Tiszabezdéd Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV törvény 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 1 6.* (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az építétt környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (3) bek. c.) pontban kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében — a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkonnányzati rendeletet alkotja a Tiszabezdéd, 4. számú főút melletti gazdasági terület Helyi Epítési Szabályzatról, és elfogadja a Tiszabezdéd, 4. számú főút melletti gazdasági területre vonatkozó Szabályozási Tervet.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A helyi építési szabályzat és szabályozási terv hatálya

1. §

(1)       A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv rendelet Tiszabezdéd Község, 4. számú főút melletti gazdasági területére terjed ki.

(2)       A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet, út és egyéb közlekedési létesítményt kialakítani, valamint beépíteni, továbbá közműhálózatot elhelyezni, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni az általános érvényű rendelkezések és hatósági előírások mellett, kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával lehet.

(3) Jelen rendelet mellékletei:

• Szabályozási terv M1 :4000 léptékben.

(4)       A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban:OTEK) előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(5)       A rendelet hatálya az 1. (1) bekezdés szerinti területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, tevékenységet folytató magánszemélyre, Jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki.

A helyi építési szabályzat alkalmazása

2. §

(1)       Jelen rendelet mellékletét képező Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni:

a) a közigazgatási és a kül-, belterület határvonalat,

b) az egyes területek felhasználásának módját és határát,

c) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és jellemzőit,

d) szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

e) a védőterületek, védőtávolságok, biztonsági övezetek határát,

f) építési hely határát.

(2)       A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.

(3)       Az építési hely határának értelmezése építési telken:

1. Az építési hely a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és   földhivatali átvezetése után válik.
   

II. FEJEZET

TERÜLETFELHÁSZNÁLÁS

Belterületi határ-módosítás

3. §

(1)       A jelenlegi és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2)       A településfejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészletek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt módon a konkrét építési igények függvényében szakaszosan, ütemezetten is végrehajtható.

(3)       A fentiek alapján, a szabályozási tervben szereplő belterületi, illetve beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, és a kereskedelmi-szolgáltató igényeknek megfelelő időpontban és mértékben vehetők igénybe.

Terület felhasználás

4. §

(1)       A rendelet hatálya alá tartozó terület:

a) beépítésre szánt területre, ezen belül építési övezetekre, valamint

1. beépítésre nem szánt területre, ezen belül övezetekre tagozódik.

(2)       Tiszabezdéd Község, 4. számú főút melletti gazdasági területének beépítésre szánt területein az alábbi építési övezet található:

1.         Gazdasági terület

Gksz kereskedelmi, szolgáltató terület

(3)       Tiszabezdéd Község, 4. számú főút melletti gazdasági területének beépítésre nem szánt területei az alábbi övezetekre tagozódnak:

1.Közlekedési terület

Közúti közlekedési terület (Köu), ezen belül:

Köu-I rendű főút területe

Köu-Gy helyi gyűjtő utak területe

2..Erdőterület

Eg gazdasági erdő

3..Mezőgazdasági terület

Má általános mezőgazdasági terület

4. Vízgazdálkodási terület

V vízgazdálkodási terület

III. FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELFIELYEZÉSE, AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

Az építés általános előírásai

5. §

A)        Közművesítettség mértéke

(1)       A rendelet 1. (1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen, fő rendeltetési módú épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(2)       A beépítésre nem szánt területen huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület létesítése esetében, amennyiben nem biztosítható közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben zárt, vízzáróan szigetelt, szakszerű szennyvíztároló építése szükséges.

B) Terepszint alatti építmények

(1)       Terepszint alatti építmény az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető, de a telekhatártól 2,00 métert szabadon kell hagyni.

(2)       A terepszint alatt építhető szintterület mértéke megegyezik az építési övezetre, övezetre megállapított maximális beépítési mértékkel.

(3)       Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

(4)       Térszín alatti parkolók a felettük lévő épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl.

