Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
egyes szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2004. 06. 18
Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
egyes szociális ellátások helyi szabályairól
2004.06.18.
D e m e c s e r Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §- ának (2) bekezdésében, 25. §- ának (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. §- ának (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében, 38. §-ának (2) bekezdésében, 45 §- ának (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50 §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.
A rendelet hatálya kiterjed Magyarországon élő
(1) a.) magyar állampolgárokra,
b:) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre
c:) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d:) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
e.) az
Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.
(2) A rendelet hatálya az
Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet
(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló
1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) Munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68.EGK. tanácsi rendeletben meghatározott, valamint az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK. Tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
3. § E rendelet alkalmazásában
a: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a(z):
- időskorúak járadéka,
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- átmeneti segély,
- azonnali átmeneti segély
- temetési segély;
b: természetben nyújtott szociális ellátás a(z):
- lakásfenntartási támogatás,
- átmeneti segély,
- köztemetés
- közgyógyellátás,
- személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák
c: jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. (
Szt. 4. § )
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj;
d.: rendszeres pénzellátásnak kell tekinteni az Szt. 4. §. ( 1) i. pontjában meghatározott ellátásokat. d: vagyon: ha az
Szt. másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
da) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
huszonöt-szörösét / 580.000.- Ft /
db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az
ötven-szeresét meghaladja. / 1.160.000.- /
A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem
Minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlá-
tozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; (
Szt. 4. §)
e: aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy; (
Szt. 4. §)
a.) a munkanélküli járadék folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b.) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény / a továbbiakban: Flt. / alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
c.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal /a továbbiakban: munkaügyi központ /, illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, az SZt. 37/D. §-ának (2) bekezdése szerint, legalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát;
f.) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális,
gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási
hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, (
Szt. 4. §)
ga: a házastárs, az élettárs,
gb:a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek.
gc: a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az
örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa,
h.) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, (
Szt. 4. §)
i.) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy elvált vagy
házastársától külön él, kivéve ha élettársa van;(
Szt. 4. §)
j.) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; (
Szt. 4. §)
k.) kereső tevékenység: ha az
Szt. másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; (
Szt. 4. §)
l.) a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él;
a személy tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;
a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe.
4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézőnél kell benyújtani.
(3) Ha a szociális ellátásra való jogosultságot a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye, a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot a kérelem nyomtatványának, míg a vagyonnyilatkozatot mellékletének kell tartalmaznia
(4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.
(5) A Iroda hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. §)
(7) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 13. § (2) bekezdés)
5. § (1) Az Önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek
a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme
nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95% át.
c) az Európai Gazdasági Térség állampolgárát, illetve harmadik állam állampolgárságával rendelkező egyeneságbeli rokonát, házastársát, amennyiben az Szt-ben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy (
Szt. 32/D. § (4) bekezdés)
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
c) és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
6. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege (Szt. 32/C. §)
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, (jelenleg:18.560.- Ft) egyedülálló esetén 95%-a; (jelenleg: 22.040.- Ft)
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át (jelenleg: 9.280.- Ft) nem éri el.
(4) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
( 5 ) Hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadékára vonatkozóan az 1993. évi III. tv. 62. §. D. szakasza az irányadó.
Rendszeres szociális segély
7. § (1) Az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki (Szt. 37/A. §)
a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá
aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg
ac) fogyatékossági támogatásban részesül,
b) aktív korú nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a.) az
(1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át
(jelenleg: 18.560.- Ft)
b) az
(1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, ( jelenleg: 16.240.- Ft) ,valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
- 80 %-át ( alanyi jogon jelenleg: 18.560.- Ft )
- 90 %-át (méltányosságból jelenleg: 20.880.- Ft) )
és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
8. § (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető.
Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap.
9. § (1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni köteles.
(2) Az Önkormányzattal történő együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel, az önkormányzat által felajánlott megfelelő munka elfogadásával valósul meg.
(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a Munkaügyi Központ Kirendeltségénél az Flt. 54. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az Flt. 58. § (5) bekezdés d. pontja szerint nyilvántartásba vétetni magát, és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által előírt időpontban jelentkezését, kötelezettségét teljesíteni, valamint a részére felajánlott megfelelő munkát elfogadni.
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek kötelesek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat "Munkaerőpiaci esélyek javítása, és lelki egészség megőrzése" elnevezésű programjában részt venni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott program keretében az aktív korú nem foglalkoztatottak életvezetési, munkaügyi és munkavállalási tanácsadásban részesülnek, lelki egészség megőrző tréningen és egészséges életmód csoportfoglalkozáson vesznek részt.
