Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete
Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 14 16:00Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete
Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei, bélyegzői, az önkormányzat társulásai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Penészlek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 4267 Penészlek, Szabadság tér 5.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4267 Penészlek, Szabadság tér 5.
(3) A Képviselő-testület szervei:
a) Penészlek Község Önkormányzata polgármestere (a továbbiakban: polgármester),
b) Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: ügyrendi bizottság),
c) Encsencsi Közös Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban: hivatal)
d) Encsencsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát
(7) A Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(8) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza Magyarország címerét, körben a Hivatal Jegyzője elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(9) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: kistérségi társulás);
b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárd Hulladékgazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Hulladékgazdálkodási társulás).
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) Penészlek község címere
b) Penészlek község zászlaja
c) Penészlek község pecsétje
(2) A jelképek leírását, használatuk módját külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § Az Önkormányzat ünnepei:
4. § Az Önkormányzat rendezvényei:
3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek
5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.peneszlek.hu
(2) Az Önkormányzat megjelenő lapjának címe:
4. Az Önkormányzat által alapított elismerések
6. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető cím: Penészlek Község Díszpolgára cím.
(2) Az Önkormányzat által alapított díj: Penészlekért Emlékérem.
(3) Az elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
7. § Az Önkormányzat testvértelepülései: /jelenleg nem rendelkezik testvér települési kapcsolattal/.
6. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
8. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:
a) az önkormányzati segély megállapítása
b) a lakásfenntartási támogatás megállapítása
c) a szociális temetés elrendelése
d) a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatásra vonatkozó hatáskörét,
e) Vagyongazdálkodással kapcsolatos, alábbi hatásköreit:
ea) gyakorolja a tulajdonost megillető rendelkezési jogot az önkormányzati tulajdon felett az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig,
eb) dönt a mindenkori költségvetési törvényben értékhatárt el nem érő kis összegű be nem hajtható követelések,
ec) nyilatkozattételre jogosult bármely vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően,
ed) dönt az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet nem haladja meg,
ee) dönt önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő fellebbezési jogról való lemondásról, illetve elővásárlási jogról való lemondásról,
ef) dönt önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő tulajdonosi hozzájárulásról, illetve önkormányzatot illető jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról,
eg) dönt szolgalmi jogot vagy használati jogot alapító visszterhes szerződések megkötéséről, ha a szerződés nem érint közterületet, illetve vezetékjogot biztosító megállapodások megkötéséről, vezetékjog bejegyzéshez való tulajdonosi hozzájárulásról.
f) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó alábbi hatásköreit:
fa) a Hivatal előkészítése alapján kijelöli az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges önkormányzati lakások bérlőit,
fb) gyakorolja a bérlőkijelölési (bérlő-kiválasztási) jog alapján történő elhelyezést,
fc) jóváhagyja a lakáscsere szerződést,
fd) a bérbeadó előterjesztése alapján a piaci alapú lakások esetében kijelöli a lakások bérlőit,
fe) engedélyezi a lakásszerzési támogatás (tanácsi, önkormányzati kamatmentes, illetve kedvezményes kamatozású kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás, valamint telekvásárlási kedvezmény, stb.) másik ingatlanra történő átvitelét,
ff) hozzájárul az önkormányzati követelést biztosító jelzálogjog fennállása alatt az ingatlan – önkormányzatot követő rangsorban történő – megterheléshez.
(2) A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásra ruházza át a:
a) közös hulladékkezelési regionális program kidolgozása és megvalósítása,
b) a hulladékgazdálkodási regionális programhoz kapcsolódó pályázatban való részvétel,
c) az adott projekthez kapcsolódó beruházás előkészítése és megvalósítása, ennek során a szolgáltatások, kiviteli munkák és eszközbeszerzések közbeszerzési eljárásának lefolytatása és szerződések megkötése,
d) hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése,
e) hulladékgazdálkodási létesítmények, regionális hulladéklerakó létrehozása, közös működtetése, amely magában foglalja a társulás tagjainak közigazgatási területén a települési hulladék szelektív gyűjtésének megszervezését is,
f) a hulladékról szóló törvényben rögzített feladatok – a rendeletalkotás kivételével – teljes körű ellátása, ideértve a Társulási Megállapodásban meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatban a közszolgáltató kiválasztását és a közszolgáltatói szerződés megkötését is;
g) az előző pontokban nevesített feladatokkal összefüggő, illetve a projektgazdai feladatok ellátása,
h) az átruházott önkormányzati feladatkörön belül ellátandó települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatások ellátása céljából – költségvetési szerv, gazdálkodó szerv, nonprofit szervezet, illetve egyéb szervezet alapítása és vezetőjének kinevezése hatáskörét.
