Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 09 16:30

Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 09 16:30

Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei, bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tiszabezdéd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.

(3) A Képviselő-testület szervei:

a) Tiszabezdéd Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);

b) Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

c) Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47. (továbbiakban székhely), állandó kirendeltsége: 4628 Tiszaszentmárton, Damjanich út 30. (továbbiakban: Tiszaszentmártoni Kirendeltség)

d) Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) ,

e) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás,

f) Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás.

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője „Tiszabezdéd Község Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címerével, sorszámmal.

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője „Tiszabezdéd Község Képviselő-testülete” felirattal, középen Magyarország címerével, sorszámmal.

(6) A Polgármester körbélyegzője „Tiszabezdéd Község Polgármester” felirattal, középen Magyarország címerével, sorszámmal.

(7) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője „Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal” felirattal, középen Magyarország címerével, sorszámmal.

(8) A Jegyző körbélyegzője „Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” középen Magyarország címerével, sorszámmal.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

a) a címer és

b) a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképeket és azok használatát az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tiszabezded.hu

(2) Az Önkormányzat időszakosan megjelenő lapjának címe: Bezdédi Krónika.

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

4. § Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. Az Önkormányzat feladatai

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában a Képviselő-testület az éves költségvetési rendelete elfogadásrakor, a fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.

(5) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója évente beszámol a Képviselő-testület számára.

(6) A Képviselő-testület által átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a Polgármester tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a Képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

6. A Képviselő-testület üléseinek tervezése, összehívása és vezetése

7. § (1) A Képviselő- testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A rendes ülések száma évente legalább 6.

(3) A Képviselő-testület rendes ülése szünetel július és augusztus hónapban. A Képviselő-testület szükség esetén, rendkívüli esetben tart rendkívüli ülést.

(4) A Képviselő-testület ülését az Önkormányzati Hivatal tanácskozótermében tartja.

(5) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (4) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a tárgyév első ülésén elfogadott ülésterve alapján tartja.

(2) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) a Képviselő-testület Bizottságai,

b) bármely települési képviselő,

c) az intézmények vezetői.

(3) Az ülésterv tartalmazza:

a) a tárgyalandó napirendi pontok megnevezését,

b) a napirendi pont előadóját,

c) a képviselő-testületi ülés tervezett napját.

(4) A polgármester az ülést az üléstervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

9. § (1) A Polgármesteri és az Alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a (2) bekezdés szerinti tartalommal elkészített meghívó útján kell összehívni.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit,

d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni,

e) külön fel kell tüntetni, ha az adott napirendi pont szóban kerül előterjesztésre.

(3) Az ülés meghívóját a polgármester írja alá, akadályoztatása esetén a 9. § (1) bekezdésében nevesített személyek az ott meghatározott sorrendben.

(4) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban vagy elektronikus úton kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 2 nappal az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján közzé teszi.

(5) A képviselő nyilatkozhat arról, hogy a meghívót és mellékleteit nyomtatott, papír alapú formátum helyett az általa megadott elektronikus postafiók címre, elektronikus levélben kapja kézhez.

(6) Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a Jegyzőt,

c) az Aljegyzőt,

d) a napirendi pontok előadóit.

(7) A tevékenységét érintő adott napirendi ponthoz meg kell hívni:

a) az önkormányzati intézmény vezetőjét,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

c) az országgyűlési képviselőt,

d) az egyházak képviselőjét,

e) a településen bejegyzett civil szervezet vezetőjét.

(8) A polgármester sürgős, azonnali döntést igénylő ügyekben 24 órával az ülés előtt telefonon is összehívhatja a testületet, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, amelyben a döntés a soros ülés időpontjáig nem várható meg.

(9) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:

a) pályázatok ügyében,

b) vis maior támogatás igényléséhez,

c) hiánypótlások teljesítése érdekében.

(10) A rendkívüli ülés összehívására irányuló egyéb kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot.

(11) A polgármester az ülést az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.

(12) Az egyes napirendi pontok fontosságára tekintettel a polgármester, a képviselő, a bizottságok elnökei, a jegyző szóban vagy írásban sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy az adott témát a Képviselő-testület tárgyalja meg. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt minősített szótöbbséggel dönt. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet nem tűzi napirendre.

11. § (1) A Képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül dönt.

(2) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend efogadásáig visszavonhatja.

(3) A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület.

(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

12. § (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) Az (1) bekezdés szerint összehívott ülés napirendjei közé új napirendek is felvehetők.

13. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

14. § Az ülésvezető jogkörei:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

e) szünetet rendelhet el,

f) lezárja a vitát,

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

i) rendre utasítja az ülés rendjét megzavarót,

j) bezárja az ülést.

7. A tanácskozás rendje

15. § (1) A Képviselő -testület üléseit főszabály szerint nyilvánosan tarja.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben, zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján. E rendelkezéseken túl a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ügyek tárgyalásának idejére zárt ülést rendel el.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdls szerinti személyek lehetnek jelen.

(4) A zárt ülés anyagát a következő személyek kapják:

a) a Képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző és az alejgyző,

c) a napireni pontot tárgyaló bizottság tagjai,

d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személy,

e) a Kormányhivatal,

f) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személy.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetelenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.

(6) A külön törtvény szerinti közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvánso adat megismersének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítja a Hivatal.

16. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

b) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

c) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

d) bejelentések.

(2) A Képviselő-testület a (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

(4) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradó és a késését előzetesen jelző települési képviselőket.

(5) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról évente számol be a Képviselő-testületnek.

17. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik

(2) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal maximum 5-5 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A Polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a Polgármester adja meg

(5) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a Polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) rendreutasítja a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsító az ülésen részt vevő hallgatóság tagját, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.

8. Az előterjesztések

18. § (1) A Képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató formájában kerülhet sor.A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleméynével terjeszthető a Képviselő-testlet elé.

19. § (1) Az előterjesztés két részből áll:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, a lehetséges döntési alternatívákat,

b) az előterjesztés második része a rendeleti vagy határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a Polgármester,

b) az Alpolgármester,

c) a Jegyző,

d) az Aljegyző,

e) a Képviselő-testület tagja,

f) a Képviselő-testület bizottsága,

g) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(3) Az Ügyrendi Bizottság véleményével nyújtható be a költségvetés és zárszámadás.

(4) Kizárólag írásban nyújthatók be:

a) az önkormányzati rendeletalkotással,

b) az összeférhetetlenség kivizsgálásával,

c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával,

d) méltatlansági eljárás kivizsgálásával,

e) a hitelfelvétellel,

f) a polgármester illetményének, költségtérítésének, jutalmának, megállapításával,

g) az intézményalapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel,

h) a helyi népszavazás kiírásával

kapcsolatos előterjesztések.

(5) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban be kell nyújtani a döntés tervezetét.

(6) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 3. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.

(7) A rendelet-tervezetet az önkormányzati hivatal készíti el és küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

20. § (1) A beszámoló a Képviselő-testület feladat - és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégeztt vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

(2) A beszámoló készülhet különösen:

a) az önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyről,

b) a képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c) az interpelláciük kivizsgálásának eredményéről,

d) a képviselő-testület és szervei működését erintő ügyekről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,

f) amelyeket a jogszabályok a Képviselő-testület ekőtti beszámolás körébe utalnak.

(3) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(4) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

21. § (1) A tájékoztató olyan szóban, vagy írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás Képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, vagy alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését seígtik elő.

(2) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a Képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

9. Kérdés, interpelláció

22. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdés benyújtására és megválaszolására az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérdést legkésőbb az ülés kezdetéig lehet benyújtani írásban a polgármesterhez,

b) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz,

c) a képviselőnek viszontválaszra nincs joga,

d) ugyan abban az ügyben több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

23. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(2) Interpellációra rendes és rendkívüli ülésen van lehetőség.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig, ha a határ péntekre esik 10 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(4) A polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja az interpelláció benyújtásáról. Az interpellációt azon napirend keretében kell megtárgyalni, amelyre vonatkozik, ennek hiányában az egyebek napirendi ponton belül.

(5) A települési képviselő az ülésen ismerteti az interpelláció tartalmát. Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, a felvilágosítás kérést elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó az interpellációt visszavonhatja.

(6) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(8) A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a soron következő ülésen a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításáról, az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.

(9) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(10) Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény.

(11) Zárt ülésen tárgyalt napirendet érintő interpellációra a választ kizárólag írásban adható meg.

24. § A polgármester az ülés során bármikor tárgyalási szünetet rendelhez el, amelynen az időtartamát is megállapítja.

10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok

25. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

b) önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,

c) Polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

d) alpolgármester megválasztása, eskütétele,

e) alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

f) bizottságok megválasztása,

g) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítása vagy felülvizsgálata,

h) összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok ismertetése,

i) egyebek.

