Záhony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2004. (V. 28.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről
Hatályos: 2024. 12. 19Záhony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2004. (V. 28.) önkormányzati rendelete
A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről
Záhony Város Önkormányzata az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése és 11. §-ának (1) bekezdése, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 53. §-a (8) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díját és a díjalkalmazás feltételeit az alábbiak szerint állapítja meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek a Polgári Törvényben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (Tszt. 2. §)
(2) Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az feleljen meg a külön törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé az árak és díjak átláthatóságát. (Tszt 52. § (4) bek.)
A rendelet alkalmazási köre
2. § A rendeletet alkalmazni kell Záhony város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt és nem lakás célját szolgáló épületeket (a továbbiakban: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), távhát előállító gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőtermelő) és a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra.
3. § A rendelet célja, hogy:
a) Megállapítsa a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díját.
b) Szabályozza a fogyasztóvédelmi szervekkel történő együttműködési kötelezettséget.
c) Meghatározza az áralkalmazási feltételeket.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a fogyasztónak a hőtermelő létesítményből vagy geotermikus energiát kitermelő létesítményből távhővezetéken keresztül történő hőellátásával valósul meg. (Tszt. 3. § (1) bek. d) pont) Célja szerint fűtési és/vagy használati meleg víz szolgáltatás.
b) Fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy ezek közössége, aki (amely) a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerül. A fogyasztó lehet lakossági, üzemi és egyéb fogyasztó (Tszt. 3. § (1) bek. r) pont)
ba) Lakossági fogyasztó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy az ilyen épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (épületrész) tulajdonosa, bérlője, használója vagy azok közössége (T.szt. 3. § (1) bek. ra) pont).
bb) Egyéb fogyasztó: ab) pontban nem említett épület vagy az ilyen épületben (építményben) lévő helyiség (épületrész) tulajdonosa vagy azok közössége (Tszt. 3. § (1) bek. rb) pont).
c) Szerződő felek: a távhő szolgáltatója és a távhő fogyasztója.
d) Díjfizető: akinek érdekében a szerződő felek a távhőszolgáltatásra közüzemi szerződést kötöttek, és akik között a szolgáltató e rendelet alapján távhőszolgáltatási díjat szétosztja.
e) Fűtési időszak: az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak.
f) Pótfűtési időszak: az év április 16-tól május 15-ig, valamint szeptember 15-től október 14-ig terjedő időszak.
g) Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és fogyasztói hőközpont. (Tszt. 3. § (1) bek. j) pont)
ga) Termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. (Tszt. 3. § (1) bek. ja) pont)
gb) A szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény hőellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. (Tszt. 3. § (1) bek. jb) pont.)
gc) Fogyasztói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. (Tszt. 3. § (1) bek. jc) pont)
h) Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, mérésére, átalakítás nélkül továbbítására szolgáló technológiai berendezés. (Tszt. 3. § (1) bek. k) pont)
i) Csatlakozási pont: a szolgáltatói és fogyasztói berendezés határán (találkozási pontján) beépített elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa. (Tszt. 3. § (1) bek. l) pont)
j) A fogyasztói vezetékhálózat: az a csővezeték rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználó berendezésekhez való továbbítását szolgálja. /Tszt. 3. § (1) bek. m) pont.)
k) Felhasználói berendezés: a fogyasztó által használt hőleadó készülékek és hőhasznosító berendezések. (Tszt. 3. § (1) bek. n) pont)
l) Szabálytalan vételezés:
la) Amennyiben a fogyasztó a mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőket, valamint költségmegosztókat és ezek elemeit rendellenesen használta, megrongálta, kiszerelte, a mérési pontosságot befolyásolja, valamint az ezeken található ólom-, műanyag-, alumíniumzárakat (együttesen plombákat) megsértette, vagy önhibájából nem teszi lehetővé a használatában álló helyiségben elhelyezett fogyasztásmérők vagy költségosztók leolvasását, és egyéb módon sem működik közre a valós fogyasztási adatok meghatározásában, valamint mért vagy méretlen vezetékről engedély nélkül vételez.
