Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Möt. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye,

a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Szakoly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.

(3) Az Önkormányzat szervei:

a) Szakoly Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);

b)  Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi és Jogi Bizottság), amely 5 főből áll, melyből 3 fő képviselő-testületi tag és 2 fő nem önkormányzati képviselő tag;

c)   Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság), amely 7 főből áll, melyből 4 fő képviselő-testületi tag és 3 fő nem önkormányzati képviselő tag;

d)   Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jóléti Bizottsága (a továbbiakban: Jóléti Bizottság), amely 5 főből áll, melyből 3 fő képviselő-testületi tag és 2 fő nem önkormányzati képviselő tag;

e) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szakolyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.

f)  Szakolyi Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)

g) Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás.

(4) A Képviselő-testület létszáma 7 fő. A megválasztott képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben Szakoly Község Önkormányzata elnevezést és a bélyegző sorszámát.

(6) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testület elnevezését és székhelyét.

(7) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Szakoly Község Önkormányzata Polgármestere elnevezését és székhelyét.

(8) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését és a bélyegző sorszámát.

(9) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben Szakolyi Polgármesteri Hivatal elnevezését és a bélyegző sorszámát.

(10)  Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben Szakolyi Polgármesteri Hivatal Jegyzője elnevezést, bélyegző sorszámát.

2. Az Önkormányzat jelképei, rendezvénye

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és a használatukra vonatkozó rendelkezéseket a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 11/1995. (VI. 07.) KT. számú rendelet tartalmazza.

3. §

Az Önkormányzat rendezvénye: Szakolyi Napok és Nemzetközi Kukorica Fesztivál.

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

4. §

 (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szakoly.hu

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Szakolyi Szemle című időszaki lap, évente 4 alkalommal jelenik meg, a település lakóinak tájékoztatására.

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

5. §

(1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek:

a) Szakolyért Díszpolgári Cím,

b) Pro Civitate Emlékérem,

c) Szakolyért Emlékérem.

(2) A kitüntető címek adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

6.  §

(1) Az Önkormányzat testvértelepülései:

a) Romániában Erdőd (Ardud),

b) Ukrajnában Nagybereg (Beregi).

(2) Az Önkormányzat egyéb nemzetközi kapcsolatot tart fent:

a) Szlovákiában Örös (Trázse) településsel,

b) Lengyelországban Gorlice településsel.

6. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

7. §

(1) A Képviselő-testület a hatáskörei közül a következőket a polgármesterre ruházza át, melynek alapján dönt:

a) a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról,

b) közútkezelőként a közút nem közlekedési célú igénybevételéről,

c) székhely, telephely használathoz tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról,

d) önkormányzati tulajdonú közterületek, közutak, illetve ingatlanok tekintetében tulajdonosi nyilatkozat kiadásáról,

e) képviselő-testület által jóváhagyott önkormányzati beruházásokat érintő jognyilatkozat megtételéről,

f) közfoglalkoztatással összefüggő jogszabályok által meghatározott támogatási szerződés megkötéséhez, végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása, valamint egyoldalú jognyilatkozat megtétele a hatóságok felé,

g) a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,

h) temetési költségekre adható települési támogatás, köztemetés elbírálása, 

i) Szakoly Község saját halottjává történő nyilvánítása,

j) önkormányzat tulajdonában lévő közút felbontásának engedélyezése,

k) javaslatot tesz díszpolgári cím adományozása tárgyában,

l) gondoskodik az önkormányzati hivatalon keresztül a vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, közzétételéről,

m) jogosult a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, továbbá a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével a biztosítási szerződéseket megkötni,

n) jogosult koncessziós szerződés aláírására,

o) tulajdonosi nyilatkozat megtétele polgári peres és nemperes eljárásban, amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, a nettó ötszázezer forintot nem haladja meg,

p) dönt Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések ügyében a megfelelő eljárás alkalmazásáról, szükségességéről Tanácsadó véleménye alapján,

q) dönt a megbízott szakértő bevonásáról és kiválasztásáról,

r) köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az eljárást lezáró döntést megelőzően a tárgyalás(ok) lefolytatására és az eljárást lezáró döntés meghozatalára az Ajánlatkérő nevében,

s) köteles a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás lefolytatására és az eljárást lezáró döntés meghozatalára az Ajánlatkérő nevében,

t) eredményes közbeszerzési eljárás esetén a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötése.

(2) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőt a Jóléti Bizottságra ruházza át, melynek alapján dönt:

a) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálásáról.

