1. a Bazilika (Görög-katolikus templom) M (MJ) 50041/1958 – a régi díszes fatemplom helyére épült 1731-1749 között

2. Görög-katolikus monostor M (MJ) 50041/1958 – a Szent Bazil rendi szerzetesek építették 1756-ban

3. Római katolikus templom M (MJ) 50041/1958 – XV. századi eredetű gótikus stílus, erősen átalakítva a XVIII. - XIX. században

A zárójelben szereplő MJ = műemlék jellegű védettségi fokozat az 1/1967(I.31.) ÉM. sz. rendelet szerinti (a műemlékekről)

Az 1997.évi LIV. tv. már törvényi szinten fogalmazta meg a műemlékeket. Az addigi M, MJ és VK jelzésű, korábban országos védettségi fokozatokat – így a Máriapócsi három épületet – műemléki kategóriába sorolta.

A műemlékek tételes vizsgálata és fölmérése már korábban megtörtént.

A város építészeti értékeinek vizsgálatát, az országos védelem alatt nem álló, de a város karakterét, szerkezetét és városképét meghatározó épületek összegyűjtését a Képviselő testület 2001-ben már elhatározta.

A 66/1999.(VIII.13.) FVM. rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól az 1997.évi LXXVIII. tv., és a 253/1997.(XII.20.) Kormány rendelet szerint szükségessé is teszi, hogy Máriapócs is mérje föl az értékeit, és lehetőségei szerint támogassa, védje azokat.

Intézményi épületek

1. Nagy Szent Bazil rendi nővérek és Szent Makrina szocális otthon :

Kossuth u. 16. Hrsz. 208/2. 18. és 28. számú képek

Az 1935-ben letelepedett Bazilissza nővérek 1941-ben építették rendháznak és zarándokháznak. Pince, földszint 1 emeletes, a ’30-as évek jellegzetes középülete. Az aszimmetrikusan elhelyezett oszlopsoros terasz fölött geometrikus ballusztrád emeli ki a viszonylag hosszú – de arányos – épület képzelt kereszttengelyét. A kegytemplom É-i oldalán a Kossuth tér meghatározó épülete. A csak részben előkertes épület a kisváros központját visszafogott külső ablakpárkányaival „szelíden” tagolja. Téglaépület, vakolt homlokzati architektúra. Az épület tömege, arányai, homlokzati architektúrája jól illeszkedik a főtér hangulatához.

2. Egészségház : a volt bazilita iskola Kossuth u. – Báthori u. sarok, Hrsz. 27.

29., 30., és 31.sz. képek

A Kossuth u. felé klasszicizáló szimmetriával megjelenő, Ny-i szárnyán is szimmetrikus épület.

É felé a sarkokon oromfalas kiképzésével, a középső tengelyét a nyílászárók elhelyezkedésével, azok vakolt keretezésével is a szimmetriát hangsúlyozó épület valaha a Szent Bazil rend iskolája volt. Földszintes, az udvar felé a tengelyében félköríves tornácos terasszal az udvar felé fordul. Az oromfalas saroképítmények a párkány magasságában vízszintesen osztott, és a felső harmadukban körcikkel (ívesen) záródó homlokzat takarja az összetett nyeregtetőt.

Építésének ideje a XIX. sz. második felére tehető. Visszafogott architektúrája a műemlék gótikus római katolikus templom hangulatába jól illeszkedik. Ma egészségügyi intézményeknek ad helyet. Értékes a beépítési módja, tömegaránya, az utcai és udvari burkolat, az egyszerű nyílászárók aránya. A kerítés nyírott sövényei, az É-i oldal fasorai és az udvaron vegyes növényzete hangulata megőrizendő.

