Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Nyírbogát Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 18Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Nyírbogát Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyírbogát Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
(3) A Képviselő- testület szervei:
a) Nyírbogát Város Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester); Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
b) Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság); Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
c) Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
d) Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
e) Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző), Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
f) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás; Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
g) Nyírbogát – Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás; Székhelye: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(5) A Képviselő- testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(6) A Polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(8) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(9) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza középen a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) címer
b) zászló
c) és az önkormányzat pecsétje
(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület jegyzőkönyveinek hitelesítésére, határozatainak és rendeleteinek kiadmányozásakor, a képviselő testület által készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, az önkormányzat nevében kötött szerződéseken és az önkormányzati pályázatok dokumentumain. A Képviselő-testület bizottságai pecsétjét kell használni a Képviselő-testület bizottságai jegyzőkönyveinek hitelesítésére. A polgármester pecsétjét kell használni a (2)bekezdésben írt dokumentumokon kívüli önkormányzati iratokon.
3. § (1) Az Önkormányzat rendezvénye:
(2) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:
a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona) és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időkorúak gondozóháza) szakosított ellátás fenntartása,
b) önkormányzati honlap fenntartása,
c) alapítványok, nonprofit szervezetek (egyházak, egyesületek, stb.) támogatása;
d) „ Bogáti Forgatag” elnevezésű rendezvény megtartása,
e) helyi újság működtetése.
(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni a Képviselő-testületnek, az évente egyszer megrendezendő „Bogáti Forgatag” elnevezésű rendezvényről. Az Önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet.
3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyirbogat.hu
(2) Az Önkormányzat negyedévente megjelenő lapjának címe: Nyírbogát Tükör
(3) Az önkormányzat hivatalos Facebook oldala / Nyírbogát Város/, melynek felelős szerkesztője a mindenkori polgármester
4. Az Önkormányzat által alapított elismerések
5. § Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések alapításával, adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat rendeletben szabályozza.
5. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
6. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a
a) szociális ellátások megállapítása és az azzal kapcsolatos feladat és hatáskörök ellátása a szociális ellátásokról szóló külön önkormányzati rendelet szerint
b) közterület-használati hozzájárulás adása az Önkormányzat, mint tulajdonos nevében
c) előirányzat átcsoportosítás joga a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig,
d) megszervezi és koordinálja az önkormányzati hosszabb idejű, valamint a Startmunka közfoglalkoztatást,
e) a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett munkáltatói jogkört gyakorol,
f) az Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók felett munkáltatói jogokat gyakorol,
g) A közbeszerzési eljárások során az önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár és meghozza a külön szabályzatban polgármesteri hatáskörbe utalt döntéseket.
h) dönt a településképi véleményezéssel, bejelentéssel és kötelezéssel kapcsolatos jogkörökről.
i) a szociális tűzifa támogatásról szóló külön önkormányzati rendelet szerinti ellátás megállapítását és az azzal kapcsolatos feladat- és hatáskörét, a pénzügyi bizottság előzetes véleményezését követően.
(2) A Képviselő-testület a Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át a Társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátását külön képviselő-testületi döntés szerint.
(3) A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szilárdhulladék- Gazdálkodási Társulásra ruházza át a kötelezően ellátandó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási feladatok közül a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos, a Társulási Megállapodás szerinti önkormányzati feladat- és hatásköröket.
(4) A Képviselő-testület a KEOP-1.2.0/B egy fordulós „Szennyvízelvezetés és tisztítás” c. konstrukció keretében a Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulásra ruházza a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos, a Társulási Megállapodás szerinti önkormányzati feladat- és hatásköröket.
(5) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskörét.
7. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a feladat ellátása a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt, a költségvetésből adódóan, finanszírozás, vagy fedezet hiányában okafogyottá válik.
A Képviselő-testület működése
6. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.
