Szakoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és e.) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyongazdálkodásáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános Rendelkezések

1. §

​

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) az önkormányzatra,

b.) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c.) az önkormányzat szerveire.

(2) E rendelet alkalmazásában vagyon:

a.) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon

b.) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. §

(1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyonhoz tartoznak a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.

(3) Az üzleti vagyon a forgalomképes vagyonelemeket foglalja magába.

(4) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont nem lehet elidegeníteni, nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot), dologi jog és osztott tulajdon nem létesíthető. A forgalomképtelen vagyontárgyra a rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés semmis.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(6) A forgalomképes önkormányzati vagyon és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítás, azaz a tulajdonjogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

3. §

Az önkormányzat törzsvagyona

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében felsorolt vagyonelemeket kell tekinteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni, mely áll az Nvtv. 2. számú mellékletében meghatározott vagyonelemekből és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott vagyonelemekből.

(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat korlátozotton forgalomképes törzsvagyonát jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. §

​

Az önkormányzat üzleti vagyona

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen az önkormányzat tulajdonában lévő: lakás, bel-és külterületi beépítetlen ingatlanok, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek jelen rendelet 3. számú mellékletében szerepelnek.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

5. §

Tulajdonjog átruházás

(1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 20 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának formái:

a.) felesleges vagyontárgyak értékesítése,

b.) használatba, bérbeadás

c.) vagyonnal való vállalkozási tevékenység folytatása.

(4) A rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni. A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül -és belterületi kert, szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg.

(5) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(6) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni az (1) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.

6. §

Ingyenes és forgalmi érték alatti vagyonátruházás

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13.§. (3)-(7) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabb értéken csak az alábbi esetekben lehet:

a.) amennyiben a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet részére, vagy

b.) üzleti alapon már nem hasznosítható helyiség esetén helyben történik a vagyonügylet

c.) a vagyonügylet közcélokat, vagy intézménygazdálkodási közérdeket szolgál.

(3) A tulajdonjog átruházásról az 1-2.) bekezdésben foglalt esetekben a Képviselő-testület dönt.

(4) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

7. §

A vagyon megterhelése

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a.) vagyonkezelői joggal,

b.) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében külön törvények határozzák meg.

(4) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

8. §

A vagyon vállalkozásba vitele

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében külön törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8.§-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

9. §

Vagyonkezelési jog létesítése

(1) Vagyonkezelési jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3.§ (1) bekezdés b.) pontjában felsorolt átlátható szervezetek részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelési jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) A vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelő számára állapít-e meg vagyonkezelési díj fizetési kötelezettséget.

10. §

A vagyonkezelési jog átengedése

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

(2) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő, vagy ingyenes átengedéséről.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

11. §

A vagyonkezelési jogviszony és az ellenőrzés

(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a.) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b.) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c.) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §. (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e.) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f.) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a.) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

b.) önkormányzati társulás.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen az alábbi közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a.) óvodai ellátás,

b.) alapfokú nevelés, oktatás,

c.) szociális ellátás,

d.) egészségügyi ellátás,

e.) közművelődési, kulturális, sportcélú feladatok ellátása.

(4) Az önkormányzat intézményei a feladatellátáshoz átmenetileg nem szükséges vagyont, a tevékenységi idejükön kívül bérbe adhatják, használatba adhatják.

(5) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a.) az Áht. 70. § (1) bekezdés b.) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b.) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyon-gazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(6) A vagyonkezelés ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy a vagyonkezelő megőrizte-e a vagyontárgy értékét, gondoskodik-e az állagmegóvásról, a jó karbantartásról, az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

12. §

Haszonélvezeti jog biztosítása

(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül a helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legkedvezőbb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.

13. §

Hasznosítási jog, használatba adás

(1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

(3) A hasznosítási jogot 20 millió Ft értékhatár felett versenyeztetéssel lehet átengedni, a döntésre a Képviselő-testület jogosult.

(4) A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(5) A polgármester dönt a 200.000.-Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg. A polgármester döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – a Képviselő-testület joga. Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

14. §

Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott – térítés nélkül kapott – 200.000.-Ft piaci értéket meghaladó vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, melyről tájékoztatja a testületet.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat teljesíteni tudja az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket és ez likviditási problémát ne okozzon.

IV. Fejezet

A pénzeszközök feletti joggyakorlás

15. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, ideiglenes és végleges átadására. A pénzeszközök feletti jog gyakorlásának részletes szabályait a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

16. §

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés összege eléri a 100.000.-Ft összeghatárt.

(2) A polgármester gyakorolja a követelésről való lemondás jogát az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, továbbá a munkavállalókkal szembeni különféle követelések tekintetében, amennyiben a követelés összege nem éri el az (1) pontban meghatározott értékhatárt. Döntéséről tájékoztatja a testületet.

(3) Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha az:

a.) nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b.) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c.) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d.) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e.) a felszámolási eljárás, vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f.) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(4) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.

(5) A követelésről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §. (3) bekezdésében meghatározott, kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

17. §

Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás

(1) Az önkormányzatnak lehetősége van hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra.  A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani.

(2) A kötvény futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztonságosan törleszthető legyen és ne veszélyeztesse az önkormányzat fizetőképességét.

(3) A kötvénykibocsátásból fakadó kötelezettségek fedezeteként törzsvagyon nem ajánlható fel.

V. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

18. §

(1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni, melyet az adott év december 31-i fordulónappal kell elkészíteni és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) Az önkormányzat 5 évre szóló középtávú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el a pénzügyi bizottság bevonásával, melyet a Képviselő-testület fogad el.

(3) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat, az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A vagyongazdálkodási tervnek biztosítania kell az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

VI. Fejezet

Eljárási Szabályok

19. §

(1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. Minden pályázó részére biztosítani kell az értékesítendő ingatlanra vonatkozó adatokat és a kiinduló forgalmi értéket.

(2) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzati könyvviteli nyilvántartásban szereplő értékét kell alapul venni.

A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az önkormányzati vagyon védelméről a használó szükség szerint egyéb módon köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.

(5) Az önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását, a döntések előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az önkormányzat intézményeire bízhatja, de ez nem jelenti a tulajdonosi jogok gyakorlását.

20. §

(1) A Képviselő-testület határozatban jelöli ki azoknak a kül-és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvétel esetén a minimális vételárat.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.

(3) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.

21. §

Tulajdonosi jognyilatkozatok

(1) Az önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban a tulajdonosi nyilatkozatok tartalmáról a Képviselő-testület dönt, amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, vagy a pertárgy értéke a 100.000.-Ft-ot meghaladja.

(2) A tulajdonosi nyilatkozatok tartalmáról a polgármester dönt, amennyiben a pertárgy értéke az (1) bekezdés szerinti összeget nem haladja meg és döntéséről tájékoztatja a testületet.

(3) A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más kényszerítő körülményre tekintettel az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult a tulajdonosi nyilatkozatot megtenni és arról Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatni.

(4) A peres eljárásban történő perbeli egyezség kötésére és a peren kívüli egyezséggel történő lezárásra az 1-3.) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a.) építési ügyekben – a közművekkel való ellátás területén – a tulajdonosi hozzájárulás megadására,

b.) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

VII. Fejezet

Záró Rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet 2012. december 04. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szakoly Község Önkormányzatának vagyonnal való gazdálkodásról szóló 5/2005. (IV. 19.) rendelete, a 6/2005. (VII. 08.) rendelet és a módosítását tartalmazó 11/2011. (VII. 19.) önkormányzati rendelet.