Az építési engedélyezés szabályai

6. §

(1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. - ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a) közterületeken, közhasználat céljára átadott területen köztárgy,

b) 4,0 méternél magasabb antenna, zászlórúd építése, elhelyezése, átalakítása, bővítése az épület térelhatároló szerkezeteire erősítve, illetve azon túlnyúlóan tartószerkezetével együtt számított hosszmérettel,

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, az övezet, illetve építési övezet az övezeti tervnapon jelöltek szerint — a jelenlegihez képest — megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a)         az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b)         a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,

c)         a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé és a kérelmezett állapot a végrehajtását költségesebbé teszi, de az építtető meghatározott időpontig kártalanítási igény nélküli elbontási kötelezettséget vállal, mely kötelezettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

GAZDASÁGI TERÜLET

Gksz

Kereskedelmi, szolgáltató terület

7. §

(1)       Az építési övezetben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken telekalakítás, illetve beépítés a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával engedélyezhető.

(2)       Az építési övezetben a már kialakult területeken a vonatkozó építési övezeti előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni:

       a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

        b) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy Új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3)       Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen rendeletben meghatározott építési helyet kell figyelembe venni. Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai határozzák meg.

(4)       Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére helyi parkolási rendelet hiányában az OTÉK 42.

          *-ának és 4. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni.

(5)       A területen elhelyezhető épületek:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) védőtávolságot nem igénylő Üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás épületi, építményei,

            c) igazgatási, egyéb irodaépület,

            d) kereskedelem épületei, építményei,

            e) ellátó, szolgáltató épületek, építmények,

            f) vendéglátás épületei,

           g) kutatás, fejlesztés épületei, építményei,

           h) parkolóház, üzemanyagtöltő, autómosó és építményei.

A területen kivételesen elhelyezhető:

            a) egyéb közösségi szórakoztató épület, ha más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák

                a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(6)       A terület építési telkein az (5) bekezdés szerinti épületeket, építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek

           önálló építményként is elhelyezhetők.

(7)       Egy építési telken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(8)       A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el, melyek nem számítanak bele az övezeti előírásban

          meghatározott beépítettség legnagyobb megengedett mértékébe:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,00 méteres belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),

e) szökőkút,

1) terepszintnél 1,00 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz,

g) kerti vízmedence, napkollektor,

h) lábon álló kerti tető legfeljebb 20,00 m vízszintes vetülettel,

i) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k) szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(9)       Az épületek tapos és magastetős kialakításúak egyaránt lehetnek. Összetett, bonyolult (extrém) tetőszerkezet, tetőkialakítás esetén, a tervezet kialakításról látványtervet kell készíteni, melyet az építéshatósági eljárás megkezdése előtt a települési főépítésszel jóváhagyatni szükséges.

(10)     A Gksz jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

*Megengedett legnagyobb szintterületi mutató: Szintterületi mutató az Összes szintterület és a területek hányadosa, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató ennek a hányadosnak a legmagasabb megengedett értéke.

(11)     Az építési telkek oldalhatára mentén egy minimum 20 méter széles egybefüggő zöldfelületet kell kialakítani,

          az oldal-, illetve hátsókertben legalább egy fasor telepítésével. Az oldalhatárok mentén kialakított zöldfelület

          beleszámít az építési telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe.

(12)     Parkolás telken belül térszín feletti felszíni parkolókban, térszín alatti parkolókban - melyek a felette lévő

           épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl -‚ illetve parkolóházban egyaránt megoldható.

          (13)     Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, az  

                     engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalása alapján.

(14)     A 087/108 hrsz-ú, rekultivált hulladéklerakó területén, az építési engedélyezési dokumentációt

          talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani, az állékonyság és az alapozási mód 

         meghatározásával.

           (15)     A 087/108 hrsz-ú, rekultivált hulladéklerakó területén, az építési engedélyezési dokumentációt környezeti

                      állapotvizsgálattal kell alátámasztani.

           (16)     A belvizes területrészeken kialakított építési telkeken az építési engedélyezési dokumentációt minden

                     esetben talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(17)     A belvizes területrészeken kialakított építési telkek feltöltése, tereprendezése mérnökgeológiai

          szakfelügyelet mellett végezhető. A feltöltés csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó

         ásványi nyersanyag felhasználásával végezhető.

V. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

Közlekedési területek általános előírásai

8. §

1)         A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

           2)         A közlekedési területen az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el:

                    (a) autóbuszváró

                    (b) utcabútorok

                   (c) hulladékgyűjtő

          3)         A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével

                     lehet csak elhelyezni.

4)         Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és kétoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.