(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítása:

a) az ideiglenes bizottság feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása, a szavazólapok jegyzői felügyelet melletti elkészítése,

b) a szavazás során a teremben elhelyezett urna van,

c) a titkos szavazás megkezdése előtt az elnök ismerteti a szavazás főbb szabályait,

d) az urna felbontása után az eseti bizottság a szavazatok összeszámlálja, melyről jegyzőkönyv készül, és azt aláírásukkal hitelesítik,

e) a titkos szavazás eredményét az elnök ismerteti a Képviselő-testülettel.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontját,

b) a választás helyét,

c) a választás tárgyát,

d) a jelenlévőket,

e) a választás eredményének ismertetését,

f) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(6) Érvényesen szavazni a jelölt neve mellett szereplő körbe tett két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazóurnába dobott szavazólapot a képviselő nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát nem lehet egyértelműen megállapítani.

(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és a szavazáshoz felhasznált szavazólapokat tartalmazó zárt borítékot az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

11. A döntéshozatali eljárás

26. § (1) Nyílt szavazásnál a képviselők kézfelemeléssel szavaznak: „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazattal. A tartózkodás értékét a Képviselő-testület ellenszavazatnak minősíti.

(2) A titkos szavazáskor a szavazást lebonyolító bizottság által az előkészítés során lebélyegzett szavazólapon történik a szavazás, amelyre a 20. § (4)–(6) bekezdése az irányadó.

(3) Azokban az ügyekben, amelyek esetében a jogszabály ezt lehetővé teszi, a Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja a titkos szavazás tartását.

(4) A szavazás megkezdése előtt névszerinti szavazásra tehet javaslatot:

a) a Polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület tagja.

(5) A névszerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, határozattal dönt.

(6) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A szavazás megkezdése előtt a polgármester bejelenti, hogy elsőként vagy utolsóként kíván szavazni.

(7) Névszerinti szavazás tartható:

a) hitel felvételéről,

b) önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

c) közbeszerzési eljárás keretében nyertes vállalkozó kiválasztásáról,

d) az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések adományozásáról.

(8) A névszerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Polgármester és Jegyző ír alá, és azt az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

27. § A döntések meghozatala kapcsán az ülésvezető köteles szót adni a jegyzőnek jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

28. § (1) A Polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a tett módosító javaslatok sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:

a) a titkos szavazás,

b) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás,

c) az önkormányzati vagyon elidegenítésnek elrendeléséhez,

d) az összeférhetetlesnég kimondásához,

e) a méltatlanság kimondásához,

f) a hatáskör átruházáshoz.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, a Képviselő-testület elutasító döntést hoz.

(5) Ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot és amennyiben az ismételten nem kapja meg a szükséges szavazati arányt, a Képviselő-testület ismételten elutasító döntést hoz.

(6) Ha a Képviselő-testület az (5) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nemlegesen hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:

a) törvényi kötelezettség teljesítése,

b) pályázat benyújtása

miatt van szükség.

(7) Az a képviselő, aki a döntéshozatalban érintett, érintettségét a szavazás előtt köteles szóban bejelenteni a Képviselő-testületnek. A kizárásról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel meghozott határozatával dönt.

(8) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25%-kal csökkenti.

12. Közmeghallgatás

29. § (1) Az Önkormányzat a lakosség tájájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő -testülethez és annak szerveihez kérdéseket intézheznek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás elé kerülő előterjesztést elöször a Képviselő-testület megtárgyalhatja, és kialakíthatja álláspontját. A kisebbségeben maradt álláspontot a közmeghallgatáson ismertetni kell.

(5) A közmeghallgatás időpontját és helyét a lakosság részére legalább 5 nappal meg kell hirdetni. A hirdetményt a lakossággal a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel, valamint a település honlapján történő közzététellel kell közölni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékelni kell. Az értékelés alapján, ha szükséges intézkedés megtétele, akkor a Képviselő-testület kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, aki az intézkedéseket előkészíti. Az előkészítés alapján a Képviselő-testület a szükséges döntést meghozza, és erről az érdekelteket értesíti.

13. A képviselő-testület aktusai

30. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a Polgármester,

b) az Alpolgármester,

c) a Képviselő-testület tagja,

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a Jegyző,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

g) az egyházak és civil szervezetek vezetője.

(2) A kezdeményezés irányulhat a Képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásának kérésére, vagy konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.