(6) A programban való részvétel feltételeit - ide értve a megjelenési gyakoriságot is - a szociális helyzet és a mentális állapot függvényében az intézmény és a segélyezett közötti írásos megállapodásban kell meghatározni.
10. § (1) A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni többek között a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat is.
(2) A kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül meg kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeit, és ezek fennállása esetén az aktív korú nem foglalkoztatott személynek a 8. § szerinti foglalkoztatásának biztosítására meg kell keresni a foglalkoztatót.
(3) A foglalkoztató a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megvizsgálni a kérelmező foglalkoztatásának lehetőségét és amennyiben a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatást biztosítani tudja a kérelmezőt a munka felajánlásáról, a munkakör, a munkaidő, a munkavégzés helye, a foglalkoztatás kezdő- és befejező időpontja és a munkabér megjelölése mellett haladéktalanul értesíti. A foglalkoztató a foglakoztatás lehetőségének hiányáról az Irodát ugyancsak haladéktalanul köteles értesíteni.
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a Munkaügyi Központtal és a Családsegítő Szolgálattal való együttműködés kötelezettséget, a következményekre való figyelmeztetéssel egyetemben, külön is elő kell írni.
(5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a foglalkoztató által felajánlott munkát elfogadni, ha
a) szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek megfelel, továbbá egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, /csatolni szakorvosi véleményt / továbbá ha a munkahely és a lakóhelye közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg,
b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Legalább napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
c) részmunkaidős foglalkoztatás estén a munkaidő az a) pont szerinti munkaidő felét nem haladja meg és a várható havi kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
11. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a már megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni annak (Szt. 37/B. §)
aa) egyéb az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege a 7. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át ( jelenleg. 18.560.- Ft), a b) pontban megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át ( jelenleg: 16.240.- Ft )
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
ac) és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt,
illetve engedélyét visszavonták,
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően az önkormányzattal, illetőleg a munka-ügyi központtal nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
bc) katonai szolgálatot teljesít,
bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal
rendelkezik,
be) keresőtevékenységet folytat ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
(2) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
(3) Hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak rendszeres szociális segélyére vonatkozóan az 1993. évi III. tv. 37/G. §.-a az irányadó.
12. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (Szt. 40. §)
(2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18. év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(3) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjra jogosult az Szt-ben foglalt feltételek mellett
a. az Európai Gazdasági Térség állampolgára,
b. az Európai Gazdasági Térség állampolgárát ápoló hozzátartozó.
(4) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni gondozását végzi, amennyiben az ápoló és az ápolt egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 30.160.- Ft) egyedülálló esetén annak 150 %-át ( 34.800.- Ft) nem haladja meg.
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát
nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a
felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát
nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali
ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy
rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével -
a napi 4 órát meghaladja,
e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
f) az ápolt és az ápoló nem kötöttek eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.
14. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
c) az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.
(2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni.
15. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos (Szt. 43. § )
a.) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.
16. § (1) A 12. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. ( jelenleg: 23.200.- Ft )
(2) A 12. § (4) bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a. (jelenleg: 18.560.- Ft)
( 3 ) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente a Szociális és Egészségügyi Bizottság felülvizsgálja, indokolt esetben azonban bármikor ellenőrizheti.
17. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - alkalmanként maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának ( jelenleg 13.920. Ft) erejéig terjedő összegű - átmeneti segély állapít meg
a.) azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen
- tartós táppénzes állomány esetén,
- gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére,
- a családban történt baleset esetén,
- átmenetileg ellátatlanná válás esetén.
- kórházi kezelés
b.) Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a
személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, ( jelenleg: 34.800.- Ft egyedülálló
esetén 200 %-át. (jelenleg: 46.400.- Ft)
(2) Az átmeneti segély alkalmanként - a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül - a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható, amennyiben igazolja, hogy egészségi állapota tartósan és súlyosan megromlott.
(3) Az átmeneti segély egy naptári évben adható összegének felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (jelenleg: 69.600.- Ft)
(4) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek, és köz- szükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható, továbbá az orvos által felírt gyógyszer kiváltásával. Ez utóbbi polgármesteri hatáskör, illetve vasúti jegy megváltáshoz orvosi kezelésre utazáshoz.
(5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett betegség/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható.
( 1 ) Azonnali, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, polgármesteri hatáskörben eljárva engedélyezteti a kifizetést, minden évben a költségvetésben meghatározott keret terhére, esetenként a segély összege maximum 50.000.-Ft erejéig terjedhet polgármester döntésétől függően pénzben, illetve természetben (természetben: gyógyszer, élelmiszer, stb.)
