Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2014. (IV.28.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Hatályos: 2018. 03. 07

Penészlek Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §. és a 88. § (4) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma


1. §


(1) Az önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint közigazgatási területén hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.


(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja. A közszolgáltatás ellátására a Társulás kizárólagos tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult. A Közszolgáltató a közszolgáltatást a TÉRSÉGI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására valamint adminisztratív tevékenységek ellátására terjed ki. Az alvállalkozói tevékenység közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya 70 %.


(3) A közszolgáltatás kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlanhasználó ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására, kezelésére, ártalmatlanítására. A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, intézmények esetében a vegyesen gyűjtött, háztartásinak minősülő hulladékokra terjed ki a közszolgáltatás.


(4) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék begyűjtéséről, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

2. §


(1) A közszolgáltató és az ingatlantulajdonos közötti jogviszony a szolgáltatás igénybevételével jön létre.


(2) A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének első napja,

c) a teljesítés helye,

d) az ürítés gyakorisága és időpontja,

e) a gyűjtőedény mérete, használatának jogcíme és módja,

f) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

g) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

h) az irányadó jogszabályok meghatározása.

2. A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának rendje és módja


3. §


(1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét, gyakoriságát e rendelet határozza meg. Ha az időpont változik, arról a közszolgáltatónak a helyben szokásos módon kell az ingatlanhasználókat tájékoztatni.


(2) A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot hetente egy alkalommal szállítja el. A közszolgáltató előzetesen tájékoztatja az ingatlanhasználókat, hogy az adott évben melyik napon végzi el a közszolgáltatást, valamint megadja a lomtalanítás és a szelektív hulladékgyűjtés időpontját, ismerteti ezek szabályait.


(3) A közszolgáltató szintén előzetesen tájékozatja az ingatlanhasználókat a közszolgáltatás időpontjáról, amennyiben az eredeti gyűjtési nap ünnepnapra esne.


(4) A közszolgáltató – amennyiben bármilyen okból a szállítási napon elmaradt hulladékszállítás – azt 48 órán belül pótolja.

3. A közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei


4. §


(1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységének ellátását saját maga végzi. A közszolgáltató jogosult a közszolgáltatást részben vagy egészben az alvállalkozóval végeztetni, melynek során az ingatlanhasználók érdekei, a minőségi követelmények, illetve a törvényesség nem sérülhetnek.

5. §


(1) A közszolgáltató kötelessége az e rendeletben foglaltak szerint – a környezetvédelmi, valamint egyéb jogszabályi előírások megtartásával – az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, valamint az egyéb gyűjtőedényben összegyűjtött települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtése és elszállítása.


(2) A közszolgáltató köteles a nagyobb méretű berendezési tárgy, továbbá a naponta keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó egyéb szilárd hulladék (lom), elszállítására és megsemmisítésére évente egy alkalommal. A lomtalanítás költségét a szolgáltatási díjtételek tartalmazzák.


(3) A közszolgáltató köteles az egyedi megrendelések alkalmával a folyamatos lomtalanításhoz konténereket biztosítani, elszállításáról és a hulladék megsemmisítéséről (lomtalanítás) külön díjazás ellenében gondoskodni.


(4)

      a) A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtéséhez a természetes személy ingatlanhasználó választása szerint az alábbi szabványos gyűjtőedényekből legalább egy választását köteles biztosítani: 60 literes, 80 literes, 120 literes.

b) A közszolgáltató a 60 literes űrtartalmat meg nem haladó szabványos gyűjtőedény használatát csak annak a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személynek fogadja el, aki e tényt az önkormányzat által kiadott igazolással a rendeletben foglaltak szerint igazolja és rendelkezik 60 l űrtartalmat meg nem haladó gyűjtőedénnyel.

c) A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtéséhez a nem természetes személy ingatlanhasználó választása szerint az alábbi szabványos gyűjtőedényekből legalább egyet választását biztosítja: 120 literes, 1100 literes.


(5) A közszolgáltató köteles biztosítani az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtését és szállítását.


Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott az elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas merev falú (120 literes) speciális gyűjtőedénybe gyűjti, amelyet a közszolgáltató házhoz menő gyűjtőjáratokkal szállít el. Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti. Lakossági hulladékgyűjtő udvarban a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel: 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 3. illetve, 4400 Nyíregyháza, Kerék utca 1. száma alatti hulladékudvarban térítésmentesen is elhelyezhető.”


(6) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. Az edényben okozott károkat térítésmentesen a közszolgáltató köteles javítani, amennyiben a meghibásodás a közszolgáltató felróható magatartásának következménye. A közszolgáltatónak a javítás időtartamára edényzetet kell biztosítania. Amennyiben a meghibásodás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlanhasználót terheli.


(7) A közszolgáltató köteles a háztartási hulladékot az általa a 3. § (2) bekezdés szerint megjelölt napokon – a közlekedés- és vagyonbiztonság szabályaira figyelemmel – átvenni.

4. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei


6. §


(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelni. E kötelezettség teljesítése során köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget alacsony szinten tartani,

b) a települési szilárd hulladékot átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,

c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni.


(2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 8 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új ingatlanhasználóval a szerződés létrejön.


(3) A bejelentés megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó köteles megfizetni.


(4) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a közszolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.