lb) Megszüntetett szolgáltatást a szolgáltató engedélye nélkül igénybe vesz.
m) A fűtött helyiség alapterülete: A helyiségek padlószint felett 1 méter magasságban a belső falsíkok között mért területe. Nem kell számításba venni a falsíkokon kívül, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér, vagy nyílászáró szerkezet elhelyezésére szolgál, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket /pl. beugró/, a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.
n) Hálózati veszteség: az a távhőszolgáltatási tevékenység folytatása során elkerülhetetlenül keletkező, a hőtermelőnél, valamint az egyes fogyasztási helyeken mért értékek közötti mennyiségi különbség, amely tartalmazza a szükségszerűen elfolyt víz mennyiségét, annak hőtartalmát, a vezetékek szigetelésén keresztül eltávozó hő összességét, valamint a főmérők és a fogyasztási mérők, almérők együttes adatainak különbözetét.
o) A távhőszolgáltatás csökkent mértékű, ha:
oa) valamely fűtött helyiségben az előírt, valamint a tényleges belső hőmérséklet különbsége 5 °C-nál több,
ob) a meleg víz hőmérséklete a kifolyónál 35 – 39 °C.
p) Előírt hőmérsékletek: Fűtött helyiség esetén a leghidegebb ponton is biztosított legyen a 20 Co léghőmérséklet. Meleg víz esetén 40 Co-nál magasabb vízhőmérséklet.
q) Fűtöttnek minősül az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest, stb.) van elhelyezve, vagy a légtérben olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.
r) Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hő-leadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.
s) Fűtöttnek minősül az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.
Általános díjfizetési rendelkezések
5. § (1) A távhőszolgáltatás legmagasabb díját úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő szolgáltatás ráfordításaira, és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, (Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésének felhasználásával) ösztönözzön a biztonságos és legkisebb költségű távhőszolgáltatásra a kapacitások hatékony igénybevételére, vegye figyelembe a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket a hőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit. (a Tszt. 52. § (2) bekezdése felhasználásával)
(2) A távhőszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásért a fogyasztó díjat köteles a távhőszolgáltatónak fizetni.
(3) A szolgáltatás idején az épület, épületrészt tulajdonosa által nem hasznosított lakás és egyéb célú helyiségek fűtési díját, továbbá a közös használatot szolgáló helyiségek fűtési díját a tulajdonosok közössége viseli a közüzemi szerződésben vállalt kötelezettség alapján.
(4) A díjfizető személyében bekövetkezett változásról 8 napon belül írásban tájékoztatni kell a távhőszolgáltatót. A bejelentési kötelezettség a régi és új tulajdonost egyaránt terheli.
(5) A szerződéses jogviszony a fogyasztó és a távhőszolgáltató között a közüzemi szerződés szerinti tartalommal - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
HŐMENNYISÉGMÉRÉS
6. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolása kizárólag hőmennyiségmérés szerint történhet.
(2) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és tartalmát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Amennyiben a távhővel ellátott épületeknek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott arányok alapján – a távhőszolgáltató feladata. (Tszt. 40. § (5) bekezdésének első három mondata)
(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, és a szolgáltatói hőközpontban köteles mérni, és ennek alapján elszámolni.
(4) A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében vagy a hőfogadó állomáson a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli. Ebben az esetben a hőmennyiségmérő csak költségmegosztóként funkcionál.
(5) Az érdekeltek eltérő megállapodásának hiányában, a mérés alapján megállapított távhőszolgáltatás díját fűtési célú hőfelhasználás esetén, a fűtött légtérfogat, meleg víz célú hőfelhasználás esetén a felhasznált meleg víz mennyiség arányában kell elszámolni.
(6) A fogyasztók megállapodhatnak a távhőszolgáltatóval abban is, hogy a távhőmennyiség hődíját a költségmegosztók alkalmazásával osztják szét. A költségmegosztók beszerzésének, felszerelésének és fenntartásának, valamint a szükséges egyéb átalakítások költségei a fogyasztókat terheli.