(3)A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza át:

a) a kitüntetett személyekről és közösségekről vezetett nyilvántartás vezetését,

b) gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási, illetve helyszíni bejegyzésről helyi védettséget érintő ügyekben,

c) gondoskodik a védett értékek nyilvántartásának vezetéséről,

d) biztosítja a védett értékekre vonatkozó hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását,

e) gondoskodik a vagyonkataszter folyamatos vezetéséről, az adatok hitelességének biztosításáról,

f) A Kbt.-ben meghatározott, a törvény szerint kivételi körbe tartozó a Kbt. 9.§-a szerinti beszerzések esetén, ha a jogszabályi kivétel a konkrét esetre vitatható, úgy a megfelelő eljárás alkalmazásáról, szükségességéről szakértő véleménye alapján dönt,

g) a közbeszerzési tervnek a Kbt. szerinti kötelező megőrzési időn túli meghosszabbításáról jogosult határozni,

h) a Polgármesteri Hivatal esetében a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötése,

i) a közbeszerzési eljárás előkészítése során keletkezett ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás tervezeteket, elbírálási szempontokat, előkészített dokumentációt jóváhagyja,

j) egy évet meg nem haladó időtartamú közterület-használat engedélyezését,

k) a szeszes italt is forgalmazó üzlet éjszakai nyitva tartásának, továbbá a vendéglátó üzlet alkalmi rendezvény tartása céljából történő éjszakai nyitva tartásának engedélyezését.

(4) Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

8. §

(1)    Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tehet javaslatot. A javaslatot a Képviselő-testület elé terjesztés előtt az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg.

(2) Az átruházott hatáskört a Képviselő-testület bármikor visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a hatáskör gyakorlása célszerűbb a Képviselő-testület keretei között.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

7. A Képviselő-testület összehívása, vezetése

9. §

(1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása, vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

10. §

(1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a Képviselő-testület székhelyén tartja.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

(4) A polgármester indokolt esetben a munkatervben nem szereplő ülést is összehívhat.

11. §

(1) A Képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

a) tervezett időpontját,

b) helyszínét,

c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,

d) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 munkanappal papír alapon kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. Amennyiben a meghívó kiküldésének időpontjáig sürgősségi indítvány érkezik, úgy azt is mellékelni kell.

(3) A helyi polgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző legalább 3 munkanappal 

a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel,

b) a község honlapján történő megjelentetéssel

közzé teszi.

(4) A Képviselő-testület üléseit a munkaterv szerint tartja.

(5) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) a Képviselő-testület tagjai,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a Polgármester,

d) a Jegyző,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(6) A polgármester a benyújtott javaslatokról akkor is tájékoztatja a testületet, ha azok a tervezetben nem szerepelnek.

(7) A Képviselő-testület munkatervét legkésőbb a megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén kell előterjeszteni.

(8) A munkaterv tartalmazza:

a)  főbb feladatok jelzése,

b)  testületi ülések tervezett időpontja, napirendjei,

c)   napirendi pontok előadói,

d) azoknak a napirendi pontoknak a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.

(9) Az ülésre meg kell hívni:

a) a térség országgyűlési képviselőjét,

b) járási hivatal vezetőjét,

c) képviselőket,

d) bizottsági tagokat,

e.) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Polgármesteri Hivatal jegyzőjét,

g) a napirend tárgya szerinti

ga) előadót,

gb) az önkormányzati fenntartásban vagy üzemeltetésben lévő intézmények vezetőit, a Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ Szakolyi Intézmény-egysége vezetőjét,

gc) a települési civil szervezetek képviselőit,

h) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztő, a polgármester és az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges.

(10) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester felelős.

12. §

(1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő, bizottság. Az indítványt indoklással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért:

a) és a munkaterv szerinti következő testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre, felkéri a jegyzőt, hogy koordinálja az előterjesztés előkészítését,

b) amennyiben az ügy bonyolultságára tekintettel az előterjesztés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, felkéri a jegyzőt, hogy a munkaterv szerinti következő ülést követő testületi ülésre gondoskodjon az előterjesztés előkészítéséről.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés - a képviselő-testület által meghatározott időpontra történő - előkészítéséről.

13. §

(1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló képviselői vagy bizottsági kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(2) A polgármester az ülést az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester fontos indokból a munkatervben nem szereplő rendkívüli testületi ülést is összehívhat. A meghívót és a napirendi pontok előterjesztéseit legkésőbb a rendkívüli ülés előtti napon nyomtatott formában szükséges megküldeni.

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, az ülés azonnal, telefonon is összehívható. A sürgősség okát közölni kell a testület tagjaival.

(5) Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni. Ha az előterjesztés a meghívóval együtt nem került kiküldésre, az előterjesztést a feladatkörük szerint érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.

(6) Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók.

14. §

A határozatképtelen ülést két napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

15. §

A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

16. §

(1) Az ülésvezető az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(2) Javaslatot tesz az ülés napirendjére, utalva a benyújtott sürgősségi indítványra és szóbeli előterjesztésre, valamint a bejelentett képviselői kérdésekre, interpellációra.

(3) Tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat. Ennek során előbb a napirendet módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, illetve a sürgősségi indítványról, majd az esetleg módosított, kiegészített eredeti napirendi pontokról. Az elfogadott napirend tárgyalásától a polgármester indítványára a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazatával el lehet térni, amennyiben a Képviselő-testület ülésén elfogadott napirendek sorrendjében az ülés folyamán változtatásra vonatkozó indítvány merül fel.

