Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Demecser Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2004. 12. 01- 2006. 02. 02
Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Demecser Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2004.12.01.
Demecser Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az önkormányzat szervezeti és működési rendjére (továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Demecser Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Széles feladat-és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket.
(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Demecser Város Önkormányzata
3) Az Önkormányzat székhelye: 4516. Demecser, Kétezer-egy tér 1.
Iroda épületei: „A” épület 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.
„B” épület 4516 Demecser, Szent István út 2.
(4) |
Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testülete
|
(5) Illetékességi területe: Demecser Város közigazgatási területe
(6) A település főbb adatait az 1.sz. függelék tartalmazza.
(1) Demecser Város Önkormányzata jogi személy. A város választópolgárai az önkormányzat Képviselő-testületében választott képviselők útján és a népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
(2) A Képviselő-testületnek 12 tagja van, akiket Demecser város választópolgárai választottak. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § Az önkormányzat a helyi díszpolgári cím adományozására külön rendeletet alkot.
5. § (1) Az önkormányzat lapja: Demecseri Körkép, amely havonta jelenik meg.
(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai az önkormányzat intézményei és a helyi nem önkormányzati intézmények térítésmentesen kapják.
(3) Az önkormányzat lapja havonta jelenik meg, amely tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.
(4) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítani a település történetét feldolgozó kutató munkához.
6. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) A helyi önkormányzat- a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
7. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a.)képviselő-testülete,
b.)bizottsága,
c.)a polgármester,
d.)a helyi népszavazás hozhat.
8. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
9. § Az önkormányzat feladat-és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más helyi önkormányzati rendeletben az állandó bizottságokra, a polgármesterre, vagy a társulásra ruházta.
10. § Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen:
(1) a településrendezés és településfejlesztés,
(2) az épített és természeti környezet védelme,
(4) a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
(5) a köztemetők fenntartása,
(6) a helyi közutak és közterületek fenntartása,
(7) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása
(8) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
(9) közreműködés az energiaszolgáltatásban,
(10) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
(11) gondoskodás az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
(12) a közművelődési és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
(13) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.
11. § Az önkormányzat köteles gondoskodni különösen:
(14) az egészséges ivóvízellátásról,
(15) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
(16) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
(18) a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról,
(19) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
12. § (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell folytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az (1) bekezdésében említett részletes feltételeit.
13. § A települési önkormányzat képviselő-testületének a kötelező alapfeladatain túl önként vállalt önkormányzati feladatai és lehetnek, feltéve, ha ezeknek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak és nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladatok ellátását.
14. § Az önkormányzat feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
(20) - az önkormányzati rendeletalkotás,
(21) - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
(22) - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
(23) - a helyi népszavazás kiírása,
(24) - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek
(25) meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
(26) - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról
(27) szóló beszámoló elfogadása, a helyi adó megállapítása,
(28) - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
(29) nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
(30) - a településrendezési terv jóváhagyása,
(31) - éven belüli 3 millió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,
(32) - a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi
(33) forrás átvétele és átadása,
(34) - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti
(35) szervezethez való csatlakozás,
(36) - intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság
(37) vagy szövetkezet alapítása,
(38) - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,
(39) - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
(40) - felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban: véleménynyilvánítás azokban
(41) az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának
(42) kikérését írja elő),
- a népi ülnökök megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről,
megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott
szolgáltatás a települést is érinti,
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat
álláspontjának a kikérését írja elő,
- polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
15. § A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Ötv. 17. §.(3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
(1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója a feladat ellátásáról évente egyszer a
Képviselő testületnek beszámol.
(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 5. sz. mellékleteként jelen
rendelet melléklete tartalmazza.
(6) Az alpolgármesterek feladatkörét az SZMSZ 6.sz.melléklete tartalmazza.
17. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
18. § A Képviselő-testület összehívása
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
(44) a bizottságok nem képviselő tagjait,
(46) az illetékes országgyűlési képviselőt,
(47) a polgármesteri hivatal belső egységeinek vezetőit,
(48) az önkormányzati intézmények vezetőit,
(49) a helyi pártok képviselőit,
(50) az egyházak képviselőit,
(51) akit a polgármester megjelöl.
(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely
magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi
pontjához kapcsolódóan:
(1) a.)bizottságok nem képviselő tagjait,
(2) b.)a jegyzőt,
(3) c.)az illetékes országgyűlési képviselőt,
(4) d.)akit a polgármester meghívott.