3. Művelődési Ház és Könyvtár, Báthori u.35. Hrsz. 14.

27. sz. kép

Az épület előkertes, rendezett zöldfelülettel és az épületet körbevevő fáival ligetes, kúria-szerű. Szimmetrikus tömeg és homlokzatképzés, melyet a D-i oldalon elhelyezett - széles lépcsőről megközelíthető – bejárat nem zavaró módon bont meg. Jellegzetes 4 osztású középső ablakai a kissé előrehúzott sarokszárnyakkal nyugodt, egyszerű épületet alkotnak. Egyszerű festett fém anyagú /bádog/, és minden oldalról „csapott” nyereg tető fedi. A földszintes épület a XIX. sz. végén épülhetett. A Báthori utca kis előkertes, oldalhatáron álló épületeit jól „töri” meg. A beépítési módja, méretei – a kisváros - jellegzetes intézményi épületévé teszik a házat.

4. Lakóház (és gazdasági épület)

+ kerítés töredék Kossuth tér ?, Hrsz. 5.

50. sz. kép

A Szent Bazi l rend monostorának gazdasági épülete és lakása volt a ház. A fennmaradt íves záródású kerítés-építmény, benne derékszögű nagy és kiskaput tartalmazó kerítés a megmaradt monostorudvart záró-határoló kerítés - egységes hatású - egy részére utal, mára azonban attól fizikailag és vizuálisan is elszakad.

A tőle É-ra épített óvoda a kerítés többi részét megszüntetve, azt már nem hagyta meg. A kerítés zárása befelé lejtett fektetett egysoros cserép. A visszahúzott karakteres, erős párkányú oromfalas épület festői hangulatot és nyugalmat ad. Az ablakai még eredetiek, sajnos az épület oromfala már hiányzik. Ma – mint korábban is – lakásként és gazdasági épületként funkcionál. A lakóépület előtt a kerítés már – ez későbbi lehet – nyitott, de a nyitottságának köszönhetően a mögötte lévő kis épület - annak látványával - és a kerítés töredék egységes régi hangulatot áraszt.

Az előtte lévő „szétnyíló” - tölcséresedő - út nagyobb rálátást is megenged az együttesre. Megtartandónak ítélem a városképi megjelenést, a tető és tömegarányt, valamint a kissé „brusztos” kerítés-töredéket együtt.

5. Egyházi Múzeum, Kossuth utca 17. Hrsz. 192/3

Fotodokumentáció jelenleg nem készült, hiszen azt már több kiadvány is dokumentált.

Oldal-fatornácos típus, valaha lakóépület, kívül felújított,

Építészeti értékeit az 5. pontban az ottani épületeknél leírtak jelentik, kissé méltóságteljesebb megjelenéssel, amit mind a külső homlokzat állaga, mind a jelenleg betöltött funkciója okozhat. Jelentőségét a vallási kötődése is növeli, mert ez az épület volt Dudás püspök szülő, és egy darabig a lakóháza is.

Népi lakóépületek

6. A lakóépületek kiegészítő

gazdasági épületei közül a Báthori u. 2o. Hrsz. 334.

38. sz. kép

A kuriózum jellegével emelkedik ki. Az elhelyezése – az oldalkertnek a főépülettel szembeni oldalán – még megfelel a Máriapócson is jellemzőeknek, de azoktól eltérően - a többiek deszka burkolatától és magas oldalfalától, - ez az épület a vályog és patics falakra mélyen lefutó nád (felül cseréppel kombinált) nyeregtetős. A bejáratai faszerkezetűek. A megváltozott (kert- és kisvárosias) életforma és életvitel mellett ma garázs és tároló használata van. Értékes a telepítés, a tömeg és homlokzatképzés, valamint az anyaghasználat.

7. Nyeregtetős, oldaltornácos épületek

(a tornác az oldalkertre néző helyiségek védelmét is szolgálta).

– nyitott tornácosak

- fa oszlopokkal

a. Szőlő u.18. Hrsz. 521/1.