(3) Amennyiben a kezdeményezés a Képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és feltételeiről hoz döntést a Képviselő-testület.

(4) Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módosn nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5) A rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt szövegszerűen kell megfogalmazni, az azt tárgyaló testületi ülést megelőzően kell benyújtani a jegyzőhöz. A javaslatot az érintett bizottság előzetesen véleményezi.

(6) A rendelet-tervezeteket a jegyző készíti.

(7) Az előkészítés során:

a) a közreműködők között elosztja a munkát,

b) gondoskodik a bizottsági és arra jogosult szervek véleményeztetésről és az észrevételek feldolgozásáról,

c) elkészíti az előzetes hatásvizsgálatot,

d) megszervezi az adminisztrációs munkát,

e) részt vesz a tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.

(8) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(9) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „A rendelet a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kihirdetve: .. év .. hónap .. nap Kelt.:………… jegyző aláírás”

31. § (1) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, kihirdetésének idejét, címét,

b) a rendelet módosításait,

c) a rendelet hatályon kívül helyezését.

(2) A Jegyző ciklusonként felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.

32. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat tartalmazza:

a) a döntéshozó megnevezését,

b) a döntés számát és évét, zárójelben megjelölve a döntés meghozatalának hónapját és napját,

c) a „határozata” kifejezést,

d) a döntés címét,

e) a Képviselő-testület döntését,

f) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A Jegyző a normatív határozatokat a 30. § (8) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.

(4) A Jegyző a Képviselő-testület aktusait a hirdetőtáblán 5 napig tartja kint, ezt követően személyesen a jegyzői irodában, illetőleg az önkormányzat honlapján lehet azokat megtekinteni.

14. A jegyzőkönyv

33. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül, melyből egy példányt az önkormányzati hivatal jegyzői irodájában kell elhelyezni, valamint a Kormányhivatalnak jogszabály által meghatározott úton kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) a távollét igazolt vagy igazolatlan,

c) a megválasztott jegyzőkönyv-vezetők nevét,

d) a határozatképesség megállapítását,

e) a képviselő kérésére véleménye szószerinti rögzítését, írásbeli véleménye jegyzőkönyvhöz csatolását,

f) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokra adott választ,

g) a jegyzőkönyv- vezetők aláírását.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) a jelenléti ív,

b) a meghívó,

c) az írásos előterjesztések,

d) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv a szavazáshoz felhasznált szavazólapokkal együtt zárt borítékban,

e) a név szerinti szavazásról készített jegyzőkönyv.

(4) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet évente megkezdve folyamatos oldalszámozással kell ellátni, zsinórral kell átfűzni és hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró-cédulával rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést – zárt ülési jegyzőkönyv kivételével – a jegyzőnél lehet kezdeményezni a Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben. A nyilvános ülési jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját az illetékekről szóló törvény szerint kell meghatározni.

(6) A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet jegyzőnél lehet írásban kezdeményezni. A jegyző a kérelemről 15 napon belül dönt, és erről a kérelmezőt írásban értesíti.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvéből a közérdekű adatokhoz és a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáféréshez a (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

III. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása és feladataik

15. A Polgármester jogállása, feladatai

34. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

35. § (1) A Polgármester minden hét kedden és szerdán 8.00 órától -12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(1a) A Polgármester munkarendje igazodik a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjéhez.

(2) A polgármester feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

c) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

d) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

(3) A polgármester szabadságának kiadása tárgyában a polgármester és a Képviselő-testület jóhiszeműen együttműködve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét figyelembe véve jár el.

36. § (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a Polgármester:

a) pályázat benyújtása,

b) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

ügyben hozhat döntést.

(2) A Polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan:

a) 3 000 000 Ft értékhatárig szerződés vagy megállapodás kötése,

b) értékhatártól függetlenül pályázat benyújtása,

ügyben hozhat döntést.

(3) A Polgármester 2000 000 értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

16. Alpolgármester

37. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül 1 fő Alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül

(2) Az Alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

17. A Bizottságok jogállása, feladatai

38. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel rendelkező bizottságokat hozhat létre.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságként az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.

(4) Az Ügyrendi Bizottság három tagból áll. Az elnök és két tag önkormányzati képviselő.

(5) A bizottságok maguk állapítják meg működésük részletes szabályait. A bizottságok határozatképességére, a határozathozatal módjára, a zárt ülés tartására és jegyzőkönyveik elkészítésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A bizottság tagjainak névjegyzékét a 1. függelék tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(8) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(9) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására, a bizottság működésére az Mötv. 60. §-a alkalmazandó.

