagból álló Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás szabályai:
a) az Ügyrendi Bizottság feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása, a szavazólapok jegyzői felügyelet melletti elkészítése,
b) a szavazás során a teremben elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni,
c) az urnát úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani,
d) a titkos szavazás megkezdése előtt az elnök ismerteti a szavazás főbb szabályait,
e) az urna felbontása után az eseti bizottság a szavazatok összeszámlálja, melyről jegyzőkönyvet készít, és aláírásukkal hitelesítenek,
f) a titkos szavazás eredményét az elnök ismerteti a Képviselő-testülettel,
g) a szavazólapokat a önkormányzati hivatal páncélszekrényében kell elhelyezni és 30 nap után a szavazólapokat a jegyző megsemmisíti.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
6. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseinek helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja.
(3) A lakosságot a Képviselő-testület rendes üléséről az ülés időpontját megelőző legalább 2 nappal tájékoztatja a meghívó önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével
(4) Sürgős döntést igénylő ügyekben rendkívüli ülés tartható. A rendkívüli ülésről a lakosságot a meghívó önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti az ülés napján.
(5) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.
(6) A közmeghallgatást a lakosságnak 5 nappal előtte meg kell hirdetni. A hirdetés módja:
a) a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezése,
b) hangos híradóba történő bemondás.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékelni kell. Az értékelés alapján, ha szükséges intézkedés megtétele, akkor a Képviselő-testület kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, aki az előkészítéssel kapcsolatos intézkedéseket előkészíti. Az előkészítés alapján a Képviselő-testület a szükséges döntést meghozza, és erről az érdekelteket értesíti.
4. Ülések tervezése, előkészítése
7. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester által kiküldött meghívó szerinti időpontokban tartja.
(2) Minden ülésre meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
(3) A tevékenységét érintő adott napirendi ponthoz meg kell hívni:
a) az önkormányzati intézmény vezetőjét,
b) az országgyűlési képviselőt,
c) az egyházak képviselőjét.
5. Az előterjesztések
8. § (1) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.
(2) Előterjesztésnek minősül a rendeleti- és határozat javaslat, és a beszámoló.
(3) Az előterjesztés két részből áll:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, a lehetséges döntési alternatívákat,
b) az előterjesztés második része a határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével.
(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a Képviselő-testület tagja,
e) a Képviselő-testület bizottsága,
f) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(5) A Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával, véleményével nyújthatók be a költségvetés elfogadásáról és ennek beszámolóiról szóló előterjesztések.
(6) Kizárólag írásban nyújthatók be:
a) az önkormányzati rendeletalkotással,
b) az összeférhetetlenség kivizsgálásával,
c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával,
d) a hitelfelvétellel,
e) az intézményalapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel,
f) a helyi népszavazás kiírásával
kapcsolatos előterjesztések.
(7) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban be kell nyújtani a döntés tervezetét.
6. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
9. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.
(3) A Képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(4) Az ülésre szóló meghívót a Képviselő- testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell a megküldeni.
(5) Az üléseket legkorábban 17-órai kezdettel lehet összehívni ettől rendkívüli ülés tartása mellett lehet eltérni.
(6) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület ülése 24 órával az ülés előtt telefonon is összehívható.
10. § (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) Az (1) bekezdés szerint összehívott ülés napirendjei közé új napirendek is felvehetők.
(3) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből való kizárásra a Mötv. rendelkezései az irányadók.
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25%-kal csökkenti.”
11. § Az ülés vezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét,
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
h) intézkedéseket hoz az ülés rendjének biztosítására,
i) bezárja az ülést.
12. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről,
b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
d) egyebek.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől polgármesteri vagy képviselői javaslatra eltérhet. A javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítése az írásos előterjesztéshez,
b) az előterjesztéssel kapcsolatos bizottság vélemény ismertetése,
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
e) döntés a módosító javaslatokról,
f) döntés az eredeti előterjesztésben foglalt javaslatról,
(4) A döntés meghozatala után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
13. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem a napirendhez kapcsolódik.
(3) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja.
