Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2017 (III.31..)
A települési hulladékkal kapcsolatos önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
Hatályos: 2018. 05. 31- 2023. 06. 30Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2017 (III.31..)
A települési hulladékkal kapcsolatos önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról1
2018.05.31.
Tuzsér Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában és 88. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya Tuzsér nagyközség közigazgatási területére terjed ki (közszolgáltatási terület).
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási területen lévő ingatlan használójára (tulajdonos, birtokos, vagyonkezelő, társasház és lakásszövetkezet) függetlenül attól, hogy az természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó közszolgáltatóra terjed ki.
(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra. Nem terjed ki a veszélyes hulladékokra és a folyékony hulladékokra.
2. §
Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat tartalma
(1) Tuzsér Nagyközség Önkormányzata az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn, melynek keretében gondoskodik az ingatlan használóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről.
(2) Az önkormányzat a település közigazgatási területén az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás keretében (Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.), az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 15-09-071361, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.), mint közszolgáltató útján látja el. A közszolgáltató Tuzsér településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához alvállalkozót nem vesz igénybe.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:
a) a közszolgáltató azonosító adatai,
b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezése,
c) a közszolgáltatási terület,
d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartama,
e) a közszolgáltatás minőségi ismérveit, a környezetvédelmi hatóság által meghatározott minősítési osztályt;
f) a közszolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit;
g) a települési önkormányzatnak a közszolgáltatás finanszírozásában vállalt kötelezettsége teljesítésére vonatkozó feltételeket és biztosítékokat, ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás finanszírozásában kötelezettséget vállal;
h) azokat a feltételeket, amelyek mellett a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére alvállalkozót vehet igénybe, figyelemmel a Kbt. 138–140. §-ában foglaltakra is;
i) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 4. § (1)-(3) bekezdéseiben és 11-12. §-ában foglalt feltételeket.
j)a közszolgáltató kötelezettségei,
k) az önkormányzat kötelezettségei,
(4) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:
a) az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
b) az ingatlanhasználó ingatlanán keletkező zöldhulladék gyűjtésére és kezelésére;
c) a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
d) elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése;
3. §
A közszolgáltatás kötelező igénybe vétele
(1) Az ingatlanhasználó köteles a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe venni, továbbá köteles a települési hulladék gyűjtésére a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt használni.
(2) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.
(3) Az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
(4) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.
4. §
Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja
(1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét a közszolgáltató határozza meg, és arról írásban tájékoztatja az ingatlanhasználót.
(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez – az ingatlanhasználó saját költségén biztosított- az alábbi szabványos gyűjtőedények használhatók:
1. 60 liter űrtartalmú,
2. 80 liter űrtartalmú,
3. 120 liter űrtartalmú,
4. 240 liter űrtartalmú,
5. 1100 liter űrtartalmú gyűjtőedény.
(3) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy jogosult. A jogosultságot az önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Az igazolást a kérelemre, a kérelmező írásbeli nyilatkozata és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás lekérdező rendszerének adatai alapján lehet igazolni.
(4) A közszolgáltató hetente egy alkalommal köteles az ingatlanhasználóktól a vegyes hulladékot elszállítani.
(5) Alkalmilag keletkező vegyes többlethulladék gyűjtésére a közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) műanyag zsák használható, amely a közszolgáltató ügyfélszolgálati irodájában díj ellenében megvásárolható. A közszolgáltató csak az e célra rendszeresített, és a szabványos gyűjtőedény mellé kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető.
(6) Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot a közszolgáltató az általa üzemeltetett komposztáló telepen (Kisvárdai Regionális hulladékkezelő Központ) veszi át.
(7) A települési papír-, műanyag, fémhulladék elkülönített gyűjtéséhez az önkormányzat vagy a közszolgáltató 1 db 240 l-es, sárga-kék színű hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába.
(8) A közszolgáltató évente 1 alkalommal – az általa meghatározott időpontban- díjtalan lomtalanítást szervez, amelynek során köteles a lakosság által összegyűjtött, és közterületre kihelyezett lomhulladékot begyűjteni, és elszállítani.
A közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.
A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:
a) építési és bontási hulladék,
b) veszélyes hulladék,
c) vegyes hulladék,
d) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladék,
e) elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék,
f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék.