(6) A rendes ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontok írásos előterjesztéseit a
képviselőknek, a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal kézbesíteni kell. A
határidő számításnál az anyagok kézbesítésének napját kell kezdő napnak
tekinteni. A rendes ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal „A” és „B’”
épületének hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell függeszteni
azzal, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri Hivatal titkárságán
megtekinthető.
(7) A Képviselő-testületet a polgármester rendkívüli ülésre köteles összehívni:
(1) a.)a képviselők legalább ¼-ének
(2) b.)bármely bizottságának a napirend javaslatot is tartalmazó írásos indítványára.
A Képviselő-testületet a polgármester rendkívüli ülésre jogosult összehívni sürgős, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyben. A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívóval, vagy telefonon vagy futárral történhet legalább az ülés előtt 4 órával. A sürgősség okát és a napirendi címét ilyen esetben is meg kell jelölni. A szóbeli és futár útján történő összehívásról a jegyző feljegyzést készt.
(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét
legalább 15 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon nyilvánosságra
kell hozni.
(9) |
A képviselő-testület jelen szervezeti és működési szabályzata 4. számú mellékletében határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.
|
19. § A képviselő-testület ciklusprogramja
(1) A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az
elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján
működik. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé
terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
20. § A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása,
illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági,
összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(1)
b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat
tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sérteni.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzőt,
továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény
előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az
alpolgármester.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
(1) a.)megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
(2) b.)megállapítja az ülés határozatképességét,
(3) c.)előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(1) Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és
tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
(52) polgármester,
(53) jegyző,
(54) bizottság
(55) az Önkormányzat Intézménye, Társulása, Gazdálkodó szervei (KHT) törvényi kötelezettségeik vagy a Képviselő-testület által előírt feladatok végrehajtása körében.
(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A
határozati-javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban
kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt
előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
(1) a.) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni
(2) kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok
(3) eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben
(4) résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket,
(5) tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést
(6) indokolják.
(7)
(8) b.) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők
(részhatáridők) megjelölésével,
(9) c.) A bizottsági vélemény ismertetése. A bizottságok véleménye szóban is
(10) ismertethető.
22. § A sürgősségi indítvány
(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel,
soron kívül dönt a sürgősségi előterjesztés tárgyában.
(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
(1) a.) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával –
(2) legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a
(3) polgármesternél.
(4)
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester,
a.) bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
(5) b.)Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást,
(6) akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani.
(7) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a
(8) sürgősség tényének rövid indokolására.
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön
nyit vitát, melynek során:
(1) a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(2) b.) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők
(3) kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás
időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt
felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a
polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott
módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a
vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor
vissza is vonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület
bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita
lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a
javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő
indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti
határozati javaslatról.
(9) A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint a felének
igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az,
akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési
képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett
települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő
javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a
határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
(10) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a
szavazást.
(11) Minősített szótöbbség szükséges:
a.) önkormányzati rendeletalkotáshoz
b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének
meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz,
kinevezéshez, megbízáshoz
c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti
szervezethez való csatlakozáshoz
d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz,
nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
e.) intézmény alapításához
f.) zárt ülés elrendeléséhez
g.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
h.) a polgármester elleni kereset benyújtásához
i.) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
(12) |
A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
|
(13) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
(1) a.) a törvény által előírt esetekben,
(2) b.) a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése esetén. Ügyrendi
(3) kérdésben névszerinti szavazásra nincs lehetőség.
(15) |
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
|
(16) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön
hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(17) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás
eredménye felül kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az
elnök a szavazást köteles megismételni.
(18) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően –
folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Demecser Város Önkormányzata sorszám/év (…….hó…..nap) Öh. határozat.
(19) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős
nyilvántartás vezet.
(20) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni
a végrehajtásért felelő személyeknek és szerveknek.
(21) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a
jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
(1) Titkos szavazás a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával
az alábbi esetekben tartható:
(1) a.)választás,
(2) b.)kinevezés,
(3) c.)felmentés,
(4) d.)vezetői megbízás adása, visszaadása, valamint
(5) e.)fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.
(2) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség
és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül,
amely tartalmazza:
(1) a.)a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
(2) b.)a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
(3) c.)a szavazás során felmerült körülményeket.
(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület
következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a
szavazás azonnal megismételhető.