A távhőszolgáltatási díj és összetevői
7. § (1) A mérés szerinti távhőszolgáltatásért a fogyasztó (lakossági és egyéb) alapdíjat és (a fűtési és HMV hőszolgáltatásért) a teljesítés helyén mért hőmennyiségért hődíjat köteles fizetni melyeket a rendelet 2. melléklete szerinti árkalkuláció alapján számított 1. melléklete tartalmazza.
(2) A díjak a mindenkor érvényes ÁFA-t nem tartalmazzák.
Alapdíj
8. § (1) Az alapdíj éves díj.
(2) Az alapdíjat az üzemi fogyasztó a vele kötött szerződésben meghatározott hőteljesítmény után, a lakossági és egyéb fogyasztó a fűtött légtérfogat után köteles megfizetni.
(3) A lakossági és egyéb fogyasztó esetében az alapdíjat az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) csak fűtés felhasználása esetén a fűtésre vonatkozó alapdíjat,
b) fűtés és meleg víz felhasználása esetén az együttes alapdíjat, amelynek alkalmazása szempontjából a fűtés- és meleg víz szolgáltatással ellátott épületen belül a helyiségek közötti ellátottsági különbség nem vehető figyelembe.
(4) Az alapdíj összetevői:
a) A távhőszolgáltató saját létesítményének üzemeltetési és fenntartási költségei.
b) A távhővezetékek és tartozékaik, valamint az általa üzemeltetett hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költsége.
c) A használati meleg víz mennyiségét mérő mellékmérők üzemben tartásának és időszakos hitelesítésének költségei.
d) Az üzemeltetés és a fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díja.
e) A tartós működéshez szükséges távhőszolgáltatói nyereség.
Hődíj
9. § (1) Fogyasztó a hődíjat a fogyasztói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban, illetőleg a hőfogadó állomásokban mért távhőmennyiség (Ft/Gj) után köteles fizetni a szolgáltatást követő hónapban, a számlán feltüntetett fizetési határidőig.
(2) A hődíj, a fűtési hődíj és a meleg víz hődíj összetevői:
a) A távhőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költsége.
b) A számítással meghatározott hálózati hőveszteség.
c) A szükségszerűen elfolyt víz hőtartamának ellenértéke.
d) A fogyasztókat ellátó hőközpontok villamos energia felhasználása.
(3) A távhőszolgáltatás díjai a használati meleg víz előállításához felhasznált hálózati hideg víz díját nem tartalmazzák.
(4) A távhőszolgáltató jogosult a használati meleg víz készítéséhez felhasznált ás általa kifizetett ivóvíz víz- és csatornahasználati díját a vízdíj fizetésére kötelezettől beszedni. A vízdíj fizetésére kötelezett az, aki a hasonló, de a távhőszolgáltató közbeiktatódása nélküli esetekben a hatályos jogszabály alapján a vízdíj megfizetésére kötelezett.
Elszámolás és díjfizetés
10. § (1) A fogyasztó köteles a távhőszolgáltatás ellenértékét megfizetni.
(2) Az éves alapdíjat a fogyasztó 12 havi egyenlő részletben a számlán feltüntetett fizetési határidőig köteles megfizetni.
(3) A hődíjat - más megállapodás hiányában - a szolgáltatást követő hónapban a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell megfizetni.
(4) A fogyasztó a fizetési kötelezettségének úgy is eleget tehet, ha díjfizetőt jelöl meg. Épületrészenkénti (lakásonkénti) díjfizetés esetén a díjfizető az épületrész tulajdonosa. Nem jelölhet meg díjfizetőt a fogyasztó a közös tulajdonban álló épületrészekre (pl. lépcsőház, tároló) vonatkozóan, ezek díját a fogyasztó közvetlenül köteles megfizetni a távhőszolgáltatónak.
(5) A díjfizetőtől (az épületrész tulajdonosától) harmadik személy (bérlő, használó stb.) átvállalhatja a szolgáltatás díjának megfizetését. Az átvállalás a távhőszolgáltatóhoz intézett, a díjfizető és az átvállaló személy által tett közös, írásbeli nyilatkozattal történik. A nyilatkozattevőket a díjhátralék megfizetése egyetemlegesen terheli.