5)         A közlekedési létesítmények tervezésénél az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 3 6/2002. (III. 7.) Kormány rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) Kormány rendeletben, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (X11h21.) KM rendeletben, valamint az UI 2-1.201:2004. sz. Közutak tervezése e. útügyi műszaki előírásban foglaltak betartandók.

6)         A közúti vasúti űrszelvény és a szomszédos közúti sáv széle között biztonsági sávot kell tervezni az ÚT 2-1.201:2004. sz. Közutak tervezése c. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint.

KÖti-I

I. rendű főút területe

9. §

(1)       A KÖu-I jelű övezet a meglévő főút övezete:

• 4. Számú I. rendű főút

(2)       A főút meglévő szabályozási szélessége megtartandó.

(3)       A tervezett út tengelyétől mért 100,0 — 100,0 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

KÖu-Gy

Helyi gyüjtőutak területe

10. §

(1)       A KÖu-Gy jelű övezet a meglévő, illetve a tervezett helyi gyűjtő utak övezete.

(2)       A tervezett gyűjtő utak szabályozási szélessége 15 méter.

(3)       A meglévő gyűjtő utak szabályozási szélessége megtartandó.

ERDŐTERÜLET

Eg

Gazdasági erdő

11. §

(1)       Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság engedélyét, illetve hozzájárulását be kell szerezni.

(2)       Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag erdészeti üzemterv alapján lehetséges.

(3)       Az erdőterületeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, illetve az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet előírásai elsődlegesen betartandók.

(4)       Az erdőterület, az erdészeti igazgatási nyilvántartásban szereplő elsődleges rendeltetésnek megfelelő övezetekre tagozódik, a rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi övezet található:

• Eg gazdasági erdő

(5)       Gazdasági rendeltetésű erdők az erdészeti kataszter szerinti erdőterületek.

(6)       Épület kizárólag a 100000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken helyezhető el.

(7)       Az övezeten belül, az erdővel fedett területen a faállomány védelmében - épület elhelyezése nem lehetséges, kizárólag erdészeti célú, természetes anyagokból megvalósított létesítmény (erdészház, erdészlak), mely legfeljebb 3,00 méter építménymagasságú, környezetbe illeszkedő kialakítású lehet.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

Má

Altalános mezőgazdasági terület

12. §

(1)       A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2)       A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és — tárolás építményei helyezhetők el.

(3)       Mezőgazdasági területek az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása szerint azonos területfelhasználási egységekbe, övezetekbe tartoznak, a rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi övezet található:

• Má általános mezőgazdasági terület

(4)       Az Má jelű általános mezőgazdasági terület jelű övezetbe a szántóföldek, gyümölcsösök, gyep, rét, legelők, kaszálók területe tartozik.

(5)       A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.

(6)       Az övezet a művelési ágnak megfelelően hasznosítandó.

(7)       Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellen.

(8)       Az övezetben növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető.

(9)       Mezőgazdasági rendeltetésű épületet 9500 m meghaladó telken lehet kialakítani, míg huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya, farm) a területen nem helyezhető el.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

V

Vízgazdálkodási terület

13. §

(1)       A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.

(2)       A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:

•          a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

•          a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai

védőidom)

      vízmű területek

(3)       A területen építményt csak a vízügyi jogszabályokban foglaltak szerint lehet elhelyezni.

(4)       A vízmű védőterületén belül a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint a ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) sz. Korm. rendelet vonatkozó előírásait kell Figyelembe venni.

(5)       A vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított 6,00 méter széles sávot (parti sáv) - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében - fenntartási sávként kell biztosítani.

(6)       A (3) bekezdésben meghatározott 6,00 m-es parti savban állandó építmény, épület nem

helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/I 999. (111.18.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történhet.

VI. FEJEZET

VÍZBÁZIS VÉDELME

A hidrogeológiai védőterületre vonatkozó rendelkezések

14. §

(1)       A hidrogeológiai védőterület a le nem bomló szennyezésekkel szembeni védelem és a vízbázis mennyiségi védelme érdekében szükséges. A hidrogeológiai védőidom, illetve védőterület „A” és „B” zónára lett felosztva. Az „A” védőzóna esetében 5 éves, a „B” védőzóna esetében 50 éves elérési idő lett meghatározva az engedélyezett évi átlagos vízkivételt alapulvételével.

(2)       A jelen rendelet hatálya alá eső területen a vízműkutak területe „A” védőzónába, míg a terület többi része teljes egészében „B” védőzónába tartozik.