(10) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(11) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának feladat- és hatáskörei:

a) átruházott hatáskörben dönt a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 15/2022. (X.3.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési önkormányzati támogatások iránt benyújtott kérelmekről,

b) kezdeményezi a hatályos rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosítását,

c) kapcsolatot tart az önkormányzat által fenntartott intézményekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel,

d) véleményezi a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatban érkezett javaslatokat,

e) ellátja a vagyon-nyilatkozatok ellenőrzésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

f) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

g) lefolytatja a méltatlansági eljárást,

h) ellátja a Képviselő-testület működése közben felmerülő titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

(12) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának pénzügyi vonatkozású feladatai- és hatáskörei:

a) véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetét,

b) ellenőrzi a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel az önkormányzati saját bevételekre,

c) ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást,

d) ellenőrzi az éves költségvetés előkészítését és végrehajtását a szabályszerűség és ésszerűség, a gazdaságosság, valamint a társadalmi kihatásai szempontjából,

e) nyomon követi az önkormányzati rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettségek teljesítését, elemzi ezek bevételekre gyakorolt hatását,

f) ellenőrzi az önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági tevékenységét,

g) a pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést a Képviselő-testület elé terjesztés előtt megtárgyalja

h) előzetesen véleményezi a költségvetési átcsoportosításokat,

i) véleményezi a pénzügyi, gazdasági tárgyú előterjesztéseket, döntési javaslatokat

j) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére, költségtérítésének, egyéb juttatásainak megállapítására,

k) figyelemmel kíséri az elfogadott önkormányzati gazdasági program fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását.

(13) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai ellátása körében a rendelet 2. függeléke szerinti nyilvántartást vezeti, a vagyonnyilatkozatok átvételét a rendelet 3. függeléke szerinti úton végzi.

(14) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelező.

18. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás jogállása, feladatai

39. § A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás jogállását és feladatait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

19. A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás jogállása, feladatai

40. § A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás jogállását és feladatait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

20. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai

41. § (1) Az Önkormányzati Hivatal egységes, nem tagolódik szervezeti egységekre.

(2) Az Önkormányzati Hivatal igény szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentéseket készíteni a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságnak.

(3) Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadást tart:

a) Székhelyén: Hétfő-kedd 8.00 órától 12.00 óráig, Szerda-Csütörtök 8.00.-16.00 óráig. Pénteken nincs ügyfélfogadás.

b) Tiszaszentmártoni Kirendeltségén: Hétfő-csütörtökig 8.00 órától 12.00 óráig. Pénteken nincs ügyfélfogadás.

(4) A Hivatal részletes feladatát a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a polgáremster a jegyző javaslata alapján terjeszt a Képviselő-testület elé.

21. A Jegyző, az Aljegyző jogállása és feladatai

42. § (1) A Jegyző feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzatok munkáját érintő jogszabályokról, és azok változásairól,

b) a Polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,

d) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

e) gondoskodik az Önkormányzati Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

(2) A Jegyző és az Aljegyző ügyfélfogadást tart minden héten szerdán 13.00 órától 16.00 óráig.

(3) Az Aljegyző székhelye a Hivatal Tiszaszentmártoni Kirendeltségén van.

(4) A Jegyzőt akadályoztatása esetén feladat- és hatáskörében az Aljegyző helyettesíti.

(5) A Jegyzői és Aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat a székhely Polgármester által kijelölt Önkormányzati Hivatali dolgozó látja el.

(6) Tartós távollétnek tekintendő

a) a rendes szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét (betegség, fizetés nélküli szabadság stb.),

b) a büntető- vagy egyéb eljárás miatti távollét, az eljárás megindulásának kezdő időpontjától.

(7) Az (5) bekezdést kell alkalmazni, ha a Jegyző és Aljegyző a tisztségéről egy időben lemond, a lemondásuk napjától.

IV. Fejezet

A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

43. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző munkanapon, rendkívüli esetben az ülés előtt legkésőbb 1 órával a Polgármesternek köteles bejelenteni.

(2) A képviselő és nem képviselő bizottsági tag távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni. A bizottság elnöke távollétét a polgármesternek köteles szóban, vagy írásban bejelenteni a bizottsági ülést megelőző napon munkaidőben.