25. § Kérdés, interpelláció
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési,
előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – lehetőség a napirendek lezárása után:
(1) a.)a polgármestertől,
(2) b.)alpolgármestertől,
(3) c.)az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
(4) d.)a jegyzőtől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését legalább 15 nappal
megelőzően sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek
időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell
vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel
megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati
bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először
az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
26. § A tanácskozás rendjének fenntartása
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek
során:
(1) a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a
(2) tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
(3) b.) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan
(4) magatartást tanúsít.
(5) c.) Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a
(6) rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja
a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem
elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,
azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent
képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás
lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésekről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, külön a zárt és
külön a nyílt ülésekről.
Ebből:
a.) 1 írásos példányt a Jegyző kezel
b.) 1 írásos példányt 15 napon belül írásban meg kell küldeni a Közigazgatási
Hivatal vezetőnek
c.) 1 példányt elektronikus adattárolón a titkárságon kell kezelni.
A zárt ülés írásos és elektronikus tárolt jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni
az adatvédelmi szabályok betartásával.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell
a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A
képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a
jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
(1) a.) az ülés helyét, időpontját,
(2) b.) a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát),
(3) c.) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
(4) d.) az ülés megnyitásának időpontját,
(5) e.) az elfogadott napirendet,
(6) f.) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások
(7) lényegét,
(8) g.) a határozathozatal módját,
(9) h.) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a
(10) kisebbség véleményét,
(11) i.) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos
(12) eseményeket),
(13) j.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos
(14) válaszokat és határozatokat,
(15) k.) az ülés bezárásának az időpontját.
(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
A jegyzőkönyvet minden esetben 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő hitelesíti.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület
előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön
jegyzőkönyvet kell készíteni.
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
28. § A képviselő-testület – az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
29. § A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
(1) A rendeletalkotás kezdeményezése
Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
(1) a.) települési képviselők,
(2) b.)az önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
(3) c.)a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
(4) d.)a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A rendelettervezet elkészítése
(1) a.) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek
(2) előkészítésnél – elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) b.)A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa (csoport)
(4) készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati
(5) bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.
(6) c.) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a
(7) tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(8)
(3) A tervezet elkészítésének szakaszai:
(1) a.) Jogszabályi környezet vizsgálata,
(2) b.) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből
(3) kell kiindulni, ennek elsődleges forrásai:
(56) - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
(57) - a lakossági közvélemény-kutatás.
(4) c.) A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a jogi
(5) és igazgatási feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely
(6) azt a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső
(7) szakembereket is meg kell hívni.
(8) d.) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt –
(9) közmeghallgatásra bocsáthat.
(10)
(4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
(1) a.) A polgármester, a bizottságok, illetve a jegyző az előkészítést és
(2) véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselő-
(3) testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és
(4) véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi
(5) javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(6) b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az
(7) önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
c.) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől
kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők
szerint:
Demecser Város Képviselő-testületének …/év… (… .hó…nap) Ör. rendelete.
Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Demecser Város Képviselő-testületének …../év…(…..hó…nap) Öh. határozata.
(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A jegyző
gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek
az őket érintő rendeletekről. A jegyző gondoskodik arról is, hogy a hatályos
rendeletek 2 évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
(1) a.) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester,
(2) jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a
(3) végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
(4)
b.) Egy-egy „ágazat” képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a
szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.
Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság
hatáskörébe utalja.
(5) c.) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek
(6) felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-
(7) testület számára.
V. Fejezet
30. § A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
31. § (1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §.-a szerinti esküt tesz. Az eskü szövege a következő: "Én ............................................................................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Demecser város javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.".
(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
32. § A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk
megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a
polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben
hozott döntését.
(3) A képviselő-testület hivatalától igényelhet a képviselői munkájához szükséges
tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a
polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül
köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(6) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság
tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.
34. § A képviselő főbb kötelezettségei
(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással
járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a
választók bizalmára.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a
különböző vizsgálatokban.
(4) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése.
Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a
mentesülésig.
(5) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő
lakossági közösségekkel.
(6) A képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot és a
személyes érintettséget a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
35. § A bizottsági feladatok és szervezet
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó
vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
(1) Jogi, Ügyrendi, Etikai bizottságot 5 fővel,
(2) Pénzügyi Bizottságot 5 fővel,
(3) Szociális és Egészségügyi Bizottságot 5 fővel,
(4) Városfejlesztési Bizottság 5 fővel,
(5) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 5 fővel.
A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1.
számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között –
maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására –
ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása
feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület
által történő elfogadásáig tart.
