Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 51. § (4) bekezdése felhatalmazást adott 2012-ben a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben határozza meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni közigazgatási bírság kiszabásának szabályait.

Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkosson.

Az Mötv. 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A város lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükségesnek tartom a rendeletben foglalt magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtését.

A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazható szankciókat határozza meg. Ez a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság.

A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.

A Ket. felhatalmazást ad a képviselő-testületnek, hogy rendeletben állapítsa meg a közigazgatási bírság felső határát, amely természetes személyek esetén 200.000,-Ft, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 millió Ft lehet.

A rendeletben a bírság felső határának természetes személyek esetén 50 000 Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 300 000 Ft került megállapításra.

A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza.

Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.

A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság megfizetésének módját határozza meg.

Azon egyes magatartásokat tartalmazza, amelyek a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősülnek.

Ezek az alábbiak:

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.