5. §
A közszolgáltató jogai és kötelezettségei
(1) A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésének és szállításának rendjét– a keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével – a közszolgáltató határozza meg, és arról a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.
(2) A közszolgáltató az ingatlanhasználók által gyűjtött vegyes hulladékot, az elkülönítetten gyűjtött hulladékot, valamint a lomhulladékot az ingatlanhasználótól összegyűjti és szállítóeszközén elszállítja.
(3) A településen keletkezett zöldhulladékot az általa üzemeltett létesítményben átveszi.
(4) A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon köteles elvégezni.
(5) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.
(6) A közszolgáltató jogosult megtagadni a települési hulladék elszállítását, ha:
a) a települési hulladék nem a szabványos gyűjtőedényben kerül kihelyezésre, vagy
b) az ingatlanhasználó a szabványos gyűjtőedényben a hulladékot nem a rendeletben meghatározott módon helyezi el, és azt a közszolgáltató felhívására sem tette üríthetővé,
c) a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot helyeztek el,
d) a gyűjtőedényben több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos és a gyűjtőedény nem zárható le.
(7) A hulladék elszállításának (6) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.
(8) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiben, a hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjében bekövetkező változásokról a közszolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles.
(9) A közszolgáltató munkaszüneti napok miatti ürítési nap áthelyezéséről az ingatlanhasználókat hirdetményben köteles tájékoztatni.
(10) A közszolgáltató köteles a vegyes hulladék szabványos edényben történő gyűjtéséhez legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedények közötti választási lehetőséget az ingatlanhasználó számára biztosítani a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint.
6. §
Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei
(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjteni az e rendeletben meghatározott módon és helyen, valamint a közszolgáltatónak átadni.
(2) E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani,
b) a települési hulladékot gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
c) a települési hulladékot annak elszállításáig e rendeletben foglaltak szerint gyűjteni, tárolni, és a közszolgáltató részére átadni,
d) a közszolgáltatás igénybevételében bekövetkezett változást a közszolgáltató részére bejelenteni,
e) a közszolgáltatás díját megfizetni.
(3) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.
(4) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.
(5) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.
(6) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.
(7) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.
(8) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.
(9) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett egyéb hulladéktól elkülönítetten gyűjteni.
(10) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.
(11) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni úgy, hogy a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, és nem járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(12) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.
(13) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(14) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási törmeléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
(15) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.
7. §
A közszolgáltatás szüneteltetése
(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.
(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.
(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.
(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.
(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3 –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.
(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.
(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.
(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.
(9) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 7. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.
(10) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 7. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.
(11) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.
8. §
Az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, üveg- és fém hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó szabályok
(1) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtését a közszolgáltató:
a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,
b) hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,
c) gyűjtőszigetek működtetésével,
vagy ezek kombinációjával biztosítja.
(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot erre a célra biztosított gyűjtőedényben gyűjti.
(3) [1] Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg- és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti. A gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.
A közszolgáltató köteles a hulladék elkülönített gyűjtésére kijelölt egy hulladékgyűjtő szigeten (József Attila utca 3.) elkülönítetten gyűjtött hulladékot havonta egy alkalommal elszállítani.
(4) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel. A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett komposztáló telepen is átveszi.
(5) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban valamint a komposzttelepen elhelyezze.
(6) Az ürítési gyakoriságról és a gyűjtési alkalmakról az ingatlanhasználókat a közszolgáltató tájékoztatja.
8/A. §
Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség
(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.
(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).
(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:
a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,
b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),
c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,
d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).
(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.
(6) A Közszolgáltató köteles:
a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodni az adatok biztonságáról,
c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.
9. §
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések, a Közszolgáltató nyilvántartása
(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.
(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.
(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.
(4) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.
(5) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.
(6) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(7) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.
(8) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.
(9) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.
(10) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.
(11) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.
(12) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.
(13) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.
(14) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.
(15) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.
10. §
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmények
(1) Az ingatlanhasználó a tárgyév III. és IV. negyedévre járó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 100 %-ának megfelelő díjkedvezményre (a továbbiakban: díjkedvezmény) jogosult - írásbeli kérelem alapján - az általa használt 60, 80, 120 literes űrtartalmú szabványos gyűjtőedény díját figyelembe véve:
a) ha özvegy és egyedül él; vagy
b) ha a kérelem benyújtásának napjáig nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesül,
c) a Kálongatanyai ingatlanhasználó,
feltéve, hogy a tárgyévben az I. és II. negyedévre eső hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmények megállapításával kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.