(2) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményről,
b) az önkormányzati képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásáról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) a jelenlévő képviselők nevét,
c) a tárgyalt napirendi pont megnevezését,
d) a szavazás számszerű eredményét,
e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(5) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a következő napirendeket tárgyalja:
a) a bizottság(ok) megválasztása,
b) az alpolgármester megválasztása,
c) az alpolgármester eskütétele,
d) a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele,
e) a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, illetve felülvizsgálata,
f) az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(7) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó és az előterjesztések elektronikusan kerülnek megküldésre a képviselő- testületi tagoknak és az egyéb érdekelteknek az alakuló ülést követően az ügyrendi bizottság részére rendelkezésre bocsátott e-mail címre történő megküldéssel.
(8) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják.
(9) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
d) A meghívó mellékletei a napirendi tárgyalásához készített anyagok.
(10) Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben, valamint a település zavartalan működését, fenntartását, fejlődését,célzó intézkedések megtételéhez szükséges döntések meghozatala érdekében a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(11) A rendkívüli ülésre a meghívót az ülés előtt 4 órával korábban az összehívás okának megjelölésével kell megküldeni. Ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testületi ülés azonnali megtartását indokolja, meghívó mellőzése mellett az összehívás telefonon és emailben történik. A rendkívüli ülés előterjesztésének anyaga az ülésen kerül kiosztásra.
(12) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
a) beruházásokkal vagy pályázatokkal kapcsolatos döntés esetén
b) vis maior támogatás igényléséhez,
c) hiánypótlások teljesítése érdekében,
d) a katasztrófavédelmi ügyekben,
e) gazdálkodás biztonságát érintő kérdésekben.
9. § (1) A Képviselő-testület évente hat rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye.
(3) a Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti azt jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.
(3) A munkaterv javaslat elkészítéséhez javaslatot lehet kérni a képviselő-testület bizottságának tagjaitól, az intézményvezetőktől.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei: a testületi ülések tervezett időpontja, a napirendje és azok előadói.
(5) Az ülésre meg kell hívni:
a) minden képviselőt,
b) jegyzőt,
c) intézményvezetőket, amennyiben valamely napirend tevékenységüket érinti,
d) a napirendek előadóit,
e) a helyben működő civil szervezetek, egyházak képviselőit, amennyiben valamely napirend tevékenységüket érinti,
f) akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
11. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt legkevesebb 15 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.
(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 8 napon belüli időpontra hívja össze.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül:
a) az önkormányzat által beadandó pályázat benyújtása tárgyában,
b) a települést ért elemi kártétel esetén,
c) a települést érintő, a lakosság érdekében szükségszerű esetekben.
12. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
7. A tanácskozás rendje
13. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát,
b) a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.
(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester legfeljebb két alkalommal maximum 15 perccel az ülés kezdetét eltolhatja, s ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor ezt dokumentálja, majd bezárja az ülést. Ezt követően az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint – kell összehívni. A Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja az elmaradt napirendeket. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(3) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejü önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, beszámol két rendes testületi ülés között végzett tevékenységéről,
(4) A polgármester ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
(5) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére,
(6) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
(7) A polgármester napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,
(8) A polgármester biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
(9) A polgármester szünetet rendelhet el, berekeszti az ülést.
14. § (1) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.
(2) Elsőként a képviselők és tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót. A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb 2-szer szólhat hozzá.
(4) A képviselő hozzászólása alkalmanként 2 percig tarthat.
(5) Az ülésen megjelent meghívottaknak és más személyeknek a napirend tárgyához tartozó kérdésekben a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 2 percnél hosszabb.
(6) Az időtartamot a jegyző köteles figyelemmel kísérni.
(7) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól, valamint ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik, a polgármester megvonja a szót.
(8) A rendeletben előírt korlátok alól a polgármester a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel felmentést adhat.
(9) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben
c) a jegyző, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.
15. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) a polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, és a két ülés között végzett munkáról,
b) a beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok.