(4) A döntés meghozatala után az ülésvezető köteles szót adni a jegyzőnek jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
14. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
c) rendreutasítja az ülésen részt vevő hallgatóság tagját, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi.
7. Döntéshozatali eljárás
15. § (1) Nyílt szavazásnál a képviselők kézfelemeléssel szavaznak: „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazattal.
(2) Titkos szavazásra a 5. § (4)-(6) bekezdése az irányadó.
(3) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szavazati arány szükséges.
(4) A módosító indítványt az előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(5) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) a titkos szavazás,
b) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás,
c) az önkormányzati vagyon elidegenítésnek
elrendeléséhez.
(6) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz, szünet elrendelése után a polgármester újra szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(7) Ha a Képviselő-testület a (6) bekezdésben szabályozott eljárásban újból elutasító döntést hoz , akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(8) Az a képviselő, aki a döntéshozatalban érintett, a szavazás előtt köteles szóban bejelenteni a Képviselő-testületnek. Az érintett képviselő dönthet úgy, hogy nem vesz részt a szavazásban, a határozatképesség szempontjából ekkor is figyelembe kell venni .
16. § (1) A szavazás megkezdése előtt névszerinti szavazásra tehet javaslatot:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület tagja.
(2) A névszerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, határozattal dönt.
(3) Névszerinti szavazás tartható:
a) a hitel felvételéről,
b) önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
c) az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések adományozásáról.
(4) A névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A szavazás megkezdése előtt a polgármester bejelenti, hogy elsőként vagy utolsóként kíván szavazni.
(5) A névszerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és jegyző ír alá, és azt Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
17. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület tagja,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a kisebbségi önkormányzat elnöke,
g) az egyházak és civil szervezetek vezetője.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét valamint a tervezettel kapcsolatos követendő iránymutatást.
(3) A rendelet-tervezeteket a jegyző készíti. Az előkészítés során:
a) a közreműködők között elosztja a munkát,
b) gondoskodik a bizottsági és arra jogosult szervek véleményeztetésről és az észrevételek feldolgozásáról,
c) elkészíti az előzetes hatásvizsgálatot,
d) megszervezi az adminisztrációs munkát,
e) részt vesz a tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
(4) Az önkormányzati rendeletet valamint a normatív határozatait az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(5) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „Kihirdetve Kelt.:………… jegyző aláírás”
18. § A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát, kihirdetésének idejét, címét,
b) a rendelet módosításait,
c) a rendelet hatályon kívül helyezését.
19. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni, az alábbiak szerint
„Szabolcsveresmart Község Önkormányzata Képviselőtestületének
…./….(…...)
h a t á r o z a t a
………… -ról”
(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,
c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
8. A jegyzőkönyv
20. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül, melyből egy példányt az önkormányzati hivatal jegyzői irodájában kell elhelyezni, Kormányhivatalnak jogszabály által meghatározott úton kell megküldeni.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:
a) a jelenléti ív,
b) a meghívó,
c) az írásos előterjesztések,
d) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv,
e) a név szerinti szavazásról készített jegyzőkönyv.
21. § A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját külön szabályzat tartalmazza.
9. A Képviselő-testület bizottságai
22. § (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre az Ügyrendi Bizottságot. Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll.
(2) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal összefüggő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátása
b) a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos Magyarország helyi önkormányzatairól szólótörvényben meghatározott feladatok ellátása
c) véleményezi a költségvetési tárgyú előterjesztéseket.
(4) Az Ügyrendi Bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, a zárt ülés tartására és jegyzőkönyvének elkészítésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
10. A képviselők jogai és kötelezettségei
23. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő előzetesen köteles bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén nem tud részt venni.
(3) A képviselő a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
(4) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
11. A polgármester
24. § (1) A polgármester főállásban látja el tisztségét.
(2) A polgármester minden hét második napján 8 órától -12 óráig tart ügyfélfogadást.
(3) A polgármester feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
c) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
d) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
(4) A polgármester szabadságának kiadása tárgyában a polgármester és a Képviselő-testület jóhiszeműen együttműködve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét figyelembe véve jár el.
(5) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester
a) pályázati
b) szociális
ügyben döntést hozhat.