(4) Napirendi pontonként az esetleges kérdések és válaszok elhangzását követően megnyitja és lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat. Lezárja a napirendi pontok tárgyalását.

(5) Az ülésvezető biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.

(6) Az ülésvezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt.

(7) Az ülésvezető bezárja az ülést.

17. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) a szó megadására, megtagadására,

b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,

c) a szó megvonására,

d) a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

e) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,

f) annak a személynek rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

g) az ülés félbeszakítására,

h) tárgyalási szünet elrendelésére,

i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,

j) a vita lezárásának kezdeményezésére,

k) napirendi pontok felcserélésére.

8. A tanácskozás rendje

18. §

(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

d)a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban:

e) módosító javaslatok megtétele;

f) döntés a módosító javaslatokról;

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

(4) A minősített többséget igénylő döntéshez 4 képviselő igen szavazata szükséges.

19. §

(1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni legfeljebb 5 perc időtartamban.

(3) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezheti, legfeljebb 2 perc időtartamban.

(5) A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(8) A napirendi pont előadója, az érintett bizottság elnöke a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.

20. §

 (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármelyik tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a kérdésekre.

(2) Annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket elosztani - személyes megjegyzés keretében - a vita lezárása után erre lehetősége van.

(3) A napirendi pont megtárgyalása során a jegyzőnek bármikor szót kell adni törvényességi kérdésben. A jegyző jogosult ezzel összefüggésben kérdést is feltenni, és véleményt nyilvánítani.

(4) Az előterjesztések feletti szavazás során előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat kell egyenként szavazásra bocsátani, majd az előterjesztésben szereplő - esetleg már módosult, kiegészült - határozati javaslatot.

(5) Ügyrendi kérdésben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggésben, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára vagy a vita egészének módszerére vonatkozóan bármely képviselő soron kívül szót kérhet - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A szavazást követően: a jelenlévő képviselők legalább egynegyedének egyező véleményével kisebbségben maradók jogosultak álláspontjuk és indokaik jegyzőkönyvben rögzítését kérni, bármely képviselő jogosult külön véleményének fenntartását névvel jegyeztetni a jegyzőkönyvben.

(7) Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt az ülés vezetője engedélyezi.

21. §

 (1) Az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

c) a polgármester/az ülésvezető megvonhatja a szót a hozzászólótól, időntúli hozzászólás és a testületi üléshez méltatlan személyeskedés esetén.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester/az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót.

(3) A polgármesternek/az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele ellenkezni nem lehet. 

9. Az előterjesztések

22. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fő fajtái:

a) a munkatervbe felvett és új, a munkatervben nem szereplő napirendi javaslat anyaga,

b) a rendelet-tervezet,

c) a határozat-tervezet,

d) a beszámoló,

e) a tájékoztató.

(2)Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban, indoklással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a képviselő,

f) feladatkörükben az intézményvezetők, az önkormányzati szervek képviselői,

h) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.

(4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések

b) pénzügyi tárgyú előterjesztések

c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések

(5) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.  Az előterjesztést aláírásával az előadó látja el. Az előterjesztés kiküldésére csak annak az előadó által történő aláírásával, indokolt esetben az előadó szóbeli megerősítésével a név melletti „saját kezű” megjelölés rövidítésével és a jegyző – borítólapon feltüntetett – ellenjegyzését követően kerülhet sor.

(6) Az előterjesztések kidolgozását a jegyző által kijelölt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységének dolgozója végzi.

(7) A külső szerv(ek) által készített anyagokat – előzetes egyeztetés alapján – a jegyző által kijelölt előadó gondozásába kell átadni. Az előterjesztés előterjesztője a polgármester, jegyző felkérése alapján külső előadó is lehet.

(8) A testületi és a bizottsági ülésre az előterjesztést írásban kell kiküldeni vagy szóban kell ismertetni. A rendeletalkotásra és a határozatra vonatkozó tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztési ismertetésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztési ismertetőnek és határozattervezetnek, illetve a szóbeli előterjesztési ismertetés mellett az írásbeli határozat tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(9) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(10) Az előterjesztés elemei a borítólap, az ismertető rész és a döntés tervezet (határozat-, vagy rendelet-tervezet).

(10a) A borítólap kötelező tartalmi elemei a következők:

a) az „Előterjesztés” felirat alatt a képviselő-testületi ülésnap feltüntetése,

b) az előterjesztés tárgya,

c) a mellékletek száma,

d) az előterjesztés előadója,

e) az előterjesztés témafelelőse,

f) az előterjesztés ügyiratszáma,

g) az előterjesztést véleményező bizottságok a hatáskör megjelölésével,

h) az ülésre meghívni javasolt szervek, személyek megnevezése,

i) egyéb megjegyzés,

j) keltezés és témafelelős aláírása.

(10b) Az ismertető részben meg kell jelölni:

a) az előadó fejlécét (név, elérhetőség)

b) a témafelelős nevét,

c) az előterjesztés címét, tárgyát,

d) szükség szerint az előzményeket

e) a tárgykört rendező jogszabályokat,

f) az előterjesztésben résztvevők nevét, véleményét,

g) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

h) a kisebbségi véleményt.