A Képviselő-testület működése
7. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
9. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő tesz javaslatot.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha
a) annak jogszabályban rögzített feltételei ne állnak fenn,
b) a visszavonásra tett javaslatot elfogadja a Képviselő-testület.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója teljes felelősséggel jár el és az általa hozott döntésekről köteles beszámolni a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen. Az önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntésekről félévente kell a testületet tájékoztatni.
10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül - a szabadság kivételével – a 15 nap időtartamot meghaladó távollét.
11. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a Hivatal tanácskozó termében tartja.
(3) A Polgármester dönthet arról, hogy a Képviselő-testület ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
12. § (1) A Képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés:
a) tervezett időpontját,
b) helyszínét,
c) a napirendi javaslatot az előterjesztők megjelölésével,
b) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét.
(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal kézbesítő útján kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláin és a honlapján közzéteszi.
(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.
(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester
b) önkormányzati képviselő
c) jegyző
d) intézményvezető
e) önkormányzati társulás képviselője.
(5) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
(6) Az ülésterv tartalmazza:
a) az ülés tervezett időpontját és helyszínét,
b) a napirendi javaslatot az előadó megjelölésével,
c) a meghívottakat.
(7) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket
b) a bizottságok nem képviselő tagjait
c) a jegyzőt
d) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit
e) a helyi egyházak képviselőit
f) a civil szervezetek képviselőit
g) a Polgármester vagy a Képviselő-testület által kijelölt személyeket
.
13. § (1) Rendkívüli képviselő- testületi ülés összehívására irányuló kezdeményezést a (3) bekezdés szerinti esetek, események várható bekövetkezésekor vagy megtörténtekor haladéktalanul kell a polgármesternél kezdeményezni. A kezdeményezéshez csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó indítványt.
(2) A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülés az indítványt beérkezésétől számított 3 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 3 napon belüli időpontra hívja össze.
(3) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
a) halasztást nem tűrő döntést igénylő esetben
b) rendkívüli időjárási körülmények, természeti csapás bekövetkezése esetén
c) minden olyan esetben, amikor az idő múlása aránytalan hátrányt okozna.
(4) A rendkívüli ülés szóban, telefonon is összehívható.
14. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
15. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
16. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt az ülésen jelenlévőt,
i) bezárja az ülést.
8. A tanácskozás rendje
17. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) napirend előtt:
aa) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
ab) beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
ba) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
bb) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
e) a polgármester lezárja a vitát. A vita lezárását bármelyik képviselő is soron kívül javasolhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
f) vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzottakra,
g) kiegészítő javaslatok megtétele,
h) döntés a kiegészítő javaslatokról,
i) döntés a módosító javaslatokról,
j) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető szót ad a jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
18. § (1) A hozzászólás a szólásra jelentkezők sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal maximum 5 perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja a szólásra jelentkezés sorrendjében.
(5) A (2) bekezdésben foglaltakat a hallgatóság esetében is alkalmazni kell.
9. Az előterjesztések
19. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet, határozat tervezete
b) az Önkormányzat jogszabályban, rendeletben rögzített tevékenységével kapcsolatban készült terv, beszámoló.
(2) a) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések. Az egyedi és sürgős döntést igénylő ügyekben a polgármester az írásbeli előterjesztéstől eltekinthet.
b) Az előterjesztések tartalmi és formai alapkövetelményei:
ba) Első rész: a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatása, az előkészítésben résztvevők megnevezése.
bb) Második rész: a döntési javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésekre, előterjesztett szakértői javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése és a határidők megjelölése.
c) Az előterjesztéseket, illetve a döntési javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző tizedik munkanapon kell az előterjesztőnek leadni a polgármesterhez. A polgármester aláírásával ellátott előterjesztést a postázást megelőzően iktatni kell. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
d) Az előterjesztést általában a hivatal téma szerinti illetékes belső szervezeti egysége készíti elő, vagy az előterjesztés összeállításában segítséget nyújt, abban közreműködik.
e) A polgármester elrendelheti egyes előterjesztések kétfordulós vitáját.
f) Önkormányzati döntések előkészítésére, végrehajtására a Képviselő-testület, vagy a polgármester szakértői csoportot hozhat létre, erre bármelyik bizottság is javaslatot tehet.
g) Az előterjesztést és a határozati javaslatot a polgármesternek történő leadást megelőzően a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre be kell mutatni, aki ennek megtörténtét aláírásával igazolja.
(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban vagy szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a Polgármester,
b) a Pénzügyi Bizottság, Ügyrendi Bizottság
c) a képviselő,
d) a Jegyző és a jegyzői megbízott,
e) az önkormányzati hivatal ügyintézője.
(5) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések,
b) pénzügyi tárgyú előterjesztések,
c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések,
d) szociális célú támogatást célzó előterjesztések.
