Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VI.13.) önkormányzati rendeletének indokolása
A közösségi együttélés alapvető szabályiról és ezek megszegésének következményeiről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 8§ (2) és 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Hatályos: 2016. 07. 01Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016.(VI.13.) önkormányzati rendeletének indokolása
2016.07.01.
A közösségi együttélés alapvető szabályiról és ezek megszegésének következményeiről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 8§ (2) és 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi
önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
rendeletet alkosson.
Az Mötv. 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat
alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi
önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés
alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
Nyírbogáton jelenleg önkormányzati rendelet nem szabályozza az egyes korábban
szabálysértésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit. Ez azt jelenti, hogy
az ilyen magatartást megvalósító személyt jelenleg nem lehet felelősségre vonni.
Emiatt a település lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága,
az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükségesnek tartom a rendeletben foglalt
magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
szankcionálási lehetőségének megteremtését.
önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
rendeletet alkosson.
Az Mötv. 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat
alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi
önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés
alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
Nyírbogáton jelenleg önkormányzati rendelet nem szabályozza az egyes korábban
szabálysértésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit. Ez azt jelenti, hogy
az ilyen magatartást megvalósító személyt jelenleg nem lehet felelősségre vonni.
Emiatt a település lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága,
az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükségesnek tartom a rendeletben foglalt
magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
szankcionálási lehetőségének megteremtését.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A rendelet személyi hatályát és értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A 3–11. §-hoz
Azon egyes magatartásokat tartalmazza, amelyek a közösségi együttélés alapvető szabályai
megsértésének minősülnek.
Ezek az alábbiak:
A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata
Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység
A köztisztaság fenntartása
Állattartás
Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele
Környezetünk védelme, zajvédelem
Az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Temető rendje
Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok
megsértésének minősülnek.
Ezek az alábbiak:
A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata
Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység
A köztisztaság fenntartása
Állattartás
Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele
Környezetünk védelme, zajvédelem
Az egyes területek helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Temető rendje
Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok
A 12–14. §-hoz
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazható szankciókat
határozza meg. Ez a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság.
A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján
történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság
kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt,
határozza meg. Ez a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság.
A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján
történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság
kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt,
13
annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az
okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő
állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető
együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazandó eljárási
szabályokat tartalmazza.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti
eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a
jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi
együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati
hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.
okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő
állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető
együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazandó eljárási
szabályokat tartalmazza.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti
eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a
jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi
együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati
hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.