(10c) Az ismertető részt úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmából, megállapításaiból levonható következtetés, végső javaslat a határozat-tervezettel összhangban álljon.

(11) A határozat-tervezet az alábbiakat tartalmazza:

a) az előterjesztés ismertető részének ismeretében, az abból következő egyértelmű javaslatot, szükséges esetben rövid, tömör megállapítással, értékeléssel,

b) az egyértelműen megfogalmazott feladat-meghatározást, döntési változatok esetén erre utalással a döntési javaslatokat,

c) a végrehajtás határidejét, esetleg részhatáridők, valamint a felelős(ök) megjelölését.

d) a határozat-tervezet indokolt esetben amennyiben a döntés megvalósításához eszközök, feltételek biztosítása szükséges az arról szóló javaslatot is tartalmazza.

(12) Amennyiben az érintett a nyilvános ülés tartásába nem egyezik bele, köteles írásban benyújtani a képviselő-testület felé a zárt ülés tartásának igényéről szóló nyilatkozatát, legkésőbb az előterjesztés kiküldéséig.

(13) A lakosság egészét érintő legfontosabb döntések meghozatala előtt - legalább 8 nappal előbb meghirdetett - közmeghallgatást kell tartani, ha a Képviselő-testület egyharmada kéri azt a téma megjelölésével.

(14) Az előterjesztéseket a Képviselő-testület bizottságai feladatkörükben előzetesen véleményezik, kivéve abban az esetben, amikor az e rendelet 13.§ (3) bekezdése alapján összehívott ülésen tárgyalja az adott napirendet a Képviselő-testület.

(15) Önkormányzati rendelet-tervezet csak a feladatkörében illetékes bizottság véleményezésével terjeszthető elő. Amennyiben a bizottság határozatképtelenség, vagy egyéb ok miatt a rendelet-tervezetet nem tudta megtárgyalni, úgy a polgármester indítványára a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazatával a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalja.

 (16) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(17) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

(18) Az előterjesztő az előterjesztését az ülés napirendjeinek elfogadásáig visszavonhatja.

(19) Kizárólag írásban nyújthatók be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések.

(20) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a Polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(21) Sürgősségi indítványt tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a Jegyző, nemzetiségi ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(22) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról az ülésen határoz a Képviselő-testület egyszerű többséggel.

(23) A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a Képviselő-testület a meghívóban közölt napirendek előtt tárgyalja.

(24) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a Jegyző szerkeszti meg és teszi közzé.

10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok

23. §

(1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel. Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell megtartani.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatása a választás eredményéről; megbízólevelek átadása, amennyiben az alakuló ülés a választás eredményének jogerőssé válásától számított 5 munkanapon belül kerül megtartásra.

b) az önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) polgármester illetményének, költségtérítésének, szabadságának megállapítása,

e) tájékoztatás az önkormányzati képviselők részére a megválasztásukat követő teendőkről,

f) egyebek.

(3) Az alakuló ülés vagy az azt követő ülés napirendjeként tárgyalandó a(z)

a) alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele

b) alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása

c) Képviselő-testület bizottságainak megválasztása

d) Bizottsági - nem képviselő-testületi - tagok eskütétele

e) Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, vagy megbízás adása annak felülvizsgálatára azokban a kérdésekben, amelyek módosításáról az alakuló ülésen nem döntött a Képviselő-testület.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a saját tagjai közül háromtagú ideiglenes bizottságot választ.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást az ideiglenes bizottság e rendelet 24. § (5)-(9) bekezdéseiben foglaltak szerint bonyolítja le.

11. A döntéshozatali eljárás

24. §

(1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők (igen, nem, tartózkodik kérdésre) kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A névszerinti szavazás során a polgármester abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester/az ülésvezető hirdeti ki, a polgármester/az ülésvezető és a jegyző által hitelesített névsort a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tart

a) intézményvezető megbízása, megbízásának visszavonása esetén

b) önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása tárgyában

c) az önkormányzat által adományozható díjról, elismerésről való döntés esetén.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás rendelhető el, ha azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület által erre a feladatra létrehozott háromtagú ideiglenes bizottság jogosult. A bizottság elnökére és tagjaira a polgármester/az ülésvezető tesz javaslatot, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a megválasztásukról.

(6) A bizottság megválasztása után a polgármester/az ülésvezető 5 perc technikai szünetet rendel el a szavazás lebonyolítására, mely a testületi ülés folyamatosságát nem érinti.

A szünet időtartama alatt kiosztásra kerülnek a titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, a képviselők külön helyiségben az erre a célra rendszeresített urnába helyezik el szavazataikat, a szavazás lebonyolítására létrehozott bizottság elnöke előtt. Valamennyi leadott szavazat után a bizottság elnöke bejelenti a szavazás lezárását, a bizottság tagjaival összesíti a szavazás eredményét.

