Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk cikk (3) bekezdése alapján pedig ezek az önkormányzati rendeletek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. A helyi rendeletalkotás további korlátja az Magyarország Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében lefektetett követelmény, miszerint alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat pedig csak törvény állapíthat meg, alacsonyabb szintű jogszabály nem.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 8. § (1) bekezdése a) - b) pontja értelmében a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; valamint betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

Az Mötv. indokolás szerint: „Az emberi közösségek akkor életképesek, akkor élhető egy település, ha megvannak és működnek az együttélés alapvető íratlan és írott szabályai. Az ilyen normákat jelentős részben a helyi sajátosságok alakítják, generális érvényű taxatív felsorolásuk lehetetlen. Arra azonban van lehetőség, hogy a képviselő-testület - széles körű társadalmi támogatottsággal - a legalapvetőbb szabályokat rendeletbe foglalja és megszegésüket - szigorúan alkotmányos keretek között - szankcionálja. Ugyancsak az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület - törvényi felhatalmazás alapján - egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalma, az együttműködés követelménye a magánjogban ősidők óta létező, részletesen kidolgozott jogintézmény. Indokolt, hogy ezek a követelmények a közjogi rendszerekben is minél szélesebb körben érvényre jussanak. Annak, hogy a Javaslat ezeket a törvényi alapelv szintjére emelte, jelentős gyakorlati következménye is van. Az ezekkel ellentétes magatartás a törvényességi felügyeleti, illetőleg a bírósági eljárás keretében is értékelhető.”

Az Mötv. 8. § (2) bekezdés, valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazást kap arra vonatkozóan, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Az Mötv. vonatkozó szabályozása:

A Mötv. fenti rendelkezése alapján a képviselő-testületnek a rendeletben meg kell határoznia, hogy az önkormányzati hatósági hatáskört ki gyakorolja. Általában a jegyzőre telepítik az önkormányzatok a hatósági eljárások lefolytatásának kötelezettségét. A jegyző döntése elleni jogorvoslati kérelmet a képviselő-testület bírálja el.

A hatósági eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján kell lefolytatni.

2021. január 1. napján hatályba lépett a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Szankció tv.)

A jogszabály alapján közigazgatási szabályszegés esetén az alábbi közigazgatási szankciók alkalmazhatók:

figyelmeztetés,

közigazgatási bírság,

tevékenység végzésétől történő eltiltás,

elkobzás.

A közösségi együttélés szabályait megszegőkkel szemben az első kettő a célravezető, az elkobzás esetén a dolog tulajdonjoga az államra száll, a tárolással kapcsolatos gondok viszont az önkormányzaté. A végrehajtási eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályozza és a kiszabott bírság behajtása, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén, az állami adóhatóság feladata.

A Szankció tv. 10. § (3) bekezdése meghatározza az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határát is, amely természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.

A véglegesnek tekinthető szankciókat be kell vezetni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába. A nyilvántartásnak a szankcionálás fokozatossága szempontjából van kiemelt jelentősége.

A jogalkotásról 2010. évi CXXX. törvény3. §-ában foglaltak alapján:

A rendelet megalkotásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott magatartásra nem vonatkozik-e központi jogszabály (szankció), mert ebben az esetben az a magatartás helyi rendeletben nem szabályozható.

A Közösségi együttélés szabályairól és azok megszegésének jogkövetkezményeiről szóló rendelet tervezetbe Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő- testülete által alkotott rendeletek előírásait és azokat a további magatartási szabályokat, építettük be, melyek megsértése esetén az önkormányzat szankciót alkalmazhat a jogsértők ellen.

Természetesen ezen szabályok bővítésére abban az esetben van lehetőség, ha azokat magasabb szintű jogszabályok nem szabályozzák, illetve szankciókat nem állapítanak meg.

Ilyen rendelettel önkormányzatunk még nem rendelkezett, azonban az elmúlt évek jogalkalmazó tevékenysége során, a mindennapokban többször is előfordult, hogy precedenst teremtő bírságolással visszaszoríthatóak lettek volna bizonyos magatartások.

Az általános rendelkezések alcímben definiálja, hogy melyek a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások, valamint szabályozza, hogy a közösségi együttélés szabályait megsértő mikor nem vonható felelősségre a rendelet alapján.

Eljárási szabályokat állapít meg, mely a bírságok tételeire, a büntethetőségre, hatáskör telepítésére vonatkozó szabályokat, valamint a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó szabályokat rögzíti.

Az önkormányzat jelképeinek jogosulatlan használatára vonatkozó szabályokat tartalmaz.

Az önkormányzat helyi értékeinek védelmével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

A közterület név, házszám táblákkal kapcsolatos szabályok megszegésének felsorolását tartalmazza.

A közterülethasználattal kapcsolatos szabályok megszegésének felsorolását tartalmazza.

A közterületen lévő tárgyak felületek rendeltetéstől eltérő használata megsértésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A környezetvédelemmel és köztisztasággal, település tisztasággal kapcsolatos szabályok megszegésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A temetőkkel és a temetkezéssel kapcsolatos szabályok megszegésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A zöldfelületekkel és a növények telepítési távolságával kapcsolatos szabályok megszegésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Útügyi szabályokhoz kapcsolódó szabályok megszegéséhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz.

Zajvédelemmel kapcsolatos szabályok megszegéséhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.