(6) A fogyasztó úgy is megállapodhat (külön megállapodás) a távhőszolgáltatóval, hogy a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott fűtési hődíjnak, illetőleg meleg víz hődíjnak megfelelő összegű havi részfizetést teljesít. Ezeket az alapdíjjal együtt kell megfizetni.
(7) A távhőszolgáltató a részfizetést teljesítő fogyasztóval évente, június 30. napjáig egyszer a hőfogyasztásmérő állások alapján a különbözetet beszedi, illetve részükre visszafizeti.
(8) A pótfűtési időszakban végzett fűtési szolgáltatás elszámolása a 9. § szerint történik.
(9) A hőmennyiség és vízmérők meghibásodása esetén az előző év hasonló időszakának hőfogyasztása és a meghibásodás idején érvényes díjtételek alapján kell a fizetendő összeget megállapítani.
Díjvisszatérítés, pótdíj és felemelt díj
11. § (1) Ha a távhőszolgáltató a fogyasztóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 48 órát meghaladóan, neki felróható okból nem tesz eleget, az érvényes alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza a fogyasztónak, kivéve az előre bejelentett tervszerinti szüneteltetést, vagy korlátozást.
(2) Ha a fűtés és/vagy melegvíz-szolgáltatás 48 órát meghaladja csökkent értékű, akkor a fogyasztót annak időtartamával arányos Co-ként 20 %-os alap- és hődíj visszatérítés illeti meg.
(3) A távhőszolgáltatót díj-visszafizetési kötelezettség nem terheli, ha a hibás teljesítés a fogyasztói berendezések műszaki, üzemeltetési hibái miatt következett be.
(4) Nem tekinthető hibás teljesítésnek, ha a fogyasztó beavatkozása vagy egyedi szabályzása eredményezi a szolgáltatási elégtelenséget.
(5) A fogyasztó pótdíjat köteles fizetni, ha a szerződésben rögzített hőteljesítményt szándékosan túllépi. A pótdíj mértéke az egyhavi alapdíj 50 %-a.
(6) A fogyasztó felemelt díjat köteles fizetni, ha:
a) A mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, és a mérőeszköz sérülését vagy meghibásodását a távhőszolgáltatónak nem jelenti be.
b) A mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez.
c) A korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.
(7) A felemelt díj mértékeként a fogyasztó az alábbiakat együttesen köteles megfizetni:
a) Az alapdíj kétszeresét.
b) A hődíj másfélszeresét.
c) A mérő megrongálása vagy befolyásolása esetén a felhasznált hő mennyiségét számítással kell meghatározni, ilyenkor a mérőjavítás összes költsége - ideértve a hitelesítés költségét is - a fogyasztót terheli.
(8) A felemelt díjat a fogyasztó esetenként egy alkalommal köteles megfizetni.
(9) A díjvisszatérítést, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól (Tszt. 45. § (5) bekezdés)
Díjtételek és árváltozások meghatározása
12. § (1) Az energiahordozók árával összefüggő beszállítói árváltozások hatályba lépése esetén a távhőszolgáltató jogosult szolgáltatási díjtételeinek a 1. melléklet szerinti módosítási javaslat elkészítésére és elfogadásra történő benyújtására. A szolgáltató által benyújtott módosítási javaslatot az önkormányzat az ezt követő első képviselőtestületi ülésén önálló napirendként tárgyalja és hagyja jóvá a rendelet módosítását.
(2) Az (1) bekezdésben nem érintett költségváltozások miatti szolgáltatási díjtételek módosítására évente, a benne lévő költségelemek arányában, a bejelentett várható inflációval azonos mértékben, annak közzétételét követően kerül sor.
(3) A távhőszolgáltatás díjának változása a közüzemi szerződést automatikusan módosítja a díj vonatkozásában.
(4) Energiahordozó-áremelés elmaradása esetén évente egy alkalommal december 15-ig nyújthat be javaslatot távhőszolgáltató a következő év alapdíjainak megállapítására.