(7) A bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén bejelenti a szavazás számszerű eredményét a szavazásra jogosultak, valamint az érvényesen és érvénytelenül leadott szavazatok számának megjelölésével.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás helyét, időpontját,

b) az ideiglenes (szavazatszámláló) bizottság tagjainak nevét, tisztségét

c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 

25. §

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a polgármester/ülésvezető által meghatározott sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, mint amilyen az eredeti javaslat elfogadásához.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben szabályozott eseteken kívül:

a) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

b) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c) kitüntetés, díj, díszpolgári cím adományozásához,

d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés 1%-át meghaladó kötelezettségvállaláshoz,

e) az önkormányzati vagyon forgalomképtelenné vagy forgalomképessé nyilvánításához,

f) gazdasági társaság alapítása, alapító okirat módosítása, a gazdasági társaság ügyvezetőjének visszahívása, gazdasági társaság megszűnésének elhatározása esetén,

g) az önkormányzat 2 Millió Ft feletti szabad pénzeszközeinek befektetése, pénzintézetnél való elhelyezése esetén,

h) korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítése,

i) az Önkormányzat saját halottá nyilvánítása esetén,

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, azaz a képviselő-testület elutasító döntést hoz, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában a javaslat ismételten nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, vagyis újból elutasító döntés születik, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen megint napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(6) A szavazással lezárt napirendi pont esetén a polgármester/az ülésvezető gazdasági érdekre történő hivatkozással indítványozhatja a napirend felett a vita újbóli megnyitását. Amennyiben az indítványt a jelenlévő képviselők több mint a fele igen szavazatával támogatja, a szavazással lezárt napirend felett a vitát egyszer újra meg lehet nyitni, illetve tovább lehet folytatni. Az így újból szavazásra bocsátott napirend felett ismételt vita és ismételt szavazás nem kezdeményezhető.

26. §

(1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b)  a határozat sorszámát

c) a „határozata” kifejezést

d)  a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

e) a határozat címét.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(5) A jegyző a normatív határozatokat az önkormányzat honlapján teszi közzé.

(6) A határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A polgármester a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek.

27. §

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) az önkormányzat bizottságai, elnökei

c) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző,

d) helyi pártok, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,

e) a nemzetiségi önkormányzatok testületei.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzati hivatal készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

28. §

(1) A jegyző, illetve a polgármester az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő nemzetiségi javaslatokról is. Az indokolás elkészíthető külön is, de tartalmazhatja az előterjesztés is.

(2) A szavazással elfogadott rendelet esetén a polgármester gazdasági érdekre történő hivatkozással indítványozhatja a vita újbóli megnyitását. Amennyiben az indítványt a Képviselő-testület a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazatával támogatja, a vita egyszer újra megnyitható, illetve tovább lehet folytatni. Az így elfogadott rendelet felett ismételt vita és ismételt szavazás nem kezdeményezhető.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(4) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a község hivatalos honlapján.

(5) A lakosságot tájékoztatni kell arról, hogy a kihirdetett rendeleteket miként ismerhetik meg.

(6) A rendeleteket évente felül kell vizsgálni.

29. §

(1) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát,

b) a rendelet címét,

c) a hatályba lépés időpontját,

d) az esetleges módosításokat.

(2) A jegyző minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.

12. Kérdés, interpelláció

30. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni.

(3) A kérdés és a válaszadás maximális időtartama 3-3 perc.

(4) A képviselő az ülést megelőzően szóban vagy írásban önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

(5) Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester (az ülésvezető) az ülés kezdetekor közli a képviselő által már benyújtott interpellációk tárgyát.

(6) Az interpelláció megtételére a napirendek megtárgyalását követően kerülhet sor.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) Ha az interpellációt az ülésen terjeszti be a képviselő, a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.

(9) Az írásos válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni, s annak elfogadása tárgyában a képviselők a következő ülésen döntenek.

(10) Ha a kérdező, interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) Ha ennek során a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalja, vagy bizottságot alakíthat a kérdés, interpelláció kivizsgálására. A kérdező, interpelláló képviselő a bizottság munkájában részt vehet. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületnek 30 napon belül beszámol.

13. A jegyzőkönyv

31. §

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, melyből egy példányt a lakosság tájékoztatása érdekében a Polgármesteri  Hivatalnál kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés megnyitásának időpontját,

b) a döntéshozatal módját,

c) külön indítványra a nemzetiségi véleményt,

d) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

e) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

f) az ülés bezárásának az időpontját.

(3) A jegyzőkönyvhöz a jegyző mellékeli a meghívót.

(4) A jegyző a jegyzőkönyvek egy példányát mellékleteivel együtt évente bekötteti.

(5)  A jegyzőkönyvbe való betekintést a Jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.

(6) A jegyzőkönyvről másolat kérhető. A hitelesített másolatot a polgármesteri hivatal készíti el. A jegyzőkönyvből való másolatkérés díját a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló polgármesteri hivatali szabályzat határozza meg.

(7) A másolat hitelesítésére a kiadmányozási rend szabályai alapján arra felhatalmazott köztisztviselő jogosult.

32. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítésének segítése céljából a jegyzőkönyvet a képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a hangfelvétel megsemmisítésre kerül. Egyéb esetben a felvételkészítés tényét előzetesen, a Képviselő-testület nyilvános ülését megelőző 2. munkanap 15.00 óráig, írásban a Jegyzőnek kell bejelenteni.

(2) A Képviselő-testület nyílt üléséről kép- és hangfelvétel készülhet.

(3) A képviselő-testület által hozott határozatot meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

14. A közmeghallgatás

33. §

(1) A közmeghallgatás időpontját a munkatervben szerepeltetni kell.

(2) A Képviselő-testület a munkatervben szerepeltetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A közmeghallgatást a Polgármester hívja össze, és az ülést levezeti.

(4) A közmeghallgatáson jelen vannak:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) önkormányzati intézmények vezetői,

akik a közérdekű kérdésre vagy javaslatra általában azonnal kötelesek válaszolni.

(5) Amennyiben a válaszadás azonnal nem lehetséges, úgy a kérdezett a választ 15 napon belül írásban adhatja meg, de köteles a válasz elfogadását a kérdezőtől írásban megkérni. Ha a kérdező az írásos választ nem fogadja el, a Képviselő-testület köteles a következő ülésen - napirenden kívül - megtárgyalni és a kérdésre választ adni. Szükség esetén a képviselő-testület vizsgálatot rendelhet el vagy ideiglenes bizottságot állíthat fel. Ha a kérdező az írásos válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

(6) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

III. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik

15. A Polgármester jogállása, feladatai

34. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester kötetlen munkaidőben látja el feladatát. Munkarendjét azonban úgy kell kialakítani, hogy munkanapokon 8-16 óra között lehetőleg a munkahelyen, illetve a községben elérhető helyen tartózkodjon. Ez alól kivétel, ha feladatainak ellátása körében szükségszerűen más településen végez közérdekű tevékenységet.

35. §

(1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő fontosabb feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit, gondoskodik az ülések előkészítéséről,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) az önkormányzat gazdálkodásának irányítása

g) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,

h) a Képviselő-testület programjának, munkatervének és költségvetésének benyújtása és végrehajtása,

i) széleskörű nyilvánosság megteremtése, helyi fórum szervezése, kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel, együttműködés kialakítása a lakosság önszerveződő közösségeivel, civil szervezeteivel,

j) a Képviselő-testület működési feltételeinek biztosítása, munkáinak szervezése, a képviselők, a bizottsági elnökök munkájának segítése, elszámolása, a Képviselő-testület döntéseinek előkészíttetése, a Képviselő-testületi határozatok, rendeletek végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

k) irányítja és összehangolja a Képviselő-testület tisztségviselőinek munkáját, biztosítja a vezető egységét,

l) a tisztségviselők részére rendszeres tájékoztatást nyújt, meghatározza az időszerű feladatokat és tevékenységükről őket beszámoltatja,

m) a helyi újság, illetve más eszközök útján a lakosság tájékoztatása.

(2) A Polgármester feladata a Polgármesteri Hivatal tevékenységével kapcsolatban különösen:

a) a Jegyző útján irányítja a Polgármesteri Hivatalt,

b) a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban utasításokat ad a Polgármesteri Hivatal részére.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit (a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz),

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(4) A Polgármester irányítja az alpolgármestert feladatai ellátásában.

(5) A polgármester hetente hétfői napokon 9:00 órától 12:00 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban. A fogadóóra helyét és idejét előzetesen közzé kell tenni.

(6) A polgármester szabadságát a Pénzügyi Bizottság elnöke előzetesen engedélyezi, míg rendkívüli és indokolt esetben, 10 napnál rövidebb szabadságot utólag is engedélyezhet.

36. §

 (1) A polgármester a Képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:

a) pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő saját forrás biztosítása az 5 millió forintot nem haladja meg,

b) az éves költségvetési rendeletben előirányzattal nem rendelkező szerződés megkötéséről, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás az 1 millió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a döntés szükségessége a munkatervben meghatározott két ülés között merül fel, és a döntés meghozatala a következő ülés időpontjáig nem halasztható.

16. Alpolgármester jogállása, feladata

37. §

 (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester fő feladata - a polgármester által kiadott megbízás alapján - :

a) a polgármester távolléte esetében általános helyettesítése,

b) a kistérségi társulási tanácsban való helyettesítése,

c) a településfejlesztéssel, a beruházásokkal kapcsolatos, a nevelési-oktatási-, civil szervezetekkel kapcsolatos, az önkormányzat nemzetközi kapcsolattartási feladatainak figyelemmel kísérése.

(3) Ezen túlmenően részt vesz:

a) a Képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, testvértelepülésekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.

(4) A polgármester határozza meg az alpolgármester

a) milyen munkamegosztásban, miben, hol, mikor helyettesítse őt (tárgyaláson, értekezleten, különböző fórumokon, stb.),

b) melyik bizottságnak a munkáját segítse és ülésein vegyen részt rendszeresen,

c) mely lakossági, társadalmi szervezetekkel, testvértelepülésekkel milyen ügykörökben tartson rendszeres vagy eseti kapcsolatot.