(3) A kérelmet minden évben augusztus 1. napjától szeptember 30. napjáig a Tuzséri Közös Önkormányzati Hivatal adó-, és pénzügyi előadójához kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a I. és II. negyedév díj befizetéséről szóló igazolást, és a díjkedvezmény igénybevételére jogosító feltételek fennállását igazoló dokumentumokat.
(4) A jogosultság elbírálása során Tuzsér Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletének eljárási rendelkezései az irányadók.
(5) A jegyző a díjkedvezményről szóló döntés meghozatalát követően a díjkedvezményben részesülő ingatlanhasználókról vezetett – az átvállalt díj összegét is tartalmazó – kimutatás megküldésével tájékoztatja a koordináló szervet.
(6) A díjkedvezménynek megfelelő összeget az önkormányzat közvetlenül a Koordináló szervnek téríti meg. A támogatás fedezetét az önkormányzat képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetési rendeletében az ellátottak pénzbeli juttatása előirányzaton belül biztosítja.
11. §
A hétvégi házas üdülőingatlanokra vonatkozó rendelkezések
(1) A közszolgáltató a hétvégi házas üdülőingatlanok esetében április 1. és szeptember 30. között biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.
12. §
Az ingatlanok és közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok
(1) Az önkormányzat köteles a közterületek szervezett, rendszeres tisztításáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, télen a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítés megszervezéséről, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítésének megszervezéséről gondoskodni.
(2) Az önkormányzat a vonatkozó jogszabályokban előírtak alapján gondoskodik a közutak állapotának felülvizsgálatáról és a szükséges javítások elvégzéséről, járdák létesítéséről, az úttest és a járda közötti zöldsávban lévő árkok, csapadékvíz-elvezető rendszerek terv szerinti kialakításáról.
(3) Az ingatlan használója köteles gondoskodni:
a.) a település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák;
b.) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv), valamint az úttestig terjedő közterület tisztántartásáról, a nyílt árkok folyamatos rendben tartásáról, továbbá műtárgyainak tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról;
c.) a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (kapualj, lépcsőház, folyosó, pince, padlástér) valamint udvarok és kertek környezet-egészségügyi (köztisztasági-, települési környezet tisztasági) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló-mentesítéséről;
d.) télen az ingatlanelőtti járdaszakaszon lévő hó, jég eltakarítását, a járda síkosság mentesítését elvégezni. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell felhalmozni, hogy az a csapadékvíz elfolyását ne gátolja, illetve oly módon, hogy a gyalogos- és közúti forgalom biztonsága és zavartalansága biztosított legyen. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni;
e.) az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni;
(4) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.
(5) Tilos a csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkok betemetése.
(6) Tilos az ingatlanokon minden olyan lom, hulladék tárolása, mely veszélyezteti az emberi egészséget, szennyezi a környezetet és rontja a rendezett településképet.
(7) Tilos közterületre, közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és elhelyezni. Köteles 24 órán belül saját költségén az összetakarításáról, illetve elszállításáról gondoskodni.
(8) Tilos közterületen járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, ami szennyeződést okoz.
(9) Tilos gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani.
(10) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően.
(11) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.
(12) Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(13) Tilos a közterületek, parkok, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése, köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni.
(14) Közterületen, parkban, közintézmény előtti területen szemetet, hulladékot csak az arra célra rendszeresített és felállított szeméttartókba lehet elhelyezni.
(l5) Vállalkozói tevékenység ellátáshoz, magángazdálkodáshoz szükséges gépeket, járműveket tárolni közterületen csak közterület használati engedély megadását követően lehet.
Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.
Az ilyen árusításból keletkezett hulladék gyűjtésére a kihelyezett szeméttartó edényt kell használni vagy azt az árus saját költségén köteles elszállítani.
(l6) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára a baleset elkerülése érdekében ne hulljon le, ne csorogjon.
(17) A település területén lévő holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 13/2000. (XII.19.) ÖKT. számú rendelet, és Tuzsér Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 153/2014. (XII.23.) számú határozata a települési szilárdhulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának díja (szemétszállítási díj) átengedéséről az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft. részére.
1
Az önkormányzati rendeletet a Tuzsér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 15. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 1. napjával.