(3)       Az „A” védőzóna a 13. (2) bekezdés 2. és 3. fordulata szerinti V vízgazdálkodási területbe lett besorolva.

(4)       A hidrogeológiai „B” védőterületen a következő korlátozásokat kell betartani:

Tilos:

Erősen mérgező, vagy radioaktív anyagok előállítása, tárolása, feldolgozása:

• Veszélyes hulladéklerakó, ártalmatlanító létesítése.

• Szennyvíz szikkasztása.

• Hígtrágya, trágyalé leürítése.

• Mérgező anyagok előállítása tárolása,

• Ásványolaj és —termékek előállítása, tárolása, feldolgozása.

• Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő,

• komposztáló telep kialakítása.

• Önellátást meghaladó állattartás.

• Szennyvízöntözés.

• Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése.

• Növényvédőszer tárolás, -hulladék elhelyezés.

• Szerves és műtrágya raktározása, tárolása.

• Szennyvíziszap tárolása.

• Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése.

• Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése, működtetése.

Új, vagy meglévő létesítmények esetén hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető:

• Házikert, kiskert művelése.

• Salak, hamu lerakása.

• Mezőgazdasági kemikáliák használata.

• Növényvédőszer kijuttatása légi úton.

• Haltenyésztés, haletetés.

• Üzemanyagtöltő állomás építése, telepítése.

VII. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közterületekre, közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó rendelkezések

15. §

(1)       Közterületek kialakítása és használata a Tiszabezdéd Község Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.

(2)       Amennyiben a közterületek rendeltetéstől eltérő használata építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összef a tulajdonosi hozzájáruláson kívül az építési engedélyt is be kell szerezni.

(3)       A település — jelen rendelet hatálya alá eső területének — közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

Belterületen:

• reklám, hirdető berendezés önálló, maximum 1,00 méter átmérőjű hirdetőoszlopon,

• közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

• művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

• építési munkával kapcsolatos állvány,

• építőanyag ás törmelék ideiglenes jelleggel,

• távbeszélő fülke,

• közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy,

Külterületen:

• közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

• művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

• közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy.

(4)       Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (3) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(5)       Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.

Mérnöki létesítmények

16. §

(1)       Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető:

• vízműgépház,

• víz- és záportározó,

• szennyvízátemelő,

• transzformátorállomás,

• gáznyomás-szabályozó,

• önálló épületként kazánház,

• közművezetékek nyomvonalai, azok műtárgyai és építményei.

(2)       A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3)       Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen —kivételt képez ez alól az erdőterület és a vízgazdálkódási terület— létesíthető hulladékgyűjtő udvar, a közegészségügyi, környezetvédelmi és esztétikai szempontok betartásával.

Zöldfelületek kialakítása

17. §

(1)       A jelen rendelet hatálya alá eső területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

(2)       A zöldfelületeket nagyobbrészt honos fajokból kell kialakítani, a talajtani ismeretek Figyelembe vételével törekedni kell az örökzöld és a lombhullató növények 40-50%-os telepítési arányaira.

(3)       A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását cl kell végezni. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.

(4)       A telkek területén az építési, övezeti határértékeknek megfelelő zöldfelületet kell biztosítani, melyek egyszintes növényállomány kialakítására vonatkoznak. Többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértékét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

a)         A         telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m számítva

többszintesnek minősül:

•          ha legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,

valamint

•          legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és

•          a többi nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül együttesen

telepítésre.

(5)       Többszintes növényállomány létesítése során az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi mérték maximum 10%-al csökkenthető.

(6)       Az újonnan kialakítandó utak mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.

Védőterületek

18. §

(1)       A védőterületeket, illetve építmények közötti legkisebb távolságokat és előírásokat az OTÉK 36-38. * valamint a vonatkozó jogszabályok —ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai— alapján kell meghatározni és betartatni.

(2)       Az egyes közlekedési létesítmények védőterületei:

a)         A közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. tv. (továbbiakban Kkt.) 42/A.@ (1) bekezdés a) pontja és az OTEK 36. (6) bekezdése szerint a közút védősávjának szélessége a meglévő 4. számú I. rendű főút tengelyétől számított 100,00 - 100,00 méter.