(3) A bejelentési kötelezettség vonatkozik a munkatervtől eltérően összehívott rendes, és rendkívüli Képviselő- testületi, és bizottsági ülésre egyaránt.

(4) A hiányzásokat a Jegyző tarja nyilván.

44. § (1) Az előzetes bejelentés nélkül távolmaradó képviselőt a tárgyhavi tiszteletdíjának 25%-kal csökkentett összege illeti meg.

(2) Amennyiben a képviselő önhibájából, előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a testületi, vagy bizottsági ülésen egymást követő 3 hónap alatt, a tiszteletdíja 3 hónapra teljes egészében megvonható.

(3) A tiszteletdíj csökkentése vagy megvonása ismételt mulasztás esetén több ízben is alkalmazható.

(4) A képviselői tiszteletdíj (1)–(3) bekezdés szerinti csökkentéséről, megvonásáról bármely képviselő, illetve bizottsági elnök vagy a polgármester javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott határozattal dönt.

(5) Ha a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzési kötelezettségét az ott írt határidőn belül nem teljesíti, tiszteletdíját 50%-kal csökkentett mértékben kell folyósítani a képzési kötelezettség teljesítéséig.

(6) A Képviselő köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(7) A Képviselő-testület névsorát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai

45. § (1) A nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében az Önkormányzat együttműködik Tiszabezdéd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával.

(2) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződés alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az abban meghatározottak szerint.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőséget biztosít az Önkormányzat honlapján.

(4) Az Önkormányzat a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi Bizottságnak adja át véleményezésre.

(5) A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 8 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6) A Képviselő-testület a kezdeményezés ügyében a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(7) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a Polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

46. § (1) Az Önkormányzat a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi Bizottságnak adja át véleményezésre.

(2) A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 8 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A Képviselő-testület a kezdeményezés ügyében a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a Polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

VI. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása, szakágazat rendje

47. § A Képviselő-testület a vagyongazdálkodás szabályait külön rendeletben szabályozza.

48. § (1) A Képviselő-testület költségvetését egy fordulóban tárgyalja.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell előznie az önkormányzati intézményekkel, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetésnek.

(3) A Képviselő-testület a zárszámadásról szóló rendeletet egy fordulóban fogadja el.

49. § Az Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

50. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályit külön rendeletben szabályozza.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

51. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 16 óra 30 perckor lép hatályba.

52. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 14/2022. (IX.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

A.

B.

C.

Kötelezően ellátandó feladat

Önként vállalt feladat

Feladatellátás alapja, jogszabály megjelölése

Egészségügyi feladatok

1.

Háziorvosi feladat ellátása (ellátási szerződéssel)

2015. évi CXXIII. tv. 5. § (1) bek. a)

2.

Fogorvosi feladat ellátása (Társulás útján)

2015. évi CXXIII. tv. 5. § (1) bek. b)

3.

Orvosi ügyelet
(Társulás útján)

2015. évi CXXIII. tv. 5. § (1) bek. c)

4.

Iskola-egészségügyi feladat ellátása (ellátási szerződéssel)

2015. évi CXXIII. tv. 5. § (1) bek. e)

Szociális ellátás

6.

Rendkívüli települési támogatás

önkormányzati rendelet szerint

7.

Köztemetés

1993. évi III. tv.
48. §

8.

Temetési támogatás

önkormányzati rendelet szerint

9.

Szociális alapszolgáltatások (Társulás útján)

1993. évi III. tv.

11.

Felsőfokú oktatási intézményben tanulók támogatása (Bursa Hungarica Ösztöndíj)

2011. évi CCIV. törvény, 51/2007.(III.26.) Korm. rendelet és KT. határozat szerint

12.

Lakhatási támogatás

önkormányzati rendelet szerint

13.

Beiskolázási támogatás

önkormányzati rendelet szerint

14.

kamatmentes kölcsön

önkormányzati rendelet szerint

15.

téli rezsitámogatás

önkormányzati rendelet szerint

16.

idősek étkeztetésének támogatása

önkormányzati rendelet szerint

17.

intézményi gyermek étkeztetés támogatása

önkormányzati rendelet szerint

18.

köztemetés költségeinek megtérítéséhez biztosított támogatás

önkormányzati rendelet szerint

19.

időskorúak támogatása

önkormányzati rendelet szerint

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok

20.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

1997. évi XXXI. tv. 19. §

21.

Gyermekjóléti szolgáltatás

1997. évi XXXI. tv.