(2) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő, a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolyásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
(3) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szöveg szerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
(4) Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret 30 perc.
(5) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 50. §-ban meghatározottakon kívül minősített többséggel eldöntendő ügyeket a szervezeti és működési szabályzatban nem határoz meg.
16. § A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztő, illetve a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
c) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésen jelen lévő hallgatóság részére.
d) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
17. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(2) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.
18. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével összesen, egybefüggően 30 munkanapot, időtartamot meghaladó távollét.
8. Név szerinti szavazás módja
19. § (1) A jogszabályban meghatározott eseteken kívül névszerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) a polgármester kéri,
b) azt a képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza.
(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor ˝igen˝-nel, ˝nem˝-mel vagy ˝tartózkodom˝-mal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
9. Titkos szavazás lebonyolítása
20. § (1) A titkos szavazás szavazólapon, elkülönített helyen, urna igénybevételével történik.
(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület Ügyrendi bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás tárgyát,
b) a szavazás helyét és idejét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
e) a szavazás eredményét.
(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(5) A szavazás eredményről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
(2) képviselő magatartásával nem zavarhatja az ülés rendjét, köteles elfogadni az ülést vezető rendelkezéseit az ülés lebonyolítására vonatkozóan, esetleges ellenvetéseit annak természetétől függően ügyrendi kérdésként a képviselő-testület elé vagy – jogszabálysértés gyanúja esetén – a kormányhivatalhoz terjesztheti.
(3) A képviselő hozzászólása során köteles a napirend témájához igazítani mondandóját, a jóízlés határain belül maradni, tartózkodni mások jó hírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértésétől.
11. Személyes érintettség
22. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjesztik. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
12. Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás
23. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség és méltánytalanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi, méltánytalansági és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra.
(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
13. Nyilvánosság biztosítása
24. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(4) A rendeletet a törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
A Képviselő-testület döntése
14. Döntéshozatali eljárás
25. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai ˝igen˝, ˝nem˝, ˝tartózkodom˝ nyilatkozattal szavaznak. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének ˝igen˝ szavazata szükséges.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A Képviselő-testület a jogszabályban meghatározottakon kívül – bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.
(4) Szavazás közben a döntést indokolni nem kell.
(5) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(6) A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a Képviselő-testület teljes megjelölését,
b) a ˝határozata˝ kifejezést,
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a határozat címét.
(7) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(8) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke, intézményvezetője,
c) a jegyző.
(9) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, valamint a végrehajtás és az érintettek számára. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(10) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, beszámol a Képviselő-testületnek.
15. Rendeletalkotás szabályai
26. § (1) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.
(2) A rendelet-tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett intézményvezető valamint külső szakértő is. A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal készíti el – a polgármester dönthet.
(3) A tárgyban amennyiben szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetés, véleményeztetés, a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.
(4) A véleményezésre jogosultak széles körét intéző rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal lakossági fórumot szervezhet.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint
c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
27. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, az Ügyrendi bizottság, vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezetet indoklással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
16. A határozathozatal szabályai
28. § Határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést a képviselő-testület, a polgármester az alábbi ügykörökben döntést hozhat:
a) egyedi szociális ügyekben,
b) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben
c) az elemek által okozott károk ügyében
d) foglalkozatási pályázatok benyújtása
e) az önkormányzat által a költségvetésben szereplő pályázatokhoz kapcsolódó beruházások, beszerzések megvalósítása 5.000.000 Ft egyedi érték alatt
f) önerőpályázat benyújtása
g) az önkormányzat gazdasági programjában szereplő pályázat benyújtása
17. Jegyzőkönyv készítésére vonatkozó előírások
29. § (1) A Képviselő-testület előírásáról írásbeli tényszerű jegyzőkönyv készül 1 példányban.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a jogszabályokban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a Képviselő-testület döntését.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
c) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.
(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.
(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről, és egy eredeti példányának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(7) A lakosság számára a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.