(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan
a) pályázati
b) szociális
c) forrásigénylési
ügyben döntést hozhat
(7) A polgármester 2 millió forint értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
12. Alpolgármester
25. § (1) A Képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
13. A jegyző
26. § (1) A jegyző feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:
a) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) szervezi a jogi felvilágosító munkát.
(2) A jegyző ügyfélfogadást tart: szerdán 8 órától - 12 óráig, 13 órától – 15.30 óráig,
27. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén feladat- és hatáskörében az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a feladatainak ellátására, a polgármester választja ki a Szabolcsveresmarti Hivatal valamely köztisztviselőjét.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.
14. A Önkormányzati Hivatal
28. § (1) Az önkormányzati hivatal szervezeti felépítését az 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzati hivatal igény szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentéseket készíteni a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságnak.
(3) Az önkormányzati hivatal hétfőtől csütörtökig 8 órától - 12 óráig, 13 órától – 15 óra 30-ig, pénteken 8 órától - 12 óráig tart ügyfélfogadást.
29. § (1) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez térítésmentesen biztosítja:
a) az Önkormányzati Hivatal tanácskozótermét az ülések és rendezvények tartására,
b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását.
(2) A jegyző gondoskodik az Önkormányzati Hivatal útján a nemzetiségi önkormányzat:
a) testületi üléseinek előkészítéséről,
b) a meghívóinak, előterjesztéseinek elkészítéséről és kiküldéséről,
c) a jegyzőkönyveinek elkészítéséről és Kormányhivatalhoz megküldéséről.
15.Helyi népszavazás
30. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél 200 fő választópolgár kezdeményezhet.
(2) A helyi népszavazás kiírását előíró Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.
(3) A helyi népszavazásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni.
16. Az Önkormányzat gazdálkodása, vagyona
31. § (1) A Képviselőtestület a költségvetését két fordulóban fogadja el.
(2) Az első fordulóban, a koncepcióban:
a) számba kell venni a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,
b) át kell tekinteni az önkormányzat kötelező és szabadon vállalt feladatait,
c) fel kell mérni és elemezni a bevételi forrásokat azok bővítésének lehetőségeit,
d) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
e) egyeztetni kell az igényeket a célkitűzésekkel,
f) meg kell határozni a szükségletek kielégítési sorrendjét,
g) vizsgálni kell a várható döntések hatásait.
(3) Második fordulóban az Önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a Képviselő-testület.
32. § Az önkormányzat vagyonát és vagyongazdálkodás szabályait az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
17. Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet 2019 október 27.-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4 /2019. (IX.25) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 5/2019.(X.22.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 5/2019.(X.22.) önkormányzati rendelethez
a) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át
b) A szociális rendeletében meghatározott
c) A gyermekvédelem helyi szabályairól szóló rendeletében meghatározott
d) A költségvetési rendeletében meghatározott
e) A vagyon rendeletében meghatározott
f) A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló rendeletében meghatározott hatásköröket.
Társulás:
A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár -Bereg Megyei Szilárdhulladék -gazdálkodási Társulásra, a Belsőellenőrzési Önkormányzati Társulásra, a Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás, a Szociális Intézményfenntartó Társulás Pap ruházza át a Társulási Megállapodásban meghatározott hatásköreit.
3. melléklet a 5/2019.(X.22.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 5/2019.(X.22.) önkormányzati rendelethez
A. |
B. |
c |
|
1. |
Az önkormányzat törzsszáma: |
732000 |
|
2. |
Az önkormányzat adószáma: |
15732004-2-15 |
|
3. |
Az önkormányzat fizetési számlaszáma : |
11744034-15403911-00000000 |
|
4 . |
Allamháztartási szakágazat: |
841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
|
5. |
Kormányzatifunkciói : |
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jo galkotó és általános igazgatási tevékenysége 013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
- |
066010 Zöldterület-k ezelés |
|
6. |
Az önkormányzat alaptevékenységeihez kapcsolódó telephelyei: |
4496 Szabolcsveresmart Kossuth út 82. Faluház 4496 Szabolcsveresmart Kossuth út 111. Orvosi rendelő |