TUZSÉR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

2/2005. (II. 14.) ÖKT

rendelete

Az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

^[2][4]Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. fejezet

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretében tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét, a fizetendő térítési díjak mértékét.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárnia az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §)

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Ptk.) 12.§-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,

b) Fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor a 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. életévét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők ( a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a testvér, a saját gyermek,

f) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény ( a továbbiakban: Szt.) 4.§-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak,

h) rendszeres jövedelem: a legalább egymást követő három hónapba keletkezett jövedelem,

i) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében:

az a hasznosító ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

ia.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy

ib.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét

meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. fejezet

A gyermekek védelmének – e rendelet szerinti rendszere

4.§

E rendelet alkalmazásában:

(1) pénzbeli ellátáson

a) rendszeres gyermekvédelmi támogatást

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

(2)személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon:

a) gyermekjóléti szolgáltatást

b) gyermekek napközbeni ellátását

c) gyermekek átmeneti gondozását

kell érteni.

3. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Pénzbeli ellátások

5.§ ^[1]

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

6.§

(1) Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen:

a.) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül,

b.) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében,

c.) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig,

d.) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.

(2) A támogatás mértéke maximum 10.000Ft, amelynek konkrét összegét a polgármester a kérelembe foglaltak mérlegelésével állapítja meg.

Természetben nyújtott pénzbeli ellátások

7.§

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható:

a.) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára,

b.) ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított,

c.) ha a szülő, illetve törvényes képviselő életviteléből arra lehet következtetni, hogy a támogatás összegének felhasználására a céltól eltérően kerülne sor.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

IV. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Gyermekjóléti Szolgáltatás

8.§

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében ( Gyvt. 39.§ (2) bekezdés).

a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése,

b.) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c.) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d.) a szabadidős programok szervezése,

e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a.) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységben való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése,

b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása,

c.) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

a.) a családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek – elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre.

b.) az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,

c.) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésére és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűnése esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése.

A gyermekjóléti szolgálat

9.§

(1) A Képviselőtestület a 8.§-ban meghatározott feladatait külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő önálló családgondozó foglalkoztatásával ( a továbbiakban: önálló gyermekjóléti szolgáltató) látja el.

(2) A Szolgáltató a tevékenységi körében a 8.§ -ban meghatározott feladatin túl:

a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b.) meghallgatja a gyermek panaszát, és azok orvoslása érdekében megteszi illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c.) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

d.) segíti a nevelési- oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,

e.) ez irányú megkeresés estében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

f.) felkérésre környezettanulmányt készít,

g.) kezdeményezi a képviselőtestületnél az új ellátások bevezetését,

h.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

i.) rész vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában.

Gyermekek napközbeni ellátása

10.§

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban elő gyermekek életkorának megfelelően nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (Gyvt. 41.§ (1) bekezdés).

(1) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani:

a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,

c) akiknek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását Óvoda, iskolai napközi biztosítja, mely intézményekre vonatkozóan alapvető szabályokat a közoktatásról szóló törvény határozza meg.

Gyermekek átmeneti gondozása

11.§

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról ( a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (Gyvt. 45.§ (1) bekezdés)

(2) A gyermekek átmeneti gondozását – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha azt a szülő vagy más törvényes képviselő egészségügyi, életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését nem tudja megoldani.

(3) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdésétől a szülő lakhelye – ennek hiányában a tartózkodási helye – szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell.

(4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkét hónapig tart.

(5) A gyermek átmeneti gondozásának biztosítása érdekében az önkormányzat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzattal ellátási szerződést kötött.

5. fejezet

Az intézményi és a személyi térítési díjak

A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja

12.§

(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj.

Az intézményi térítési díj összegét a Lónyay Menyhért Általános Iskola igazgatója állapítja meg.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az étkeztetés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) Az étkezésért fizetendő személyi térítési díjat intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (4) bekezdésben meghatározott normatív, illetve a szociális rászorultságtól függő kedvezményeknek a figyelembe vételével állapítja meg.

(4) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig (Gyvt. 148.§ (5) bekezdés)

a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át

c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

d) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani ( az a-d pont együtt: normatív kedvezmény)

A (4) bekezdés a.) pontjában meghatározott óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani. (Gyvt. 148.§ (6) bekezdés)

(5) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek után- gondozási helytől függetlenül – nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A személyi térítési díj megfizetése

13.§

A jelen rendeletben szabályozott személyi térítési díjakat:

- az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,

- az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülő felügyeletet gyakorló szülő(k), vagy más törvényes képviselő

- az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő( a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni.

6. fejezet

Hatásköri és eljárási szabályok

14. §

(1) A Képviselőtestület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

15.§

(1) A jelen rendelet III. Részében szabályozott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendel. Ezen esetben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni.

(3) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében – a Gyvt-ben foglalt kivételekkel – a jövedelemszámításnál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelem esetén egy év.

(4) A Gyvt.ben és ezen rendeletben meghatározott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénz egyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítése legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni.

Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

16.§

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha e rendelet, vagy a Gyvt. másként nem rendelkezik- önkéntes és az ellátást igénylő kérelem alapján biztosítható.

(2) A jelen rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretébe tartozó Gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez kell benyújtani.

(3) Ha a Gyvt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a.) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam- illetve a meghosszabbított időtartam- leteltével,

b.) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

Záró rendelkezések

17.§

1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat 5/2000. (V.10) számú rendeletével módosított 7/1998. (VI.26) számú rendelete.

                                     Révész László                                           Dr. Pilcsák Csaba

                                      polgármester                                                    jegyző

^[1] A rendelet szövegét és 1. számú mellékletét a 2/2006. (II.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006.02.10.-től.

^[2] A rendelet szövegét a 2/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2012.05.01.-től.

^[3] A rendelet 1. számú mellékletét a 2/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet 2.§-a megállapította. Hatályos: 2012.05.01.-től.

^[4] A rendelet szövegét a 4/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2014.02.20.-tól.

^[5] A rendelet 1. számú mellékletét a 4/2014. (II.19.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2014.02.20.-tól.