22.

Bölcsődei ellátás

1997. évi XXXI. törvény

Köznevelés

23.

Óvodai nevelés

2011. évi CXC. tv. 13 § (1) bekezdés 6. pont

24.

Gyermekétkeztetés

1997. évi XXXI. tv. 151. § (2f) bekezdés
21. §-21/C. §

Közművelődési feladatok

25.

Könyvtári feladat ellátás

1997. évi CXL. tv. 64-71. §

26.

Közművelődési tevékenység

1997. évi CXL. tv. 73. §, 76-80. §

Környezetvédelmi feladatok

27.

A környezeti állapot figyelemmel kísérése

1995. évi LIII. tv. 12. § (3) bekezdés

28.

Környezetvédelmi program kidolgozása, jóváhagyása, az illetékességi terület környezeti állapotának elemzése, értékelése, a lakosság tájékoztatása

2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 11. pont
1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés b), e) pont

Vízgazdálkodás, vízkárelhárítás

29.

Vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 11. pontja, 1995. évi LVII. tv. 4. §. (1) bek. f.) 16. §. (5) bek. b.) c.) pont

30.

Ár-és belvízvédekezés, vízkárelhárítás

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 11. pontja, 1995. évi LVII. tv. 4. §. (1) bek. f.) 16. §. (5) bek. b.) c.) pont

Településüzemeltetési feladatok

31.

Köztemető fenntartása, üzemeltetése

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 2. pontja

32.

Közvilágítás

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 2. pontja

33.

Helyi közutak kialakítása, fenntartása

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 2. pontja

34.

helyi közterületek, közparkok kialakítása, fenntartása

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 2. pontja

Lakásgazdálkodás, ingatlangazdálkodás

35.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek, valamint egyéb forgalomképes ingatlanok bérletére, üzemeltetésére, valamint elidegenítésére vonatkozó feladatok

2011. évi CLXXXIX.- tv. 13. §. (1) bek. 9. pontja
1993. évi LXXVIII. tv. 3. §. (1) bek.

Településfejlesztési feladatok

36.

Településfejlesztés és településrendezés

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 1997. évi LXXVIII. tv. 6. §. (1) bek,.6/A. § (1) a) pontja,

37.

Egyéb településrendezési sajátos jogintézmények

1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. §. (1) a.) pontja (2) bek. a.) b.) pontja, 62. §. (6) bek. 4.,5,6. pontja

Sportfeladatok

38.

A települési sport hosszú távú fejlesztése, a sport-szervezetekkel való együttműködés biztosítása sportlétesítmények fenntartása

2004. évi I. tv. 55. §. (1) bek.

Egyéb feladatok

39.

Belső ellenőrzés

370/2011. (XI.26.) Korm. rend. 15. §. (1) bek.

40.

Egészséges ivóvízellátás

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 21.) pontja, 1995. évi LVII. tv. 4. §. (1) a.)

41.

Polgári védelem, honvédelem, katasztrófavédelem

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 12.) pontja,

42.

Helyi adóztatás

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 13.) pontja
1990. évi C. tv. 1. §. (1) bek.

43.

Egyházak, civil szervezetek, önszerveződő közösségek támogatása

költségvetési rendelet szerint

44.

Köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás

2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bek. 5.) pontja

45.

Rendőrség és polgárőrség támogatása

költségvetési rendelet szerint

46.

Sportegyesület támogatása

költségvetési rendelet szerint

2. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

1. I. A polgármester dönt átruházott hatáskörben az Önkormányzat vonatkozó rendeleteiben meghatározottak szerint:

2. A szociális ellátások helyi szabályairól önkormányzati rendelet a 2. § (1) bekezdés c), d), e) és g) pontjaiban, valamint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott támogatások megállapításáról.

3. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (1) bekezdése szerinti köztemetés elrendeléséről

4. Tulajdonosi hozzájárulás kiadása.

5. Döntés a közúti közlekedésről szóló 46. (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a jegyzőre át nem utalt hatáskörök tekintetében

6. A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása.

7. A közfoglalkoztatási programok megszervezése és koordinálása

8. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás – és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról való döntés.

9. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott településkép-védelmi ügyekben.

10. II. Az Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben dönt

a) A pályázati úton elnyert szociális célú tüzelőanyag támogatás felhasználása keretében benyújtott kérelmek elbírálása,

b) Eseti rendkívüli települési támogatások elbírálása,

11. III. A Jegyző átruházott hatáskörben dönt

a) A szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott települési lakhatási támogatások megállapításáról,

b) Az egyes tiltott közösségellenes magatartássá nyilvánított cselekmények szankcionálásról.

