Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VI.13.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályiról és ezek megszegésének következményeiről

Hatályos: 2021. 01. 11

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VI.13.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályiról és ezek megszegésének következményeiről

2021.01.11.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 8§ (2) és 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Nyírbogát közigazgatási területén e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, illetve jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti, és amelyet Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendeletében közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít.

(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy a tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 13. pontja szerinti terület,

b) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

3. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata

3. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki

a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően a közterületek használatáról önkormányzati rendeletben foglalt közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,

b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el,

c) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 3. § (1) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

d) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

e) közterület tartósan, állandó jelleggel – kivéve közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti közterület-használati engedély alapján történő használatot - képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ,

f) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,

g) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,

h) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,

j) emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik,

k) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

4 . Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;

b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;

c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,

e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

5. A köztisztaság fenntartása

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról,

b) a lakó-, és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince-és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és hulladékgyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről,

c) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovarmentesítéséről és rágcsálómentesítéséről,

d.) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant hosszú időn keresztül nem műveli meg, nem tartja rendben és a gyomtól, gaztól hatósági felszólítás után sem tisztítja meg, továbbá az a használó vagy tulajdonos, aki belterületi ingatlanán hulladék tárolásával a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti;
d) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,
e) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,
f) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,
g) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,
h) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,
i) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít;
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék, többlet-hulladék összegyűjtéséről - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék –, annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról nem gondoskodik.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:
a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,
b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,
c) a földmunkák végzésénél a termőréteget külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,
d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
e) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol, illetve munkaterületet a jegyző engedélye nélkül létesít.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:
a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,
b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,
c) hórakást
ca) útkereszteződésben,
cb) útburkolati jeleken,
cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,
cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré,
ce) kapubejárat elé, annak szélességében
helyez el.
d) síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül konyhasót úgy alkalmaz, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke több, mint 40 g/m2.
e) síkosság elleni védekezéshez zöld területen és közvetlen környékén konyhasót használ.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba, strandra ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- bevisz.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyezőforrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti,
b) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével,
c) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.

6. Állattartás

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a település belterületén telkenként 3 ebnél több ebet tart, kivéve az ebszaporulatból származó, 3 hónapos kort be nem töltött ebek, vakvezető, jelző ebek,

b) a felügyelete alatt álló háziállatot úgy visz vagy bocsát közterületre vagy nyilvános helyre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt, az állat ürülékét nem takarítja fel,

c) a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását lehetővé teszi,

d) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,

e) aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről.

7. Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b) a települési szilárd hulladékot nem szabványos gyűjtőedényben, vagy nem a szolgáltató által rendszeresített zsákban helyezi ki elszállításra,

c) a rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot, építési-bontási törmeléket, termőföldet, szennyezetlen talajt, kőtörmeléket helyez el,

d) a gyűjtőedényben a dolgozók testi épségét, a szállító eszközök műszaki állapotát veszélyeztető anyagot vagy folyékony hulladékot helyez el,

e) a gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,

f) a települési szilárd hulladék tulajdonosa a hulladékot a szelektív hulladékgyűjtő szigeten a felirattól eltérően helyezi el,

g) saját tulajdonú ingatlanon települési szilárd hulladékot halmoz fel,

h) a szelektív gyűjtés céljára kihelyezett gyűjtőedényben más hulladékot helyez el.

8. Környezetünk védelme, zajvédelem

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,

b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,

c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen, kertekben - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,

d)a közparkok területére gépjárművel, segédmotoros-kerékpárral, lovas szekérrel behajt, parkol,
e)közterületre telepített fát, facsemetét rongál.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az a vendéglátó egység-, szórakozóhely üzemeltető, szabadtéri zene- és egyéb műsorjel szolgáltató, aki zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatást május 15. és szeptember 15. közötti időszakban – a zajkibocsátási határérték megtartása mellett –
-vasárnaptól péntekig terjedő időszakban 22 órától
- szombaton 23 órától tovább biztosít,
szeptember 16. május 14. közötti időszakban 22 órától tovább biztosít.
9. Az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletben védett természeti területté nyilvánított területen olyan tevékenységet folytat, amely az ingatlan állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti,

10. Temető rendje

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) síremlék fenntartási, -gondozási kötelességének nem tesz eleget,

b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,

c) temető főbejáratán keresztül gépjárművel - kivéve a temetkezési szolgáltatás ellátásához szükséges közlekedést, illetve a mozgásában korlátozott személyek szállítását biztosító gépjárműveket - behajt,

d) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el,

e) temető területére kutyát visz be- kivéve vakvezető kutya-,

f) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza.

11.Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok

11. § (1) Tilos közterületen szeszesitalt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények helyszínére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 200. § (1) bekezdése tartalmazza.

12. Eljárási szabályok és jogkövetkezmények

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása tekintetében a Képviselő-testület a hatáskör gyakorlását első fokon a jegyzőre ruházza át.

(2) A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal erre feljogosított ügyintézői végezhetik az eljárási cselekményeket, ellenőrizhetik a rendeletben foglaltak betartását.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a hatóság észlelése alapján kell lefolytatni, ide értve bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján történő tudomásszerzést is.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatására – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.

(5) Nem indítható közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megállapítására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak az eljárásra jogosult hatóság tudomására jutásától számított harminc nap, vagy az elkövetéstől számított hat hónap eltelt. A hat hónapos határidő kezdő napja

a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,

b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(6) A 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személlyel (továbbiakban: fiatalkorú) szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja.

13. § (1) A rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő elkövetővel szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A kiszabásra kerülő helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság mértékének meghatározása az eset összes körülményének figyelembevételével történik.

(3) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.

(4) A figyelmeztetés alkalmazásával a hatáskör gyakorlója, vagy a nevében eljáró személy (szerv) felhívja a közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésétől.

14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján, hivatalból indul.

A közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekménnyel megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.
15. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.