Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat

Képviselő-testületének

22/2019. (XII.30.)

önkormányzati rendelete

A településkép védelméről szóló 4/2019.(I.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57 § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint
• az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a településkép védelméről szóló 4/2019.(I.30.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1.§ A településkép védelméről szóló 4/2019.(I.30.) önkormányzati rendelet bevezető rendelkezése a következő felhatalmazásra vonatkozó hivatkozással egészül ki: „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57 § (3) bekezdésében” és a „Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szövegrész helyébe a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály” szöveg lép.

2.§. Az Általános építészeti követelmények alcím helyébe a következő alcím lép:

„Általános építészeti követelmények a település teljes területére

11.§ (1) A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére a pasztell árnyalatú színek alkalmazhatók.

(2) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával (kivéve gazdasági és üzemi építési övezetekben).

(3) A tetőfedő anyagoknál a rikító színek nem, helyettük a földszínek, natúr és antracit színek alkalmazhatók.”

3.§. A rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:

a) rikító színű fémlemez, rikító színű cserepes lemez fedés nem alkalmazható.

(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során a környezet kialakult állapotától nem lehet eltérni.

(3) Az építési telken tervezett építménynek a településképbe illesztés biztosítása érdekében nem lehet eltérni a környezetében lévő

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányoktól;

b) kialakult párkánymagasságoktól;

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaitól;

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányoktól.

(4) A környezethez való illeszkedés érdekében az egyedi homlokzatkialakítás módja nem térhet el a következőktől:

a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszerétől, teljes homlokzati felülethez való arányától, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá a környezet színezésétől nem lehet eltérni.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaitól nem térhet el, ennek érdekében lépcsőzetes magasságok is alkalmazhatók.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés nem térhet el az épület arányaitól, és nem térhet el a környezet adottságaitól.

(5)Magas tetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.”

4.§. A rendelet 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13.§ (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását, a következőek figyelembe vételével:

a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésétől nem lehet eltérni,

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon, teljes kifejlettsége esetén.

(2) Épület utcafronti homlokzatán, előkertben gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.”

5.§. A rendelet 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

c) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

d) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila színezések.

e) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

6.§. A rendelet 20.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.§ (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.”

7.§. A rendelet 24.§ (3) bekezdése a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ab) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása, bővítése, utólagos hőszigetelése”

8.§. Hatályát veszti a rendelet 29.§ -a.

9.§. A rendelet 30.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A településképi követelmények teljesítését a Polgármester ellenőrzi. A mulasztásokat - amennyiben tudomására jut - kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

(2) A településképi követelmények be nem tartása esetén a Polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre a bejelentőt, és határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki a tulajdonosra, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településkép-védelmi bírság összege:

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100.000 – 150.000 forint közötti,

b) településképi szempontból meghatározó és egyéb területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 – 100.000 forint közötti,

  c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 20.000 – 50.000 forint közötti. 

 (4) A településkép-védelmi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni. A befizetés elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”

10.§. Hatályát veszti a rendelet VI. fejezete.

11.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Tuzsér, 2019. december 30.

FerkovicsTibor                                                              Dr. Szép Béla

polgármester                                                                       jegyző