36. § A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési
(1) A Képviselő-testület a Jogi, Ügyrendi, Etikai bizottságot jelöli ki a
vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok
ellátásával. E körben különösen a bizottság:
(58) - felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre,
(59) - nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz
(60) kapcsolódó egyéb iratokról,
(61) - felhívást tesz közzé a helyben szokásos módon a polgármesteri, alpolgármesteri
(62) és képviselői vagyonnyilatkozatok hozzáférhetővé tételéről.
(63) - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintetteket az
(64) ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,
(65) -ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Az ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti.
(3) A bizottsági eljárásra a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(4) A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója
vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat
köteles haladéktalanul írásban bejelenteni.
(5) Mind a polgármesteri, képviselői, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra
vonatkozó azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.
(6) Az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen
köteles tájékoztatást adni.
(7) A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását
követő 8 napon belül törölni kell.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat
konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra
irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt
részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány
pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak
vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás
lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon
vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló
kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a
bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
37. § A bizottsági működés főbb szabályai
(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell
választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának
dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó –
ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi
ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját
személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles
bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a
bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre
vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat
tájékoztatást.
(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati
titkot megőrizni.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid
ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi
véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen
kijelölt egy tagja írja alá.
(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület
határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési
képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztást követően esküt tesz a
képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester illetményére a pénzügyi bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-
testület gyakorolja.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös
feladatai:
a.) segíti a képviselők munkáját,
b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c.) képviseli az önkormányzatot,
d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(6) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén
túlmenően:
a.) dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelügyletről,
b.) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző
ellenjegyzésével nyújtható be,
c.) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékáig terjedő felhasználásáról,
d.) megállapodást köt az éves költségvetés 10 százalékáig terjedő
vagyonügyletben,
e.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
f.) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
g.) a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési
jogot gyakorol,
h.) ellátja a honvédelmi törvény Hvt.
19. §.-ában megfogalmazott honvédelmi és
polgári védelmi feladatokat,
i.) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges
költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(7) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a.) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a
képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A
felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a
bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(8) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva
irányítja a hivatalt,
b.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait
az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében
és végrehajtásában,
c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
jogkörökben,
d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal
belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási
rendjének a meghatározására,
e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az
önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(9) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a
képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet
nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes
megyei bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszűntetése érdekében,
melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő
felfüggesztését is.
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos
szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester
helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásában látják el feladataikat.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó
szabályok.
(4) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg, melyről tájékozatja
a Képviselő-testületet. Feladatkörüket jelen rendelet 6.sz. melléklete tartalmazza.
(5) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő,
összehangoló jellegűek.
Részt vesz:
(1) a.) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
(2) b.) gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a
(3) lakossággal való kapcsolattartásban,
(4) c.) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
(5) d.)a kinevezési és a testület hatásköre tartozó választási ügyek előkészítésében.
(6)
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve,
illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a
képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan
a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a
20. §-ban, a
23. §. (1) – (10) bekezdésében foglalt
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
(1) a.) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
(2) b.) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
(3) c.) 30 napot meghaladó fizetés nélkül szabadság.
(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési
követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző
javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – kinevez aljegyzőt a jegyző
helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés
határozatlan időre szól.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az
önkormányzat működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a
körben:
(1) a.) előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok elé kerülő
(2) előterjesztéseket,
(3) b.) ellátja a testületnek és a bizottságoknak a szervezési és ügyviteli
(4) tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
(5) c.) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
(6) d.) törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az
(7) előterjesztés vitájában,
(8) e.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a
(9) polgármesterrel együtt írja alá,
(10) f.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a
(11) bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a
(12) polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
(1) a.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási
(2) ügyeket,
(3) b.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági
(4) hatásköröket,
(5) c.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
(6) d.) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
(7) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői
(8) tekintetében. A kinevezéshez vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői
(9) megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által
(10) meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
(11) e.) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,
(12) f.) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével
(13) összefüggő feladatokat.
(14)
(4) A jegyző további feladatai:
(1) a.) Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság
elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
b.) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
(8) c.) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,
(9) d.) hetente keddi és pénteki munkanapokon 8-12 óráig fogadóórát tart.
42. § (1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint
– aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott
feladatok ellátására.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.
VIII. Fejezet
43. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal
elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási
ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok
ellátására.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az
egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának
rendjét, valamint a bértömeget.