(3)       Az egyes közműlétesítmények védőterületei:

1. A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetről szóló 6/1982. (V.6.) IpM számú rendelet szerint:

• a 4-25 bar engedélyezett üzemnyomású földgázvezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 5,0 5,0 m.

b) Ivóvíz gerincvezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 8,0 — 8,0 m.

c) A nyomó vákumos szennyvíz főgyűjtő csatorna biztonsági övezete a csőtengelytől mért 7,0 — 7,0 m.

d) Távközlési gerinckábel biztonsági övezete a csőtengelytől mért 3,0 —3,0 m.

e) Az a)-d) bekezdésben felsorolt vezetékek biztonsági övezetében idegen létesítmény emeléséhez, átalakításához vagy a korlátozások alá eső tevékenység végzéséhez be kell szerezni a vezetékek üzembentartójának hozzájárulását is.

f) A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984. (VILI. 22.) IpM rendelet szerint a föld feletti vezeték — ideértve az oszloptranszformátor-állomásokat is — biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyonivonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:

• Középfeszültségű föld feletti vezeték esetén:

1 —35 kV-on 5,00 — 5,00 méter.

• Kisfeszültségű Föld feletti vezeték esetén:

1,00 — 1,00 méter.

g) A villamosmű biztonsági övezetében, a biztonsági övezet által érintett, korlátozások mellett használható területeken, továbbá azokon kívül végezhető tevékenységek csak a villamosmű üzembentartójának a hozzájárulásával lehet végezni a 11/1984. (VIII.22.) IpM rendeletben foglaltak betartása mellett.

Közművek elhelyezése

19. §

(1)       Közműveket (hálózatokat és létesítinényeket) közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű tevékenység csak az érintett üzemeltető hozzájárulásával végezhető el.

(2)       Közműnyomvonal kiépítését közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

A) Vízellátás

(1)       A jelen rendelet hatálya alá eső területen az építési telkek vízellátásáról a meglévő ivóvíz távvezetékről bekötővezetékek kialakításával, vagy házi vízellátást szolgáló kutak létesítésével lehet gondoskodni.

(2)       A vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. a házi vízellátást szolgáló, talajvízre telepített kutak engedélyezését az Onkormányzat jegyzőjének hatáskörébe sorolja, amennyiben az éves vízkivétel az 500 m nem haladja meg. Javasolt hidrogeológiai tanulmány készítése, annak meghatározására, hogy milyen talpmélységig Önkormányzati hatáskör a település területén a kutak engedélyezése.

B) Szennyvízelvezetés

(1)       A területen keletkező szennyvizek elvezetését és tisztítást közművesszennyvízcsatorna

kiépítésével kell megoldani.

(2)       A területen a szennyvizet zártrendszeren, szennyvízátemelők segítségével kell a meglévő nyomott vezetékbe (befogadó) juttatni. A szennyvízátemelők szag- és zajvédelméről gondoskodni kell.

C) Csapadékvíz elvezetés

(1)       A jelen rendelet hatálya alá eső területről lefolyó csapadékvizet az utak mentén, kétoldali, vagy egyoldali nyílt árokhálózat kialakításával kell a befogadó belfőcsatorna vezetni.

D) Gázellátás

(1)       A terület gázellátása a meglévő nagyközép nyomású és kisközép nyomású gázvezetékekről való lecsatlakozással oldható meg.

(2)       Gáznyomás-szabályzó berendezések elhelyezése céljából telken belül, burkolt úttal megközelíthető területen helyet kell biztosítani.

E) Hírközlés

(1)       Építési munka engedélyezése során a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 28. (1)bekezdése értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét, a meglévő nyomvonal védelmét.

(2)       Antenna és antenna tartó építmények (tornyok) a területen elhelyezhetők. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető, a maximális építménymagasság egyedileg határozandó meg az engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalásai alapján.

Tűzvédelem

20. §

(1)       A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2)       Az előírt oltóvíz intenzitás, továbbá a létesítmények tűzveszélyességi osztályától függő kifolyási nyomásigény valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell a vízvezeték-hálózat belső átmérőjét méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen. Lehetőség szerint a vízvezeték- hálózat körkörösen legyen kialakítva.

(3)       A területen építmények létesítése, bővítése estén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(4)       A rendelet hatálya alá tartozó területen a szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani úgy, hogy a védendő építményektől való távolsága 00 méternél nagyobb ne legyen.

