1. §. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátásoknál a megállapított támogatás folyósításáról elsősorban házipénztár útján, vagy –az ügyfél kérelme esetén-folyószámlára átutalással kell gondoskodni.

Penészlek  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Az 1. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLV.törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban : Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában,

és 4. alcím tekintetében az Szt. 37. § (7) bekezdésében és 37/A § (3) bekezdésében

az 5. alcím tekintetében az Szt. 43/B. § (1) és (3) bekezdésében,

a 6. alcím tekintetében az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésében,

a 7. alcím tekintetében az Szt. 46. § (1) bekezdésében,

a 8. alcím tekintetében az Szt. 47. § (2) bekezdésében,

a 9. alcím tekintetében az Szt. 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Hatáskör gyakorlás

1. § (1) Penészlek  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szt-ban meghatározott hatáskörök gyakorlását a pénzbeli vagy természetbeni  támogatásként nyújtott önkormányzati  segély, illetve a méltányossági közgyógyellátás esetében  a polgármesterre ruházza át.
   

A rendelet 1. §-át módosította az 1/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 24. napjától.

1. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője terjesztheti elő Encsencs-Penészlek-Nyírgelse Községek Körjegyzői Hivatalánál (a továbbiakban: hivatal).

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátásoknál a jogosulatlanul, jóhiszeműen felvett ellátás, támogatás megtérítésének összegét az alábbi méltánylást érdemlő esetekben lehet elengedni, illetve csökkenteni:

1. hosszantartó súlyos betegség, vagy
2. a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem éri el.

3.§  A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátásoknál a megállapított támogatás folyósításáról elsősorban házipénztár útján, vagy - az ügyfél kérelme esetén - folyószámlára átutalással kell gondoskodni.

4. §  (1) A szociális rászorultságtól függő támogatás formái:

1. pénzbeli támogatások,
2. természetbeni támogatások

(2) A pénzbeli támogatások fajtái:

1. aktív korúak ellátása,
2. önkormányzati segély  

(3) A természetbeni támogatás fajtái:

1. közgyógyellátás,
2. önkormányzati segély
   

A rendelet 4. §-át módosította az 1/2014. (II. 21.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 24. napjától

3. Aktív korúak ellátása
   

5. §.(1) Az az aktív korúak ellátásra jogosult személy, aki

1. közfoglalkoztatásba bevonás esetén a munka alkalmassági vizsgálaton két ízben „alkalmatlan” minősítést kapott,
2. szakorvos által igazoltan rendszeres pszichiátriai kezelés alatt áll, vagy háziorvos által igazoltan mentális kezelés alatt áll, a kezelés ideje alatt rendszeres szociális segélyre jogosult.

4. Rendszeres szociális segély

6. §        (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy ( a továbbiakban : jogosult) együttműködésére kijelölt szerv: Nyírbátori Kistérség Szociális és Pedagógiai Központ Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) 4267 Penészlek, Petőfi u. 13.

(2) A jogosult köteles:

1. a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát,
2. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni,
3. az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani,
4. folyamatosan kapcsolatot tartani a családsegítő szolgálattal és negyedévente eleget tenni a megjelölt időpontban megjelenési kötelezettségének.

(3) Az együttműködés keretében a családsegítő szolgálat:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban meghatározott határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
2. jogosult személyt a megjelenés időpontjában nyilvántartásba veszi,
3. jogosult személyt tájékoztatja a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről, a program típusáról, az együttműködési eljárás szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az együttműködésre kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a jogosult személlyel írásban megállapodást köt,

1. évente egy alkalommal jelzéssel él a hivatal felé a jogosult együttműködési kézségéről, az elért eredményekről.

(4) A családsegítő szolgálat a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi és bonyolítja le:

1. egyéni képességeket fejlesztő,
2. életmódot formáló,
3. egyéni életvezetési,
4. mentálhigiénés,
5. rehabilitációs,
6. reintegrációs,
7. álláskeresésre irányuló,
8. továbbtanulási,
9. személyiségfejlesztő és önismereti csoportfoglalkozások.

          (5) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba,
2. nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és az abban foglaltakat nem hajtja végre,
3. nem köti meg az együttműködési megállapodást,
4. megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési, vagy megjelenési kötelezettségének.

           (6) A családsegítő szolgálat köteles a hivatalt írásban tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot is megküldeni a hivatal részére.

7. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult foglalkoztatást helyettesítő támogatásban és rendszeres szociális segélyben, valamint lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása érdekében az alábbi feltételeket köteles tejesíteni az általa életvitelszerűen lakott lakással kapcsolatban:

1. a lakás, vagy ház kerítésén kívül az útig terjedő közterületen lévő árkot, nyitott csatornát, folyókát, átereszt tisztán kell tartania, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásáról gondoskodnia kell,
2. a lakás, vagy ház kerítésén kívül a közterületen a járdát és a közterületet tisztán kell tartania, télen a járda síkosság mentesítéséről gondoskodnia kell,
3. a lakáshoz, vagy házhoz tartozó udvar és kert területének teljes egészét művelt állapotban kell tartania,
4. a lakás, vagy ház állagának megőrzéséről és rendeltetésszerű használhatóságáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról gondoskodnia kell,
5. igénybe kell vennie a szilárd hulladékszállítást, mint közszolgáltatást.

(2) A jegyző (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a Ket.-ben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.

(3) A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat legalább 5 (öt) napos határidő tűzésével a jegyzőnek –az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével-fel kell szólítania.

(4) Aki a lakókörnyezete rendezettségéről a kitűzött határidőig nem gondoskodik, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg

(5) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben foglalt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

5. Ápolási díj

8.§ (1)  Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha

1. a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegét, egyedül álló esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének 150 %-t.

(2) A megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj 80 %-ával egyenlő.

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a hatáskör gyakorlója felkérheti a családsegítő szolgálat dolgozóját.

6. Átmeneti segély

9.§(1) Átmeneti segély állapítható meg annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét,
2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, nem haladja meg

(4) A pénzbeli átmeneti segély mértéke maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összege.

(5) Külön méltánylást érdemlő esetben (pl. tartós kórházi ápolás, hosszantartó betegség, hirtelen haláleset, súlyos baleset, elemi csapás stb.) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal vissza nem térítendő átmeneti segélyben részesíthető akkor is, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt. A segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét.

(6) Eseti gyógyszerkiadásaik mérséklésére az átmeneti segélyezésre vonatkozó szabályok szerint azok a személyek jogosultak, akik nem rendszeres jelleggel, esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy azok a családok ahol az egyes családtagok eseti gyógyszerköltsége együttesen olyan nagy mértékű, hogy azt nem képesek viselni, támogatásban részesülhetnek.

(7) Eseti gyógyszertámogatásban az igénylő maximum a gyógyszertár által igazolt gyógyszerköltség összegéig részesíthető, amennyiben közgyógyellátásra nem jogosult.

7. Temetési segély

10.§ (1)Pénzbeli temetési segély adható annak, aki elhunyt személy temetéséről gondoskodik és

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj összegének 300 %-át,
2. egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj összegének 450 %-át nem haladja meg.

8. Természetben nyújtott szociális ellátások

11.§ (1)  Az adott pénzbeli ellátás tekintetében egyes pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer vásárlás, ruhanemű vásárlás, tüzelő segély, közüzemi díj kifizetése, vagy egyéb, a segélyezés céljához igazodó forma lehet.

„(3) a., A természetben nyújtott szociális ellátások biztosítása, a szociális rászorultság megállapítása során előnyben kell részesíteni az Szt. 33-37/C. §-ában, a 32/B-E §-ában nevesített támogatásban, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőket, illetve a 65 év feletti, idős embereket.

b., A szociális célú tűzifa juttatásánál előnyt kell, hogy élvezzen aki:

ba., az Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult,

bb., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozottak szerint hátrányos helyzetű gyermeket nevel a családjában.

            c., A szociális célú tűzifából háztartásonként legfeljebb 5 m3 biztosítható.

            d., A kérelmező  igazolja, hogy rendelkezik fa tüzelésére alkalmas fűtőberendezéssel. 

e., Az önkormányzathoz formanyomtatványon benyújtott kérelemről a polgármester határozattal dönt, mely döntése előtt kikérheti a képviselők és a szociális jelzőrendszer tagjainak véleményét is. „

A rendelet 11. §-át módosította a 10/2014. (XII. 05.) számú önkormányzati rendelet.Hatályos 2014. december 05. napjától.

9. Közgyógyellátás

12.§  Méltányosságból közgyógyellátási igazolványra való jogosultságot lehet megállapítani azon 18. életévet betöltött tartósan beteg, szociálisan rászorult személy részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj összeégnek 25 %-át meghaladja.

10. Záró rendelkezések

13 § (1) Ez a rendelet 2012. december 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakkal egy időben hatályát veszti az egyes szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 3/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet.

Penészlek,  2012. november  29.

Klenik Sándorné                                                       Nagy László

        polgármester                                                              körjegyző