(4) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi
meg.
(5) A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend
szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és
dolgozók közötti munkamegosztását tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a
polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az
ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a
polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a hivatallal szemben.
(7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a képviselő-testület és a
polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban
az esetekben, amikor a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a
bizottság.
(8) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a
képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését.
Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az
intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(9) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg
a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési,
fenntartási költségeket.
(10) A polgármesteri hivatal belső tagozódása:
- Titkársági csoport
- Okmányirodai csoport
- Adó- és vagyon csoport
(66) - Költségvetési csoport
(67) - Hatósági csoport Gyámhivatallal és Kiemelt építés-hatósággal
A Polgármesteri Hivatal belső tagozódásával kapcsolatos részletes szabályokat az ügyrend tartalmazza.
(11) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(12) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjét, a polgármester és a jegyző
fogadóóráit a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(13) A hivatal ügyrendjét a polgármester és a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé
elfogadásra.
(14) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és
jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
(15) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti
(magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási
kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek
alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is.
A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali
dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására
hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.
IX. Fejezet
44. § A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és
ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület
elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel,
gazdasági szolgáltatási szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó
intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel
támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és
rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására
irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
(1) a.) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
(2) b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és
(3) településfejlesztési tervek összehangolása,
(4) c.) a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával
(5) kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő
(6) megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
(1) a.) a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást
(2) érintő napirendek megtárgyalására,
(3) b.) testületi ülések együttes tartása
(4) c.) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű
(5) feladatok ellátására,
(6) d.)képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5) Az Önkormányzat az SZMSZ 7.sz. mellékletében felsorolt társulásoknak a tagja.
X. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
45. § Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a
(1) népi kezdeményezés rendjét.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,
amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) Kötelező tartalmi elemként felveendők a helyi önkormányzati rendeletbe a
következők:
(2) Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és
(3) feldolgozható.
(4) b.) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre
(5) vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs
(6) hatásköre vagy illetékessége.
(7) c.) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
(8) d.) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a
(9) polgármester köteles a helyben szokásos módon közzétenni.
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben
közmeghallgatást tart.
(1) a.) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő
(2) társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű
(3) ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a
(4) polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket
(5) intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(6)
(7) b.) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy
tárgyalásra kerülő tárgykörökről a
(2) bekezdésben említetteket a városháza
hirdetőtábláján és a helyi Önkormányzati újság útján tájékoztatni a
rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(8) c.) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(9) d.) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen
(10) vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a
jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a
társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgári gyűlést hívhat
össze. Fontosabb szabályai:
(1) a.) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő
(2) tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatást
(3) adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(4) b.) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt,
(5) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
(6) c.) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző
(7) gondoskodik.
XI. Fejezet
47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére,
elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú
hasznosításra külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat
külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben meg kell
állapítani:
(1) a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
(2) b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket,
(3) amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 80. §. (3)
bekezdésében foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági
vállalkozásokban.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát
érintő ügyekben 5 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat
kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a
képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más
finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles
tájékoztatást adni az állampolgároknak.
48. § Az önkormányzat költségvetése
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló
törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami
költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
(1) a.) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
(68) - a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának
(69) figyelembevétele,
(70) - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható
(71) feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
Ezen belül:
= a bevételi források,
= azok bővítésének lehetőségei,
= a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak a meghatározása),
= az igények és a célkitűzések egyeztetése,
= a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
= a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(2) b.) A második forduló főbb elemei:
- A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét,
(72) amely több változatban is készülhet.
(73) - A költségvetési javaslat tartalmazza:
= a bevételi forrásokat,
= a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
= a felújítási előirányzatokat célonként,
= a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
= az általános és a
= céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti
a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen
kötelezően megtárgyalja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3)
bekezdésben írt szabályok irányadók.
49. § Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a
gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik,
kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság
állapítja meg.
(4) A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles
felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a
feladatok finanszírozását.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a
végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad
pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ
figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet
folyamatosan tájékoztatni kell.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben
különösen:
(1) a.)a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a
(2) költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s
(3) mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
(4) b.) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
(5) c.) „leigényli” a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat,
(6) d.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett
(7) intézmények pénzellátásáról,
(8) e.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős
(9) könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint
(10) az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
(11) f.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
(12) g.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év
(13) végi költségvetési beszámolóhoz,
(14) h.) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten
(15) keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat
(16) intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
50. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről
jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
(4) A pénzügyi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
(1) a.) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló
(2) féléves, éves beszámoló tervezeteit;
(3) b.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel
(4) a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés)
(5) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
(6) c.) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti
(7) a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati
(8) fegyelem érvényesítését.