(5) Az alpolgármester hivatali munkarendje a Polgármesteri Hivatalban minden hétfői munkanapon délután 15 órától 17 óráig tart.

17. A Bizottságok jogállása, feladatai

38. §

 (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi és Jogi Bizottságot 5 fő taggal,

b) Pénzügyi Bizottságot 7 fő taggal,

c) Jóléti Bizottságot 5 fő taggal.

(2) Az 5 tagból álló bizottságban a bizottság elnöke és alelnöke, valamint 1 tagja önkormányzati képviselő, 2 tagja nem önkormányzati képviselő.

Az 7 tagból álló bizottságban a bizottság elnöke és alelnöke, valamint 2 tagja önkormányzati képviselő, 3 tagja nem önkormányzati képviselő.

(3) Az állandó bizottságok személyi összetételét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot.

(5) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) a bizottság megszüntetésével,

d) visszahívással.

(6)  A bizottságok nem képviselő tagjai a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló hatályos rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

(7) A bizottságok feladat és hatáskörét az 1. melléklet tartalmazza.

39. §

 (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Ideiglenes bizottság hozható létre az alábbi ügyek körében:

a) önkormányzati rendelet tervezetének előkészítésére,

b) a munkatervben meghatározott valamely napirend előkészítésére,

c) nagyobb feladat végrehajtásának megszervezésére,

d) társulási együttműködési megállapodások előkészítésére,

e) titkos szavazás lebonyolítására.

40. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e feladataiban az alelnök helyettesíti. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a nemzetiségi véleményt tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(2) A bizottság a tevékenységéről szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

18. A Polgármesteri Hivatal jogállása és feladatai

41. §

Szakoly Község Önkormányzata önálló Polgármesteri Hivatalt tart fenn. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

42. §

(1) A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő napi nyolc óra. Az étkezésre napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, melyet a munkaidőn belül kell kiadni.

(2) A Polgármesteri Hivatalnál a hivatalos munkaidő hétfői munkanapon 7.30 órától 17.00 óráig, keddtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig, pénteki munkanapon 7.30 órától 12.30 óráig tart.

(3) A hivatalos munkaidőn belül az ügyfélfogadás időtartama:

Hétfő: 8.00-12.00 és 12.30-17.00 óra

Kedd: nincs ügyfélfogadás

Szerda: 8.00-12.00 és 12.30-16.00 óra

Csütörtök: nincs ügyfélfogadás

Péntek: 8.00-12.00 óra

(4) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.

19. Lakossági fórumok

43. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze. A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről az önkormányzat hirdetőtábláján és hivatalos honlapján tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) A lakossági fórumokra meg lehet hívni:

a) minden érintett állampolgárt

b) az országgyűlési képviselőt

c) helyi pártok, társadalmi szervezetek, önkormányzati intézmények vezetőit

d) megyei sajtó, rádió képviselőit.

(3) A lakossági fórum vezetése a polgármester feladata. A fórumokon jegyzőkönyvet kell vezetni.

20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

44. §

A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

21. A Jegyző jogállása és feladatai

45. §

(1) A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért, s ellátja a polgármesteri feladat-meghatározások, döntések megvalósítása érdekében szükséges operatív szervező, a napi munkában szükséges utasításokat kiadó és azok végrehajtását ellenőrző tevékenységet.

(2) A jegyző alapvető feladatai a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban:

a) a polgármester irányításával gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos feladatok törvényes, szakszerű, pártatlan és színvonalas ellátásáról,

b) előkészíti a Képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) koordinálja az előterjesztések előkészítését, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, testületi rendeletek rendelkezéseinek betartásáról,

e) figyelemmel kíséri törvényességi szempontból a testületi és bizottsági ülések menetét, és ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni,

f) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálására vonatkozó előterjesztéseket,

g) gondoskodik a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,

h) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő fontosabb jogszabályokról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítások szükségességét, általánosságban gondoskodik az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,

i) gondoskodik e rendelet függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

(3) Egyéb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt közigazgatási hatósági feladatokat és a hatósági hatásköröket,

b) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

c) ellátja a közigazgatási hatósági tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

d) javaslatot készít a polgármester részére a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére,

e) koordinálja és ellenőrzi a hivatalban folyó munkákat,

f) irányítja a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak szakmai továbbképzését.

(4) A jegyzőnek jogszabálysértő döntések, működés esetén a Képviselő-testület felé jelzési kötelezettsége van. A ülésvezető a döntések meghozatala előtt, jogszabálysértő működés esetén annak jelzését közvetlenül követően a jegyzőnek szót ad.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távollét esetén – mint a munkáltatói jogkör gyakorlója - a polgármester által megbízott, a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselő - legfeljebb 6 hónap időtartamra, a jegyző kinevezéséig – látja el a jegyzői feladatokat. Tartós távollétnek minősül a folyamatos 30 napon túli távollét.