39. sz. / és 21. sz. / képek

Az épület földszintes, vert (patics) falú, romos. Az oromfalain a kisvárosi eklektikus vakolatdíszek nyomai még megtalálhatók. A tagozatok a párkány magasságában és az ablakok körül azokat keretezve elütnek a nyírségi népi lakóházak megszokott díszeitől. A díszítettsége azonban nemesen egyszerű. A szerkezete megerősítésével, a falak újra vakolásával értékes épület menthető meg a városban. Az utca felé mutatott kép és az oldalkert felé meglévő puritánság és az épületszerkezet közötti „ellentmondást” jól oldja magának az épületnek az aránya, hangulata. Az utca felé kétablakos szoba, a tető fémlemez fedésű. A Nyírségi régi lakóház érdekes egyede.

b. Petri u.12.

Hrsz. 505. 41. sz. kép

A nyírségi jellegzetes szép népi ház. Az épület az arányaival jól illeszkedik a környezetéhez, népi elemeivel igazodik a tájhoz. Ízlésesen, mértéktartóan díszített utcai homlokzat, amelyet a padlás magasságában üvegezett falfülke (az eredeti tulajdonosa gipsz- kegytárgy készítő által készített Szűz Mária szobrocska) tesz különösen érdekessé. Ilyen falfülkére utal a Selyem u. 49. (31.sz.kép) lakóépület is. A faoszlopos oldalhomlokzati tornác a nyírségi házakra vonatkozó jellegzetes díszítő és szerkezeti elem. Az alaprajzi kialakítása a helyi építészeti hagyományokat is követi. Az épület három-osztatú, középtengelyes bejáratú, látszó fagerendás lakóépület. A kiszolgáló nyári konyha, kamra az épület végében található. Megtartandó és értékes a tömegarány, a szerkezeti kialakítás, az alaprajzi elrendezés főbb elemei és a homlokzatok arányai, képzése.

c. Kossuth u. 11. Hrsz.195. –

Fotódokumentáció külön később készül

A Petri utca 12. sz. épület általános - az oromzati falfülke nélküli - jellemzőivel, annak a faoszlopainál mívesebb itteni tornác-oszlopokkal, és az Egyházi múzeum építészeti értékeivel írható le.

falazott oszlopokkal

d. Szőlő u.5. Hrsz.578 .

40. sz. kép

A lakóház saroképület, oldalhatáron elhelyezve. Az utcai főhomlokzat a tornác mellvédszerű kialakításával teljese zárt utcafronti oromfalas lakóépület hatását kelti. A tető utcára merőleges, kissé lekontyolt, fémlemez fedésű. Nemes egyszerűséggel felújított nyírségi népi lakóház, korszerűsítve. Az eredeti arányú ablakok harmonikusan illeszkednek az utcaképbe is. A három-osztatú lakóház típusokba sorolandó. Az épület tömegaránya, elhelyezkedése és homlokzata megtartásra javasolható.

e. 44. sz. kép Ófehértói u. 48. Hrsz. 241.

45. sz. kép Ófehértói u. 26. Hrsz. 301

46. sz. kép Báthori u. 30. Hrsz. 339

48. sz. kép Ófehértói u. 32. Hrsz. 233

49. sz. kép Ófehértói u. 10. Hrsz. 221

Utcára merőleges gerincű, cserép és palatetős lakóépületek. Az utcai szobák 1 (3 osztású) ablaka néhol a tornác oromfalának ablakosításával változatos képet mutatnak. (mint pl. a 48. sz. kép). Elsősorban az Ófehértói útra jellemző lakóépület típus. Az eredeti 3 osztatú ablakot általában megtartva (csak a Báthori u. 30. esetében cserélték „modernre „) az oldalhatáron álló épületek őrzik az utca hangulatát. Megtartandónak elsősorban az épületek aránya és utcai megjelenése ítélhető, ehhez való kötődés célszerű.

Féltornácos lakóépület

f., Béke u. 7.

Hrsz. 569.