(6) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések.
(7) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(8) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról az 1. sz. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.
(9) A Képviselő-testület Bizottsága nyújtja be az éves üléstervben a bizottság részére meghatározott előterjesztéseket.
(10) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző,
e) társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
f) önkormányzati fenntartású és működtetésű intézmény vezetője.
(11) A kezdeményezést a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
(12) A napirendek tárgyalása után a képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel a polgármesternek és a jegyzőnek, valamint a képviselő-testület bizottságai elnökeinek. Ha kérdését az ülést megelőző két munkanappal korábban már írásban leadta, úgy a megkérdezett arra az ülésen válaszolni köteles. Ha a kérdés az ülésen szóban hangzik el, a megkérdezett válaszolhat. Ha érdemben nem tud válaszolni, úgy azt 15 napon belül írásban kell közölni a kérdezővel és erről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) a választási bizottság tájékoztatása a választás eredményéről,
b) a képviselők és a polgármester eskütétele, megbízólevelek átadása,
c) alpolgármester megválasztása, eskütétele, megbízólevél átadása,
d) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
e) az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjának megállapítása,
f) a bizottságok és tagjainak megválasztása.
(3) Az alakuló ülésen a főállású polgármester illetményére és társadalmi megbízatású alpolgármester tisztelet díjára, költségtérítésére irányuló előterjesztést a képviselő-testület jóváhagyja
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság 2 fő tagjára a polgármester tesz javaslatot.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást a szavazást lebonyolító bizottság bonyolítja le. A polgármester által alpolgármesternek javasolt személy nevével ellátott szükséges számú szavazólapot a jegyző készíti el. A titkos szavazás eredményét a szavazatok megszámlálását követően a bizottság elnöke ismerteti.
(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját, helyét tárgyát,
b) a szavazáson résztvevők nevét,
c) az alpolgármester jelölt nevét, a szavazás lebonyolításának rövid leírását,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
11. A döntéshozatali eljárás
21. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(2) A névszerinti szavazás során a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(3) Titkos szavazás során a 20. § (4)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
22. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról az elhangzás sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül
a) önkormányzati elismerés adományozásához,
b) a költségvetési rendelet módosítását érintő előzetes döntéshez.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, Képviselői javaslatra - szünet elrendelése után - a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:
a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt,
b) az Önkormányzat érdekének érvényesítése miatt van szükség.
23. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hirdetőn történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát, kihirdetésének időpontját,
b) a rendelet megnevezését,
c) a rendelet hatályba lépésének vagy a hatályon kívül helyezésének időpontját.
d) az alaprendeletet módosító rendelet számát és címét.
(3) Az ügyrendi bizottság minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek aktualitását és a vizsgálat eredményéről beszámol a képviselő-testületnek.
24. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a Képviselő-testület megnevezését,
b) a „ határozata” kifejezést
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a határozat címét.
(2) Példa a határozat megjelölésére:Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (I. 20.) határozata a Képviselő-testület 2011. évi üléstervéről
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(4) Az önkormányzat határozata – amennyiben ettől eltérő időpontot nem tartalmaz – elfogadását követő napon lép hatályba.
(5) A határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket – a felelősök beszámolói alapján - a hivatal útján a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A e paragrafusban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatok során is alkalmazni kell, összhangban az általános közigazgatási rendtartozásról szóló törvényben foglaltakkal.
(8) A jegyző a normatív határozatokat a 23. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.
12. A jegyzőkönyv
25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a szerkesztett jegyzőkönyv 3 példányban készül. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendelet tervezetét, a jelenléti ívet, illetve egyéb dokumentumokat.
(2) A Hivatalban kezelt 2 példány közül az egyik az iktatott irattári példány, a másikat a jegyző annak mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(3) A nyilvánosság biztosítása céljából a nyilvános ülés jegyzőkönyvét és a zárt ülésen hozott döntéseket:
a) a jegyzőnél kell elhelyezni, illetve
b) az önkormányzat honlapján kell közzétenni, ahol abba bárki betekinthet.
(4)1 A képviselő-testület üléseiről hang- és képfelvétel készül, melynek megismerésére az adatvédelmi törvény szabályait kell alkalmazni.
(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(6)2 A képviselő- testület az ülésen jelenlévő tagjai közül 1 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ az ülés megnyitásakor.