Csatlakozási díj
13. § (1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező fogyasztási hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló távhőszolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhőszolgáltató részére csatlakozási díjat köteles fizetni.
(2) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővagyon fejlesztés csatlakozási díja magában foglalja az adott fogyasztó ellátása érdekében szükséges fejlesztési költségeket, valamint a szolgáltatói berendezés körébe tartozó, a hőközpontban elhelyezendő, elszámolásra szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is.
(3) Nem kell csatlakozási díjat fizetnie annak a fogyasztónak, akit más jogszabály a távhőszolgáltatás igénybevételére kötelez.
(4) A csatlakozási díj megfizetését a távhőszolgáltató részben vagy egészben elengedheti.
(5) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, bővítésének, átalakításának, valamint a díjfizetésnek a határidejét.
13/A. §1 (1) A távhőszolgáltatási és távhőtermelési ellátási területen jelentkező új, vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa 50.000 Ft + ÁFA csatlakozási díjat köteles fizetni.
(2) A távhőszolgáltatási és távhőtermelési ellátási terület az alábbi kiszolgálási kört jelenti:
a) I. Hőközpont: Ady Endre út 5-23., Baross G. út 2., 4., 6., Arany János út 2., Ady E. út 7., 9., 11., Ifjúság út 4., 6., 10.
b) II. Hőközpont: Ady Endre út 25-33., Ifjúság út 1., Ady E. út 35., 37., József A. út 7-9., Európa tér 2-10., József A. út 56., József A. út 36., József A. út 48.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott körön kívüli területen jelentkező új felhasználási hely tulajdonosa 50.000 Ft + ÁFA csatlakozási díjat köteles fizetni, a kiépítési költségekre külön megállapodást kell kötniük. A csatlakozási díjat a HŐTÁV Kft-nek kell megfizetni, valamint a kiépítési költségekre vonatkozó külön megállapodást is a HŐTÁV Kft-vel kell megkötni.
VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
14. § E rendelet 2004. június 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 9/2003.(II.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
15. §2 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK számú irányelvével harmonizál, annak előírásaival ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.
A Rendelet 13/A. §-sal egészül ki a 7/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet alapján. Hatályba lép 2015. április 1. napján.
A Rendelet 15. §-sal, jogharmonizációs záradékkal egészül ki a19/2009.(XII.22.) önkormányzati rendelet értelmében. Hatályos 2009. december 22. napján.
A Rendelet 1. mellékletét a 24/2005.(XI.28.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2006. január 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 2/2006.(II.10.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2006. február 10. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 16/2006.(VIII.31.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2007. január 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 21/2007.(XII.22.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2008. január 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 11/2008.(VII.09.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2008. július 15. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 18/2008.(IX.27.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2008. október 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 21/2008.(XII.27.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2009. január 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 17/2009.(XI.03.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2009. október 1. napjától. A Rendelet 1. mellékletét a 14/2010.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2010. május 1. napjától. A Rendelet 1. melléklete az 1/2011.(I.17) önkormányzati rendelet alapján módosult. Hatályos 2011. január 20. napjától. Rendelkezéseit 2011. január 1. napjától alkalmazni kell. A Rendelet 1. mellékletét a 17/2011.(XI.17.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályba lép 2011. november 17., 16.00 órakor. A Rendelet 1. melléklete a 4/2012.(III.09.) önkormányzati rendelet alapján módosult. Hatályba lép 2012. március 9., 13.00 órakor. Az 1. melléklet a Záhony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Rendelet 2. mellékletét a 24/2005.(XI.28.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2006. január 1. napjától. A Rendelet 2. mellékletét a 2/2006.(II.10.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2006. február 10. napjától. A Rendelet 2. mellékletét a 16/2006.(VIII.31.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2007. január 1. napjától. A Rendelet 2. mellékletét a 17/2009.(XI.03.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos 2009. október 1. napjától. A Rendelet 1. melléklete az 1/2011.(I.17.) önkormányzati rendelet alapján módosult. Hatályos 2011. január 20. napjától. Rendelkezéseit 2011. január 1. napjától alkalmazni kell. A 2. melléklet a Záhony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.