18. A közmeghallgatás és a lakossági fórum
30. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek helyéről és időpontjáról az érdekelteket 8 nappal előtte hirdetményi úton értesíteni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek.
31. § A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású polgármesterből, és hat képviselőből, összesen hét főből áll.
Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
19. A polgármester
32. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Nyírbogát Város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.
(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a majdani külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.
(4) A polgármester a testületi döntés meghozatala előtt szót ad a jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
33. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül egy – társadalmi megbízatású – alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
20. A bizottság (1. melléklet)
34. § (1) A képviselő-testület kettő bizottságot hoz létre.
(2) a bizottságok megnevezése:
a) Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)
b) Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság)
(3) A bizottság tagjainak száma:
a) Ügyrendi Bizottság: 5 fő (3fő képviselő és 2 fő külsős bizottsági tag)
b) Pénzügyi Bizottság: 5 fő (3fő képviselő és 2 fő külsős bizottsági tag)
(4) A képviselő-testület bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, melyet önkormányzati rendelet számukra meghatároz.
(5) A bizottságok működésére vonatkozó szabályok, a képviselő-testület szabályaival azonosak az alábbi eltérésekkel:
a) A bizottságok üléseit az elnökök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívják össze.
b) A bizottságok meghatározhatják azokat a napokat, amikor a rendes üléseiket tartják.
c) A meghívót a hivatalos hirdetőtáblára is el kell helyezni.
d) A bizottságok egyszerű többséggel határozatot hoznak.
e) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
35. § A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn az Önkormányzati Hivatal tárgya szerinti szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel,
f) csak települési képviselő lehet.
36. § A bizottság tagja:
a) részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti,
d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.
37. § (1) A bizottsági elnök tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új megválasztására.
(2) A képviselő-testület számára az alábbi előterjesztéseket, kizárólag a bizottság nyújthat be:
a) összeférhetetlenség és méltánytalanság témában benyújtott,
b) a polgármester egyéb munkáltatói jogainak ügyében keletkező témakörök,
c) Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozattal összefüggő ügyei
(3) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezések kivizsgálására, illetve a képviselő 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlensége esetén a lemondó nyilatkozat átvételére.
(4) Az Ügyrendi Bizottság feladata a vagyon nyilatkozatok vizsgálata, kezelése, őrzése és ellenőrzése.
21. A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal
38. § (1) A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, működési feltételeit érintő Képviselő-testületi döntések előtt a Kisléta Község Önkormányzat Képviselő-testületének, Nyírgesle Község Önkormányzat képviselő -testületének és Nyírderzs Község Önkormányzat Képviselő-testületének a véleményét ki kell kérnie.
(2) A Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön önkormányzati döntést kell hozni, mely naprakészségéről folyamatosan kell gondoskodnia a jegyzőnek.
22. A jegyző
39. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Előkészíti a képviselő- testületi előterjesztéseket, valamint a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szerek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.
40. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Nyírbogáti Közös Önkormányzati hivatal a feladatra legalkalmasabb köztisztviselőjét bízza meg a polgármester. A legalkalmasabb feltétel az összes képesség és készség figyelembe vételével történik. Felsőfokú végzettségű, legalább két év közigazgatási gyakorlattal rendelkező köztisztviselőt lehet megbízni.
41. § (1) A jegyző a jogszabálysértő döntéseket, és működés jogszabálysértő módját haladéktalanul köteles jelezni szóban a polgármester számára.
(2) Amennyiben a jogszabálysértő döntés és működés jelzésére vonatkozó bejelentés elintézetlen marad a jegyző köteles a tudomása szerzésétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül a képviselő-testület felé írásban benyújtani, a jelzését a konkrét tényekkel, jogszabályokkal alátámasztottan.