(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-
testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a
vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami
Számvevőszéknek.
(1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa
kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével
kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak
megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat
feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy
érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező
állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
(1) a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást
(2) kérhet,
(3) b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a
tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
XII. Fejezet
52. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a
kihirdetését követően 2004.12.01.-én lép hatályba.
(2) SZMSZ hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti Demecser Város
Önkormányzata képviselő-testülete és szervei szervezeti és Működési
Szabályzatáról szóló a 15/2004.(VII.28.) Ör., valamint a 2/2004.(II.05.) Ör.
rendeletekkel módosított 14/2003.(V.29.) Ör. rendelet.
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos, naprakész vezetéséről a jegyző
gondoskodik.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(5) A rendelet mellékletei:
1.sz. melléklet: |
A bizottságok feladat és hatáskörei |
2.sz. melléklet: |
A helyi kisebbségi önkormányzatnak biztosítottakról |
3.sz. melléklet: |
A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje, a polgármester és a jegyző fogadóórái. |
4.sz. melléklet: |
Demecser Város Önkormányzata által az Önszereződő közösségek részére tevékenységi körükben biztosított tanácskozási jogról a Képviselő-testület és a bizottságai ülésén. |
5.sz. melléklet: |
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök: |
6.sz. melléklet: |
Az alpolgármesterek feladatköre |
7.sz. melléklet: |
Az önkormányzat társulásairól |
(6) A rendelet függelékei:
1.sz. : A település főbb adatai
2.sz. : A képviselő-testület tagjainak névsora
A BIZOTTSÁGOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE:
1. Az önkormányzat éves költségvetési és zárszámadási tervezete összeállításának véleményezése
1. Az önkormányzat által fenntartott intézményeknél figyelemmel kíséri év közben a gazdálkodást.
1. Pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést a képviselő-testület elé terjesztés előtt megtárgyalja
1. Ellenőrzéseket tart az önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéről
1. Vizsgálja a vagyoni állapotról készített leltár kimutatásban foglaltakat
1. Előzetesen véleményezi a költségvetési átcsoportosításokat
1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az intézmények pénzügyi gazdálkodását
1. Véleményezi a helyi adók megállapítására, módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet.
1. Véleményezi és előkészíti az önkormányzat vagyoni ügyeit /elidegenítés, hasznosítás, vállalkozás/
1. Ellenőrzi a vagyonmérleg adatait
1. Előzetesen véleményezi a hitelek felvételét
1. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester fizetésének és egyéb javadalmazásának megállapítására
1. Véleményt nyilvánít az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezésre irányuló javaslatokról
1. Véleményezi az önkormányzat vállalkozási tevékenységére készítetett javaslatot.
1. A Pénzügyi Bizottság az éves költségvetésben meghatározott keret terhére
pályázatok alapján dönt a demecseri székhelyű és más civil szervezetek
támogatási kérelmeiről saját erő biztosításához.
A JOGI-ÜGYRENDI-ETIKAI BIZOTTSÁG FELADAT ÉS HATÁSKÖRE:
1. Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzatot, javaslatot tesz annak
módosítására
2. Önkormányzati rendelet előkészítése a már meglévő rendeletek felülvizsgálata
3. Társulási együttműködési megállapodások előkészítése
4. Titkos szavazás levezetése, eredményének megállapítása
5. Vizsgálja a Polgármesteri Hivatal hatósági munkáját, véleményezi az ezzel
kapcsolatos előterjesztéseket.
6. A Képviselő-testület Képviselői összeférhetetlenségének megállapítására irányuló
kezdeményezést kivizsgálja.
7. Gyakorolja a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők tekintetében a
vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. E
körben különösen:
(1) - Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre,
(2) - Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz
(3) kapcsolódó egyéb iratokról,
(4) - Felhívást bocsát közre a ’Demecser” újságban a polgármesteri, alpolgármesteri
(5) és képviselői vagyonnyilatkozatok hozzáférhetővé tételéről.
(6) - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintetteket az
(7) ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,
(8) - Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
8. Felügyeli az önkormányzat hatáskörébe tartozó területeken az EU-normák
megvalósításának folyamatát, javaslatot tesz a jogharmonizációs
kötelezettségekből adódó testületi döntésekre.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE:
1. Előzetesen véleményezi a szociális és egészségügyi feladatok megoldására
fordítandó költségvetési előirányzatok megállapításait, illetve átcsoportosítására
javaslatot tesz.