13. A közmeghallgatás
26. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a Hivatal tanácskozó termében, vagy más helyszínen közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal a hirdetőkön és az önkormányzat honlapján közzéteszi.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
13. A polgármester jogállása, feladatai
27. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
28. § A polgármester feladatai
a) rendszeres találkozás a lakosság önszerveződő közösségei, helyi mozgalmak, karitatív és egyéb társadalmi szervek vezetőivel
b) helyi lap az önkormányzati honlap útján a lakosság rendszeres tájékoztatása
c) fórumok szervezése és azok tapasztalatairól, állásfoglalásairól (a kisebbségi véleményekről is) a képviselő- testületet tájékoztatása
d) a közmeghallgatás megszervezése és intézkedés az ott elhangzott közérdekű kérdések, javaslatok hasznosítására
e) irányítja és összehangolja a képviselő-testület tisztségviselőinek munkáját, biztosítja a vezetés egységét, a tisztviselők részére rendszeres tájékoztatást nyújt, meghatározza az időszerű feladatokat és tevékenységükről őket tájékoztatja
f) pályázat alapján határozatlan időre kinevezi a jegyzőt. A kinevezéshez, felmentéshez a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármestereinek egyenlő arányú (egy település polgármestere egy szavazat) döntése szükséges.
29. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt -két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. E döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat
(3) A polgármester az önkormányzat éves költségvetési rendeletében rögzített értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
30. § A Képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
14. A Bizottságok jogállása és feladatai
31. § Az ügyrendi bizottság 3 tagből áll. 1 fő a bizottság elnöke, 2 fő a bizottság tagja, mindannyian önkormányzati képviselők.
32. § A Ügyrendi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, valamint az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.
33. § Az egyes előterjesztések képviselő-testületi üléseket megelőző véleményezését a polgármester által felkért bizottság véleményezi. A bizottság előterjesztésről kialakított véleményét a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság önkormányzati képviselő tagja ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
15. Az önkormányzat részvétele társulásban
34. § (1) A Kelet- Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás jogi személy. A társulás nem költségvetési szerv, de gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Társulás feladata:
a) területfejlesztési feladatok ellátása,
b) szociális feladatok közül:
ba) étkeztetés,
bb) házi segítségnyújtás:
bc) családsegítés:
bd) jelzőrendszeres házi gondozás:
be) közösségi ellátás: támogató szolgáltatás:
bf) nappali ellátás
bg) idősek otthona,
bh) éjjeli menedékhely működtetése.
c) gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok keretében a gyermekjóléti szolgáltatás ellátása,
d) egészségügyi feladatok keretében az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti feladatok ellátása.
35. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Megyei Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás
(2) A Társulás célja a Társulás működési területét átfogó térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését, az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.
16. Az Encsencsi Közös Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
36. § (1) A Hivatal önálló jogi személy, egységes, belső szervezeti tagozódását az SZMSZ-ben, béralapját, létszámát a mindenkori költségvetésben a Képviselő-testület állapítja meg. Önálló felügyeleti, irányítási, hatósági jogkört gyakorol.
(2) A Hivatal alaptevékenységként látja el a hatályos jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri jegyzék szerinti tevékenységeket, az azzal kapcsolatos jogi, szervezési, gazdálkodási, végrehajtási, ellenőrzési és nyilvántartási tennivalókat. Segíti a testületek és tisztségviselők munkáját, feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése.
17. A Jegyző jogállása és feladatai
37. § (1) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára törvény, illetve más jogszabály megállapít.
(2) A jegyző vezeti a Hivatalt.
(3) A jegyző tájékoztatja a Polgármestert, a Képviselő-testületet, a bizottságokat és a nemzetiségi önkormányzatot a munkájukat érintő jogszabályokról.
(4)3
(5)4 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós, 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a hivaral köztisztviselői álloműnyából megfelelő képesítésű köztisztviselőt bíz meg a polgármester. Ennek hiányában más önkormányzat hivatalában foglalkoztatott jegyzőt is megbízhat a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával. A megbízás során figyelembe kell venni a 28.§ (6) bekezdése szerint foglaltakat.
A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
38. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző munkanapon a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
39. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján:
a) eskü letételének hiánya,
b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása,
c) a Képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50%-kal csökkenti.
A Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai
40. § A községben nem alakult nemzetiségi önkormányzat.
Záró rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet 2014. december 5-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2010. (X. 18.) rendelet.
(3) A rendelet mellékletei:
1. sz. melléklete: Penészlek Község Önkormányzatának képviselői
2. sz. melléklete: Penészlek Község Önkormányzat Képviselő-testület bizottságai
3. sz. melléklete: Penészlek Község Önkormányzat Képviselő- testület bizottságának feladatai
4. sz. melléklete: Penészlek Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti bontása
5. sz. melléklete: Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat
6. sz. melléklete: Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről
1. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez5
2. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez6
3. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez7
4. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez8
5. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendel a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez9
6. melléklet a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendel a 9/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez10
A 25. § (4) bekezdése a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 37. § (4) bekezdését a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (5) bekezdése a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Penészlek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.