a) területfelhasználási egységek területei, melyeket az övezetek, építési övezetek betűjelei azonosítanak;

b) az I. rendű közterületek;

c) az I. rendű közlekedési célú közterületek kottázott szabályozási szélességei.

a) beépítésre szánt területen:

b) beépítésre nem szánt területen:

a) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és

b) az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani, és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el;

c) a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet.

d) Meglevő, az építési övezetben előírt legkisebb méretet el nem érő területű telek az egyéb előírások (tűztávolság, elő-, oldal- és hátsókert méret, stb.) betartása esetén beépíthető.

e) A szabályozási szélesség kialakítása érdekében történő telekalakítás során a telket építési szempontból kialakult teleknek kell tekinteni és beépíthetőségét a b) szerint kell figyelembe venni.

f) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelületi arány megvalósításával engedélyezhető. A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál az OTÉK 5. számú melléklete szerint veendők figyelembe.

g) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.Az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet;

h) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m , gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

i) Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint előírt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhető, ha az így kialakuló telek az övezeti előírás szerinti méretet nem éri el.

j) A beépítésre szánt területen az építés feltétele a teljes közművesítettség megléte. Beépítésre nem szánt területen huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület létesítése esetében, - ha nem biztosítható közműves szennyvízelvezetés - zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztároló építése szükséges.

k) Gazdasági övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság műtárgyak (pl. kémény, daru, stb.) esetében túlléphető a szükségszerű technológia alapján.

l) A belvízzel veszélyeztetett területeken ill. rekultivált hulladéklerakó területén az épületek telepítését talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.

m) A belvizes területrészeken kialakított építési telkek feltöltése, tereprendezése mérnökgeológiai szakfelügyelet mellett végezhető. A feltöltés csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó ásványi nyersanyag felhasználásával végezhető.

n) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az építési övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni.

a) Építési korlátozás alá esnek a védőtávolságba eső területek. A korlátozás jellege és mértéke a védőtávolságot igénylő létesítménnyel kapcsolatos jogszabályok szerint érvényesítendő.

b) A településszerkezeti terv szerinti második ütemű fejlesztésekre kijelölt tartalék (gazdasági, erdő) terülteken épület nem létesíthető, mindaddig, amíg a kijelölt tartalékterületek területfelhasználásának átsorolása és építési övezeti besorolása nem történik meg.

a) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos forma-családból és közterületi-kertészeti terv alapján kell elhelyezni.

b) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó terület legalább 3,0 m széles maradjon.

c) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hirdetőtábla, stb.) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv szélessége elérje a 2,0 m-t.

a) Gipe -18555

b) Gipe -17555

c) Gipe -19555

d) Gipz -19556

e) Gipz -1956Y (x= 25,0 m )

f) Gksz-1XX8X (első X=9500 m², második X=45%, harmadik X= 18.0 m )

g) Gksz-19555

h) Gksz-18556

i) Gksz-18555

a) rendeltetési

b) építési

a) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás építménye

b) Egyéb (nem szennyező) ipari gazdasági (Gipe) építési övezetek rendeltetési előírásai; A nem szennyező egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető:

c) Jelentős mértékben zavaró hatású ipari gazdasági (Gipz) építési övezetek a különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez szükséges épületek elhelyezésére szolgál. Rendeltetési előírásai; A zavaró hatású ipari gazdasági területen elhelyezhető:

d) Valamennyi gazdasági építési övezetben elhelyezhetők az alábbi melléképítmények, melyek nem számítanak bele az övezeti előírásban meghatározott beépítettség legnagyobb mértékébe:

a) az első szám a beépítési módra,

b) a második szám a legkisebb teleknagyságra,

c) a harmadik szám a legnagyobb megengedett beépítettségre

d) a negyedik szám a megengedett legkisebb zöldfelületi fedettségre,

e) az ötödik szám a megengedett legkisebb, ill. legnagyobb építménymagasságra utal.

a) Az övezet a közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) Az övezetben elhelyezhetők:

c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

d) Az újonnan tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és kétoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet.

a) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben épületet elhelyezni nem szabad.

a) Az övezet az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.

b) Az övezetben elhelyezhetők: az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények, szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.), valamint vadászház, vendégház és közlekedési és szállítási építmények.

c) A b) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha az összefüggő erdőterület nagysága legalább 10,0 ha . A beépítés mértéke nem haladhatjameg a 0,5 %-ot.

d) Az övezetben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület létesíthető.

a) Üzemi (árutermelő) mezőgazdaság céljára kijelölt terület.

b) Az övezetben elhelyezhető építmények:pince, fóliasátor, üvegház, mezőgazdasági üzemi-raktározási épület. Lakóépület nem építhető.

c) Az Ma jelű mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni 100 000 m ² telekterületet elérő telken lehet, szabadonálló beépítési móddal, a telek beépítettsége max. 1,5 % lehet és az épületmagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t, ettől eltérni csak a szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia (pl. gabonaszárító/tároló) alapján lehet.