2 .Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szociális célra fordítandó
előirányzatokat
3. Véleményezi az oktatási törvények költségvetési támogatását a szociális célra
fordítható előirányzatokat
4. Véleményezi egészségügyi és szociális témákban készített testület elé kerülő
beszámolókat, előterjesztéseket
5. Dönt a Képviselő-testület által az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott
önkormányzati hatáskörben.
A VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. Véleményezi a városfejlesztési tárgyú előterjesztéseket,
2. Javaslatot tesz a városfejlesztési elképzelésekre,
3. Indítványozza, véleményezi a város szabályozási tervének módosítását.
4. A Demecser Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájával, és a
Demecseri Városgazda Közhasznú Társasággal kapcsolattartás.
AZ OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. Az oktatási és közművelődési tevékenységgel kapcsolatos javaslatok kidolgozása,
előterjesztések véleményezése,
2. Oktatási és közművelődési tevékenységgel kapcsolatos intézmény- felügyeleti
ellenőrzés,
3. Oktatási és közművelődési intézmények működtetésének véleményezése,
javaslatok kidolgozása,
4. Kulturális szolgáltatások, rendezvények szervezésének figyelemmel kísérése,
5. Intézményvezetőkkel kapcsolatos személyi döntések előkészítése,
véleményezése,
6. A tanulói sporttevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása, a
városi tömegsport tevékenység összehangolása
A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATNAK BIZTOSÍTOTTAKRÓL
1. Véleményezési jog biztosítása a Kisebbségi Önkormányzat által képviselt
etnikumhoz tartozó személy szociális támogatása ügyében, valamint kisebbséget
érintő ügyekben.
2. A települési önkormányzat rendeletben határozza meg a
a. Helyi Kisebbségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátott források
mennyiségét évente
b. Használatra átadott elkülönített önkormányzati vagyont, pontos
megjelöléssel.
3. A Polgármesteri Hivatalban biztosítja a
- irodahelyiséget
- ügyviteli munka elvégzését /jegyzőkönyv készítést, postázás/
- szakapparátus közreműködését.
4. Helyi Kisebbségi Önkormányzat elnökének képviselő-testületi és bizottsági
üléseken tanácskozási jogot biztosít.
5. A képviselő-testület a 20/1995.(III.03.)Kormány rendeletben foglaltak
végrehajtására különösen a 6. §.-ban rögzítettekre a mindenkori Polgármesteri
Hivatal pénzügyi csoportvezetőjét bízza meg.
A Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda ügyfélfogadási rendje, a polgármester és a jegyző fogadóórái
1. A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend:
Hétfőn: 7,30 – 16,00 óráig
Kedden: 7,30 – 16,00 óráig
Szerdán: 7,30 - 17,00 óráig
Csütörtökön: 7,30 – 16,00 óráig
Pénteken: 7,30 – 12,30 óráig tart.
Az ebédidő naponta 30 perc, melyet 11,30-tól – 12,30-ig lehet igénybe venni.
2. A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő:
Hétfőn: 8,00 – 12,00 óráig
Kedden: 8,00 – 12,00 óráig
Szerdán: 8,00 - 17,00 óráig
Pénteken: 8,00 – 12,00 óráig tart.
(1) Az okmányiroda ügyfélfogadási ideje a következő:
Hétfőn: 8,00 – 11,30 óráig, 13,00 – 16,00 óráig
Kedden: 8,00 – 11,30 óráig, 13,00 – 16,00 órái
Szerdán: 8,00 - 11,3,00 óráig, 13,00 – 16,00 óráig.
(2) A pénztár nyitvatartási ideje megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével.
A polgármester minden héten csütörtökön 13,00 – 16,00 óráig, a jegyző minden héten kedden és pénteken 8,00 – 10,00 óráig fogadóórát tart.