(5)     a) Az ingatlanhasználó által választott, a rendelet szerinti szabványos gyűjtőedény az ingatlanhasználó tulajdonát képezi, annak beszerzéséről saját maga gondoskodik.

b) Az ingatlanhasználó a közszolgáltató felé írásban bejelenti az általa használt gyűjtőedény űrtartalmának változását, és a 60 l űrtartalmat meg nem haladó gyűjtőedény esetén igazolja a jogosultságot, az önkormányzati igazolás megküldésével.


(6) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. 


(7) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.


(8) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.


(9) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.


(10) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (8) és (9) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.


(11) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

7. §


(1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni.


(2) Az ingatlanhasználó számára a szabványos rendszeresített hulladékgyűjtő és tároló edények (típus edényzet) használata kötelező.


(3) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által a 3. § (2) bekezdés szerint megjelölt időpontban úgy köteles kihelyezni, hogy az a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas legyen. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, elhelyezése nem járhat baleset és károkozás veszélyével.


(4) Háztartási hulladékot nem szabad felhalmozni, azt a megadott szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.


(5) Az ingatlanhasználó a tárolóedényben a háztartásokban szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül köteles úgy elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor, a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi ürítést ne akadályozza.


(6) A tárolóedényekben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (különösen forró hamu, maró-mérgezőanyag, állati hulla, gyúlékony-, vagy robbanóanyag, nagyobb mennyiségű kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy), amely veszélyezteti a szemétszállítással foglalkozó dolgozó egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőjárművet, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetét.


(7) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedényben a (4) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, a kiürítést jogosultak megtagadni.


(8) Az ürítés megtagadásáról a ingatlanhasználót a közszolgáltató az ok feltüntetésével a szállítás napján írásban értesíti. Amennyiben az ingatlanhasználó a külön költséget megfizette, a közszolgáltató a hulladékot a kijelölt és a hulladéknak megfelelő hulladéklerakó helyre szállítja.


(9) A 120 literes gyűjtőedények tisztításáról, fertőtlenítéséről évente legalább egy alkalommal az ingatlanhasználó, az 1.100 literes gyűjtőedények tisztításáról, fertőtlenítéséről évente egy alkalommal a közszolgáltató köteles gondoskodni.


(10) Az ingatlanhasználó köteles együttműködni a hulladék mennyiségi csökkentését célzó programokban, illetve a háztartásokban képződő veszélyes hulladék gyűjtésében.


(11) A nem közterületnek minősülő területekről - amennyiben az elkövető kiléte nem bizonyítható- az ingatlanhasználó saját költségén köteles az illegálisan lerakott hulladékot (szemetet) elszállítatni.

5. A közszolgáltatás szüneteltetése

8. §.


(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.


(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.


(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.


(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.


(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát.  A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3 –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kW óra-t nem haladja meg.


(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.


(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.


(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.  A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.



(9) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a  8. §.  (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.


(10) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 8. §. (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.


(11) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

6. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések,

a Közszolgáltató nyilvántartása


9. §.


(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.


(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.


(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.


(4)A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.


(5) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.


(6) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.


(7) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi. 


(8) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg. 


(9) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.


(10) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.


(11) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.


(12) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.


(13)  Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba. 


(14) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.


(15) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

7. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség


10. §.


(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.


(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 


(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).


(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a)  a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,

d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).


(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.


(6) A Közszolgáltató köteles:

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodni az adatok biztonságáról,

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.


(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

8. Önkormányzati igazolás

 

11. §

(1) A Képviselő-testület a lakóingatlanukat életvitelszerűen és egyedül használó, természetes személy ingatlanhasználók részére e tény bizonyítására vonatkozó igazolás (a továbbiakban: igazolás) kiállításával kapcsolatos hatáskörét átruházza a jegyzőre. Az igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.


(2) Az igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet írásban az Encsencsi Közös Önkormányzati Hivatal Penészleki Kirendeltségéhez kell benyújtani.


(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a természetes személy ingatlanhasználó nevét, természetes személyazonosító adatait és bejelentett lakcímét,

b) a kérelmezett ingatlan adatait. 

c) a kérelmező lakcímkártya számát és az okmány másolatát,

d) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy

 a megjelölt ingatlanban egyedül és életvitelszerűen él.


(4) A jegyző az igazolás kiállításával kapcsolatos eljárásban hivatalból megkeresi az érintett ingatlanra vonatkozóan bejelentett lakcímmel rendelkezőkről történő adatszolgáltatásra a lakcímnyilvántartó szervet.


(5) Amennyiben az igazolás kiadására vonatkozó feltételekben változás következik be, az ingatlanhasználó köteles azt írásban a közszolgáltatónak bejelenteni.


(6) Az, aki a (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles a közszolgáltató részére visszamenőleg a 60 literes és az igazolási kérelem benyújtásakor használt gyűjtőedény közötti közszolgáltatási díjkülönbözetét és annak egyéb költségeit a közszolgáltató által meghatározott módon megfizetni

9. Záró rendelkezések


12. §


  1. Ez a rendelet 2014. május 1-jén napján lép hatályba.
  2. A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 5/2011. (XII.12.) Önkormányzati rendelet, valamint az e rendeletet módosító 1/2013. (I.22.) önkormányzati rendelet.

Penészlek, 2014. április 28.


                   Nagy László                                                                 Klenik Sándorné

                        jegyző                                                                        polgármester