a) A szabályozási terv az alábbi vízgazdálkodási övezeteket jelöli:

b) A vízmeder vízgazdálkodási övezet (VGv) előírásai: Az övezetbe tartoznak a Tisza folyó nagyvízi medre, a közcélú nyílt csatornák medre és a jelentősebb árkok területe.

c) A VGv felszíni vizek vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a folyószabályozással, árvízvédelemmel és vízkár-elhárítással, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos – az illetékes szakhatóság által engedélyezett - létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartást akadályozó – létesítmény nem helyezhető el.

d) Épületek, horgásztanyák az övezetben nem építhetők.

e) A vízmedrek parti sávjában kizárólag gyepművelés vagy – a szakhatóság által engedélyezett mértékű - fásítás lehetséges, mezőgazdasági művelés a vízmedrek övezetében nem folytatható.

f) Az árvízvédelmi vízgazdálkodási övezet (VGa) előírásai:

g) Az övezetbe az árvízvédelmi töltések telkei tartoznak.

h) Építmények csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.

i) Vízbeszerzési vízgazdálkodási övezet (VGb) előírásai:

j) Az övezetbe az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó területek és vízmű-kutak tartoznak.

k) Az övezetben csak a vízbeszerzési vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

l) A nagyvízi meder, nagykiterjedésű sportolási célú, illetve szabadidős (VGksz) vízgazdálkodási övezet előírásai:

m) Az övezetben elhelyezhetők:

n) A nagyvízi meder területére eső erdő(VGe) vízgazdálkodási övezet előírásai

a) A természetközeli övezetben a kialakult növényállomány megtartandó.

b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad.

a) Országos közforgalmú vasútvonal, ill. vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól mért 50 m védőtávolságon belül csak vasúti vagy postai építmény, illetőleg közút, gépjármű-várakozóhely, tömegközlekedési eszköz végállomása és közpark, továbbá olyan más építmény helyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárul.

b) A szabályozási terven jelölt külterületi országos főút és mellékút védőterületén belül a közút kezelőjének hozzájárulása kell ásványi nyersanyag kitermeléséhez.

a) A közmű előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

b) Az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetés, a földgáz- és a távhőellátás, a villamosenergia, a hírközlés és a kábel TV hálózatokat és építményeit, valamint azok védőtávolságát közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben vezetett közművezeték nyomvonalára és közműépítmény helyére a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

c) Beépítésre szánt területen, újonnan épület csak teljes közműellátás, vagy saját víz, szennyvíz, energiaellátás biztosítása esetén telepíthető.

d) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

e) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A közművezetékek nyomvonalát úgy kell elrendezni, hogy az új utcákban fasor telepítését biztosítani lehessen.

f) Vízellátás

a) A területen a szennyvizek szikkasztása nem engedhető meg.

b) Csak elválasztott rendszerű (külön szennyvíz és külön csapadékvíz) csatornahálózat építése engedélyezhető.

a) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

b) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

c) A tervezett fejlesztési területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangolva kell megtervezni a terepviszonyoktól függő felszíni vízelvezetést.

d) A vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladatok ellátásához a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Korm. rendeletben előírt szélességű parti sávokat szabadon kell hagyni.

e) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

f) A folyók vízminőség védelme érdekében a bevezető árkok vizét iszap- és homokfogón keresztül kell a befogadó vízfolyásokba vezetni.

g) A csapadékvizeket az építési telken belül vagy el kell szikkasztani, vagy hasznosítani kell.

h) Árvízvédelem

a) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot, ill. már beépített területeken a gazdasági területek kivételével a meglevő hálózat rekonstrukciója és hálózatépítéssel járó felújítás során, a hálózatok csak földkábeles elhelyezésűek lehetnek.

b) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, ha ezt tájképvédelmi előírások nem tiltják. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

c) A közigazgatási területen áthaladó nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőterülete a tengelytől mérten:

d) A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

a) A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el, térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettakarással.

b) A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

c) A nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték biztonsági övezetét, amennyiben az a 10,0-10,0 m-t meghaladja – a szabályozási terv feltűnteti. A védősávban az országos előírások érvényesek, mindennemű építési tevékenység tilos.

d) A közigazgatási területen áthaladó nagyközépnyomású vezetékek biztonsági övezete 9,0- 9,0 m . A védősávon belül épület nem építhető.

a) Beépítésre szánt területen településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.

b) A beépítésre nem szánt területen, ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.

c) Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) építési feltétele, a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti látványtervi vizsgálat készítése, mely igazolja a településképet nem zavaró helykiválasztást.

a) A hidrogeológiai védőterületre vonatkozó rendelkezések

b) A hidrogeológiai „B” védőzónában új, vagy meglévő létesítmények esetén hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető:

a) A természeti védelem alatt álló területeket a szabályozási terv jelöli.

b) Területükön a vonatkozó országos jogszabályok szerint kell eljárni.