12. IV. Társulások:

A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásra, és a Záhonyi Kistérségi Társulásra ruházza át a Társulási Megállapodásokban meghatározott hatásköreit.

3. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről

1. A tervezett önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatása, így különösen

1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

1.2. társadalmi hatásai:…………………………………………………………….

1.3. gazdasági hatásai:……………………………………………………………

1.4. költségvetési hatásai: ……………………………………………………….

2. környezeti és egészségügyi következményei: ………………………………..

3. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: ……………………………….

4. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: …………………………………………

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: ……………………………………………………………………………

Kelt: …………………………………….……………………………………………… az előzetes hatásvizsgálatot végző aláírása

6. Indokolás a rendelet-tervezethez

7. Általános indokolás

8. Részletes indokolás

Kelt:……………………………………….…………………………………… aláírás

4. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás jogállása és feladatai

1. A Társulás jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás.

2. A Társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

3. A Társulás működési területe: a Társulásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területe.

4. A Társulás feladatai:

a) nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

b) települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

c) egyéb nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

d) nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása,

e) nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

5. Munkaszervezete: Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Kht.

5. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A Záhonyi Többcélú Kistérségi Társulás jogállása és feladatai

1. A Társulás megnevezése: Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

2. A Társulás székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre út 35.

3. A Társulás működési területe: a Társulásban résztvevő önkormányzatok - Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk - közigazgatási területe.

4. A Társulás jogállása: jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. A Társulás Munkaszervezeti feladatait a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal – székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre út 35. látja el.

6. A Társulás feladatai:

a) a szociális ellátás területén:

b) aa) étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, idősek klubja, fogyatékosok nappali ellátása, falu – és tanyagondnoki szolgáltatás, bentlakásos idősek otthona feladatok ellátása;

c) ba) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott család és gyermekjóléti szolgálat közös szervezése, családi és gyermekjóléti központ működtetése a Társulás által fenntartott Mándoki Térségi Szociális Központ útján.

d) egészségügyi ellátás területén: az egészségügy alapellátáshoz tartozó Központi Orvosi Ügyeleti feladatok közös ellátása

6. melléklet a 15/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölése

A.

B.

C.

1.

Az önkormányzat törzsszáma:

732011

2.

Az önkormányzat adószáma:

15732011-2-15

3.

Az önkormányzat fizetési számlaszáma:

11744034-15403928-00000000

4.

Államháztartási szakágazat:

841105 Helyiönkormányzatok és társulások igazgatásitevékenysége

5.

Kormányzati funkciói:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011210 Az államháztartás igazgatása, ellenőrzése
011220 Adó-, vám – és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
042180 Állategészségügy
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átadása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081045 Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
081041 Versenysport – és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
083030 Egyéb kiadói tevékenység
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
102031 Idősek nappali ellátása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

1. függelék

Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságainak névjegyzéke

I. Ügyrendi Bizottság

A képviselő neve

A bizottságban betöltött tisztsége

Nagyné Drabik Anita

elnök

Battyányi Sándor

tag

Papp Máté Balázs

tag

2. függelék

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

sor sz.

nyilatkozattételre kötelezett neve

hozzátartozói vagyonnyilatkozatok száma

átvétel időpontja

házastárs/élettárs

gyermek

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3. függelék

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI IGAZOLÁS
Alulírott _____________________________. mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett polgármester/helyi önkormányzati képviselő*, a mai napon vagyonnyilatkozatomat, valamint _____ db házastárs/élettárs/közös háztartásban élő gyermek vagyonnyilatkozatát adom át:
Tiszabezdéd, 20
átadó
……………………………………………………………………. igazolom, hogy átvettem . polgármester/helyi önkormányzati képviselő* valamint db házastárs/élettárs/ közös háztartásban élő gyermek vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot/okat.
Tiszabezdéd, 20
átvevő

4. függelék

Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének névjegyzéke

A képviselő neve

A testületben betöltött tisztsége

Daku Attila

polgármester

Rácz Gyula

alpolgármester

Battyányi Sándor

képviselő

Kulcsár Bertalan

képviselő

Nagyné Drabik Anita

képviselő

Papp Máté Balázs

képviselő

Rácz Tamás

képviselő