( 2 ) 2004. évben Demecser Város 90 éven felüli , 2005. évtől a 90., 95. és 100 éves lakosainak születésnapi köszöntését a polgármester saját hatáskörében gyakorolja. Az erre vonatkozó anyagi juttatásra /javadalmazásra/
- 2004. évben 50.000.- Ft/fő
- 2005. évtől 90 évesnek 50.000.- Ft/fő
95 évesnek 75.000.- Ft/fő
100 évesnek 100.000.-Ft/fő
összeget a költségvetésben erre a célra elkülönített átmeneti segély keretből használja fel.
A támogatás feltétele: magyar állampolgárság és legalább 5 évig demecseri állandó lakcím.
Havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély
19. § (1) Ha a kérelemre indult szociális igazgatási eljárás tényállásából az átmeneti segély feltételeinek tartós fennállására lehet következtetni az átmeneti segély a kérelmező kifejezett kérelmére, a létfenntartás költségeinek részbeni fedezetére havi rendszerességgel is nyújtható, különös tekintettel, ha kérelmező más rendszeres segélyben nem részesíthető.
(2) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély hat hónapi időtartamra állapítható meg és annak havi összege nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
50 %-át (jelenleg: 11.600.- Ft)
(3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély, a jogosult napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj részben, vagy egészben való megfizetésére, természetben is nyújtható.
(4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyben részesülőknek – a folyósítás időtartama alatt - az általános szabályok szerinti átmeneti segély nem állapítható meg.
Lakásfenntartási támogatás
20. § A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:
a./ az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív
lakásfenntartási támogatás)
b./ az önkormányzat e rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak
(a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás)..
( 1 ) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy:
akinek a háztartásában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 23.200.- Ft) 150 %-át ( 34.800.- Ft )
nem haladja meg, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás
havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja.
( 2 ) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert költség szorzata.
Az egy m2-re jutó elismert havi költség 2004. évben 400.- Ft. A 2004. évet követően az egy m2-re jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelésére figyelemmel - határozza meg.
( 3 ) A normatív lakásfenntartás esetében elismert lakásnagyság:
a./ ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2
b./ ha háztartásban két személy lakik 45 m2
c./ ha a háztartásban három személy lakik 55 m2
c./ ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
e./ ha négy személynél több személy lakik a háztartásban a- d. pontban megjelölt
lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által
( 4 ) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a./ a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a, ha jogosult háztartásában az egy
főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
b./ az a. pont mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás
elismert havi költségének és a támogatás mértékének ( a továbbiakban: TM ) szorzata, de
nem kevesebb mint 2.500.- Ft. A támogatás összegét 100.- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(5 ) A TM. kiszámítása matematikai képlet alapján a Szt. 38. §. ( 7 ) bek.-ben foglaltak szerint ( 6) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
( 1 ) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre
eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
( 23.200..- Ft) 200 %-át. ( 2004.évben 46.400.- Ft) feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert
havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja.
( 2 ) „ A „ A támogatás mértéke:
- ______- Ft, ha a lakásfenntartás indokolt havi költsége ( 1 ) bek.-ben meghatározott
20- 25 %-ot nem haladja meg
- ______- Ft, ha a lakásfenntartás indokolt havi költsége ( 1 ) bek.-ben meghatározott
„ B „ A támogatás mértéke nem lehet kevesebb havi 2.500.- Ft-nál, maxim _______.- Ft/hó.
( 3 ) Költségeken a (1) bek. a. pontjának alkalmazásában:
lakbért, vagy albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, közös
költséget, csatorna használati díjat, szemétszállítási költséget, valamint a villanyáram,
a víz és gázfogyasztás, továbbá a tüzelőanyag költségeit (számlával igazoltan )
( 4 ) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert költség szorzata.
Az egy m2-re jutó elismert havi költség 2004. évben 400.- Ft. A 2004. évet követően az egy m2-re jutó elismert havi költség összegét az Önkormányzat évente felülvizsgálja.
( 5 ) A lakásfenntartási támogatást kérő a
Szt. 38. §. (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási, illetve lakhatás költségei közül:
a.) a lakbért albérleti szerződéssel,
b.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét pénzintézeti igazolással
c.) közüzemű díjakat, a szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal
d.) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit, a tüzelőanyagot forgalmazó által
kiállított számlával igazolja, vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata
alapján
( 6 ) Az (5) bek. d. pontjában megjelölt esetben a támogatás számlahiányában, utólagos elszámolási kötelezettséggel is megállapítható.
( 7 ) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatáskérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
( 8 ) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
( 9 ) A helyi lakásfenntartási támogatást maximum félévre, a fűtési támogatást egy fűtési szezonra lehet megállapítani (október 15-április 15-ig) A kérelem évente két alkalommal is benyújtható.