IV.   Fejezet

22. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

46. §

(1) A Képviselő-testület, vagy annak bizottságának üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban, vagy írásban a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni. A hiányzásokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság tartja nyilván.

(2) Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(3) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen, vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülés közben indoklás, vagy a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.

47. §

(1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő, bizottsági tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslata alapján

a) eskü letételének hiánya miatt,

b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,

c) a képviselő-testület, bizottsági üléséről való igazolatlan távollét miatt

legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 25 %-kal csökkenti.

48. §

(1) A képviselő – egyéb jogszabályban meghatározottakon kívül - főbb jogai:

a) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

b) a Polgármester útján a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

c) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

d) a polgármester hozzájárulásával a képviselői munkához az Önkormányzat hivatali járművét  - igény szerint gépkocsivezetővel- díjmentesen használhatja,

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt vesz a Képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) a személyes érintettség bejelentése,

g) választóinak - a Képviselő-testület és saját tevékenységéről - évente legalább egy alkalommal beszámol.

(3) A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, jogszabály-ismertetést és ügyviteli közreműködést a Polgármester útján a jegyző biztosítja.

49. §

(1) A képviselőt, a bizottság nem képviselő tagját, képviselő-testületi, bizottsági tagsági, illetve bizottsági elnöki feladatainak ellátásáért havonta tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A tiszteletdíj kifizetése a távolmaradási szabályokat figyelembe véve, havonta utólag történik.

(4) Ha a képviselő igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:

a) Képviselő-testületi ülésről való igazolatlan, vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a települési képviselő következő havi tiszteletdíját 20%-al kell csökkenteni.

b) Bizottsági ülésről való igazolatlan, vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi bizottsági munkáért járó tiszteletdíját 10%-al kell csökkenteni.

c) Ha a települési képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20%-al csökkenteni.

d) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(5) A képviselő a Képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(6) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi, vagy a bizottsági ülések feléről igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerülhet.

23. Az önkormányzat gazdálkodása

50. §

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését külön rendeletben állapítja meg. A költségvetés tervezésével és tárgyalásának előkészítésével kapcsolatos hivatali, bizottsági feladatokat a munkatervben meg kell határozni.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

(3) Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 68800123-11106021, a Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 68800123-11106155.

51. §

(1) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni, melyben kötelezően figyelembe veszi az egyes bizottságok, így különösen a Pénzügyi Bizottság véleményét.

(2) A Képviselő-testület zárszámadási rendeletének főbb tartalmát a Képviselő-testületnek ebben a tárgykörben alkotott rendelete határozza meg.  

V.   Fejezet

A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai

24. A Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai

52. §

(1) Az Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az Önkormányzat a Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja a feltételeket a létrejött és minden évben felülvizsgálandó együttműködési megállapodás alapján.

Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást e rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(3) A Polgármester vagy az alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a nemzetiségi önkormányzat elnökével, mely megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatják egymást a roma nemzetiséghez tartozó embereket érintő helyi problémákról.

(4) Jogszabály előírhatja a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését a döntéshozatal előtt. Ez esetben döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.

(5) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke az erre irányuló kezdeményezését írásban juttatja el a Polgármesterhez, aki köteles a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén napirendre tűzni. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat kérelme soron kívüli intézkedést igényel, a sürgősség indokairól a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kezdeményezésével egyidejűleg köteles a Polgármestert írásban tájékoztatni.

(6) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez térítésmentesen – a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban megjelölt – helyiséghasználatot biztosít. Ezen helyiséghasználaton kívül a roma nemzetiségi önkormányzat közcélú rendezvényeinek megtartásához igény szerint, a Polgármesterrel előzetesen egyeztetett időpontra az Önkormányzat térítésmentesen helyiséget biztosít, amennyiben az nem veszélyezteti más önkormányzati rendezvény helyiségigényét.

(7) A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével, végrehajtásával, gazdálkodásával és a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a roma nemzetiségi önkormányzat döntésit követően, vagy döntéseinek előkészítéseként a Polgármesteri Hivatal látja el, a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt rend szerint.

(8) Amennyiben az Önkormányzat támogatásban részesíti a roma nemzetiségi önkormányzatot, a tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításról a Jegyző az Önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

VI.   Fejezet

25. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás jogállása, feladatai

53. §

(1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében tagja a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: Társulás).

(2) A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális eljárásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 62. § (1) bekezdése szerinti szociális étkeztetés, az Szt. 63. § (1) bekezdés szerinti házi segítségnyújtás, az Szt. 64. § (1) bekezdése szerinti családsegítés, az Szt. 65/F § (1) bekezdése szerinti nappali ellátás kötelező önkormányzati feladat- és hatásköreit a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásra (4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.) ruházza át.

(3) A Társulás Társulási Megállapodását a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

VII.   Fejezet

Záró rendelkezések

54. §

(1) Ez a rendelet 2019. november 19-én 17 óra 50 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2014.   (XII. 03.) önkormányzati rendelet.

E rendeletet 2019. november 19-én 17 óra 45 perckor kihirdetem.

Szakoly, 2019. november 19.