(5)       Konkrét építéshatósági ügyben az engedélyezés során a tűzcsapok telepítési helyét egyeztetni szükséges a területileg illetékes tűzoltó-paranesnoksággal.

(6)       A szükséges oltóvíz mennyiség biztosításához, ha hálózatról nem biztosítható, akkor telken belül tüzivíz tározókat kell elhelyezni, melyek megközelítéséhez burkolt utat kell kiépíteni.

(7)       A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy a tűzoltógépjárművel mindenkor   megközelíthető legyen, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen

VIII. FEJEZET

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEM

21. §

(1)       Országos védettségű műemlék és helyi védelem alatt álló épület, a területen és közelében nem található.

(2)       Régészet

a)

Tiszabezdéd nyilvántartott régészeti lelőhelyei

b)         A régészeti lelőhelyeken a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. (4) bekezdésének a) ás b) pontja alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

c)         A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen, földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során a Hivatal megkeresése szükséges.

d)         A tervezési területen található, 4. számmal jelölt Szebecse-hát nevű lelőhely egy nagy kiterjedésű, intenzív Árpád-kori település. Amennyiben a területen beruházást terveznek, számolni kell a megelőző feltárás szükségességére, amely megnöveli a beruházás költségeit. A feltárás szakszerű elvégzéséhez szükséges időt biztosítani kell a kivitelezés során.

IX. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI

KÖVETELMÉNYEK

Környezetvédelem

22. §

A)        Megengedett igénybevételi kibocsátási szennyezettség határértékek — környezetterhelési határértékek - Általános előírások:

(1)       Telephelyek, üzem jellegű tevékenységek megvalósításához, engedélyezéséhez az engedélyezési tervdokumentációnak környezetvédelmi fejezetet kell tartalmazni, melyben igazolni kell a környezetterhelésre vonatkozó követelmények teljesülését.

(2)       A termőföld más célú hasznosítása az illetékes földhivatal engedélye alapján lehetséges. A termőföld más célú hasznosításához az illetékes talajvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges

B) Zaj- és rez elleni védelem

(1)       A jelen rendelet hatálya alá eső területen kiépítésre kerülő jelentősebb forgalomnövelő, illetve teherforgalmat gerjesztő létesítményt, tevékenységet engedélyezni, meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. A kérelmezőnek szakértői véleményt kell beszereznie és az engedélykérelemhez mellékelni, a zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatról (mely tartalmazza: a terhelendő utak forgalmi adatait, a tervezett létesítményekből keletkező várható forgalom nagyságát és ezek hatását a meglévő, tervezett csomópontokban, beépített területeken, csatlakozási lehetőségek vizsgálatát, a forgalom környezetre gyakorolt hatásait).

(2)       Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(3)       Tervezett Új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határérték betartását érvényesíteni kell.

(4)       Közlekedési zajjal szennyezett területen az új zajtól védendő épületek (p1.: iroda, szálloda) építése és a meglévő zajtól védendő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni. Javasolt a zajtól terhelt területek zajvédő szerkezetekkel, növényzettel történő elválasztása a zajforrástól. Tervezett Új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

(5)       Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző Új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges.

C) Talaj- és felszín alatti, felszíni vízminőség védelem

(1)       A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szennyeződés érzékenységi besorolásának megfelelően e rendelet 1 .§ (1) bekezdésében lehatárolt terület “B” érzékeny terület besorolású.

(2)       Élővízfolyásba és közcsatorna hálózatba olyan víz vezethető, mely kielégíti a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/200 1. (X. 26.) és a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Kormányrendeletben foglalt vízminőség védelmi követelményeket.

(3)       Vízfolyások, csatornák rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket lehet használni. A meder burkolása, kiegyenesítése tilos, a természetes állapotot kell fenntartani.

(4)       A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell. A tervezett terepszint alatti parkolás esetében a tervezett létesítmény terveit és a talajvíz áramlási viszonyokra készített vizsgálatokat a Felső—Tisza—vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell küldeni.

(5)       Töltőállomás csak vákuumos rendszerű, a benzingőz kiáramlását megakadályozó rendszerrel telepíthető. A felszíni vízelvezetésre szolgáló lefolyók a töltőállomás területén olaj/zsírfogó berendezésekkel ellátandók.