23. Társulások
42. § (1) Nyírbogát Város Önkormányzata az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás (4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7.) Társulás célja: Nyírbogát-Kisléta szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére és közös tisztító telep megvalósítása.
b) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (4361, Nyírbogát, Hunyadi u. 7.) Társulás célja: A települési önkormányzatok a társulást szociális és gyermekvédelmi ellátások megszervezésére, a Társulás és a tagtelepüléseinek összehangolt fejlesztésére, térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére és intézmények fenntartására, az intézményrendszer feladatellátásának összehangolására, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására hozták létre.
c) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Székhelye: Nyíregyháza, Hősök tere 5. A társulás célja: A társult önkormányzatok közigazgatási területén, összehangolt fejlesztések, közös programok fejlesztése abból a célból, hogy a megyében korszerű, EU-konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU-szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését.
(2) Az Önkormányzat a társulásokban történő részvételéről annak feltételeiről határozattal dönt.
(3) A polgármester a társulási megállapodás tervezetet köteles a képviselő-testület elé terjeszteni, melyben a társulás jogállása, feladatai a társulás tárgykörének megfelelően egyértelműen rögzítésre kerülnek.
(4) A társulások nyilvántartását a Nyírbogáti Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.
(5) A társulások esetleges tagdíjait az Önkormányzat költségvetése tartalmazza.
24. A képviselőkre vonatkozó szabályok
43. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(2) Ha az állandó bizottságban résztvevő önkormányzati képviselő, vagy nem képviselő tag a tárgyhavi munkaterv szerinti bizottsági ülések szavazásainak több mint felén nem vesz részt, a bizottsági tagságért járó meghatározott tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke vagy a polgármester igazol. Ha az önkormányzati képviselő a tárgyhavi munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések szavazásai több mint felén nem vesz részt, a megállapított tiszteletdíja 100 %-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, és ennek tényét a polgármester igazolja.
(3) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalás formájában megtett javaslatára a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíja a Képviselő testület döntése alapján maximum 12 havi időtartamra csökkenthető oly módon, hogy az egy hónapra eső csökkentés nem haladhatja meg a havi tiszteletdíj 100 %-át. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben meghatározott tiszteletdíj csökkentéséről a polgármester intézkedik az ülések megtartását követően, de legkésőbb tárgyhó 18. napjáig. Amennyiben a tárgyhavi ülések megtartása későbbi időpontra esik, az adott üléséről hiányzók tiszteletdíjának csökkentése a következő hónapban kerül érvényesítésre.
(5) A (2)–(3) bekezdések alkalmazási körébe eső tiszteletdíj csökkentéssel összefüggésben felmerülő vita esetén a Képviselő-testület dönt.
(6) A képviselő-testület ülésén, települési képviselők minősített többséggel kezdeményezhetik rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
25. Az önkormányzat vagyona
44. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait önkormányzati rendelet állapítja meg.
26. Az önkormányzat költségvetése
45. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkot külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben.
(2) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell,hogy előzze időben az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzat részvételével működő társulásokkal és a települési kisebbségi önkormányzatokkal való egyeztetés.
(3) Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére tartalékot kell képezni. Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét a jogszabályban előírt határidőben egy fordulóban tárgyalja meg.
A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai
46. § (1) Az Önkormányzat a településen működő roma települési nemzetségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a véleményezéssel kapcsolatban 8 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.
(2) A nemzetiségi önkormányzat véleményét a polgármester kéri a döntés meghozatala előtt.
(3) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.
(4) Az önkormányzat a Nyírbogát Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:
a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot, az irodát, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon, a Nyírbogát, 742. hrsz alatt,
b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését,
c) a polgármesteri hivatal tanácskozótermét a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete üléseinek megtartása céljára.
(5) A működés biztosításának egyéb feltételeiről külön együttműködési megállapodást köt az önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzattal, melyet évente felülvizsgál.
47. § Hatályát veszti a Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2024. (X. 09.) önkormányzati rendelet.
48. § Ez a rendelet 2025. március 18-án lép hatályba.