Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 12.) önkormányzati rendelete

a növények ültetési, telepítési távolság szabályairól

Hatályos: 2023. 04. 12 16:00

Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 12.) önkormányzati rendelete

a növények ültetési, telepítési távolság szabályairól

2023.04.12.

Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Alaptörvényt 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvényt 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérésével, továbbá a 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdésének c.) pontja alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat állásfoglalásának kikérésével, a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya és célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a növényültetési és növénytelepítési (a továbbiakban együtt: növénytelepítés) szabályok alkotásával elősegítse a növénytelepítési gyakorlat jogszabályi keretek közötti megtartását, csökkentve ezáltal a szomszédjogi vitás ügyek kialakulását.

(2) A rendelet területi hatálya Máriapócs Város község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli társaságra.

(4) A rendeletet nem kell alkalmazni az alábbi jogszabályok hatálya alá tartozó növények esetén:

a) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. §, 43. § (3) bekezdése, 47. § 10. pontja: közutak mellett meghatározott távolságban lévő fás szárú növények.

b) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 32. § (3) bekezdés: biztonsági övezetre vonatkozó előírások.

c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja és a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 41. §: vízelfolyást károsan befolyásoló növényzet eltávolítása.

d) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény: erdőre és védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései, valamint a törvény 42. §-ának a védett növényfajok egyedeire vonatkozó rendelkezései.

e) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (4) bekezdés: a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettség.

f) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 124. §, 133. § villamos vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet.

g) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény: az erdő, annak élő és élettelen alkotóelemei, az erdei életközösség; a külterületen történő fásítás; az erdészeti létesítmény; az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület tekintetében.

h) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó területek: Natura 2000 területek.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Díszfű: a legalább 1,5 méteres magasságot elérő évelő díszfű, dísznád, bambusz.

(2) Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben ekként meghatározott műszaki alkotás.

(3) Sövény: egymás közelébe ültetett, bokrokból álló természetes térelválasztó.

(4) Telek határától mért telepítési távolság: a telekhatárhoz legközelebb eső

a) fa esetén a növény törzsének,

b) bokor esetén a növény gyöktörzsének,

c) díszfű esetén gyökérrendszerének

középpontja és a szomszédos ingatlan telekhatára legközelebbi pontja között mért távolság. (5) Telepítés: a növény végleges helyére való ültetése, ide értve a növény vegetációs időszakot meghaladó iskolázását is.

3. A legkisebb telepítés távolságok

3. § (1) A fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága a telekhatártól:

a) 1 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 1,00 m,

b) 2m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 1,50 m,

c) 3 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 2,00 m,

d) 4 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 3,00 m,

e) 4 m-nél magasabbra növő fás szárú növények esetén 4,00 m,

(2) Legkisebb telepítési távolság közművektől:

a) gázvezetéktől 2,0 méter,

b) gázvezeték védőcsőbe való elhelyezésekor 1,0 méter,

c) egyéb vezetéktől 2,0 méter.

(3) Élő sövénykerítésként, lehatárolásként telekhatárra csak mindkét ingatlan tulajdonosának beleegyezésével telepíthető.

(4) Kúszó-kapaszkodó fás szárú növény csak saját tulajdonban lévő falra, fára, kerítésre futtatható fel.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt telepítési (ültetési) távolságok alól kérelemre a jegyző eltérést engedélyezhet, amennyiben a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd írásban hozzájárul. A kérelemhez csatolni kell a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd írásbeli hozzájárulását.

4. Egyéb előírások

4. § (1) A fás szárú növények tulajdonosának kötelessége a növényzet ápolása, gondozása. A tulajdonos köteles a kinyúló ágak levágására, ha azok a szomszéd telekre átnyúlnak, épületet vagy közművet veszélyeztetik, az épület vagy közmű felújítását akadályozzák.

(2) A kerítés mellé telepített növények gondozását úgy kell elvégezni, a lombozatot úgy kell metszéssel alakítani, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá.

(3) Az épületek mellé ültetett növényzet az épület műszaki állapotát nem veszélyeztetheti (nem akadályozhatja a fal szellőzését, nem érhet hozzá; nem futhat fel a falra; gyökerei és ágai az épület alapját, falát, ereszcsatornáját, tetőszerkezetét nem veszélyeztetheti).

(4) Kúszó- kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú építményre (falra, fára, kerítésre) futtatható fel.

(5) Az épület fala mellett az épület időközönkénti karbantartásához szükséges állványozáshoz szükséges távolságot fás növényzet nem foglalhatja el. Az épület fenntartását, karbantartását akadályozó fás növényzet eltávolítása a terület tulajdonosának a feladata, a költségek őt terhelik. Az eltávolított növényzettel kapcsolatban kártérítési igénnyel nem élhet.

(6) A növényültetés a közterület használatát, az utcafronton meglévő, illetve a tervezett járda helyét nem zavarhatja.

(7) A telepített növényzet magassága a csomóponti rálátási háromszögben nem akadályozhatja a rálátást.

(8) Közterületre e rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt telepíteni a helyi adottságok figyelembe vételével csak a jegyző által kiadott engedéllyel lehet.

(9) Fás szárú növények pótlása esetén alkalmazkodni kell a már meglévő fajokhoz és a környezeti adottságokhoz a rendezett és egységes utcakép kialakításának érdekében. Fás szárú növény pótlása nem történhet az a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.

(10) A tervezett ültetések, telepítések során a termőhelyhonos és őshonos fa- és cserjefajok alkalmazását kell előtérbe helyezni.

5. Eljárási szabályok

5. § (1) A jegyző a növény tulajdonosát kérelemre, vagy hivatalból e rendeletben meg-határozott kötelezettségének teljesítésére felszólíthatja.

(2) A jegyző e rendelet szabályaitól eltérő növényültetés, illetve telepítés esetén elrendelheti a növény áttelepítését, kivágását, gondozását és az eredeti állapot helyreállítását.

(3) Amennyiben a szomszéd ingatlan tulajdonosa panaszt jelez, a növény tulajdonosa köteles a szomszéd ingatlanra átnyúló ágak levágására. Az átnyúló ágakat, igazolt felszólítás, mint ajánlott levél, jegyzőnél előterjesztett kifogás után az érintett panaszos kíméletes módon eltávolíthatja - amennyiben annak tulajdonosa nem tette meg az értesítéstől számított 30 napon belül-, de gondoskodnia kell a növényen keletkezett sebfelület kezeléséről.

(4) A kifogásolt növények elhelyezkedése miatt az eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyző birtokvédelmi eljárást folytat le.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően telepített fás szárú növények és egyéb növények esetében, amennyiben az eltér e rendeletben meghatározottaktól, annak tulajdonosa köteles úgy gondozni, illetve nyírni a növényt, hogy az a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.

6. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet 2023. április 12-én 16 órakor lép hatályba.