( 10 ) A megállapított támogatást kérelmező lakossági folyószámlájára kell utólag utalni, minden hónap 15. napjáig,, közüzemi díj vagy lakbérhátralék esetében csak közvetlenül a közszolgáltató intézményhez kerül átutalásra.
(11 ) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a jogosul időközben lakóhelyet változtatott, illetve elhunyt.
( 12 ) A helyi lakásfenntartási támogatásra a Képviselő-testület a költségvetésben 2004. évre
________Ft összegű keretet különít el.
(13) A Képviselő-testület a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskörét Polgármesterre átruházza. A polgármester a Képviselő-testület részére negyedévenként tájékoztatást ad a lakásfenntartási támogatásban részesült személyekről, a kapott támogatás összegéről, illetve elutasítottakról.
21. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. ( jelenleg: 58.000.- Ft)
(2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %- ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné.
(3) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a temetkezési szolgáltatóval kötött külön megállapodásban megállapított feltételek szerint a szolgáltató bank-számlájára kell közvetlenül átutalni, vagy a bemutatott számlák alapján a kérelmezőnek kell készpénzben kifizetni.
(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, temetkezési számla eredeti és másolati példányait és jövedelemigazolást.
( 5 ) Segélyre vonatkozóan hatáskör gyakorlója a polgármester.
22. § ( 1 ) Demecser Város területén elhalálozott azon vagyontalan személy, akinek nincs, vagy 8 napon belül nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója és az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetésről nem tud gondoskodni, közköltségen temetteti el az Önkormányzat.
(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az elhunyt rendelkezett olyan ingó- ingatlan vagyonnal, melyből a köztemetés költsége visszaigényelhető, illetve az ingatlanra ráterhelhető.
(3) A köztemetés költsége a mindenkori legalacsonyabb osztályú temetés, amit a polgármester állapít meg.
23. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú, szociálisan rászorult személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybevett gyógyszerek támogatásához.
Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át ( 34.800.- Ft ) egyedülálló esetén a 200 %-át ( 46.400.- Ft ) és a gyógyszerköltség havonta meghaladja a család összjövedelmének 15 %-át.
(2) A súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő személyek orvosi, szakorvosi igazolás csatolásával, továbbá a
75 évet betöltött
személy jogosult közgyógyellátási igazolványra, feltéve, hogy tartós gyógykezelés alatt áll és havi gyógyszerköltsége átlagosan a 6.000.- Ft-ot meghaladja.
( 3 ) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint térítés mentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes
b./ gyógyászati segédeszközökre
c./ protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint
d./ a járó beteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre ( az a-d. pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyszer).
e./ Az b-d. pontban felsoroltak esetében szükséges annak igazolása, hogy fenti gyógyászati segédeszközökre igénylőnek szüksége van.
Személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák
24. § ( 1 ) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat, melyek a városunkban az alábbiak:
b.) szociális étkeztetés házhoz szállítással
d.) családsegítés és speciális alapellátási feladatok
aa.) Étkeztetésben kell részesíteni azt a demecseri állandó lakcímmel rendelkező lakost, az általa eltartottat, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.
ba.) Szociális étkeztetés házhoz szállítással azon személy részére biztosítható, aki egészségi állapotából kifolyólag nem képes étkeztetését más módon biztosítani, megoldani és vállalja a házhoz szállítás költségének megtérítését.
ca.) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú, illetve az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásra saját erőből nem képesek gondoskodni és ezért ezt az ellátási formát igénylik.
da.) A családsegítés olyan általános, speciális és személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodásukhoz.
A családsegítésre vonatkozó részletes szolgáltatásra vonatkozó az 1993. évi III. tv. 64-65. §.-aiban foglaltak az irányadóak.
( 2 ) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni külön rendelet szerint.
( 3 ) A szociális étkeztetés házhoz szállításának díja családonként 50.- Ft/nap/család.
A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei
25. § (1) Az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a.) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b.) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére;
A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(3) A
(4) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.
(4) Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. (
Szt. 17. § (5) bekezdés)
(5) A megtérítés összege, illetve pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető.
26. § (1) A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt-ben és e rendeletben megállapított,
- az azonnali, rendkívüli esetben megállapított átmeneti segély 18. §. - lakásfenntartási támogatás 20. §. - méltányossági közgyógyellátás 23. §. ( 2 ) bek. - köztemetéssel kapcsolatos 22. §. hatásköreinek gyakorlását Polgármesterre átruházza.
(2) A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatban Szt-ben
és e rendeletben megállapított
- személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák 24. §. hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos hatásköreit a Szociális és Egészségügyi Bizottságra
27. § (1) A jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
( 2 ) E rendelet hatálybalépésével a 7/2004.( III. 31..) Ör. rendelet hatályát veszti.