(6)       A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(7)       A területfeltöltések esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellen a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni az engedélyezési eljárás során. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

D) Levegőminőség védelem

(1)       Légszennyezést okozó létesítmények és technológiák üzemeltetése során, illetve Új létesítmény kialakításánál teljesíteni kell a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KOM EüM-FVM együttes rendelet előírásait.

(2)       Út korszerűsítés, Út szélesítés, út kereszteződés műszaki kialakításának tervezésekor és megvalósításakor, illetve kiporzással járó tevékenység, illetve új létesítmények elhelyezésénél az átszellőzés szempontjaira Figyelemmel a kellő átszellőztetésről gondoskodni kell. A létesítések részeként kell megtervezni a zöldsávok kialakítását.

E) Termőföld védelem

(1)       A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2)       A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(3)       Építési tevékenység, tereprendezés során a beépítésre kerülő részeken a talaj felső humuszos szintjét külön kell letermelni és deponálni, majd a munkák befejezésekor helyben, parkosítás céljára felhasználni.

(4)       A földmozgatással járó munkavégzések során:

•          a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

•          a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos

szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel),

•          az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell

legfelső rétegként elteríteni.

•          a felesleges humuszos feltalajt forgalomba hozni, vagy más területen

elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott

hozzájárulásával lehet.

(5)       Termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről (letermelés, deponálás, kezelés és hasznosítás). A kivitelezés ás üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(6)       Mezőgazdasági területek szomszédságában Új gazdasági telephelyek kialakításánál olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek során a termőterületekre talajidegen és szennyezőanyag még ideiglenesen sem kerül.

F) Hulladékkezelés

(1)       Gazdasági területen a keletkező veszélyes hulladékot a telephelyeken csak ideiglenesen lehet tárolni. Ezeket egymástól elkülönítetten, fedett és zárt helyen, vízzáró, illetve saválló burkolaton szabad elhelyezni. Rendszeres vagy alkalmankénti — lerakóba vagy ártalmatlanítóba való — előírásoknak megfelelő elszállításukról az előállítónak kell gondoskodni.

G) Árvízvédelem

(1)       A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 m-es védősávon (töltés menti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.

(2)       Az árvízvédelmi töltésen ás az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához — a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 18. @-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével —‚ anyagok ideiglenes tárolásához.

(3)       A hullámterek, a parti sávok, a vízj árta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról ás hasznosításáról szóló 46/1999. (111.18.) Kormányrendelet 9. (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezheti.

(4)       Az (1) bekezdésben érintett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos (használó) saját felelősségére (kockázatára) történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártérítés nem jár.

(5)       A 4/198 1. (IV.4.) OVH rendelkezés melléklete, az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat (OVSZ) 123. . (1) bekezdés alapján az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m-es területsávot, valamint a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részleges talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása.

(6)       Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán, a töltéslábtól számított 50 méteres körzeten belül az építési engedélyeztetés során esetileg a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól szakhatósági állásfoglalást kell kérni az érintett területen jelenlévő buzgárokról, szivárgásokról, ezzel kapcsolatos előírások, korlátozások szükségességéről.

H) Természeti és tájképi értékek védelme

1)         A 0102/9 - 0102/14, valamint a 0108 hrsz-ú építési telkek beépítése során, az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságát.

2)         A természeti és tájképi értékeket hordozó természeti területeken az ezek megóvását és fenntartását szolgáló gazdálkodási formák és hasznosítás engedélyezhető és folytatható.

X. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

23. §

(1)       Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen.

(2)       Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

(3)       A telekalakítási engedély kérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni.

(4)       A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készítése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

a)         A telekalakítás lehet:

•          telekcsoport újraosztása,

•          telekfelosztás,

•          telekegyesítés,

•          telekhatár-rendezés.

b)         Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a

beépíthetőség feltételeként a telket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport — legalább a telektömbönként történő — újraosztásával.

c)         az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét — a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig — utak és közművek létesítésére, vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.

d)         A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgárijog szabályai szerint kell eljárni.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1)       Jelen rendelet 2004. november 8. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben alkalmazni kell.

Jelen rendelet és a mellékletét képező szabályozási terv karbantartását, felülvizsgálatát öt évenként el kell végezni.

Szőgyényi József                                                                                         Dr.Szép Béláné

   polgármester                                                                                                     jegyző