35. sz. kép

A több helyen előforduló, az utca felé tornácos, hátra a kert felé azonban már nem a tornácot fordító, / ezen a szakaszon az épület oldalfala a tornác vonalába kilép / épület a későbbi falusias típusépület előzménye. Az utca felől „székely” kontyos épület átmenetet képez az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek felé. Sajnos az állaga avult, az utcai ablak újabb típusablak, az épület arányai, alaprajzi „fejlődése” miatt javasolható a megmentésre. A homlokzat igénytelen vakolása eltüntetésével, a szerkezet megerősítésével érdekes épület maradhat meg Máriapócson.

53. sz. kép Gyulaji utca 12.

Hrsz. 367

A Béke utcai épületnek az utcára merőlege, oromfalas típusa. Egyebekben az ottani tulajdonságokkal jellemezhető

Tornácos jellegű, (vagy volt tornáca)

g., Ófehértói u. 59.

Hrsz. 285.

47. sz. kép

A tornácos (féltornácos) épület „fejlődése” eredményeképpen, a tornác beüvegezésével az Ófehértói út tipikus lakóépület jellege megmaradt. Arányaiban követi az itteni jellegzetes oromfalas, nyeregtetős későbbi népi lakóházat, beépítésében és homlokzatában igazodik ahhoz. A mai kor télikert igényét, hallt is kielégítő megjelenés óvja az utca korábban kialakult hangulatát. A felületképzése javítható.

8. T elrendezésű, keskeny, jellemzően

a három-osztatú népi lakóház

új formája.

32. sz. kép Honvéd u. 11. Hrsz, 726.,

33. sz. kép Honvéd u. 31. Hrsz. 736.,

34. sz. kép Selyem u. 60. Hrsz. 90.,

36. sz. kép Selyem u. 49. Hrsz. 143.

A városban szórványosan több helyen előfordulnak, azonban ez a tipikus falusi, a jobb módú gazdák lakóépülete a Honvéd és a selyem utcán fordul elő. Jellemzően az utcára merőleges gerincű, és az utca felől lekontyolt, a súlypontjában a tetőre merőleges tetőgerincű, a szélfogót tartalmazó épület. (előfordul az utcára oromfalas épület is, mint pl. a Selyem u. 49., azonban itt a keresztszárny mintha utólag épült volna az épülethez). A korábbi tornácos lakóépületekből fejlődött tömeg. Az épületek továbbra is az eredeti 3 osztatú lakóépület alaprajzát őrzik. A fedésük általában cserépfedés.

9. Egyedi (máshová nem sorolható) épület Gyulaji u. 10.

Hrsz. 366.

51., és 52. sz. képek

Földszintes, négyzetes elrendezésű, kevert stílusú, de a környezetében kivételes hangulatot árasztó épület. Az egyedi tetőszerkezet (nád és cseréptető kombináció) jó aránnyal „fekszik” a falakra. Erős utánérzés figyelhető meg a Báthori u. 20. alatti gazdasági épület tetőszerkezetével. Harmonikus, jó arányú homlokzat, a tipikus helyben hagyományos ablakok ezen a tömegen modern, új házat eredményeztek a felújítás során. Mintaadó lehet a mai lakóépület építési igények kielégítéséhez.

10. Kisvárosi lakóépületek

42. sz .kép Selyem u. 33.

Hrsz. 151.,

43. sz. kép Selyem u. 21.

Hrsz. 158.,

A sűrű utcai növényzet

takarása miatt kép nem készült Petri u. 5.

Hrsz. 9.

A város polgári fejlődése során megépült utcával párhuzamos gerincű, emeltebb padlóvonalú, és magasabb építménymagasságú (kivétel a Petri u. 5.) kispolgári épületek. Az utcafronti homlokzat 2, vagy 3 ablakos. A falak tagoltak (kváderezés) illetve sárga homoktéglával burkoltak. Az elhelyezésük előkertes (a Petri u. 5. kivételével), oldalhatáron állóak. Nagyobb „masszívabb” épületek, mint a népi lakóházak a városban. Ezek az épületek már az egyházi és középületek mintáit és szerkezetét követik. Az elterjedésük megállt, csak kivételesen épültek ezek a jellegükben kisvárosi épületek.