Helyi Önszerveződő Közösségek
Akiket az SZMSZ 18. §. (9) bekezdése szerint tanácskozási jog illet
Demecser Lakosságáért Közalapítvány
Barátság Nyugdíjas Klub
„Jót s Jól” Alapítvány
Tündérkert Alapítvány
Szent Illés Alapítvány
Szent Titusz Hitéleti Alapítvány
Keresztény Hitért Embertársainkért Alapítvány
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖKRŐL
A képviselő-testület hatásköréből a polgármesterre, a pénzügyi bizottságra, valamint a szociális és egészségügyi bizottságra az alábbi hatásköreit ruházza át:
1./ A polgármesterre átruházott hatáskörök:
(1) A.) köztemetés elrendelése
(2) B.) 75 éven felüliek és súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők részére
(3) „méltányosságból” közgyógyellátási igazolványok kiadása
(4) c.) azonnali átmeneti segély nyújtása
(5) D.) helyi „normatív” lakásfenntartási támogatás
(6) E.) rendszeres gyermekvédelmi támogatás
(7) F.) aktív korú, nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye
G.) a 18 évet betöltött aktív korú 67 %-ban csökkent munkaképességűek
(8) rendszeres szociális segélye
(9) H.) időskorúak szociális járadéka
(10) I.) vakok személyi járadéka.
2./ A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:
(1) A.) átmeneti segély megállapítása
(2) B.) idősek klubja nappali szolgáltatás igénybevételének elbírálása
(3) C.) szociális étkeztetés
(4) D.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(5) E.) ápolási díj
(6) F.) méltányossági rendszeres gyermekvédelmi támogatás.
3./ A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:
Az éves költségvetésben meghatározott keret terhére pályázatok alapján dönt a
demecseri székhelyű és más civil szervezetek támogatási kérelmeiről saját erő
biztosításához.
Az alpolgármesterek feladatköre
Az alpolgármesterek feladatait a polgármester az alábbiak szerint határozta meg.
Általános helyettesítő alpolgármester: Hegedűs László
A polgármester 3 napnál hosszabb távolléte, illetve halaszthatatlan esetben ellátja a polgármesteri feladatokat.
Részt vesz:
(1) - a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
(2) - gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a
(3) lakossággal való kapcsolattartásban,
(4) - a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
(5) - a kinevezési és a testület hatásköre tartozó választási ügyek előkészítésében.
Városfejlesztési, üzemeltetési feladatokkal megbízott alpolgármester: Fekete Zoltán
Feladata a városfejlesztési elképzelések összehangolása, együttműködés a Városfejlesztési Bizottsággal. A település városüzemeltetési feladatainak feltárása, megoldásukra javaslattétel.
Részt vesz:
(1) - a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
(2) - gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a
(3) lakossággal való kapcsolattartásban,
(4) - a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében, - a kinevezési és a testület hatásköre tartozó választási ügyek előkészítésében
Az Önkormányzat Társulásai
Demecser Város Önkormányzata az alábbi Önkormányzati Társulásoknak tagja:
1. Rétközi Kistérségi Fejlesztési Társulás, Demecser
2002. novemberi társulási megállapodás
2. Közép-Szabolcsi Kistérségi Többcélú Társulás, Ibrány-Nagyhalász
79/2004.(VI.18.) Öh.
3. Rétközi Önkormányzati Intézményfejlesztési Társulás, Kék
116/2001.(VIII.28.) Öh.
4. Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás Nyíregyháza
361/2003.(IX.11.) Kt. h.
TELEPÜLÉS FŐBB ADATAI
NÉPESSÉG ADATOK:
Állandó népesség 4.604 fő
Munkaképes korú népesség 2.780 fő
LAKÁSÉPÍTÉS, KÖZMŰELLÁTÁS:
Lakásállomány Demecser 1.453 lakás
KÖZPONTI TERÜLET: 3.127.660 m2
KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE: 3.699 ha
A település közműves:
Villany: 1482 fogyasztó /teljes ellátás/
Víz: Teljes ellátás, kivéve Gyár út
Szennyvízcsatorna: 6,2 km
Gázvezeték: 1.459 csatlakozó
TELEPÜLÉS ELLÁTOTTSÁG:
A település fontosabb szervei, intézményei, létesítményei:
Polgármesteri Hivatal
Postahivatal
Piac
Egészségház
Fogászat
Gyógyszertár
Demecseri Oktatási Centrumba szervezve
- Gimnázium
- Általános Iskola
- Óvoda
Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár
Gondozási Központ
Gyermekjóléti Szolgálat
Rendőrőrs
Demecser és Vidéke ÁFÉSZ
Takarékszövetkezet
KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA
Kiss Gyula polgármester
Antal Zsuzsanna
Bunkóczi Lajos
Drabbant Zsolt
Fekete Zoltán
Hegedűs László
Hegedűs Pál
Hajnalné Kerekes Annamária
Krajcz László
Lengyel Lászlóné
Szabó Károlyné
Tóth Csaba